Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-28 / 72. szám

\ 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, Élelmiszer-ellátás REGGELI HÍRLAP, 1929. MÁRCIUS 2. A miskolci kereskedelem évek óta válságos helyze­téhez most még hozzájárul! a valósággal szibériai idő­járás és így most már elérkezett az az időpont is. hogy fél napokon át egyetlen vevő sem jelentkezik az üz­letben. A kistisztviselői osztály teljes lerongyolódása, vá­sárlóképességének megrendülése, a nyers' anyagot be­vásároló munkásosztály, iparososztály anyagi erőtlen­sége, a nagy munkanélküliség előidézte azt, hogy a vevőközönség anyagi vásárló ereje megromlott és így nem tudia alimentálni a kereskedelmet, amely bősé­ges árukészlettel rendelkezik és mindenféle árucikke­ket korlátlan mértékben a vevőközönség rendelkezé­sére tud bocsátani. Ezt a szomorú helyzetet még tetézi néhány hónap óta a magyar mezőgazdasági krízis, amely a búza­árak hallatlan lesüllyedésében leli, szülőokát és ennek következtében hatalmas társadalmi osztály marad ki, reméljük csak átmenetileg, a vevők sorából, amely szintén a kereskedelem tápláló vérereihez tartozott. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1949. MÁRCIUS 31. Az OTH kiküldöttei szemlét tartottak a Barva-ma- lomban üzemen kívül lévő Rózsa-kenyérgyárban és megállapították, hogy ez az üzem bizonyos helyreál­lítás és átalakítás után, alkalmas a városi kenyérgyár céljaira. A város vezetőségével folytatott megbeszé­lésen megállapították, hogy a kenyérgyár üzembehe­lyezésére 300 ezer forint szükséges, amelyet a város saját költségvetése keretében fedezni tud. Az üzemet két hónapon belül át lehet adni rendeltetésének. A kenyérgyár naponta 100 mázsa kenyeret és 20 ezer darab süteményt fog gyártani, ami a város fogyasz­tásának 70 százalékát fedezi. A nagyüzemi termelés révén biztosítani fogják a kenyér jobb minőségét. DÉLI HÍRLAP, 1970. MÁRCIUS 24. Miskolc és a megye folyamatos élelmiszerellátása forog kockán: a Hűtőipari Országos Vállalat Sajó- parti hűtőházának több mint 40 millió forintos re­konstrukciós munkái a 'tavalyi év végén már két és fél, három hónapot csúsztak. S mert az átépítés ter­veit — menet közben, a hűtőtermék különleges szi­getelési technológiája miatt — módosítani kellett, a május elejére tervezett átadás veszélybe került. A váratlan helyzet több száz vagon hús, konzerv, mire­lit áru és gyorsfagyasztott gyümölcs fölösleges utaz­tatására kényszerítené az élelmiszeripart. Az utóbbi hónapok eseményei azonban mindenben igazolták a városi pártbizottság előrelátó kezdemé­nyezését. Októberben közzétett felhívásukra a kivi­telezésben érintett vállalatok szocialista szerződésben vállalták, hogy kötelezettségeiknek — bármilyen kö­rülmények között — határidőre eleget tesznek. S teg­nap megtartott kooperációs értekezletükön a váratlan nehézségek, a munkaerő-, az anyaghiány és a több­szöri tervmódosítás ellenére már arról adtak számot, hogy sikerült felére csökkenteniük a lemaradást. Népház, ilsek kulija, a filávár feltárása összegeztek a megyében az elmúlt évben végzett tár­sadalmi munka értékét, s az «redmény igencsak tiszteletre méltó. A települések fej­lesztésére több. mint egy- milliárd 53 millió forint ér­tékű társadalmi munkát végzett Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye lakossága. A nagyobb városok között az egy lakosra jutó érték Szerencsen volt a legtöbb- — csaknem 4900 forint —, a- kisebb városok közül Encs emelkedik ki — 7502 fo­rinttal —r, a nagyközségek közül Mezőzombor —1 11 667 forinttal —, a kisközségek közül Füzér — 9760 forint­tal — és Bérét — 7431 fo­rinttal. Miskolcon csaknem 115 milliót ér a tavalyi társa­dalmi munka, ami azt je­lenti. hogy egy-egy lakosá­ra 548 forint jut. Az önkéntes munka túl­nyomóan a közintézmények működését, állagmegóvását, a közterek tisztaságát, a parkosítást szolgálta, ám je­lentős volt az új létesítmé­nyek megvalósításának segí­tése is. Társadalmi támoga­tás nélkül ezek nenj, vagy csak jóval később kerültek volna átadásra. Miskolcon ilyen volt a Tudomány és Technika Háza, az MHSZ bázislőtér és a lovasiskola építése. Szerencsen a Népház építéséhez biztosították a területet a lakosság tagjai: épületet bontottak, romot ta­karítottak,' s dolgoztak á távhívóhálózat kiépítésén, a simái úttörőtábor bővítésén, rekonstrukcióján, valamint a tűzoltólaktanya felújításán is.; Edelényben a gázvezeték kiépítésének segítésén túl, is­kolaétterem kialakításában működtek közre, s a Borsodi Földvár feltárásán munkál­kodtak egyebek mellett. Játszóterek, fából faragott játszóeszközök, idősek klub­ja, iskola, tornaterem építé­sének megvalósítása mellett volt ahol a folyópartot ren­dezték — például Bodrog- szegiben — s volt, ahol a plébánia épületének átalakí­tását, művelődési ház fel­újítását segítették, mint pél­dául Füzérben ÓS Kjqyhan. Mini-AblA Miskolcon A légi országutak f • •• Úttörőtábor-tervek, Harsánytól Kékmezőig tudni, hogy a szájpropagan­da az egyik leghatékonyabb hírvivő... jfc Ahogy melegszik az idő. egyre többen járnak ki a Mélyí­tő melletti hétvégi telkekre. Érezhető ez a három éve át­adott Tó ABC forgalmán, ahol most már nemcsak élelmisze­reket kínálnak. Az üzlet átrendezésével cipőt, ágyneműt és lakástextilt is tartanak. A nyári hónapokban több olcsó ba- romfiaprólékot forgalmaznak, mert Debrecenből és Békés­csabáról is kapnak szárnyast. Április elsejével életbe lép az üzlet nyári nyitvatartási rendje. Így, hétfőn reggel hattól este fél hatig, keddtől péntekig pedig ugyancsak reggel hat­tól este hét óráig várják a vevőket. Szombaton délután ket­tőig tartanak nyitva. Ki kelt lépni az elszigetelt sédből! Meglehetős szomorúság­gal hallgattuk néhány hó­nappal ezelőtt azt a véle­ményt, miszerint reményte­len dolog rávenni a fod­rosba érkező külföldi újság­írókat arra, hogy ellátogas­sanak országrészünkbe is. Elvileg ugyanis volt rá lehe­tőség a budapesti ASTA- kongresszuson, hogy az ide­genforgalommal foglalkozó újságírók hozzánk is eljöj­jenek. Túl messze vagyunk, körülményes a közlekedés, kevés a vonzerő — mond­ták a szervezők. Ügy tűnik, hogy most fordult a kocka: Miskolc maga rendez egy mini-ASTA-»t! 9 AZ A 190 KILOMÉTER... Az ötlet kiagyalója és a szervezés gazdája, Breiten- bach József, a Miskolci Ide­genforgalmi Bizottság titká­ra, a városi tanács idegen- forgalmi menedzsere í — A Magyarországon kép­viseletet fenntartó 29 légi- társaság helyi vezetőit sze­retnénk vendégül látni má­jusban két napon át. Sze­retnénk nekik mindent meg­mutatni, ami idegenforgal­mi érték itt nálunk, és ér­demes arra, hogy sokan megtegyék érte az a 190 kiT lométert, ami a fővárostól elválaszt minket. Budapest­ről elindulva, először Eger­be visszük a, vendégeket majd Répáshután, Lillafü­reden keresztül érkezünk Di- * ósgyőrbe, illetve Miskolcra. Útközben megnézzük az eg­ri Bazilikát, megismerkednek a vendégek az egri borokkal. . Répáshután a mész- és szén- U égetők munkáját láthatják. _ Lillafüreden találkoznak vá­rosunk vezetőivel, majd meg- tekintik az István-barlangot, felülnek a kisvasúira, és ter­mészetesen ellátogatnak a diósgyőri várba, az Ortodox múzeumba; a barlangfürdőbe, és egy orgonakoncertre is, az avasi templomba. Megnézjk a Tokaj Varieté műsorát, és másnap még belefér a prog­ramba az avasi kilátó, a miskolci képtár, Sárospatak,? Tokaj is. ** A találkozót nem az adó­fizető polgárok pénzéből rendezik meg: a városi ta­nács azokat kérte, illetve ké­ri föl a szponzorálásra, akik érdekeltek az idegenforga­lomban, és abban is, hogy gyék szét a világba. A ren­dezvény" támogatói ezen a két napon bemutathatják? termékeiket is, és találkoz­hatnak a vendégekkel. Egy-.? ilyen reklám igazán nem' rossz befektetés, hiszen azt minden szakembernek illik t Kastély helyett inkább sátor Megmaradt több mint egymillió Nem lesz táborok a harsá­ny! tó partján a miskolci úttörőknek! De ha itt nem is, máshol azért sátort ver­hetnek a piros- és keknyak- kendősók. Köztudott, hogy az 1986- os városi KISZ-küldöt.térte- kezlet résztvevői saját váro­si úttörőtábor létrehozását határozták el, s ehhez a ta­nács segítségét, anyagi tá­mogatását kérték. A tábor lehetséges helyeként szóba került a Csanyik, Tapolca, a Csorba-telepi tavak környé­ke, Bükkszentlászló, Bükk- szentkereszt, Bükkaranyos, Kisgyőr, és Harsány. A munkálatok szervezésére alakult opératív bizottság választása végül — a rende­zési tervek figyelembevéte­lével, és a helyszínek meg­szemlélése után — az utób­bira esett. A KlSZ^-esek s az úttörők mostanáig 1,1 millió forintot gyűjtöttek össze. Ez viszont édeskevés egy valamirevaló új tábor felépítéséhez: a tervek sze­rint 100 milliónál is többe kerülne a harsányi tó part­ján a miskolci úttörőtá­bor... DÖNTÖTT A BIZOTTSÁG Mi is többször beszámol­tunk arról, hogy jóval ke­vesebb pénzből kell ma gaz­dálkodni a városi tanácsnak, mint amennyire valójában szükségük volna. Így tulaj­donképpen senkit sem lepett meg igazán, amikor a tanács végrehajtó bizottsága a leg­utóbbi ülésén több változa­tot mérlegelve úgy döntött, hogy nem vállalkozhat a városi úttörőtábor megépíté­sére. Ügy vélték: a már meg­levő táborokat kell minél jobban kihasziLúm ahhoz, hogy az eddiginél több mis­kolci úttörő nyaralhasson. Az eredeti elgondolások szerint Harsányban idén, a második fél évben kezdődött volna a munka. Csakhogy a tanácstól kapott pénz nélkül semmi értelme sincs bele­vágni az építkezésbe, nincs rá remény hogy valaha is elkészüljön a tábor. De mi legyen az eddig összegyűlt 1,1 millió forinttal? Ezt az úttörőtáborra adták össze a miskolci KISZ-esek, és úttö­rők. A pénz sorsa szóba ke­rült az ifjúsági szövetség március 17—18-i városi kül­döttértekezletén. Ott úgy ha­tároztak; hiába kell nélkü­lözniük a .tanács támogatá­sát, mégsem mondanak le a saját táborról. A már meg­levő summát egy összegben a tábor céljaira kell felhasz­nálni. Hogy hol, mikor és mire költsék, arról a városj KISZ-bizottság és a városi úttörőelnöknég közösen dönt­het. PARASZTHÁZAKAT NÉZEGETTEK Jogos a kérdés: ha Har­sányban nem. akkor hol lesz a tábor? Mudri István váro­si úttörőelnöktől megtudtuk, hogv az összeg felhasználá­sáról májusban- döntenek. Több lehetőséget vizsgáltak meg addig, hogy a környé­kükön hol lehetne — lakat­lan épületek felhasználásá­val — kialakítani a tábort. Szóba került például a go- lopi és a kázsmápki kastély. Csakhogy ez a változat túl­ságosan sokba kerülne. S mert műemlékekről van szó, az átalakításukat és a fel- használásukat is számtalan szabály nehezítené. Szantics- kán is jártak az úttörőelnök­ség képviselői. Itt több üres prasiújjázafc vettek Kémügy­re. Biztosan jól éreznék ma­gukat ebben a környezetben a gyerekek, csakhogy a tele­pülésen még víz sincs, ezért elvetették az itteni tábor öt­letét. SZAKÉRTŐK VIZSGÁLJÁK Valószínű, hogy végül is Kékmezőn lesz a miskolci úttörőtábor. Az itteni erdész­ház kezelői jogát a BEFAG hoszabb időre átadná az út­törőknek. Az épület körül sátortábort lehetne kialakí­tani. De mindehhez arra is szükség volna, hogy az er­dészházat felújítsák, átala­kítsák, s megoldják a szennyvízelvezetést, továbbá zuhanyozókat szereljenek fel. Hogy mindez mennyibe kerül, azt saját szakértőikkel vizsgáltatják meg ezekben a napokban. Az összeg egy ré­szét a ház rendbehozatalára szánják, de sátrakra is fut­ná a pénzükből. Ha végül Kékmezőre esne a választás, már a következő évben — turnusonként 60-an — itt nyaralhatnának a miskolci kisdobosok és úttörők. A városi küldöttértekezlet résztvevői azt is javasolták, a tanácsnak, hogy a meg­levő táborok fejlesztésére és a táboroztatásra évente fél­millió forintos gyermekpoli­tikai alapot hozzanak létre. Ebből nemcsak az úttörők, hanem az újonnan alakuló gyermekszervezetek is része­sülhetnének, a létszámuk arányában. (bujdos) • EGYÜTT KÖNNYEBB LENNE A találkozó megrendezése azért is nagyon fontos ügy, mert Észak-Magyarország- nak ki kellene lépnie elszi­geteltségéből. Különösen időszerű ez most, hiszen ha megvalósul Magyarországon a világkiállítás, akkor mi abból részt szeretnénk kér­ni. Ehhez azonban két do­log szükségeltetik legfőképp. Egyrészt ismertebbeknek kell lennünk, jobban propagál­va értékeinket, másrészt el kell érni, hogy végre egysé­gesen lépjenek föl azok, akik egy országrészen be­lül az idegenforgalomból kí­vánnak megélni. Egy ilyen találkozó ez utóbbi szándék erősítésére is alkalmas, hi- szen*itt együtt kell működ­ni sokaknak. Ez látszólag egyszerű dolog, de épp ez az ügy az, amiben az elmúlt évek során rrtindössze odá­ig sikerült eljutni, hogy az ■ összefogást és a közös érde­ket jelszóként megfogalmaz­ták ... (kiss) Gépgyári környezetvédelem Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a Diósgyőri Gép­gyárban a környezetvéde­lemre. Így például a nagy­üzemben keletkező csaknem félszáz-féle veszélyes hulla­dékot már fajtánként külö­nítik el. A gyárnak tíz vál­lalattal van szerződése. 26- fajta hulladék ártalmatlaní­tására, a többit pedig ideig­lenes tárolókban helyezik el. Művészet és világkép Ma délután 5 órától a Molnár Béla Ifjúsági Ház­ban Hintalan László tart előadást a Veresegyházi Né­pi Gyermekműhely tevé­kenységéről. Az előadás ré­I sze az Ifjúsági Ház Művé­szet és világkép című soro-J zatának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom