Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-23 / 69. szám
Ne fizessen rá az ügyeletes Bérrendezés az egészségügyben + A debreceni Merkúr-telepen kocsi kocsi hátán de többnyire csak Dacia. (Herényi felv.) Nincs előjegyzés Ladát Nyugatról, felárral Hossz hír az autósoknak, hogy bizonytalan időre megszüntették a Ladák és a kis Polskik előjegyzését a Merkúrnál. Mint megtudtuk, ennek az az oka. hogy az éves készletek zömét „papíron" már 1994-ig eladták. A Merkúr vezetői jogosan érvelnek azzal, hogy erkölcstelen dolog lenne még ennél is hosszabb 'távon hitegetni az erre a típusra várókat a jelenlegi helyzetben. Az idén legalább 37 ezer különféle Ladát, ezen belül 1300-as,' 1500-as típust, valamint Samarát kellene átadni a kocsira váróknak. Ezzel szemben a vállalatnak mindössze 14 ezer ilyen járműre van úgynevezett vállalati előszerződése. A kis Polskikkal kapcsolatban sem rózsásabb a helyzet. Ügy tűnik, hogv kocsifronton az új liberálisabb vámrendelkezés sem hozott kedvező változást. A magánimportból származó nyugati járművek lényegesen nem csökkentették a Ladák iránti keresletet. Csupán egy kirívó ellentmondásra figyelmeztet a jelenleg kialakult helyzet. Sokakat irritál, hogy az osztrák és a nyugatnémet autókereskedők miként hirdethetik 6—7 ezer márkáért, vagy éppen 40 ezer schillin- gért a legmodernebb, ötse- bességes Ladákat. A magyar A gépkocsi lelket, a motort minden új tulajdonos alaposan megnézi, mielőtt átvenné az autót. Folyamatos .,fazonigazítás” nélkül nem lehet a többletmunka díjazásának nettó értékét megőrizni az egészségügyben — ezt a tapasztalatot vonták le az egészségügyi dolgozók bérhelyzetét vizsgálva a központi szervek is. Kiderült ugyanis, hogy az egyszeri alkalommal végrehajtott bruttósítás képtelen biztosítani a változó bérelemek nettó értékét. Magyarán, 'arról van szó, hogy — különösen a magasabb keresetű, többletmunkát teljesítő dolgozóknál — az ügyeletek díjazása oly mértékben növelte meg a személyi jövedelemadót, hogy az már rontotta a nettó keresetet. Tavaly a megyei tanács végrehajtó bizottsága több mint 8 millió forintot fordított a negatív hatás mérséklésére, ez azonban csak kis részben pótolta a hiányzó béralapot, Pváadásul a hiányszakmákban tavaly októbertől jelentős soronkívüli béremelés volt központi keretből, idén január 1-től esedékes a 6 százalékos, július 1-től pedig a soronkívüli bérfejlesztés is. Mindez újabb aránytalanságokat szülhet. A kormány a fentiek miatt kialakult feszültségeket és az egészségügy általános bérlemaradását elismerve, az idei évre Borsod-Abaúj- Zemplén megye részére 151 ntillió 143 ezer forint keretösszeget biztosított, melyből 105 millió 201 ezer forint az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének javítását szolgálja. , A megyei tanács végrehajtó bizottsága a pótelőirányzat felhasználásáról az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottságával egyetértésben határozott. Az összegből az ügyeleti-készenléti díjakat érintő személyi jövedelemadó hatásának mérséklésére éves szinten 17 millió 713 ezer forint bért osztottak el az intézetek között. (A július 1-gyel sorrá kerülő bér- intézkedésekre — 3856 egészségügyi fizikái szakdolgozót figyelembe . véve — 38 560 000 forint bért. intézeti szintű keretként 49 428 000 forint keretbért biztosítottak.) Az ügyeleti díjak elosztási elvét az intézetekben határozzák meg, amire három módon is van lehetőség: meghatározott összegben; a dolgozók személyi alapbérének százalékában, de úgy is, hogy a többletfeladat elvégzését szabadidő biztosításával váltják meg. A miskolci megyei kórház az összegből 3 885 000 forint béralapot kapott a szikszói 1 050 000, a miskolci Semmelweis Kórház 4 048 000, a Vasgyári Kórház 2 011 000. a megyei Köjál pedig például 37 ezer forinttal részesült. Jelentősebb összeget kap még a kazincbarcikai városi kórház, a sátoraljaújhelyi és az ózdi kórház is. Az elosztásról a Borsod-Abaúi- Zemplén Megyei Tanács Végreha jtó Bizottsága a keddi ülésén döntött. tütön lehet csípni őket Bombamerénylettel fenyegetőznek A postások mérnek, de nem minősítenek Mostanában hetente átlagosan 90—100 olyan bejelentést kapnak a rendőrök, amelynek nyomán bombariadót kell elrendelni — hangzott cl a Belügyminisztériumban megtartott tájékoztatón. Idáig valamennyi bejelentés alaptalannak bizonyult, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a fenyegetőzések nem okoztak károkat: veszély ezteteUségi érzést, zavart keltettek, miközben gazdasági károk is keletkeztek. A • Belügyminisztérium most saját költségén készíttetett egy olyan berendezést, amelynek segítségével az eddiginél nagyobb esély van a telefonos „robbantga- tó” kilétének a fglderítéséüzletkötők miért nem képesek közvetlenül megállapodni a szovjet autógyártókkal ugyanezeknek a Ladáknak nyugati valutáért való megvételéről! Miért kell nekünk a Szovjetunióban készülő kocsikat bécsi, müncheni, holland kereskedőktől megvenni? Valószínűleg ők is megfejelik egv-két ezer márkával az alapárat... Jó volna, ha erre a kérdésre egyszer pontos választ kapnánk az illetékesektől. . (szántó) Francia klub A TIT Alliance Francaise miskolci Francia Klubja ma délután 5 órakor összejövetelt tart a Miskolci Galériában, pontosabban annak Művészklubjában. Claude Berry januárban levetített filmjének, a Jean de Florette-nek a folytatását tekinthetik meg a klubtagok és a nem klubtag érdeklődők. A vetítés után a két filmről beszélgethetnek a jelenlevők Erik Leblond-nal, az Alliance Francaise miskolci képviselőjével. Kukák és konténerek A Miskolci Közterület- I fenntartó Vállalat hetvenezer lakásból és mintegy hatszáz intézménytől, vállalattól szállítja el rendszeresen a szemetet. Csaknem 500—550 ezer köbméter hulladékot szállítanak el a városból és a huszonöt környező községből a szeméttelepekre. Miskolcon 22 000 kukába és 1800 darab, 1,1 köbméteres konténerbe gyűjtik 'a szemetet. Ezeken kívül a városban 30 darab, a vállalatoknál és intézményeknél pedig 660 darab négy köbméteres j konténert helyeztek ki. | A Parlament folyosóján A ió józan éleiről és a nyugdíjakról (Tudósítónk jelenti) A sztrájktörvény vitájával folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A tiltakozásnak persze a sztrájkon kívül még számos formája lehetséges,. A hazai életben az utóbbi évtizedekben rendkívül ritka módját választotta például a protestálásnak a Józan Élet Szövetség. Március 15- től 24-ig, nagypéntekig az alkohol- és dohányáruk bojkottjára szólították fel a társadalom reform és szocializmus iránt elkötelezett tömegeit. Hogy miért? így tiltakoznak az alapvető népélelmezési cikkek árának drasztikus emelése miatt, mondván: a válság anyagi terheit a társadalom rosszabb körülmények között élő rétegére hárították át. Ez egészség- és családellgnes árpolitika — hangoztatják. Szerintük ésszerűbb volna ehelyett az általános takarékoskodás, a szervezettebb gazdálkodás, a luxuscikkek progresszív adóztatása, és az alkoholból, valamint a dohányárukból származó tetemes adóbevételek célzatosabb hasznosítása. A Józan Élet Szövetségnek még decemberben megalakult a parlamenti csoportja. Ennek tagja lett dr. Bazsó György, enesi képviselő is. A bojkottról beszélgettem vele. — Mikor gyújtott rá utoljára? — kérdeztem. — Sohasem dohányoztam. — Alkoholt sem iszik? — Csak alkalmanként, s akkor is csak módjával. Egyébként 15-e óta nem ittam egy csepp szeszes italt sem. — Mit remél a Józan Elet Szövetség szervezte bojkottól? — Szerintem nem megy tönkre tőle a kereskedelem, és az emberek életmódja sem változik meg gyökeresen. A felhívásban foglaltakra viszont sikeresen ráirányította a közvélemény figyelmét a bojkott. — Vagyis, hogy egészségesebben kellene élnünk? — Mindenképpen. Persze ez is kétoldalú dolog. Hiszen ahhoz, hogy egészségesen éljünk, jobban is kellene élnünk. Éppen azért, élünk egészségtelenül, káros szenvedélyeknek hódolva, mert nem megfelelőek az életkörülményeink. Hajszoltak vagyunk, örökké rohanunk. A fáradt ember pedig hamarabb nyúl a pohár után is. Fontosnak tartanám, hogy a gyerekek jó példát lássanak maguk körül, s ne italozó, füstbe burkolózó emberek vegyék körül őket. Egyre többen jelentik be interpelláció« szándékukat a mostani ülésszakon. Dr. Vodila Barna, edelényi képviselőnek például az új nyugdíjtörvény előkészítéséről lesz mondanivalója: — Korábban azt ígérte a kormányzat, hogy még az idén a parlament elé kerül az új nyugdíjtörvény. S most úgy tűnik, hogy ebből mégsem lesz semmi, pedig az emberek nagyon várják. Én is úgy látom: igen sok társadalmi feszültséget okoz, hogy nagy szélsőségek között mozognak a nyugdíjak. Az interpellációra készülve tájékozódtam erről. A társadalombiztosítási adatok szerint Magyarországon ma 2 480 000 nyugdíjas él. Több mint a felük havonta 4000 forintnál kevesebből tengeti az életét. Ugyanakkor azt is hallhattam: megyénkben akad, akinek havonta 48 000 forint a nyugdíja. Ekkora eltérések megengedhetetle- nek. — ön milyen nyugdíjtörvényt látna szívesen? — A paragrafusoknak szerintem meg kellene szabniuk a nyugdíjak alsó és felső határát is. Biztosítani kell továbbá, hogy a kifizetett összeg mindenkor megőrizze a vásárlóértékét. S amíg el nem készül az ú.i nyugdíj, törvény, addig is feltétlenül állapítsák meg a felső határt. Az emberek hangosabban tiltakoznak a túl magas nyugdíjak miatt, az áremelések ellen, re. Természetesen ez sem tökéletes megoldás. A számítások szerint több milliárd forintot igényelne, hogy hazánkban a telefon- központokat automatikus hí- vószám-visszakereső rendszerrel szereljék fel. Miskolcon hogyan tudják lefülelni a bombával fenyegetőző telefon-fantomokat? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a Városi Távközlési Üzem vezetőjétől. — Természetesen mi is rendelkezünk olyan technikai felszereléssel, amelynek a segítségével szinte azonnal megállapíthatjuk a névtelen bejelentő telefonszámát. Persze, ha nyilvános fülkéből vagy egy vállalati központ valamelyik alállo- másáról jelentkezik be, bonyolultabb a fenyegetőző azonosítása. Ám ez sem lehetetlen. mint számos példa bizonyítja. Egyébként az ezzel kapcsolatos technikai eszközeinket nem a robbantással ijesztgető fantomok leleplezésére szereztük oe. A telefon-előfizetők közül sokan panaszkodnak az úgynevezett rosszindulatú, zavaró 'hívásokra. Többen próbálnak úgy kellemetlenkedni haragosuknak, hagy éjszakánként fölcsörgetik, s megkérdezik: jól alszanak-e? Ilyen esetekben vállaljuk. hogy. havi hatvan forintért kiszolgáltatjuk a zavaró hívások eredetét, pontosabban a telefonnal szórakozók hívószámát. Hangsúlyozom, hogy nem a beszélgetések tartalmát rögzítjük. hanem a hívó fél számát. Ez aztán elegendő bizonyítékot szolgáltathat egv^ polgári perhez, a rosszindulatú telefonálók megbüntetéséhez. Mivel az éjszakai hívásokat ml nem minősítjük, a tartalmát nem ismerjük, a hívott fél megítélésén is múlhat. hogy azok jó- vagy rosszindula- túak-e. Ám ha a bíróság az utóbbi mellett határoz, akkor 'a zavaró telefonállomást megszüntetjük, mivel a tulajdonos nem rendeltetésszerűen használta. Sajnos, minden esztendőben többször is rákényszerülünk erre az intézkedésre. A bombariadóra figyelmeztető fantomok kiléte csaknem minden esetben beazonosítható. A posta technikai eszközeivel miérten esetben seg'ti a rendőrséget. a tűzoltóságot és a mint i mentőket a zavart keltők felkutatásában. (bujdos) (szántó) t
