Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-23 / 69. szám

* POLITIKAI NAPILAP # XXI. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. MARC. 23., CSÜTÖRTÖK FORINT Támogatják a Gyermekváros pályázatát Űj diákotthon és átképzőintézet Szociálpolitikai kérdésekben foglalt állást a városi párt-vb Tegnap első ízben ülése­zett új összetételében a párt városi végrehajtó bizottsá­ga. A dolgok sora úgy hoz­ta. hogy ez alkalommal több szociálpolitikai és az ifjúság életkörülményeivel közvetle­nül összefüggő témában fog­lalt állást a testület. Cím­szavakban : diákotthon lesz a munkásszállás; gyermek- étkeztetési támogatás; segít­ség a Gyermekváros falai közül kikerülő fiataloknak: átképzési központ létesül. A városi pártbizottság úgy határozott, hogy a korábbi­nál többet és tudatosabban foglalkozik szociálpolitikai kérdésekkel. Ennek jegyében került a végrehajtó bízott- \ ség napirendjére a térítési díjak egyeségesítése óta sok gondot okozó gyermekétkez­tetés. A testület úgy dön­tött, hogy politikai eszkö­zökkel támogatja: a tanács anyagi lehetőségeinek hatá­rain belül kapjon minél több rászoruló család szo­ciális kedvezményt gyerme­kének (gyermekeinek) ét­keztetéséhez. Az idén már aggasztóan sok szülő kény­szerült arra, szűkös anyagi körülményei miatt, hogy ne írasa be gyermekét az is­kolai menzára. Sajnos, ke­vés a pénz, gondosan kell tehát adagolni a támogatást is, ezért kívánatos, hogy a leginkább rászorulóik kapják a kedvezményt. Miskolc iskolaváros. Eh­hez képest kevés a korsze- ! rű, kényelmes elhelyezést nyújtó diákotthon. Számos internátusbán összezsúfolva, emeletes ágyakon pihenhet­nek csak a gyerekek. Rá­adásul a Hámán Kató ne­vét viselő diákotthont más célra kívánják a jövőben felhasználni. Jókor jött te­hát a BÁÉV ajánlata, és még inkább a megyei ta­nács 200 millió forintos tá­mogatása, melyből megvásá­rolhatják az építők selyem­réti munkásszállását. (A BÁÉV egyébként égető anyagi gondjai miatt kény­szerült áruba bocsátani a nem kellően kihasznált épü­letet.) A diákotthon fenn­tartása már a városi ta­nács gondja lesz. Dr. Dobos László, a mis­kolci Gyermekváros igazga­tója — a párt városi vég­rehajtó bizottságának újon­nan megválasztott tagja — szintén a párt, és a tanács támogatását kérte egy pá­lyázat elnyeréséhez. A Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium az Állami Ifjú­sági és Sporthivatallal közö­sen hirdette meg a pályáza­tot. Célja: „olyan beruházá- sok támogatása, amelyek az átmeneti (első lépcsős) la­kásmegoldás és az önálló életvitelre való felkészítés tárgyi feltételeinek megte­remtésével hozzájárulnak az állami gondoskodás alatt ál­ló (nevelőintézményekben és nevelőszülőknél nevelkedő) nagykorúvá váló fiatalok önálló életkezdésének támo­gatásához”. Feltételül szab­ták a pályázat kiírói, hogy a központi beruházási keret csak a helyi erőforrások ki­egészítésére használható fel! A városi tanács segítse a Gyermekvárost, hogy ered­ményesen pályázhasson — ez volt a párt-végreha.rtó- bizottság egyhangú állásfog­lalása. Dr. Kovács László tanács­elnök az eddig elmondotta­kat szép záradékkal látta | el, amikor bejelentette, hogy az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal méltányolta a megyei, valamint a városi párt- és tanácsi szervek kí­vánságát: az átképzési köz­pontot Miskolcon létesítik, körülbelül 400 millió forin­tos költséggel. Nem kell különösebben hangsúlyozni, mit jelent ez abban a me­gyében, illetve városban, ahol az országosnál is na­gyobb arányú ipari termék­szerkezet-váltásra, ezzel együtt a munkaerő tömeges átképzésére van szükség.­Az MSZMP politikai esz­közökkel nem tudja, admi­nisztratív eszközökkel pe­dig nem akarja megakadá­lyozni a hazai többpártrend­szer kifejlődését — jelen­tette ki Lukács János. A Központi Bizottság titkára tegnap véget ért hajdú-bi­hari látogatása során meg­erősítette, hogy az MSZMP sem politikailag, sem szer­vezetileg , nem akar kivo­nulni a munkahelyekről. El­mondta azt is, hogy a mos­tani álláspont szerint a jö­vő év második felében tart­ják meg az MSZMP tizen­negyedik kongresszusát. Orosz Károly ma a Szovjetimia utazik 0 Kocsikkal teli a debreceni Merkur-telep. Egymást érik a La. dók, a Skodák és főleg a Daciák. A miskolciak elsősorban ezen a telepen vehetik át a Merkúrnál előjegyzett autókat. Mire szá­míthatnak a Ladára és a kis Polskira várók? Erről írunk a 3. ol­dalon. ‘ (Kerényi László (elvétele) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására, ma. a kora délutáni órák­ban. munkalátogatásra, a Szovjetunióba utazik. Várospolitikai fórum a Szentpéteri kapuban Elfogadták sztrájktörvényt Ránk sózzák a rozzant házakat? Miért akarja az állam rá- ] sózni az emberekre azokat a bérlakásokat, amelyeket három évtizeden át kép­telen volt felújítani, rend­ben tartani? Ha nem tudjuk megoldani a fiatalok lakás­gondjait, akkor ez alapvető politikai kérdéssé válik __ Ez csak egy vélemény volt a sok közül, amely tegnap hangzott el azon a város- politikai fórumon, a Szent­péteri kapuban, ahol Joósz Gábor, a HNF városi bizott­ságának elnöke, Gulyik Zsolt, a városi pártbizottság titkára és dr. Székely László, a városi tanács általános el­nökhelyettese volt a vendég. Délután 5-től este fél 9-tg folyt a vita, amely az egy­szerű kérdezz—feleleken túl­lépve, inkább eszmecseré­nek volt nevezhető. Sokan | tették szóvá az állami laká­sok eladását, erkölcstelen­ségnek nevezve azt, hogy azokkal a lakókkal akarják megvetetni a lakásokat, akik 30 éve fizetnek lakbért, de az épületet az állam elha­nyagolta. Dr. Székely László hangsúlyozta: az állami la­kások megvétele csak lehe­tőség, és nem kényszer. Senkire sem erőszakolják rá az üzletet, aki úgy gon­dolja, továbbra is megma­radhat lakásbérlőnek. A Szentpéteri kapuban egyéb­ként elvileg minden nem panel lakás eladható, meg- • vehető, jogszabályi korlát nincsen. A vitában felszólaltak* a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt he­lyi képviselői is. A kialakult polémiáról írunk a 6. olda­lon. Fenyeget-e a szolidaritási és a politikai sztrájkok so­(Munkatársunk parlamenti tudósítása a 3. oldalon.) # Sokan figyelték nagy érdeklődéssel a Centrum Áruház előtti szökőkút sorsát. Az építése sokáig húzódott, és az ára sem volt kevés ... Végre tavaly ősszel elkészült, sőt néhány napig - a tévé­fesztivál ideje alatt - működött is. A városgondnokság illetéke­seitől megtudtuk, hogy a kivitelezők néhány napon belül elvég­zik a szükséges apróbb javításokat, módosításokat. Utána tíz­napos próbaüzem kezdődik. Ha ez sikeresen végződik, május elsején véglegesen működésbe hozzák a szökőkutak Dudla József felszólalása a Parlamentben Ma a világkiállítás előkészületeiről szóló jelentés vitá jával folytatta munkáját az Országgyűlés. Tegnap meghatározták az 1989. évi programjukat. Eszerint az év tizenkét hónap­jából kilencben ülésezik majd a Parlament. A megüresedett képviselői helyekre pótképviselőket igazoltak. Elfogadta a Parlament dr. Vida Miklós lemondását is, így nemcsak Bu­dapest 13. választókerülete maradt képviselő nélkül, hanem az egyik alelnöki szék is megüresedett. Az új alelnök sze­mélyére az áprilisi ülésen nyújt be javaslatot a jelölőbizott­ság. Tizenhét ellenszavazat és huszonhét tartózkodás mel­lett törvényt alkottak a sztrájkról a képviselők. A Budapest —Bécs világkiállítás megrendezése a gazdasági megélénkü­lés mással nem pótolható és hosszú távra kiható ösztönzője lehet — mondta Beck Tamás kereskedelmi miniszter. A hoa- zászólók között Szentágothai János hangsúlyozta: támogas­sa az Országgyűlés a kiállítás megrendezését, de csak ak­kor, ha a fejlesztések bizonyos részét a vidék kapja. A sztrájktörvény vitájában felszólalt Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Elmondotta: egy közvéle­ménykutatás adatai és több eszmecsere is bizonyítja a számára, hogy nemcsak a sztrájk törvényi szabályozá­sáról, de a sztrájkról alko­tott felfogások is megoszla­nak. Munkások és értelmisé­giek véleménye is alátá­masztja: a társadalom min­den szintjén megvan a készség az érdekellentétek tisztes kezelésére, a minden érdekeltet kielégítő megoldá­sok keresésére. Ezt kell szorgalmazni, mert a mun­kabeszüntetéssel önmagának árt az ember. A döntő több­ség mindenekelőtt dolgozni, és nem sztrájkolni akar. De a megkérdezettek 60 száza­léka azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kialakulhat olyan helyzet, amikor végső eszközként élni kell a sztrájkkal. Aki viszont ezzel egyetért, szükségesnek tartja a sztrájk törvényi szabályo­zását is — mondotta Dudla József, majd hozzáfűzte: szerinte a jogi szabályozás önmagában nem gerjeszti majd a munkabeszüntetése­ket.'Nem szabad lebecsülni a társadalom érettségét, fe­lelősségérzetét, bizalmát, és a megújulásban való közre­működési készségét. kasága? — tette fel a kér­dést. A közvéleménykutatás adatait idézve kiemelte: a megkérdezettek 63—66 szá­zaléka ugyan jogosnak tart­ja nemcsak munkahelyi, ha­nem egyéb gazdasági és szo­ciális okok miatt is a mun­kabeszüntetést, de csak alig 20 százalékuk gondolja, hogy szolidaritási, vagy politikai célokra is alkalmazzák. A nagy többség tehát tisztában van vele: nem feltétlenül sztrájkkal kell kifejezni mindenféle érdekütközést. Az érdekérvényesítésre már vannak és még készülnek újabb jogosítványok. A sztrájk a gazdasági érdekér­vényesítés, nem pedig a po­litikai küzdelem eszköztárá­hoz tartozik! A megyei pártbizottság el­ső titkára hangot adott an­nak a meggyőződésének is, hogy a színvonalas, liberális szellemű törvény a felelős önkorlátozást, és nem a fe­lelőtlenséget fogja erősíteni. Mindamellett vallja: a sztrájktörvény szükséges. de nem elégséges. Ennél még fontosabb a munka világá­nak konfliktusait folyamato­san kezelő, a munkavállalók védelmét és biztonságát ga­rantáló szisztéma kialakítá-’ sa. Az érdekegyeztetés űj rendszerének kiépítése meg­kezdődött, s ezt a munkát meg kell gyorsítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom