Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-22 / 68. szám
A DH várospolitikai fóruma Többnyire emberi mulasztás az oka írja a vezérigazgató Fokhagymaszag a levegőben A miskolciak, ha fokhagymabűzt ereznek, többnyire már tudják: újra merkap- tán került a levegőbe a sajt» bábonyi vegyigyárból. Sokszor nyilatkoztak már úgy az illetékesek, hogy a bűz- szennyezés nem fordulhat eJő, mert korszerűsítették az üzemet. Valójában mégis terjeng a fokhagymaszag néha — legutóbb március elején. Az ügyben Szőke Bélától, az Északmagyarországi Vegyiművek vezérigazgatójától kaptunk önkritikus és őszinte levelet. „A ’80-as évek első felében valóban ^gyakrabban előfordult, hogy merkaptán- nal szennyeztük a környezetünk légterét, ami esetenként Miskolcon is észlelhető volt. Ennek az vo't az oka, hogy abban az időben mer- ka pián tartalmú termékeink üzemi előállításának előkészületeit végeztük. A ’80-as évek közepére azonban ez technológiailag megoldódott és kiépíthettünk egy olyan megsemmisítő rendszert, ami normális üzemmenet mellett gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a légtérbe mer- kaptán kerüljön. Ettől az időtől kezdve ez csak akkor történhetett meg, ha valami komoly meghibásodás volt valamelyik üzemünkben, vagy valamilyen súlyos emberi mulasztás történt. Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy az azóta eltelt időben bekövetkezett merkaptánszennyezés nagy többségében az utóbbi, tehát emberi mulasztás miatt következett be... • A SZENNYVÍZBŐL SZABADULT FEL Az üzemzavarok esetében is előfordul ugyanis, hogy merkaptán kerül a levegőbe, ez azonban csak egy pillanatnyi helyzet, hiszen az üzemeink rendkívül modernek, nagyon jól műszerezettek és automatizáltak, ennek következtében a legkisebb rendellenességet azonnal észlelhetjük, és mód van olyan beavatkozásra, ami a környezetszennyeződést megakadályozhatja. Egyébként az is bizonyítja, hogy döntően emberi. mulasztásokról van szó, hogy üzemzavar esetében a merkaptán közvetlenül a levegőbe kerül gázállapotban, vagy folyékony állapotban kicsöpög a földre és ott párolog el. Tehát az üzemzavar helyén már szennyezi a környezetet. Ugyanakkor a kifogásolt esetekben szinte kivétel nélkül az volt a helyzet, hogy a gyáron belül szinte tiszta volt a levegő, és merkaptánbűzt csak a gyáron kívül lehetett érezni. Vagyis minden esetben egyértelmű volt, hogy a gyárból távozó szennyvízből került a légtérbe a merkaptán. Tehát az történt, hogy az üzemben valami módon merkap- tánnal szennyezték a szennyvizet. és miután a gyárból távozó szennyvíz enyhén savas is lehet, a sav a szennyvízben megkötött merkap- tánt felszabadította, és az onnan a légtérbe került Miután ennek a kémiai reakciónak bizonyos időigénye is van, általában az történik, hogy a satnnyvíz már elhagyja a gyár területét, amikor a merkaptán kipárolgása megkezdődik. 9 TÁJÉKOZTATJUK A LAKOSSÁGOT • Egyébként így volt > ez március elején is, és ennek következménye volt, hogy a merkaptánbűzt Miskolcon is észlelni lehetett. Csak érdekességképpen jegyzem meg: vállalatunknál állandó jelleggel diszpécserszolgálat működik, és például a diszpécser nem érezte itt nálunk a merkaptánbűzt. Hajnali 5 órakor Sajóbábony- ból telefonáltak be neki, hogy rettenetesen büdös van, és nézzen utána, mi történt. Pedig mint azt Önök is megírták, az utóvizsgálat kiderítette, hogy a szennyvíz merkaptánnal törtériő elr szennyezése este 11 óra körül _ történt. Közölhetem egyébként, hogy az ügyet kivizsgáltattam, és az illetékes felelős vezetőket nagyon szigorúan elmarasztaltam. Például az illetékes gyárrészlegvezetőt kizártam az összes ez évi prémiumból és jutalomból, ami számára több 10 ezer forint értékű büntetést jelent... Az újságíró megjegyzi: miért nem adunk ilyen esetben értesítést, hogy a mer- kaptán-szennyeződés tőlünk ered? A lakosság így nem idegeskedne, hogy esetleg gázömlés van. Ez a javaslat jogos, és utasítottam diszpécserszolgálatunkat, hogy a jövőben minden ilyen esetben adjunk tájékoztatást a gázmüveknek, illetve a miskolci rádiónak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez kétélű dolog, mert, ha épp egy ilyen időszakban következik be egy valóságos gázömlés valahol, akkor a tőlünk eredő merkaptánszag elfedi a gázömlés okozta merkaptánét, és ez súlyos következményekkel járhat. A legmegnyugtatóbb megoldás persze az, ha intézkedünk, hogy né következzen be semmiféle merkaptánszeny- nyeződés. • MÉRGEZÉST NEM OKOZHAT Miután az újságíró azt is felvetette, hogy jó lenne, ha bizonyos isíneretekkel rendelkeznének a • városlakók a merkaptánról, ezért egy pár szót hadd szóljak erről .is. A merkaptán úgynevezett szagküszöbértéke 0,19 mg/m3. Szinte porszemnyi mennyiség már szaglással is észlelhető a levegőben.' Ugyanakkor a vonatkozó szakiroda- lom szerint ennek körülbelül a tízezerszerese, tehát 2 gramm, m3 az a mennyiség, ami az emberi szervezetre már bizonyos káros hatással lehet, például szédülést, hányingert, hányást okozhat. Meg kell jegyeznem, hogy ez már olyan tömény bűzt jelent, amit az ember gyakorlatilag nem bír el. Még ez sem jelenti azt, hogy ez súlyosabb mérgezést okozna, mert egy ilyen behatás után friss levegőn rövid időn belül a szervezet újra normális állapotba kerül. Természetesen az egyes emberekre gyakorolt hatás nagvn.értékben függ az adott ember < érzékenységétől is. Azt mondhatom tehát, az gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy tőlünk olyan mértékű szennyeződés jusson Miskolc légterébe, ami a la-.oSsag nak ilyen mérgezéses jellegű problémákat okozhat. Befejezésül biztosíthatom Önöket és Önökön keresztül Miskolc lakosságát: a magam részéről minden szóba jöhető intézkedést megteszek annak érdekében, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordultának elő.” Mi van a helyi hatalommal? Válasz a Miskolci Fórum cikkére A Miskolci Fórum (A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezetének belső használatra szánt, de sokfelé eljuttatott kiadványa. A szerk.) szerint a helyi hatalom semmit sem változott. Ez van a helyi hatalommal? Valójában pedig az van, hogy mind a mai napig vita folyik arról, szakkörökben, hogy egy centralizált, bürokratikus rendszerben egyáltalán megvannak-e a helyi társadalom kibontakozásának és az erre ráépülő helyi hatalom kialakulásának feltételei. Egyes társadalomkutatók tehát azt mondják, hogy nincs helyi társadalom, nincs tehát autonóm helyi hatalom sem, mások viszont úgy vélik, van ilyen helyi hatalom, társadalom, de ez nagyon is korlátozott hatókörű. A nem kifejlett helyi társadalom talaján megjelenő hatalom csupán olyan hatalom, amely döntően a személyes függőségek és az egzisztenciális kiszolgáltatottság révén volt képes, mind a mai napig, mintegy kézben tartani a lokális közösségek tagjait és dirigálni őket úgy, ahogyan azt a politika diktálta. Azt mondhatjuk, hogy van tehát valamilyen helyi hatalom, és ez a helyi hatalom éppen a dolgok természetéből következően a rendszer változásával, a politika változásával, a stílus változásával együtt igenis változik. Miért? Azért, mert a helyi hatalom sehol a világon nem kerülhet tartósan szembe a hatalommal vagy az éppen uralkodó rezsimmel, a politikával, a kormánnyal, egyszóval a nem helyi hatalommal. Ha ez a nem helyi hatalom antidemokratikus, adminisztratív módszereket alkalmazó, kíméletlen és intoleráns politikát folytat, akkor a helyi hatalom is ilyen. Azzal súlyosbítva, hogy a helyi társadalomban a személyes viszonyok kitüntetett szerepe folytán, még sokkal többszálú függőségek jönnek létre és működnek, mint a társadalomban általában. Ha pedig a hatalom természete kezd emberségesebbé, demokratikusabbá és megértőbbé válni, mint ahogyan azt ma azért a mindennapi tapasztalás szintjén érzékelhetjük (anélkül persze, hogy eltúloznánk ezt a dolgot), altkor a helyi hatalom is, akár tetszik ez a helyi hatalom letéteményeseinek, akár pem, demokratikusabbá, megértőbbé és emberségesebbé igyekszik válni. Azt gondolom, erre éppen a Miskolci Fórum puszta léte és a helyi hatalomról szóló írás, és sok minden más is éppen elég meggyőző példával szolgál. Legalábbis számomra. És ebből a szempontból teljesen közömbös az; hogy a magyar belpolitikai életben bekövetkezett fordulat tetszik-e a lokális hatalmi centrumok tagjainak, vagy sem. Végezetül még annyit, hogy a helyi hatalom svihákságai- ra, túlkapásaira és baklövéseire a szerző számos példát találhatott v<ílna a múltból is, a közelmúltból is, meg biztosan vannak ilyenek a jelenben is. De talán mégsem sorolható a lap által felemlegetett egyik 1 ügy, nevezetesen a Sajó-parti telep kapcsán elhangzott nyilatkozatoknak a Déli Hírlap által történő kezelése ezek közé az elítélendő dolgok közé. Amit Balázsi Tibor, a helyi hatalomról szóló cikk szerzője ezzel az üggyel kapcsolatban állít, az nem igaz. A Déli Hírlap nem diszkriminált akkor, amikor a TDDSZ képviselőjének a miskolci tv-ben elhangzott nyilatkozatát nem közölte. Az viszont igaz, hogy ugyanakkor a Déli Hírlapban megjelent egy másik nyilatkozat, amelyik- szintén erről a Sajó-parti telepről szólt. Ezt a nyilatkozatot azonban nem a helyi hatalom valamely prominens képviselője, nem a hatalom sáncain belül megbúvó bürokrata, nem a párt hivatalos szócsöve, vagy valami az MDF által esetleg nem szeretem, magát ezerszer kompromittált illetékes elvtárs adta, hanem egy pártonkívüli egyetemi oktató. Ennek a rövid írásnak a szerzője. Aki egyébként a Miskolci Fórum szerint is, majdnem ugyanúgy szólt, mint a TDDSZ képviselője a kamerák előtt. Akkor tehát nem értem, mi a baj? Hol itt a probléma? Mert én a magam részéről azt szűrtem le ebből az esetből, hogy ha ilyesmi megeshetett, hogy egyazon időpontban két tömegközlő médiában is lehet keményen bírálni a helyi hatalmat, akkor ez a helyi hatalom már régen nem az a helyi hatalom, amelyik még tavaly is volt. Tóth Pál Ma sem tudni, vajon ptikor nyithatják meg újra az utat, mert a helyreállítás sok millióba ikerül. Á Hicegh-sor: lezárva! . i Lassan egy éve le van zárva a Domus Áruháztól az avasi lakótelepre vezető út, a Hidegh-sor. Sokszor írtunk róla annak idején, hiszen a Hidegh-sort, amely egy macskaköves, girbe-gur- ba utacska volt, néhány évvel ezelőtt felújították, leaszfaltozták, buszmegállókat alakítottak ki. Kiderült ám: az egyik kanyarban megépült présházak úgy belógnak az útba, hogy nem fér el egymás mellett két autóbusz. Így csak személyautók közlekedhettek, de azok sem sokáig, mert beszakadt az út alatt egy pince. A vizsgálatok kiderítették; nemcsak egy pince van, hanem több is; és nagy szerencse, hogy autóbuszok nem járhattak erre. A Hazafias Népfront városi bizottsága szervezte várospolitikai fórumsorozat egyik estéjén, az Avas-délen azt kérdezték, hogy ki a felelős mindezért. A présházak építői, vagy azok, akik az engedélyt adták? Vagy nem is ők, hanem azok, akik minden körültekintés nélkül felújították az utat, holott minden itt élő tudta, hogy pincék varinak végig a támfal alján ... Választ eddig még. senki sem kapott rfS— mi sem, pedig jó néhányszor^ írtunk már erről a témáról! A Hidegh-sor ügyében tehát nincs egyelőre tisztázva minden, egy dolog azonban teljesen világos: az utat olyan állapotba hozni, hófey azon közlekedni lehessen balesetveszély nélkül, milliókba kerülne. S ezek a milliók ma hiányoznak a város kasszájából. Annvit tudnak juttatni ma erre a célra, hogy tovább folytatódhasson a vizsgálat, amely eldönti, mit lehetne kezdeni ezzel az útszakasszal. Addig körbe-körbe autózunk a Városban, szennyezzük a levegőt, pazaroljuk a benzint, és szidjuk a számunkra még mindig ismeretlen felelősöket ... (kiss) Ma a Szentpéteri kapuban Párbeszédre várják a miskolciakat A Hazafias Népfront városi bizottsága nyilvános eszmecserére hívja a miskolciakat. A várospolitikai fórumokon párt- és állami vezetők, a HNF képviselői, gazdasági és kulturális életünk személyiségei, ország- gyűlési képviselők válaszolnak a miskolciak kérdéseire, és természetesen meghallgatják a jelenlévők véleményét. Van miről eszmét cserélni, hiszen a közelmúltban alkotott a városi pártértekezlet politikai programot, a városi tanács széles körben megvitatott költségvetési tervet fogadott el. és készülünk az általános választásokra is. A legközelebbi fórum ma délután 5 órakor kezdődik a Kassai utca 86. szám alatti körzeti párt- hélyiségben. A kérdésekre itt Gulyik Zsolt, az MSZMP városi bizottságának titkára. dr. Székely László, a városi tanács általános elnökhelyettese. Joósz Gábor, a HNF városi bizottságának elnöke. Keszthelyi Zoltán ország- gyűlési képviselő és dr. Kozák Imre, a Miskolci Városszépítő Egyesület elnöke válaszol.
