Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

Olcsón jót: agancsbaltát Négyezer éves hétköznapok Bronzkori kiállítás a múzeumban A Borsod-miskolci Múzeum­ban néhány napja messziről érkezett kiállítás látható. A ki­állított tárgyak a mai Kelet- Szlovákia területén kerültek elő az ásatások során, időben azonban még messzebbrlő, a bronzkor kezdetéről származ­nak. Erről a gazdag kiállítás­ról kérdeztük Koós Judit ré­gészt, a Herman Ottó Múze­um munkatársát. — Kassai testvérintézmé- nvünk. a Kelet-Szlovákiai Múzeum rendkívül érdekes anyagot hozott Miskolcra. A kiállított használati eszkö­zök jó része még publiká­latlan, most látható először. A hazai szakma érdeklődé­sét méltán vívta ki már ió előre: ezt jelezte a megnyi­tó népes régész-közönsége is. — A nagyközönség viszont keveset tud erről a körről, és az emberről, aki ezek között a mostoha viszonyok között is megélt, sőt, ahogy mon­dani szokás: ötről a hatra jutott... — Noha a valóságban nyilván „észrevétlenül” kez­dődött el a bronzkor, a tu­domány az időszámításunk előtti 1900-as esztendőt je­lölte meg határnak. Ennek a kornak az emberéről in­kább közvetett módon tud­hatunk meg bármit is: írá­sos emlékek ugyanis nincse­nek. — A video és a számító­gép korában könnyen lebe­csüljük ezeket az egyszerű kő-, csont-, és fémtárgyakat, holott elkészítésükhöz kifino­mult kézügyességre volt szük­ség. Lehet úgy fogalmazni, hogy az a bronzkori ember éppen olyan ügyes volt, mint a mai (ha nem ügyesebb), csak éppen a technológia volt „ügyetlenebb”? — Ez nem túlzás: meg­próbálhatja ma is bárki hogy elkészít egyet az itt látható eszközök közül — hamar kiderül, milyen ne­héz mesterségek léteztek akkor is. A munkamegosz­tás már elég magas fokot ért el. Láthatunk olyan tár­gyakat is a kiállításon, me­lyek egy fémöntő mester sírjából kerültek elő; az öntőformák meglepően pre­cízek. finoman kidolgozot­tak.- Ha négyezer éves elő­deink ilyen magas fokon mű­velték a használati eszközök készítését, akkor nyilván elég komfortossá tudták tenni mindennapjaikat is. — Akkori fogalmak sze­rint föltétlenül. Noha textil­maradványok ebből a kor­ból alig maradtak, tudjuk, hogy a szövés-fonás már magas színvonalat ért el. Az előkerült emberábrázolások­ból kiderült az akkori vi­selet is: bő lebemyeget hordtak, melyet díszes — csont vagy éppen bronz — fibulával fogtak össze. Ez utóbbiakból sok fennmaradt; nagyon szép darabok látha­tók ezen a kiállításon is. — Milyen néphez, népcso­porthoz tartoztak ezek a — bő lebemyeget viselő, és nagy kézügyességű - négy­ezer éves rokonaink? — Megbízható forrás hí­ján ilyen kategóriákról nem beszél a tudomány ebből a korból. A legfontosabb, vagy legelső jellemző feltárt helyről nevezik el inkább ezeket a csoportokat. Amit most a nagyközönség itt a Kossuth utcán láthat, az a KoStani-csoporthoz. vagy az Ottományi-kultúrához tarto­zó embereké volt egykor. — A viseletűkről már hal­lottunk. Mit tudunk az épü­letekről, amelyekben laktak? — A félig földbe mélyített, vertfalu házakban éltek, melyben tűzhely is volt. Va­lószínűleg azonban már igye­keztek szabadulni a kelle­metlen füsttől, mert remek hordozható tűzhelyet is ta­lálhatunk a kiállított anyag­ban. Ezt a ház előtt, a sza­badban is lehetett használni. — Bútorokat is készítettek? — Az élelmiszereket nagy tárolóedényekben tartották, de biztosan volt már prak­tikusan elkészített ágy is a házban; szinte mindenütt meg lehet találni annak a négy karónak a nyomát, me­lyek az ágy lábaiként szol­gáltak. — Ha olyan szemmel néz­zük végig a vitrineket, hogy a kor színvonalán melyek a legfejlettebb technológiával elkészített tárgyak, akkor az agancsból készült szerszá­mok kissé már idejétmúltnak tűnnek. — Tulajdonképpen azok is. Egy dolgot azonban nem sza­bad elfelejteni: nemcsak va­lamiféle munkamegosztás alakult ki már erre az idő­re, hanem az eszközöknek bizonyos csereértéke is volt. Az agancsból készült balták — könnyű és gyors elkészí­tési módjuknál fogva — ol­csó tömegterméknek számí­tottak, mindenki számára el­érhetőek voltak... Kájé Jje A fazekasmesterség tárgyi emlékei szerencsére épségben kerültek elő. A MISKOLC MEGYEI VÁROS TANACSA V. B. MEGBÍZÁSÁBÓL A MISKOLCI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT ELADÁSRA meghirdeti a Miskolc, Széchenyi út 94. sz. alatti, Tu! i pán-tömbben lévő 19 lakást « A lakások értékesítésére 1989. február 28-án T0 órakor kerül sor a Miskolci Beruházási Vállalat műszaki osztályának hivatalos helyiségében, Miskolc, Hunyadi u. 5. sz. alatt, melyre minden érdeklődőt várunk. Ezt megelőzően 1989. február 23-án 10 órakor a helyszínen, a Széchenyi út 94. sz. alatt biztosítjuk a lakások megtekintését, és egyúttal részletes adatokkal is szolgálunk. A lakások eladása előre meghatározott áron történik, és amennyiben egy lakás iránt többen érdeklődnek, az elsőbbség azt illeti, aki magasabb összegű készpénzajánlatot tesz. Ez már a negyedik operaturné A Miskolci SziÉÉusok az E-tan A Miskolci Szimfonikus Zenekar — pontosabban tag­jai közül harmincán — Nyu- gat-Németországban szerepel ezekben a napokban. Mo­zart: Cosi fan tutte című operájának zenéjét játsszák. A turné harminc fellépésből áll. A zenekar igazgatója, Sir László rövid ideig maga is kint volt az együttessel. Tőle kértünk tájékoztatást az út létrejöttének körül­ményeiről, s a fogadtatás­ról. A szimfonikusok direktora elmondta, hogy a zenekar­nak ez már a negyedik kül­földi operaturnéja. A bécsi zeneakadémia operaének- szakos növendékeivel lépne!, fel. Január 27-én utaztak ki Bécsbe. A próbák után Schönbrunnban mutatkoztak be — két előadáson —, majd Ausztria után követ­kezett az NSZK, ahonnan Hollandiába mennek to­vább. Február 28-án feje­ződik be a fellépés-sorozat. Az előadás zenei betaní­tója Wolfgang Gabriel pro­fesszor. az akadémia opera­osztályának vezetője, ö az egyik dirigens is, rajta kívül a szimfonikusok karnagya. Kovács László és Wolfgang Gabriel asszisztense — Mi­chael Hurshell — kap, illet­ve kapott lehetőséget a ve­zénylésre. A Miskolci Szimfoniku­soknak évek óta jó kapcso­latuk van az említett pro­fesszorral, aki többször is vezényelte már a zenekart városunkban, növendékei közül is nem egy szerepelt már Miskolcon. (Jövőre egy bérleti hangversenyre is meghívták a neves bécsi di­rigens-tanárt vezényelni.) A mostani turné szerzője az Interkoncert és a Schlote Concert Direction. A zene­karnak máris újabb szerző­dés van a zsebében, amely a mostanihoz hasonló fellé­pésekre szól. Október elején kéthetes útra indulnak. Ravel és Iber két egyfelvo- násosában kísérik majd a müncheni zeneművészeti fő­iskola énekszakos növendé­keit. „Meglesik” Zsuzsannát Nemcsak az öregek lesik most Zsuzsannát, miként — Dániel pró­féta leírása szerint — a hajdani bibliabeli vének, hanem szerte az országban, hogy vajon beválik-e a né­pi időjárás-megfigye­lés? Ám ahogy az idő mutatja, Zsuzsanna aligha ereszti ki szű­re ujjából a pacsirtá­kat. A fekete, ködös hetek után a város környéke is fehérlik még a hótól, s ha a hagyományos íavasz- kezdö napnak tartott Zsuzsanna nem is vi­szi el a havat, annak nem. csupán a mező­gazdászok. de a kis­kert- és szőlőtulajdo­nosok is csak örülnek. Mert igen kevés a csapadékvíz a talaj­ban, s minden kiadós hó-eső aranyat ér. Zsuzsanna nem tar­tozik a kiemelt jeles napok közé, habár a népi időjárás-megfi­gyelések szerint feb­ruár 19-e már a tél végét jelzi. Lehet még havazás, fagy is — de a tavasz már nem késhet soká. Ha Zsuzsanna a néphitben nem is töl­ti be a legelőkelőbb helyet, annál inkább megihlette a képző­művészeket. Az öregek által meglesett, fürdő- zö Zsuzsanna a rene­szánsz festészetének kedvelt témája lett. S már csak azért is a festő • ecsetjére méltó volt. mert a héber eredetű név annyit je­lent. mint ..liliom, li­liomszál”. azaz az ár­tatlanság jelképe. A festészet mellett ezért helyet kapott Zsuzsanna az iroda­lomban is — no és mindennapi életünk­ben. mert a Zsuzsák. Zsuzsannák. Zsuzsikák a kedvelt női nevek közé tartoznak.--------------------—-------------——i VARJUK KEDVES VEDÉGEINKET! Kedvező árak: 1 fő részére, reggelivel 464,- Ft nap, 2 fő részére, reggelivel 790,- Ft/nap. HOTEL­graboplast Győr, Mészáros Lőrinc u. 20. Telefon: 16-999 Telex: 024276 Telefax: 18-306

Next

/
Oldalképek
Tartalom