Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

II párizoliság nwaui a városi prtérleMek Milyen Miskolc közérzete, közhangulata? Mi az oka az ideológiai-politikai zűrzavarnak? Miért csökkent a párt te­kintélye, vonzereje? Hogyan tudjuk megújítani az alap- szervezeti munkát? Van-e jövője az ifjúságnak Miskolcon? Fejlődött-e a város? Van-e gazdaságpolitikai programunk a jövőre? Ezeket a kérdéseket abból a beszámolóból idéz­tük, amelyet az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága terjeszt a küldöttek elé a szombati városi pártértekezleten. A vá­rosi pártbizottság elkerülhetetlennek tartja a múltunkkal való őszinte szembenézést, s elhatárolja magát a hibás­nak bizonyult politizálás elveitől és gyakorlatától egyaránt. A párttagsággal közösen, a város haladó erőivel együtt­működve keres válasz, ajánl megoldást azokra a kérdések­re, amelyek Miskolc társadalmát foglalkoztatják. (Az írás­beli beszámolót teljes terjedelmében közöljük lapunk 4—5 —6. oldalán.) • Ff bITIKAI NANii^f • XXI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1989. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT A megyei képviselőcsoport előtt Az új alkotmány koncepciója Játékszín: Komédiások Az angol Trevor Griffiths Komédiások című darabját próbálják a Miskolci Nemzeti Színházban. A Játékszínben lesz a bemutató a jövő kedden. Dezsényi Péter rendezi az előadást, amelynek próbájáról adunk hírt képeinken, illetve beszámolóinkban a 2. oldalon. (Felvételeinken: Galkó Bence, Alforjay Attila, Sallós Gábor, Zubornyák Zoltán és Szűcs Sándor, valamint Dóczi Péter.) (Fejér Ernő felvételei) As állampolgárok szolgálatában II tanácsadó iroda munkájáról a városi párt-vb ülésén Válasz az Új Márciusi Frontnak A mai napilapok teljes terjedelmében közlik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának feb­ruár 10—11-i ülésén elfoga­dott állásfoglalástervezetet. A KB kéri a párt tagjait, hogy vitassák meg ezt. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága egyetért azokkal az általános politikai célokkal, amelyeket az Űj Márciusi Front fogal­mazott meg „Az egypárt- rendszertől, a képviseleti de­mokráciáig” című kezdemé­nyezésében. Elfogadja azt is, hogy az MSZMP-nek az ed­diginél aktívabban kell kez­deményeznie a demokratikus átmenet feltételeinek kialakí­tását. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politi­kai egyeztető fórum létreho­zását, amely folyamatos pár­beszéddel segítené az új al­kotmány és választási tör­vény kidolgozását. Az MSZMP vezető testületé sze­rint a jelenlegi Országgyű­lés jogosult az új alkotmány elfogadására, az alaptör­vényt később népszavazással erősítenék meg. • A Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál jól be­vált gyakorlat, hogy részmun­kaidőben foglalkoztatnak dol­gozókat A nyugdíjasok közöl is sokan élnek ezzel a lehetőség­gel. Miskokon jó néhányon szívesen dolgoznónok négy vagy hat órát, ha a vállalatok igényt tartanának erre. Főleg « családanyáknak volna elő- vyss ez. (Cikk a 3. oidoton.) (Fejér Esnő felvétele) Grósz Károly csehszlová­kiai látogatása során kijelen­tette, hogy a gazdasági és politikai reformtörekvések sikere érdekében, idehaza most a pártegység megszi­lárdítása a fő feladat. A fő­titkár azután nyilatkozott, hogy egynapos munkalátoga­tása során tárgyalt Milos Jakessel. A magyar vendég köszönetét mondott a Cseh­szlovákiában folytatott nem­zetiségi politikáért. Az MSZMP főtitkára tegnap es­te hazaérkezett. Az Országgyűlés márciusi ülésszakára készülve tartotta meg tegnap délelőtt Miskol­con ülését a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei képviselő­csoport, Kiss Dezső vezeté­sével. Meghallgatták dr. So- mogyvári István igazságügyi minisztériumi főosztályveze­tő-helyettes tájékoztatóját az új alkotmány koncepciójá­ról, amelyről az Országgyű­lés dönt majd. Az űj alaptörvény ezer éves államiságunkra épül, és szocialista jellege nem vá­laszthatja el hazánkat Euró­pától. Alapkérdése a jogálla­miság, az alapvető emberi, állampolgári jogok deklará­lása. Több fontos kérdésben — ilyen például az állam­forma meghatározása — al­ternatívákat dolgozlak ki. Bár a szöveges részt nem érinti — hangsúlyozta az előadó —, mégis fontos, ezért az Országgyűlés dönt majd a nemzeti jelképek, az állami jelvényék, így a cí­mer kérdésében is. Az egyik alapkérdés, a tu­lajdonviszonyok esetében az egyéni és közösségi tulajdon fogalmát szerepelteti a kon­cepció, amely a politikai pártokkal nem foglalkozik. (A párttörvény tervezete elő­készületben van, az MSZMP nem kívánja az alkomány- ban rögzítem veaető szere­pét.) Alternatív javaslatok áll­nak a Parlament rendelke­zésére a választási rendszert, az Országgyűlés felépítését, és működésének szabályozá­sát illetően is. Hasonló mó­don, több változat készült a köztársasági elnök intézmé­nyére, a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjainak ki­jelölésére, illetve megbízásá­ra is. Egyébként az új al­kotmány-tervezet előrelátha­tólag június végén kerül nyilvánosságra, s ezt követő­en széles társadalmi vitára bocsátják. A képviselőcsoport meg­hallgatta Rózsa Lászlónak, az APEH megyei vezetőjé­nek tájékoztatóját az adózá­si rendszer kiépítéséről, gya­korlatáról, s az ezzel kapcso­latos tapasztalatokról. A Munka Törvénykönyve mó­dosítása kapcsain a sztrájk­törvény-javaslattal kapcso­latban a szakszervezet állás­pontját meghívottként Básti János, az SZMT vezető tit­kára ismertette a képvise­lőkkel. A március 8-án kezdődő parlamenti ülésszakot három naposra tervezik. Ezt meg­előzően a Borsod megyei képviselők még részt vesz­nek az országgyűlési bizott­Számos fórum és szerve­zet illetékes Miskolcon ar­ra, hogy közérdekű beje­lentések és egyéni panaszok orvoslásával foglalkozzon. Ám 1988. április 1. óta műkö­dik a városi pártbizottság ta­nácsadó irodája is. Tevé­kenységének tapasztalatairól hallgatott meg tájékoztatást tegnap a városi párt-végre­hajtóbizottság. Az iroda munkájában negyven nyugdíjas társadal­mi munkában vesz részt, valamennyien egy-egv szak­terület alapos ismerői. Az elmúlt évben összesen 426 panasszal keresték meg az irodát, többnyire egyéni sé­üggyel kapcsolatos kérel­mek vezetik, de egyre töb­ben kérnek segítséget elhe­lyezkedési gondjaik megol­dásához. Kevés az olyan észrevétel és panasz — mindössze 0,9 százalékot tesz ki —, amely a párt bel­ső éietét érinti. Hajas Zoltán, a tanácsadó iroda vezetője szóbeli ki­egészítőjében elmondta, hogy kedvező társadalmi vissz­hangja van munkájuknak. Természetesen nem intéz­kedhetnek a hivatalos szer­vek helyett, de utánajárnak minden panasznak, keresve a mielőbbi orvoslás lehető­ségét. Donát Erika, a városi pártbizottság munkatársa kifejtette, hpgy az egyéni panaszokból is közérdekű tanulságokat lehet levonni. Hiszen, amikor például a lakásépítési kölcsönök ma­gas kamatát, a nyugdíjak in­tézésének elhúzódását kifo­gásolják, társadalmi jelensé­gekről szerezhetnek tapasz­talatokat. S ezeket továbbít­ják az állami és politikai vezető szervekhez. A tanácsadó iroda műkö­désével kapcsolatban többen is kifejtették véleményüket. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke például hang­súlyozta, hogy a jogsegély: szolgálat, s ezt. a jellegét erősíteni kell, éppen a párt­tal szembeni bizalom erősí­tése érdekében. Gulyik Zsolt, a városi pártbizottság titká­ra szerint a mostani követel­ményekhez kell igazítani a tanácsadó iroda működését. Az, hogy az „ügyintéző párt­ból” politizáló párt legyen, azt is jelenti: kritikai ész­revételekkel lépjen fel ott, ahol az ügyeket rosszul, bü­rokratikusán intézik. Egy véleményen volt dr. Rom­vári Pállal, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektorhe­lyettesével Gáspár József, a Digép pártbizottságának tit­kára, amikor leszögezte: minden egyes panaszos gondját-baját méltányolni kell. s ezt szolgálatnak kell tekinteni a pártmunkában. Lajtos István, aki az MSZMP Központi Bizottságának kép­viseletében vett részt az ülésen, elismerésre és köve­tésre méltónak tartotta a tanácsadó iroda működését. Tímár Vilmos, a városi pártbizottság első titkára a vita összegzéseként kifejtet­te. hogy a tanácsadó iroda működési elvei helyesek, jelző szerepe fontos, s ez is egy lehetőség arra, hogy az egyre bonyolultabbá vá­ló viszonyok között segítsék eligazodni az állampolgáro­kat, nem téve kivételt párt­tag és pártonkívüli között. Fontos, hogy ebből politi­kai tőke kovácsolódjék. s a panaszokból kellő politikai konzekvenciákat vonjanak le. A végrehajtó bizottság ezt követően a városi pártbi­zottság 1985. szeptember 12-i ifjúságpolitikai feladattervé­nek végrehajtásáról, s a to­vábbi feladatokról szóló je­lentést tárgyalta meg. Ez utóbbinak több változatát dolgozták ki, s erről élénk vitát folytattak a végrehajtó bizottság tagjai. A fiatalok számára is vonzó, megnyerő pártprogamot adni sürgető feladat. Mert mint Tímár Vilmos kifejtette: az ifjúság gondjaival-bajaival nem tö­rődni annyi, mintha a jövő­vel nem törődnénk. Ezért a városi pártbizottság néhány hónapon belül napirendre tűzi az újabb ifjúságpoliti­kai feladatterv vitáját. Végezetül az első félévi politikai évfordulók méltó megünnepléséről volt szó a végrehajtó bizottság ülésén. sagok munkájában. relmekkeL A listát a lakás­AVB-rc Hágában ezen a hét végén rende­zik a fedett pá­lyás atlétikai Euró­pa-bajnokságot, 2 hét múlva pedig a Budapest Sport- csarnok ad otthont a II. IAAF fedett pályás atlétikai vi­lágbajnokságnak. Formája és ered­ményei alapján úgy tűnik: mind­kettőn ott lesz a Diósgyőri VTK te­hetséges atlétája, Szebenszky Anikó, akit lapunk 7. ol­dalán mutatunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom