Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pt.: 39 — Telefon: levelezőinket. hogv panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől között keressenek fe' bennünket. 18-225. — Kérjük olvasóinkat, péntekig, lehetőleg 8—14 óra Mozik helyett iskolákban vetítenek Meglepve olvastuk a Déli Hírlapban, hogy több mozit be akar záratni a Megyei Moziüzemi vállalat, mert nem kaptak elég anyagi támogatást. Ügy gondoljuk, sem a vállalatnak, sem a tanácsnak nem ezen a területen kellene takarékoskodnia. Az rendben van. hogy csökkenteni kell a költségeket, de ne a lakosság rovásara spóroljanak. Ha bezárnak hét mozit, Hámortól a Marx térig nem lesz hová menniük az itt élőknek, ha egy filmet meg szeretnének nézni. Miért szenvedünk hátrányt amiatt, hogy peremterületen lakunk? Itt főleg ^ alacsony keresetűek, gyári nyugdíjasok emek. Amikor a kultúrálatlan Szikra mozi helyett megnyílt a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ mozija, örültünk, hogy végre megfelelő körülmények között szórakozhatunk. Most ezt is bezárnák • Hozzánk legközelebb a Táncsics mozi ta-álható, a Domus Áruháznál. Azt írja a Déli Hírlap, hogy valószínűleg nem fogadjuk majd örömmel a mozibezárásokat. De nem ám . . ! Sőt, egyenesen felháborítónak tartjuk az ilyen? intézkedést. És azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a moziüzemi vállalathoz: találjanak valamilyen megoldást, hogy legalább a DVMOK-ban ne szűnjenek meg a vetítések. Fehérvári Gyuláné Miskolc Másik, hasonló felháborodott hangon megfogalmazott levelet kaptunk. Olvasónk úgy vélekedik, mostanában divat arra hivatkozni, hogy kevesebb támogatást kap egy-egy intézmény. Emiatt emelik a szolgáltatások d/jái, s bezárnák vagy eladnak épületeket. Szerinte nem feltétlenül kellene bezárni egyetlenegy filmszínházat sem. Ha például ésszerűbben gazdálkodna a rnoziüzemi vállalat, csökkentené a reprezentációját, vagy kevesebb akalmazoaat foglalkoztatna a központ, netán nyereséges vállalkozásba kezdene, talán jobban futna a cég szekere. Azt pedig egyenesen i'elfoghatatlannak tartja, hogy a Petőfi mozit — ameiy a vállalat saját tulajdona — miért adják el. Ügy is hasznosítani lehelne az épületet, ha mondjuk bérbe adnák. Emlékeztetett bennünket arra, hogy egy éve már szerették volna bezárni ezt a mozi. Ezzel a. szándékával akkor is a környékbeliek felháborodását váltotta ki a moziüzemi vállalat. Ide az Avasról, Hejőcsabáról, Görömbölyről, Szirmáról és a város más pontjáról is eljönnek szórakozni az emberek. Olvasónk szerint azért népszerű ez a mozi, mert a mai, csillagászati árak mellett, az alacsonyabb keresetűek itt még meg tudják fizetni a helyárakat. Nemcsak ez a két levél érkezett a hét mozi ügyében szerkesztőségünkbe. Sokan telefonáltak, s szinte valameny- nyién úgy vélekedtek: nem volna szabad bezárni egyetlenegy filmszínháza: m Miskolcon. Mivel valóban sokakat érintő témáról vau szó, úgy gondoltuk, leghelyesebb, ha megkérdezzük a moziüzemi vállalat igazgatóját, mit tud válaszolni olvasóink érveire. Lengyel Ágoston, a vállalat igazgatója a többi között elmondotta, hogy mielőtt meghozták volna a döntést a hét mozi bezárásáról, megkérdezték a pártbizottság, a városi tanács és az érintett körzetek képviselőinek a véleményét is. Tehát nem a miskolciakat megkerülve határoztak. Az említett vetítőhelyek valóban gazdaságtalanul, nagy ráfizetéssel működtek. De mert valóban mozi nélkül maradna a Hámortól az Eszperantó térig tartó városrész, úgy döntöttek, hogy az Ady Művelődési Házban hetente két alkalommal továbbra is tartanak vetítéseket. Hogy melyik két napra esik majd a választásuk, az attól függ, hogy a művelődési ház dolgozói milyen napokat jelölnek meg. Ami a Petőfi mozit illeti, az igazgató úgy nyilatkozott, hogy ezt tavaly valóban szerették volna bezárni, de a környékbeliek kérésének engedve, egy év haladékot kapott a filmszínház. Csakhogy egy esztendő alatt tovább romlott a helyzet, még kevesebb látogatója van a Petőfinek, mint eddig. Ezért adják el az épületet. A házért kapott pénzt pedig nem reprezentációra fordítják — erre egyébként az érvényes szabályok értelmében havonta 900 forintot költhet a cég —, hanem a Fáklya mozi régóta halogatott felújítására szeretnék elkölteni. Azt is megerősítette, hogy ahol megszűnnek a vetítőhelyek, nem maradnak teljesen filmek nélkül, a környékbeliek. Az itteni iskolák és óvodák számára a moziüzemi vállalat vándorvetítő szolgálata játssza majd le az alkotásokat. Igény esetén a nyugdíjasoknak is szerveznek vetítéseket. Leplombált csemege A legtöbb vásárló úgy szereti a kakaós csigát, ha a tészta tekervényei közé jó sok kakaó kerül. A sütemény kedvelői biztosan egyetértenek abban is, hogy a kakaót sémmi más nem pótolhatja. Még egy plomba sem. Márpedig Rásonyi István, a Klapka György utcai ABC-ben olyan kakaós tekercset vásárolt, amelyben később egy plombára bukkant. Csak találgatni tudjuk, mi célt szolgálhat ez az értékek védelmére rendszeresített kis fémdarab a süteménybe sütve. Talán ezzel akarták a tekervényeket egymáshoz rögzíteni? Erre aligha lehet szükség, hiszen a kakaós csemege úgy az igazi, ha foszlós a tésztája. Vagy avatatlan kezektől szerették volna megvédeni a süteményt? Valószínűbbnek tűnik, hogy szerencsétlen véletlen történt. Mindenesetre nem ártana, ha a sütőipar — már csak a jó híre védelmének érdekében is — továbbra is csak kakaót használna a tekercshez, a plombáira pedig jobban vigyázna... Büfé, de kinek? Nagyon jó, hogy van Miskolcon bábszínház, s örülnek is ennek a gyerekek. De nem felhőtlenül. A napokban arról tájékoztatott bennünket egy olvasónk, hogy a február 5-i előadás után hiába szeretett volna két kisunokájával az épület büféjében elfogyasztani egy üdítőitalt. A frissítőben nem volt része, kioktatást viszont kapott. Megtudhatta, a büfé a zenekar tagjaié . . . ■ Az esettel kapcsolatban Sir Lászlótól, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatójától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a büfét egy magánkereskedőnek adták bérbe. A szerződésben azt is kikötötték. mikor kell nyitva tartania a bérlőnek. így például a zenekar előadásainak és próbáinak idején mindig nyitva tart a büfé. Az igazgató megígérte: felhívja a kereskedő figyelmét arra, hogy a bábelőadásokkor se húzza le a redőnyt. Mit fűzhetünk mindehhez? a kereskedőnek -biztosan jó oka van rá, hogy nem nyit ki a gye- rekkőzönség kedvéért. De tarthatjuk-e élelmes üzletembernek azt, akinek külön Ls fel kell hívni rá a figyelmét, hogy minden eladott, üdítő árával a saját bevételeit gyarapit- hatná? Még ha nem is gazdagodna meg a gyerekek forintjaiból . .. Megmarad — de más lesz ★ Még az idén elkezdődhet a többször beszámoltunk, a Gy lönféle pavilonok állnak — ugyancsak itt található park nyék? — kérdezik olvasóink, a Hungária Biztosító székház lenleginél intimebb hangulat néznek a padok, s aki ezekre kipufogógázt szippanthat be. elrendezését is. Fixingária Biztosító székházának építése. Mint arról már öiígy cukrászda melletti területen — ahol jelenleg még kiemelkedik majd a magasba az új épület. De mi lesz az sorsa? Megmaradnak-e például a padok, az elültetett növé- Horváth Istvántól, az épület tervezőjétől úgy tudjuk, hogy ának tövében változatlanul lesz majd park. Csakhogy a jelire formálják. Most ugyanis még a forgalmas utca felé ül le pihenni, néhány perc alatt is tekintélyes mennyiségű Érthető, ha a megújuló parkban megváltoztatják a padok F. E. Miskolc Törvény az egyesülésről (1.) 1989-ben mór három tör- ! egyesülési jogra vonatkozó vényt alkotott az Országgyűlés, j szabályok ismertetését kezdjüx Az 1989. évi I. törvény az Alkotmány módosításáról, az 1989. évi li. törvény az egyesülési jogról, az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról szóló rendelkezéseket tartalmazza. Mai számunkban az Ha bérbeadjuk a lakást Folytatjuk lapunk adótanácsadó-sorozatát. Hogy mennyire időszerű ez a téma, mi sem bizonyítja jobban, miont hogy időközben a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójában is rendeztek fórumot adóügyben. Igen sokan tettek fel kérdéseket a személyi jövedelemadóval kapcsolatban, s az idő hiányában kimarad- takat lapunkhoz juttatták el. Ezekre dr. Gál Gézától, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adófelügyelőség vezetőjétől kértünk választ. I>r. Csekő Gusztáv a 76-901- es telefonszámról azt kérdezte: hogyan kell adózni a költségvetési kutatóhellyel kötött szerződés alapján elvégzett munka után? — Az ilyen kutatóhellyel tavaly kötött szerződések, megbízások esetében a 102 1986-os (PK. 1) PM utasítása alapján fizethető határozott idejű alapbéremelést és többletmunkadíjat munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni, így ennek adózásaira a személyi jövedelemadó-törvény 5. paragrafusában foglaltak az irányadók. A költségvetési kutatóhely által kifizetett céljutalom viszont tudományos tevékenységből származó, munkaviszonyon kívüli jövedelemnek tekinthető. Ezért ennek az adózása a törvény 6. paragrafusának megfelelően történik. A bevétel jövedelemtartalmát a 6. paragrafus alapján kell megállapítani ugyanúgy, mint a költségvetési kutatóhelyek által megbízásból végzett kutatási, fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó műszaki, szakértői munkák esetében. Horra Lászlóné a 12-038-as telefonszámról érdeklődött: jutalomnak minösül-e a lakásszövetkezeti elnök és a vezetőség tiszteletdíja, be kell-e vallani ezt a jövedelmet, s a lakásszövetkezeti lakás albérletbe adásakor elszámolhatja-e kiadásként az úgynevezett közös költséget a havi felújítási díjat? — A társadalmi munka körébe azok a jövedelrrtek tartoznak, amelyeket nem lehet jogilag kikövetelni, rövid időn belül nem ismétlődnek, és valamilyen közösségi cél érdekében végzett tevékenységgel érdemlik ki. A lakásszövetkezet elnökének és vezetőségének tisz- teletdíja azonban a tagság által jogilag elfogadott, kikövetelhető jövedelem. Ez nem minősül társadalmi munkának, jutalomnak. Ezért nem illeti meg az adómentesség a 2000 forintos összeghatárig. És jó ha tudják, hogy a tiszteletdíjat mint adóköteles jövedelmet be kell vallani. Ezt az adóív 12. sorában kell szerepeltetni. A szövetkezeti lakás albérletbe adásakor nincs lehetőség a közös költség és a felújítási díj elszámolására. Ez alól csupán a fűtés és a világítás díja képez kivételt. el. A törvény első mondata leszögezi, hogy az' egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és amelynek zavartalan gyakorlását biztosítja. Mindenkinek joga van ar- , ra. hogy másokkal szerve- gazdasagi-vállalkozasi- tevény nem tilt. Mivel gazdasági tevékenység végzésére — az elmúlt év végén ismertetett — gazdasági társaságok hozhatók létre, társadalmi szervezet elsődlegesen ilyen céllal nem alakulhat. Azt azonban már megengedi a törvény 19. paragrafusának (2) bekezdése, hogy a cél megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében zeteket, illetve e szervezettségi szintet el nem érő közösségeket hozzon létre, azok tevékenységében részt vegyen, illetve szabadon kilépjen a szervezetekből, közösségekből. A törvényben társadalmi szervezet összefoglaló névvel jelzett közösségeket, magánszemélyek, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek. A legjellemzőbb szervezettípusokat csak példálózva sorolja fel a törvény 2. szakaszának 1) bekezdése — így: politikai párt, szakszervezet, tömeg- mozgalom, érdekképviseleti szervezet, egyesület — nyitva hagyva annak lehetőségét. hogy az arra jogosultak más. a törvény rendelkezéseivel nem ellentétes szervezetet is létrehozzanak. Korlátja az egyesülési jog gyakorlásának, hogy az nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. (A 2. paragrafus (2) bekezdése.) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely j intéző és összhangban áll az Alkot- j veit. mánnyal, és amelyet a tör vékenységet is folytasson a társadalmi szervezet. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A 3. szakasz (1) bekezdése az önkéntességet hangsúlyozva határozza meg a társadalmi szervezet fogalmát. Eszerint: a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott. önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A tömegmozgalom a tagok vonatkozásában lazább szervezettségű társadalmi szervezet. tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek. A politikai pártok és szakszervezetek sajátos funkciójába. jellegére figyelemmel a szervezeteknek csak magánszemélyek lehetnek tagjai. A társadalmi szervezet alapításához szükséges, hogy legalább tíz alapító tag kimondja a szervezet megalakítását. megállapítsa alapszabályát. megválassza ügy- képviseleti szerDr. J. E. A MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ szakmunkásokat asztalos kőműves bádogos ács autódaruvezető JELENTKEZÉS: munkaügyi osztály Miskolc, József A. u. 40.
