Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

Komlóstetöi késedelem A sorozatos határidő-módosítások miatt a lakókat nem éri kár... (Fejér Ernő felvétele) Vállalkozó OTP Osztrák és nyuqaloémet céqqel tárgyalnak Ki a telelés ? Lezárult a népi ellenőrök vizsgálata Az Országos Takarékpénz­tár tavalyi munkáját jelen­tősen megnövelte a betét­es hitelkamat többszöri vál­tozása, valamint a világút­levél bevezetése. Mindezek következtében szinte állan­dósult a tömeg a pénztárak­nál. A zsúfoltság csökkentése érdekében az OTP megyei Igazgatósága tovább növelte számítógép-állományát. Mindezek ellenére az ügy­felek türelmetlenebbek let­tek. A lakosság — céljai el­érése érdekében — minden lehető pénzt igyekezett fel­használni. Sok család túl­terhelte magát kölcsönök­kel, s ez alaposan rontja a fizetési morált. Ezért január í ......... r j Készítik i a boksákat Jó exportterméke a i Borsodi Erdő- és Fa- J feldolgozó Gazdaság­it nak a faszén. A Bükk­• tői a zempléni erdőkig i szinte valamennyi he- i lyen égetik. Most, hogy megenyhült az idő, a i faszénégetők is mun­• kához láttak. Gyűjtik i az égetéshez szükséges > fát, rakják a boksákat | az égetéshez. i Az erdőgazdaság az • idén a tervei szerint, 1 mintegy 2700 tonna • faszenet készít. A da- J rabos áru mellett ér­■ tékesítik a boksa szét­2 bontásakor keletkező i faszénport is. Ebből • mintegy 500 tonnát J adnak el. Ezt elsősor- i ban kemencék kifűté­sére és olyan égeté­■ seknél használják, ahol ■ magas hőmérsékletre 1 van szükség. Mert a • faszénpor 7000, sőt an- J nál magasabb hőfokot ■ is ad. 2 A faszénégetés egyik i fő területe a lillafüre- J di igazgatóságé. A Ga- i radna völgyében, de máshol is, több fa­■ szénégető boksa telepi­• lésével izzítják ki a J faszenet. A boksákat i bükkfából, cserből, ju- J hárfából rakják. Ezek i adnak ugyanis „ke- 1 ményszövetü, jól pa­rázsló faszenet, ame­i lyet a kirándulásokon, kiskertekben szabad- i tűzön történő sütésnél használnak. Amelynek I szezonja, reméljük, • mihamarább elérke­zik... elsejétől a hátralékos tarto­zás minden száz forintja után, megkezdett hónapon­ként 2,10 forintot kell fizet­ni. A szakemberek megálla­pítása szerint sok esetben nem arról van szó, hogy nem akarják; hanem, hogy jó néhányan képtelenek visszafizetni a hiteleket. Bár visszaesett az áruvá­sárlási kölcsönért folyamo­dók száma, még most is so­kan szeretnének különféle cikkekhez az OTP révén hozzájutni. A listáról azon­ban törölték azokat az áru­kat, amelyekre igencsak lenne vevő. Ezen a helyze­ten némileg javított az, hogy néhány kereskedelmi vállalat — forgalma fellen­dítésére — hitelfedezeti ala­Tekintélyes méretű ártáb­lázat „díszíti” az ismerős háziasszony konyhájának falát. Hogy egészen pontos legyek: a beépített szekrény oldalát. Azoknak az élel­miszereknek a neve és ára sorakozik rajta, melyeket rendszeresen vásárol, a fű­szerpaprikától a parizeren át a Vegetáig. Nem éppen dí­szes, egyszerű grafitceruzá­val írt kimutatás ez — így könnyen radírozható, módo­sítható —, de azért megte­szi, segít kikalkulálni, meny­nyi pénzt tegyen a bukszá­jába, amikor bevásárló kőr­útjára indul. Vagy: miről kell lemondania, hogy ne költsön többet, mint ameny- nyit az ünnepi ebédre szán­hat. Mondanom sem kelle­ne, így is érik kellemetlen meglepetések a piacon és másutt is, lévén a konyhá­ra szánt árucikkek tekinté­lyes hányada szabadáras. „Eddig győztem legalább grafittal és radírgumival, de lehet, hogy eljön az idő, amikor már csak fejben szá­molhatok. AZ észjártatás ugyanis — egyelőre még — ingyen van, s nem adóztat­ják” — mondja, s bár gon­dolatoldó tréfának szánja megjegyzését, mosolyogni nincs kedvünk. Hisz’ nincs is ezen derül- nivaló, inkább gondolkodó­ba ejti az embert: ha már az észmunka ingyenes, ám hasznosítható, akkor miért kell fizetnünk mégis — a pót helyezett el az OTP-nél. Erre olyan cikkeket — pél­dául színes televíziót — árusítottak az általuk meg­határozott feltételekkel, amit korábban csak kész­pénzért kínáltak. A takarékpénztár január elsejétől megkapta a keres­kedelmi tevékenységre szóló felhatalmazást. Már tavaly megkezdték ennek előkészí­tését és a piaci igények fel­mérését. Előkészítés előtt áll a megyei igazgatóság és egy termelőszövetkezet, valamint az osztrák Adrttz élelmi­szer-gépgyár közös vállala­tának létrehozása. Előreha­ladott tárgyalásokat folytat­nak a nyugatnémet Suba céggel is, építőipari kft megalapítására. hiányáért? Mert hogy milyen sokat ér az erős lábú rá­ciót de a könnyű szárnyú fantáziát sem nélkülöző el­me, akkor tanuljuk meg csak igazán, amikor éppen hiány­zik. Ügy valahogy vagyunk ezzel is, mint a napsütéssel. Természetes, amikor világít és melegít Napunk, de elég néhány hetes szmog (volt benne részünk mostanában), hogy megtanuljuk: pótolha­tatlan kincs. Világos, jól fű­tött, akár légkondicionált la­kásban is ülhetünk, mégis zsigereinkben, idegdúcaink­ban érezzük, szenvedjük a kinti napfény hiányát. De vissza eredeti témám­hoz, a takarékossághoz!... Az ismerős háziasszony táb­lázatot használ, egy intéz­ményvezető pedig matricát. Becsszavamra mondom, úgy igaz, ahogy olvashatják: megfordultam egy intéz­ményben, ahol minden vil­lanykapcsoló foglalatáfa két matricát ragasztottak a fő­nök utasítására. A felsőn ez olvasható: BE, az alsón pe­dig ez: KI. Az indíték: áramtakarékosság. Mint fentebb már erről szót ejtettem, a gondolkodás ingyen van, s nem is adó­zik, ezért mélyen elgondol­koztam a feliratok hasznán, esetleges hasznosításán saját munkahelyemen. Mert az árammal tényleg takarékos­kodni kell. Az vitathatatlan, hogy a két kis címke útba­igazít, jó szolgálatot tesz * A komlóstetöi lakásépítke­zésben érdekelt mindhárom vállalatot valamilyen fele­lősség terheli azért, hogy nem sikerült a tervezett ha­táridőre átadni a 102. és a 105. jelű épületet — állapí­totta meg az a vizsgálat, amelyet a városi tanács vég­rehajtó bizottságának felké­résére a napokban fejezett be a városi Népi Ellenőrzé­si Bizottság. A komlóstetöi építkezés, az itteni sorozatos határ­időmódosítások ügye nagy port vert fel Miskolcon, ezért arra kértük a vizs­gálat vezetőjét, Molnár Istvánt: tájékoztassa la­punk olvasóit, mire is ju­tottak a népi ellenőrök. — .November 30-ára kel­lett volna átadnia a BÁÉV- nek a Komlóstetőn készülő 102. és 105. jelű épületet, de ekkorra nem készültek el. A késést azzal magyarázták, hogy a befejezés előtt 15 nappal már szükségük lett volna a közművekre. Ezek lefektetésére az Üt- és Vas­útépítő Vállalat, illetve az alvállalkozóik kaptak meg­bízást. A megadott időre ők sem készültek el. Emiatt va­lóban pem teljesíthette az épülettel kapcsolatos beüze­melési kötelezettségeit a BÁÉV. De azt is megállapí­tottuk, hogy a közművek állapotától független belső szakipari munkákkal, példá­ul a padlószőnyeg ragasz­tásával, a tapétázással sem végeztek a 105-ös épületben, tehát kimutatható a kése­delemben való felelősségük. Az Üt- és Vasútépítő Válla­latnál arra hivatkoztak, hogy azért nem készülhettek el idejében a közművesítés­sel, mert ahol dolgozniuk kellett volna, ott a BÁÉV tárolta az építőanyagait, il­letve ideállították a dara­annak, aki nem tudja, hogy a billentyű felfelé nyomásá­val kapcsolható be a vilá­gítás, az ellenkező irányú mozdulat pedig ellenkező eredménnyel jár. Kérdés, ki az, aki ezt felirat nélkül nem tudja? S ha nem tud­ja, akkor vajon alkalmas-e a kifejezetten szellemi mun­kára épülő intézmény bár­melyik státusára? Más meg­közelítésben: hogy ég-e a villany, vagy sem, azt egy­szerű vizuális észleléssel is bárki könnyedén megállapít­hatja. Továbbá: ha valaki akkor akar villanyt gyújta­ni, amikor a hivatali szo­bában sötét van, nem látja a feliratot sem. Ha pedig enélkül nem tudja, mi a te­endő, akkor kénytelen ál­landóan zseblámpát hordani magával, aminek a beszer­zése és üzemeltetése (elem­csere stb.) szintén költség- növelő tényező. Egyszóval: alkalmazásra alkalmatlannak minősítettem magamban a matricákat. Sőt, tűnődésem végső eredmé­nyeként azt szűrtem le, hogy ha ilyen eszközökkel próbá­lunk takarékoskodni — ki­csiben és nagyban —, akkor előbb-utóbb nem lesz mivel takarékoskodnunk. Ideje lenne tehát világot gyújtani minden fejben. Én is isme­rek néhány koponyát, ame­lyikre szívesen ráragasztanék egy címkét: BE. jukat. Ezzel szemben meg­állapítottuk, hogy az „Öt- Vasút” miír május 24-én át­vette a munkaterületet, de októberig érdemi munkát, még földmunkát sem vég­zett, holott júniusra már megtörtént a közművezeté­kek helyének a kitűzése is. Amikor viszont végre fel­vonultak, már valóban tá­rolásra használta a BÁÉV az ő munkaterületüket, kez­dődhetett elölről a kitűzés. S bár októberig gyakorlati­lag semmit sem csináltak, a koordinációs értekezleten mindig elvállaltak valami­lyen munkát, amit azután rendre nem teljesítettek. Az „Üt-Vasút” felelőssége is egyértelműen megállapítha­tó tehát. S ha lehet rangso­rolni a felelősöket, szerin­tünk ez a cég mindenkép­pen megelőzi a BÁÉV-et. A Miskolci Beruházási Válla­lat rovására azt lehet írni, hogy nem voltak képesek sürgetni a kivitelezőket. Nem mentségként, de te­gyük hozzá: erre a helyük­ben mindenki képtelen vol­na. A MIBER ugyan anya­gilag érdekelt abban, hogy határidőre elkészüljenek a beruházások, de nincs olyan eszköze, amivel hathatósan a határidők betartására ösz­tökélhetné a kivitelezőket. Mindezek közrejátszottak abban, hogy a 102-es jelű épületet csak decemberben adták át, míg a 105-ös át­adása áthúzódott az új év­re. — Egyértelműen megál­lapították tehát, hogy ki, miért felelhet. De felel-e bárki is a felelősök kö­zül? — A NEB-vizsgálat után az ügyben érintettek rendelke­zésére bocsátottuk a vizsgá­lati jelentésünket. Nekik 8 liánon belül kötelességük ▼olt tájékoztatni a Népi El­lenőrzési Bizottságot az ál­taluk elrendelt érdemi in­tézkedésekről. A komlóstetöi vizsgálat megállapításaival alapjában véve mind a há­rom vállalat vezetői egyetér­tettek, bár igyekeztek fel­sorolni a mentségeiket is. Ami a reakciókat illeti: a BAÉV kötbérigény bejelen­tését tervezi, az „Üt-Vasút” pedig az alvállalkozóik mun­káját koordináló személlyel s&emben rendel el fegyelmi vizsgálatot. Fontos, hogy a házak lakóinak semmiféle káruk ne származzon a ké­sedelmes átadásból. Idén már magasabbak a hitelka­matok, ezért nagyon rosszul , járnának, holott önhibáju­kon kívül kellett az új évre halasztaniuk a beköltözést. A rendelkezésünkre álló in­formációk szerint mégsem éri őket kár, mert az OTP felajánlotta, hogy a lakók , maguk dönthetik el, hogy régi, vagy új kamatozású hi- , telt vesznek-e fel. ^ A komlóstetöi ügynek ezen az eseten túlmutató tanulságai is akadnak. Er­ről így nyilatkozott la­punknak Lakatos Attila,, a Miskolc Városi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke: — A koordinációs értekez- r: letek jelenlegi gyakorlatát mindenképpen meg kell vál­toztatni. A megbeszélések ezután a gondok megoldá­sát szolgálják, s ne a fede­zet nélküli vállalások hely- . színei legyenek, Javasol­juk azt is, hogy a szerződé­seket jobban gondolják vé­gig a felek; egyértelműek..,, .részletesen kidolgozottak le- ’ gyenek ezek a dokumentu­mok. Ma még a keretszer­ződések a jellemzőek, ame­lyekben gyakran a részha­táridőket sem jelölik meg. Kívánatos volna, hogy a szerződések megszegőivel*, szemben a polgári jogi szankciók alkalmazását mérlegeljék- Persze , tudjuk, a szankció önmagában sern-. mit nem oldhat meg, nem>n& siettetheti egyetlen épület átadását sem. Ezért a kivi­telező gazdasági érdekeltsé­géről kell gondoskodni. Ami a koordinációt illeti, szerin­tünk olyan személyeknek kell részt venniük a megbe— széléseken, akik az éppen tárgyalt ügyekben dönteni tudnak, illetve a legtöbb információval rendelkeznek. (bujdos) (Kerényi felv.) Be és ki, ki és be gtekes) jjc Téli séta — kettesben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom