Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

\ A szoknyákon a sor... Villantó Harcsa van a tóban Mit néz meg a rendőr a személyi igazolványban? (utó Kórházba száguldott a fiával — elengedték a büntetést Masni Bőr az igazi báli szezonnak a végén járunk, azért meg bőven van, aki most szeretne •gy-egy rangos összejövetelre alkalmi ruhát varrni. Ügy tűnik, hogy a felső­rész agyondekorálása után most a szoknyákkal való já­ték került előtérbe. Ez sem új éppen a divat történelmé­ben, hiszen a száz évvel ez­előtti divatlapokon is láthat­tunk hasonló megoldásokat. Akkoriban a nádszálkarcsú hölgyek szerettek volna tel- tebbnek látszani, azért is al­kalmazták a turnűrt: ez pár­nácska alakú tömés volt, melyet a szoknya alatt, a csípő körül helyeztek 1 el. (Ma már inkább a zsírpár- * nácskákat szeretnék nagyon sokan leplezni. A koktélru­hák divatos dísze a hatalmas masni, s akinek alkatánál fogva nem előnvös' hátul kö­zénen. az teheri, ahová jó­nak látja. A képen látható fekete-fehér csíkos, vicégsze­rűen kikénzett szoknyájú, fe­kete krepde^in felsőré=zű rö­vid ruha annak a Balmain flórnak a mode'He. amelv mindig arról volt híres, hogv « szabóságot művészetté tud­ja emelni. Ruháit magas fo­kú ízlés, elegancia és harmó­nia jellemzi. A sudár dere­kat széles lakköv keretezi, azon óriási fekete rózsa, s abból indul ki a fél alakot eltakaró masni. Az egyszínű ruha Hanae Mori, Pierre Cardin egyik legkedvesebb tanítványának munkája. A lila szaténból készült ruha szélesített vállú. a drapírozott szoknya és a „felhúzott” ujj szépen har­monizál. A szolidabb mére­tű masni itt elől közép­re került. Mindkét ruhához kis tokkalap illik. Az Iskolai oktatás szemlélte­téséhez nyújt segítséget az a bélyegbemutató, amely február végéig án az érdeklődök ren­delkezésére a MABEOSZ Észak­A horgász-túlbuzgalom nem kívánatos következmé­nye. hogy a Miskolc környé­ki mesterséges tavakban is meghonosodott a folyami harcsa. A lillafüredi Hámo­ri-tóban már jó néhány éve horogra akadt a nagy ter­metű rabíóhalakból nem is egy. (Az itteni hiteles har­csarekord harminc kilósnál nagyobb példányról tanús­kodik!) A legutóbbi eszten­dőkben pedig a Muhi és az Onga környéki kavicsbanya- tavakban is többen fogtak harcsát, süllőzés közben. Ezekbe a vizekbe korábban horgászok vittek néhány harcsaivadékot a Hernádból, az állomány választék bőví­tésének szándékával. Közbekérdezhetnek a szen­vedélyes sporttársak: miért piszkál az engem, hogy har­csát is lehet fogni a város­közeli tavakban? Inkább menjek, s próbáljam meg én is a kínálkozó helyeken a haresázást. ígérem, az idén megpró­bálom — c erre kívánok m megjelentek. Ezek1 közül igen nagy ritkaság a IS krajcáros, barna színű címlet rézvörös vál­tozata. vékony papíron. Az úgy­nevezett levélborítékos ra.jzú buzdítani másokat is ezzel az írással; már csak azért is. hogy csappantsuk az itt mind több kárt okozp rab­lók további szaporodását. A harcsa ugyanis a természe­tes életterében — a folyók­ban, s azok holtágaiban — beilleszkedik a biológiai egyensúlyrendszerbe, ha azonban a bányatavak vagy a kisebb víztározók, számá­ra szűk zárt terében kény­szerül megélni, óhatatlanul megzavarja élettani környe­zetének összhangját. A szakirodalom figyelmez­tet rá: ha nagyra nő a har­csa, nehezen található meg. Elrejtőzik kedvelt búvóhe­lyein: bedőlt fatörzsek, a mederfenék mély gödrei vagy a partoldal kimosott üregei oltalmában, s onnét csap ki zsákmányára, főleg az éjszakai órákban. (Ezért a tulajdonságáért ragadt rá egyik elterjedt elnevezése: leső harcsa!) A tízévesnél öregebb példányok — más táplálék híján — sorozat­ban elnyelik a három-négy- nyaras, igencsak méretes pontyokat is, és falánksá­gukkal tetemes kárt okpz- nak az évről évre drágáb­ban telepített, értékes hal­állományban. Ezért javallott az emlí­tett vizeken minél hatható­sabban ritkítani őket. A leginkább kártékony öreg harcsákra nincs sem fajla­gos tilalom, sem • mennyisé­gi korlátozás. A legtöbb eséllyel az éjszakai órákban Elgondolkodtató megyénk baleseti statisztikája. Meg­döbbentő, hogy 1981-ben és 1988-ban egyaránt 83-an vesztették életüket a köz­úton. Szinte megmagyaráz­hatatlan rejtély, miért kell minden esztendőben csak­nem azonos számú áldozat­tal számolni a közlekedés­ben. Mennyire végzetszerű, elkerülhetetlen az értelmet­len közúti halál? Megtesz- nek-e mindent a közleke­désbiztonság javításáért? A bűnözési hullám erősödésé­vel marad-e elegendő ener­giájuk a közutak rendjének megszilárdítására? Sokak szerint úgy tűnik, mintha csak a szabálytalanul par­kolókat büntetnék, s nem rendszabályozzák meg elég­gé az ám okfutókat, az ag­resszív vezetőket. Dr. Sárközi Ferenc rend­őr alezredes, a Borsod-Aba- úi-Zemplén Megyed Rendőr- főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője: — Megítélésem szerint társadalmunk ellentmondá-; sai, a gazdasági élet visz- szásságai, romlo anyagi helyzetünk élesen visszatük­röződnek a közlekedésben. Egyre több az olyan felelőt­len volánforgató, aki fittyet hány a KRESZ szabályai­nak. Az országúton kevesen tartják be a 80 kilométeres sebességkorlátozást. Ha a közelben nincs rendőrautó, gondolkodás nélkül áthajta­nak a piros jelzésen, és fi­gyelmen. kívül hagyják a tiltó tábláikat, a villogó fénysorompót. Mindezt an­nak tudatában teszik, hogy viszonylag kicsi a kockázat. A becslések szerint tíz dur­va szabálysértés elkövetése esetén jó, ha egyszer rajta­vesztenek. S bár mindent megteszünk, hogy kiszűrjük a „mozgó szabálysértőket”, munkánk eredményességét csökkenti, hogy kevés az erre vezényelhető állomány. Technikai felszerelésünk megfelelő, két traffipaxos autó fényképezd a gyors- ha.itókaL s alkalmanként a radarpisztolyt és újabban- a videokamerát is bevetjük. A motoros rendőrök a me­gye valamennyi kritikus nak az össze-vissza, a jár­dán várakozó kocsik. Most éppen a Csabai kapui SZTK-val szemközti utcák­ból kérték: szabadítsuk meg őket a forgalmat torlaszoló járműözöntől. — Az autósok igazolta­tásakor minden rendőr föllapozza a személyi igazolványt. Ellenőrzik az adatokat, s megnézik, ki­nek mi a foglalkozása. Mennyire fontösak ezek a bírságoláskor? — Hangsúlyozom, hogy mindezt helyesen, előírás­szerűén teszik. Ezekből kö­vetkeztetnek az elkövető életvitelére, családi állapo­tára, gyermekeik számára, s az illető jövedelmére. Ezek ismeretében döntenek a büntetés nagyságáról. Ügy kell megállapítani a sza­bálysértés összegét, hogy az visszatartó erővel bírjon, el­rettentse az autóst egy eset­leges újabb gyorshajtástól, tilosban való parkolástól. Ám a rendőrnek azt is mérlegelnie kell, hogy a vétkes gépjárművezető csa­ládja ne szenvedjen lénye­ges kárt a történtek miatt. És ha a rendőr kimondta a szabálysértés, a helyszíni bírság összegét, nem vissza­kozhat, nincs helye az alku­dozásnak. Ezért is ajánlatos minden körülmény figye­lembevételével, megfontol­tan meghatározni1 a bírsá­got. — Néhányan megtagad­ják a helyszíni bírság ki­fizetését, mondván: majd elintézik a feljelentést. Van-e valami alapja az ilyen kijelentéseknek? — A rendőri feljelentés olyan utat jár be a bírság kiszabásáig, amelybe bele­szólni nincs lehetőség. Ea senki számára nem ajánla­tos. és még a kísérletét is szigorúan büntetjük. Ám előfordulhat, hogy nem volt egyértelmű a szabálysértés ténye. És ha a történteket utólag mérlegeljük — sok példa volt már erre —. aa autósnak is igaza lehet. Egyébként a szabálysértések utáni magyarázkodások öt­lettára kifogyhatatlan. Ko-i moly gyűjteménnyel rendel­kezünk a gyorshajtások in­doklását szolgáló mesékből 1 például egy külföldi, isme-* rétién rendszámú jármű ro­bogott el mellettem nagy sebességgel, s emiatt villant rám a traffipax. Nem tu­dom. kinek adtam kölcsön az autómat az említett idő­ben. soha nem Is jártam azon az úton. nem stimrrtel a kocsim gumimérete, emi­att kevesebbet mutat a ki­lométerórám. Pirosba haj­táskor is készen állnak a» sablonmagyarázatokkal: rö­vid volt a zöld fázisidő:, a hátam mögött jött egy kt>- csi. nem mertem megállni; nehogy belém szaladjon; hiába adtam a gázt. csunán két hengerrel ment a ko­csim. örültem, ha átgurul a •kereszteződésen. Mi tagadás, akadnak elfogadható mente­getőzések is. de nem érde-^ mes tippeket szolgáltatni; ia szabálytalankodóknak. 'Öf- vosi igazolást mellékeit, ezért elfogadtuk annak az édesapának a kérelmét, aki asztmás gyermekével robo­gott a kórházba a megen­gedettnél gyorsabban. S báp minden közlekedési szabályé sértést következetes szigorú - Sággal büntetünk, nem hagyhatjuk figyelmen a méltánylást érdemlő oko­kat. * (szántó) , Hétfőn este, az Avas alján Korona Kabaré BÉLYEGGYŰJTÉS magyarországi Területi írod» Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítót enné ben. Az Egri Városi Művelődési Központ Bélyeggyűjtő Köre elnöke, dr. Szont&gh Pál gazdag, tudomá nyos igénnyel összeállított gyűj­teményéből az erdészet és a va­dászat a festészetben, az euró­pai erdők állatvilága és az er­dővédelem című részletek szere­pelnek a kiállítási tablókon. A tárlat — szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével — napon­tsa 8—15 óra között, illetve csü­törtöki napokon 17 óráig tekint­hető meg, díjtalanul. * Igaz, hogy a mauritiusokhoz hasonló világritkaságok a ma­gyar bélyegek között nem ta­lálhatók, mégis vannak nagyon keresett bélyegeink. Így példá­ul az 1871-ben megjelent első •őrünk, amely kőnyomatos el­járással készült, a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, és ára használatlanul, a színváltozatok- kai jelentős összeget tesz ki. A bélyegek még ugyanabban az évben réznyomatos technikával bélyegeink között is sok ritka­ság található. Nagy kincs az 1898. évi fekete számú krajcá­ros II. 11 1/2 fogazatú haszná­latlan sora. Az 1899. évi fekete számú krajcáros sorunk II lc" fogazatú, használatlan példányai közül főképpen a 20, a 24 és az 50 krajcáros ‘ annyira ritka, hogy j kereskedelmi áfa ki sem alakul­hatott, mert hosszú évek telnek el, amíg egy-cgy használatlan címlet felbukkan belőlük. Klasszikusaink közül említsük még meg az 1900. évi turulotok Ül. vízjelű 11 1°2 fogazatú bé­lyegeit, amelyek levélen és használatlanul egyaránt kivéte­les ritkaságok. Ezekből teljes, használatlan sort talán nem is lehet összeállítani. * A miskolci Kossuth Művelő­dési Ház (Kossuth u. 11. sz.) «I. emeleti klubhelyiségében to­vábbra is minden szombaton 10—12 óra között megrendezik a nagy népszerűségnek örvendő bélyegbörzét. * R. L. A Taurus Szegedi gyárában BETANÍTOTT MUNKÁRA katonaviselt, 8 általánost elvégzett férfi munkavállalókat alkalmazunk 3 műszakos munkarendben, 110-140 ezer Ft évi keresettel. Munkásszállást, olcsó étkezést biztosítunk. Postacím: Szeged, Budapesti út 4. sz. Pf.: 152. Telefon: 62 25-622* lehet ezeket a behemót jó­szágokat horogra csalni. Kö­zülük a legnagyobbak étvá­gyát is ellenállhatatlanul in- gerli a lótücsök, a pióca, s a vastag iszapgiliszta-cso- kor. Tanácsos harcsázáshoz 'a^ legerősebb felszerelést használni! (berccz) közlékedésd csomópontján feltűnnek. S ha időnként úgy tűnik, hogy sűrűbben büntetünk a szabálytalan parkolásért, azt is a lakos­ság kérésére tesszük. Szin­te naponta kapjuk a leve­leket, telefonokat, hogy a belváros valamelyik részén közlekedési trombózist okor­MISKOLCI ÁRUHÁZ A A miskolci Korona Szálló és Étterem ad otthont színházunk öt művésze közös produkciójá­nak, amely a Korona Kabaré címet kapta. Altorjap Attila, Fehér Il­dikó, Galkó Bence, Somló István és Szűcs Sándor a harmincas évek humorából válogatott, öt jelenetet mu­tat be, és sok-sok dal hang­zik el a másfél órás műsor­ban. (A jelenetek szerzői} Karinthy Frigyes, Nóti Ká­roly, Rejtő Jenő, Gábor An­dor.) A műsor premierje hétfőn este 7 órakor lesz. A követ­kező előadás dátuma feb­ruár 27.. azután március 13- á<n láthatják-hallhatják az . érdeklődők a kabarét, amelynek zongoristája Re­gös Zsolt. MGTSZ FELVESZ vidéki munkahelyre lakatos, hegesztő szakmunkásokat, valamint betanított lakatosokat, daruvezetőket és darukötözőket kiemelt bérezéssel ÉRDEKLŐDNI LEHET személyesen 8—15 óráig az avas-déli felvételi irodában, a Középszer u. 11. sz. alatt MEGKÖZELÍTHETŐ: 2, 12, 14, 32, 33, 34-es autóbuszokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom