Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-10 / 35. szám

Túlsóit óvatosság? DÉLI ÍRLAP » POLITIKAI NAPILAP » XXI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÁRA: 3,50 T989. FEBRUAR 10., PÉNTEK FORINT T anácskozik a Központi Bizottság Ma ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­Vajon valóban túlzott óvatosság maszkot kötni szánk, orrunk elé, Ha szmog terül o városra? Bizonyára nem. Ma reggelre sokat javult az idő, és most már valóban nincs szükség erre a védekezésre. De vajon elfeledhetjük-e a szmogos napok tanulságait? Valóban igaz-e az, hogy a környezetünk állapotát jelző adatok nem hozhatók nyilvánosságra? Van-e mód arra, hogy ne járjunk úgy Miskolcon, mint a fővárosban, ahöl az építkezésekkel elzárták a tiszta levegő útját? Ezekre a kérdésekre a 3. oldalon levő cikkünkben kerestünk választ. Bérek, érdekvédelem, kollektív szerződés Tiltakozó nyilatkozat zottsága. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a testület Grósz Károly pártfötitkár előterjesztésében időszerű politi­kai kérdéseket vitasson meg. A Központi Bizottság ülését eredetileg február 20-ra tervezték. Új koá nfam kési Mielőbb nyissák meg a dubicsányi bányát Meppiiljün-e az alacssny ksmlartú lakótelep? Válaszol a városi tanács A Minisztertanács tegnapi ülését követő szóvivői tájé­koztatón Marosán György elmondotta: olyan pártra van szükség, amely cseleke­deteiben egységes, reformpo­litikájában következetes, és amely nem a körülmények kényszerének hatására cse­lekszik, hanem elébe megy a történelmi kihívásoknak. A szóvivő szólt arról, hogy az új kormányprogram körvo­nalazására és konkretizálá­sára várhatóan a nyáron kerül sor. A stabilizációs program kidolgozása óta a feltételek megváltoztak, ezért új hangsúlyokat kell A vám háború eben A szovjet sajtó ismét bí­rálja a KGST-országok kö­zötti vámháborút. Ezúttal a szervezet vezető munkatár­sait szólaltatta meg a Ve- csernaja Moszkva. Szigeti István, a KGST titkárának magyar helyettese elmondot­ta, hogv az NDK, Csehszlo­vákia, Bulgária és a Szov­jetunió piacain a hiányt nem a turisták okozták, hanem az adminisztratív gazdaság- irányítás. S a hiány pedig csak újabb és újabb bürok­ratikus intézkedéseket szül. minden eredmény nélkül. A vita lengyel résztvevője sze­rint. a hiányra hivatkozva, ők igencsak szigorú kiviteli tilalmakat rendelhetnének el. hiszen sok mindent még ma is jegyre adnak. Mind a csehszlovák, mind a bolgár képviselő — bár helyeslik országuk ideiglenesnek mon dott vám'ntézkedéseit —el­ismerte. hogy a hiánv meg­szüntetése nem a szigorú vámosok dolga, hanem a gazdasági vezetőké. megállapítani, új stílusú együttműködést leéli kiala­kítani az autonóm szerveze­tekkel, csoportokkal és új kormányzati módszereket kell alkalmazni. Egy kérdés­re válaszolva Marosán György közölte: a forint le­értékelése ma nem időszerű, az pedig rémhírnek tekint­hető, hogy felemelik az út­levélilleték áfát. A Borsodi Szénbányák miskolci székházában teg­nap délelőtt tartották a szakszervezeti bizalmiak testületi ülését, melyre meg­hívták az üzemek, aknák nárt- és üzemvezetőit is. A SZOT, illetve a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői tartottak tájékozta­tót. Dr. Sándor László, a SZOT közgazdasági titkára, aki elő­készítője és résztvevője a kormánnyal folytatott érdek­egyeztető tárgyalásoknak, hangsúlyozta, hogy ezeken» tárgyalásokon fontos feladat­ként kezelik a minimális bérek folyamatos karbantar­tását, az inflációnak megfe­lelő emelését. Aktuális fel­adat a 40 órás munkahét kiterjesztése, amely nem kis mértékben az érintett gaz­dálkodó egységek teljesítmé­nyének is függvénye. Kovács László, az MSZMP KB tagja, a SZOT elnöke, a BDSZ főtitkára előadásá­ban arra a több, mint 20 kérdésre is válaszolt, ame­lyeket a kétnapos munkalá­togatása idején kapott. Az új dubicsányi bánya meg­nyitását sürgetve a főtitkár kívánatosnak tartja, hogy a kormány ezt államilag ki­emelt beruházásként kezel­je. Az új akna termelésétől függ nem kis mértékben a 90-es évek közepén a lakos­sági szénellátás, ugyanakkor a borsodi munkaerőgondok csökkentése is ezt teszi szük­ségessé. A szakszervezet ér­dekvédelmi tevékenységének eddigi eredménye, hogy újabban a bányamentő szol­gálatot meg kell fizetni, méghozzá adómentesen. A főtitkár tájékoztatta hallgatóit szakszervezetük XXIV. kongreszsusának elő­készületeiről is. Kiemelte, hogy a választások titkosak lesznek. A jövőben nagyobb szerepet szánnak a szakszer­vezeti alapszervezeteknek és a bizalmi testületeknek. Fel­hívta a figyelmet árra, hogy a kollektív szerződésekkel kapcsolatos vita eldőlt, eze­ket' mindenütt meg kell köt­A Borsod Megyei Népi El­lenőrzési Bizottságon teg­nap délelőtt Jerszi * Tamás elnökhelyettes tájékoztatta a sajtó munkatársait a szerve­zet elmúlt évi munkájáról és idei terveikről. Az elha­tározott 79 témavizsgálaton kívül tavaly 494 írásbeli és 297 szóbeli bejelentésnek jártak utána, a népi ellen­őrök — mintegy 900 in'' - ménynél, szervezetnél. A la­kossági bejelentések 42 szá­zaléka névtelenül érkezett. Heves viták előzték meg a Miskolc Városi Tanács döntését: a testület leg­utóbb ameliett foglalt állást, hogy épüljön meg a Sajó- parton az a csökkentett komfortú lakónegyed, amely több, mint 100 lakást tartal­maz majd. Lapunkban ed­dig is közreadtuk a telep építése ellen, illetve mel­lette szóló érveket. A na­pokban egy nyilatkozat szü­letett Miskolcon, amelyet 15-en írtak alá: „Értesülve arról, hogy a Miskolc Városi Tanács ,1989. február 2-i ülése, a társa­dalmi tiltakozás ellenére, a Sajó-parti csökkentett kom­fortfokozatú telep felépítése mellett döntött, alulírottak megalapítjuk a Gettóellenes Ideiglenes Bizottságot. A bizottság minden törvényes eszközzel harcolni kíván e terv megvalósítása ellen. A terv szerint több száz em­bert költöztetnének a város belterületéről az utolsó busz­megállótól egy kilométerre fekvő, eddig mezőgazdasági művelésre használt, talajvi- zes területre, 32 négyzetmé­teres, udvari árnyékszékkel ellátott, gázszolgáltatás nél­küli lakásokba. A terv meg­valósulásával egy túlzsúfolt, gettószerűen elkülönült te­lep jönne létre, amely alkal­s ezeknek több mint fele igaznak bizonyult. A megyei NEB az idén megvizsgálja a földtulajdon­nal való gazdálkodást, a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek oktatási feltételeit, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal működését és a juhtenyésztés helyzetét me­gyénkben. Foglalkoznak majd az idősek szociális helyzeté­vel. a környezetvédelmi sza­bályók betartásával, vala­mint a zöldség- és gyü­mölcsárakkal. mat adna a tömeges diw- kriminációra, a margiiÄfis helyzetben levő csoportok elleni előítéletek további erősödésére. A városi tanács döntését kénytelenek va­gyunk politikai döntésnek minősíteni, mivel semmi­lyen szociálpolitikai szem­pont nem indokolja, hogy 30 000 forint négyzetméte­renkénti áron a lakosság egy részét mesterségesen •telkü­lönítő gettót hozzanak létre. Elfogadhatatlannak tart­juk, hogy százmillió forint eltékozlásával igazolják a cigány- és szegényellenea előítéleteket és a diszkrimi­náció medrébe tereljék a gazdasági válságból fakadó növekvő elégedetlenséget. Ugyanebből a pénzből, aa érintettek bevonásával, em­beri megoldást lehetne ta­lálni a hivatkozási alapul szolgáló szociális problémák­ra. Tűrhetetlen, hogy a tár­sadalom kisemmizettjeit fe­lelőssé tegyék helyzetükért, és bűnösként bélyegezzék meg őket. Helyzetüket csak az emberi jogokat tisztelet­ben tartó, átgondolt társa­dalom-politikai koncepció változtathatja meg, a kire­kesztés csak konzerválja,ál­lapotukat. Éppen ezért kö­veteljük, hogy az érintettek és az értük tenni akaró tár­sadalmi erők bevonásával — az anyagi ' lehetőségek fi­gyelembevételével — min­denki számára elfogadható alternatívát dolgozzanak ki." A nyilatkozatot dr. Pan- kucsi Márta szociológus. Bárdi József segédmunkás. Molnár Gyula targoncás, Oláh András kovács, Pászt- rovics Aladár joghallgató, Takács György akadémiai hallgató, Horváth Pál önt­vényköszörűs, Bódi Elemér segédmunkás. Molnár István segédmunkás, Iváncsik Ró­bert középiskolás, dr. Mol­nár Géza jogász. Hálása Róza népművelő. Szegedi Dezső színész, Horváth Gyu­la költő és Horváth Aladár tanító írták alá. A városi ranács válaszát, amelyből kiderül, hogy jó­részt nyitott kapukat dön­getnek az aláírók, lapunls 6. oldalán közöljük. edes mostohák Tóth Zoltánná és férje kettecskén élvezhetnék a nyugdijaséve- ket. Felneveltek három gyermeket, és öt unokájuk van. Gondol­hatnánk, hogy a képünkön látható Tímea az egyik unokájuk, mint sokan hiszik is, ha Vera nénivel kettesben mennek a boltba. Ám a kislány anyucinak szólítja. Tóthék ugyanis úgy határoztak, hogy állami gondozott csöppséget vesznek magukhoz. (Családi körben című rovatunk az 5. oldalon.) ni. Névtelen bejelentők A megyei INEB idei vizsgálatai x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom