Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
I Utazási bérlet, bejáróknak fi vállalat zsebére megy jc A Zöldért Natura bolt az egészséges táplálkozáshoz nyújt választékot % Kasszát készít a Zöldért Tíz boltban lehúzták a rolót V etzyesvállalat svájci kereskedőházzal (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt évet veszteséggel, vagy nyereséggel zárta-e a Zöldért? — kérdeztük Káski László igazgatót. — Igaz, hogy nyereségünk nagy részét elvitte a nagykereskedelem vesztesége, ám a vállalat többi tevékenysége, így az ipari szolgáltatás is nyereséges, így szolid nyeréségre számíthatunk. Négy szeszfőzdénk van, s ezek közül most újítottuk fel a görömbölyit, ahol korszerű körülmények között dolgozhatunk. Bérmunkát vállalt nyomdaüzemünk, s ez is nyereséget hozott. Jól jövedelmez a hűtőtárolók, raktárak ; bérbeadása is. — Javul-e az Idén a zöldségboltok kínálata? — Csak a jövedelemérdekeltség bevezetése hozhat változást, hisz’ akkor az üzletek vezetői maguk dönthetnek arról, hogyan és honnan szerzik be az árut. Természetesen ezután is csak a hivatalos számlák ellenében vásárolhatnak. Tavaly egyébként a legjobb üzletünk a Kertész Áruház és a Besenyői úti Raktáráruház volt. A peremterületeken lévő üzletekben ezután sem számíthatunk növekvő forgalomra: ott olyan kevés a vásárló, hogy még szerződéses üzemeltetésre sem szívesen veszik ki a boltokat. Ezért 1988-ban tíz üzletünket meg is szüntettük. — Kevesen látogatják a Győri kapuban nemrégiben megnyílt Natura üzletet is... — Sajnos az elmúlt év októberében a Natura GT-vel közösen megnyitott és szépen kialakított üzletünkben legalább ötven százalékkal kisebb volt a forgalom, mint amennyit terveztünk. Sokak szerint a főutcán kellett volna ezt az üzletet megnyitnunk, ám ott egyik boltunkat sem szüntethettük meg. Igaz, nem mondhatók olcsónak az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek. ám bízunk abban, hogy tovább növekszik az eddig kialakult törzsvásárlók köre. — Ha a Zöldért nagyobb vállalkozásba kezd, a kevésbé jövedelmező, ám a vásárlók számára igencsak fontos üzleteket a megszűnés veszélye fenyegeti? — Nem szívesen mondunk le egyetlen boltunkról sem. s hogy ezeket megtarthassuk, jövedelmezőbb vállalkozásokba szeretnénk a tőkénket befektetni. Hamarosan befejezzük a tárgyalásokat egy vegyesvállalat létrehozásáról, amelyben a megye termelő gazdaságaival, a Hungarotexszel és egy svájci kereskedőházzal közösen, úgynevezett aszeptikus üzemet' hoznápk létre. Itt meleg tartósítással, mikroprocesz- szoros vezérléssel, az eredeti vitamintartalmát megőrizve tudjuk konzerválni a zöldséget, a gyümölcsöt. Ebből készülhetnek majd a rostos gyümölcslevek, szószok és a bébiételek. Ha ez a vegyesvállalat jól fog prosperálni, kevesebbet fájhat a fejünk a kis forgalmú, de az ellátás szempontjából fontos zöldségboltok miatt (vadas) Több, mint egy hete drágább az utazás. A tarifaemelés — sok árváltozáshoz hasonlóan — továbbgyűrűzött. Hiszen a bejárók utazási költségeinek tetemes részét a munkáltató köteles kifizetni. A távolsági bérletek árának 80, a vasútinak pedig a 86 százalékát a vállalatok állják. (A nyereségük terhére fizethetnek ennél többet is.) A Miskolcra bejárók száma 1986. január 1-jén 36 600. Azóta alig észrevehetően csökkent... Jelenleg 36 200-an ingáznak. De vajon hogyan, és miből fedezik a cégek a megnövekedett utazási költségeket? Erre kerestünk választ. A sajóbátxmyi Észak magyarországi Vegyiművekbe műszakkezdésre naponta 24 környékbeli városból, községből érkeznek az autóbuszok. Az ezekre érvényes bérlet árának csak 20 százaléka terheli a dolgozót, a többit itt is a vállalat fizeti. A régi árakon a vállalat 10,5 millió forintot fizetett ki ezért, az új tarifákkal pedig 12,5 millió forintjába kerül évente. Mindezt csak a termelési költségekből tudják előteremteni. A Lenin Kohászati Művekbe naponta több, mint 4000 bejáró érkezik. Tavaly összesen 26 millió 378 000 forintot fizettek ki utazásra; ebben már a munkás- szállón élők heti egyszeri hazautazási kedvezménye is benne van. Azt, hogy az új árakon mennyibe kerül majd a vidéki munkaerő utaztatása, még nem kalkulálták ki, de termelési költségként számolják el. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat telepére majdnem 2000 bejáró érkezik naponta. Pontos számításaik szerint tavaly 4 millió forintot fizettek ki a Volán-bérletekért, és majdnem 6 millió forintba kerültek a MÁV-szelvények. Tehát több. mint 10 millió forintot költöttek dolgozóik utazására. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál az elmúlt évben 4,5 millió forintot fordítottak utazási költségtérítésre. mivel a vállalat tevékenysége több megyére is kiterjed. A mintegy 3000 dolgozójuk közül 660-nak fizetik ki a bérlet árának 80 százalékát. Ezt továbbra is a szociálpolitikai alapból fedezik. Az eddig megkérdezett vállalatoknál sokkal rosz- szabbul járt a felsőzsolcai Gamesz. Nekik egészen február elsejéig semmiféle utazási költséghez nem kellett hozzájárulniuk, mivel miskolci autóbusszal és bérlettel érkeztek az iskolák és óvodák alkalmazottai. A helyi tanácsnak ezentúl fedeznie kell a közlekedési költségek jelentős részét; az idén mintegy 150 ezer forintot költenek erre a célra. Persze nemcsak ők jártak rosszabbul, hanem a Felsőzsolcára járó dolgozók is. hiszen a bérletek árának kisebb hányadát nekik kell kifizetni. Annak ellenére, hogy * vállalatok évente több milliót is kifizetnek az utazási költségek támogatására, mindenütt azt mondták, hogy nem akarják a bejárók számát erőszakosan csökkenteni. Természetesen nekik is az lenne a jó, ha a helybeliekből verbuválódnának dolgozóik, ez azonban hosz- szú ideig lehetetlen. Bár a megyében és Miskolcon sok a munkanélküli, jó néhány vállalatnál változatlanul hiányoznak a szakmunkások. A meglevők munkájára tehát nagy szükség van, s még' gondolni sem lehet arra. hogy azért váljanak meg tőlük, mert bejárók, s az utazási költségeik emelkedtek. A miskolci KISZ-bizottság nem akar eladni Se iskolát, se másí Egy furcsa tranzakció borzolta fel néhány napja a kedélyeket. A Csongrád Megyei KISZ-bizottság 100 forint jelképes összegért átruházta a szegedi és a bajai vezetőképző intézet tulajdonjogát a KISZ KB-ra, s az cserébe változatlanul használati jogot biztosít számukra. Kerülhetne-e hasonló helyzetbe az itteni KISZ-bizottság? Volna-e mit eladniuk? — kérdeztük Gúr Nándort, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkárát. — Bár az ország második legnagyobb városában dolgozunk, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség többi bizottságához képest a szegényebbek közé tartozunk. Néhány faházon kívül semmilyen vagyonunk nincs.. Van ugyan nekünk is egy képzési központunk Mályiban, de a telek a magyar állam tulajdona. Csak a kezelési jog, valamint az itteni egyik faház a miénk. Egy másik faházunkat Ónodon szereltük össze, hiszen a vár romjainak feltárására nyaranta építőtábort szervezünk. Ügy gondoltuk, kulturáltabban fogadhatjuk a táborozókat, ha nemcsak sátrakban helyezzük el őket. A telek itt sem miénk, hanem a helyi tanácsé: ideiglenes földhasználati jogot kaptunk tőlük. A harmadik táborunk az úttörők tapolcai váltótábora. A terület és a lakóházak a BorsoH To"»-’«! tuiaidonában vannak. Tőlük bérli számunkra a városi tanács hogy néhány turnusban kisdobosok és úttörők nvaraihassa- nak itt. Az az itteni faház viszont, amelyikben az úgynevezett parancsnoki épületet rendeztük be. már a mi tulajdonunk. S ugyancsak a miénk az a fürdőépület, amelyet most készíttetünk el. — Tudjuk jól, hogy az i ifjúsági szövetség most anyagi gondokkal küzd Miskolcon is, hiszen az Országgyűlés decemberi ülésszakának döntése értelmében alaposan megcsappant a KISZ költségvetése. Nem iparkodnak-e megszabadulni a vagyonuktól, hogy legalább mérsékelhessék a kiadásaikat? — Egyáltalán nem kívánunk eladni semmit. Az a pénz, amit a faházai nkért kapnánk — az összes faházunk együttes értéke körülbelül 1,3 millió forint — aligha enyhítene hosszú távon a szervezetünk anyagi gondjain. A táborainkra pedig változatlanul szükségünk van, s már csak ezért sem bocsáthatjuk áruba a házakat. — S mit tesznek, ha az úgynevezett alternatív szervezetek képviselői jelentkeznek a KlSZ-bizott- ságon, hogy ők is szeretnének bejutni ezekbe a táborokba? Arra való hivatkozással, hogy a KISZ eddig jelentős anyagi támogatásban részesült, így a vagyonában az állam pénze is benne fekszik, vagyis a KISZ tulajdona része az állam tulajdonának is... — Mostanában valóban sokan formálnak igényt arra, hogy a hagyományos politikai és tömegszervezetek vagyonát társadalmasítsuk, kérik, hogy az épületeinket, a táborainkat, az oktatási központjainkat ők is használhassák. De. hangsúlyozni szeretném, hogy a mi tulajdonunk tetemesebb része valóban a saját pénzünkből származik. Ráadásul a KISZ- esek társadalmi munkáhan szerelték össze a faházakat. Ennek ellenére sem zárkózunk el az elől, hogy másoknak is megengedjük az épületeink használatát. A mályi és a tapolcai táborba eddig is beengedtünk bárkit, ha hajlandó volt velünk megosztozni a költségeken. A táborok működtetése, fenntartása nekünk is pénzbe kerül... ' — A közhiedelemmel ellentétben, a csanyiki KISZ- iskola — hiába található ez Miskolcon — nem a városi, hanem a megyei KlSZ-bi- zottságé. Az épületek hasznosításáról — mint az a megyei tanács legutóbbi ülésén is elhangzott — most készítenek terveket A csa j nyiki KISZ-iskola sorsával lapunkban Is foglalkozunk majd. B. A. A BDSZ vezetői Borsodban Kétnapos munkalátogatásra érkeztek tegnap délelőtt Miskolcra a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői. A Borsodi Szénbányák székházában dr. Balogh Béla vezérigazgató- helyettes adott tájékoztatást a vállalat helyzetéről, gondjairól, a lakossági szénellá- tásban betöltött szerepéről. A tájékoztató után a bányászszakszervezet országos vezetői a vállalati vezetők kíséretében üzemeltet látogattak meg; a szakszervezeti tisztségviselőkkel és dolgozókkal találkoztak, beszélgettek. Ma délelőtt Miskolcon, a vállalat miskolci székházában a Bányaipari A mm A miskplci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolában gyártják az UNICOMP- 3M többcélú illesztőegysé- get. Ezen az öt modulhely- lyel rendelkező készüléken kei észtül vezérelhetők az ugyancsak itt kifejlesztett DAVID-esztergák, egy egyszerű személyi számítógéppel összekapcsolva. Dolgozók Szakszervezetének vezetői részt vesznek a ' illalat bizalmi-küldöttértekezletén. + A lillafüredi Szent István-barlangban mintegy 5 millió forintos költséggel felújítják a már elavult és balesetveszélyessé vált világítási hálózatot. A munka kivitelezője — az Oktogon Kisszövetkeze* — a Barlangtani Intézet útmutatása szerint olyan világítási hálózatot épít ki, amely a túravezetések során a lehető legrövidebb ideig világít. így az úgynevezett lámpaflóra kialakulása kevésbé veszélyezteti a cseppköveket. Jól telelnek a túzokok Köd üli meg a lapályt a Tisza menti részeken, amelyet természeti adottságai miatt Kis-Hortobágynak is neveznek, megyénk déli részén. A Mező- csát környéki puszták a füves szavannákhoz hasonlóak, s kedvenc tartózkodási helyük a ma már nem csak szigorúan védett, de egyre kevesebb számú túzoknak. Ez a nagy testű, kiterjesztett szárnyszélességgel kétméteres madár, a magyar strucc, ezen a vidéken kívül a dévaványai rezervátumban és a Dunántúlon nehány helyen található. A megyénk déli részén számon tartott, csaknem félszáz madárból álló' túzokállomány eddig jól telelt. A megfigyelések szerint, elegendő élelmet is talált. így elvándorlása a korábbi évekénél kisebb volt. Csaknem az' egész csapat megszokott lakóhelyén vészelte át a változékony időjárást. A zordabb, zimankós hidegek elöl a mezővédő erdősávokban, kóróktól benőtt tervieteken keresett és talált menedéket. Gondoskodtak táplálékukról, egyben védelmükről a vadász- társaságok tagjai is. Tanyahelyeiken elegendő magot szórtak szét, s arra is vigyáztak, hogy a kóbor ebek, elbitangolt kutyák kárt ne tegyenek a lassú mozgású, nehezen szárnyrakelő madarakban. A megfigyelések szerint, eddig nem találtak széttépett túzoktetemet, s így bíznak abban, hogy a megyénkben túzokállomány a tavaszi költéskor tovább gyarapodik.
