Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

A DH várospolitikai fóruma A gázvezetékért zsebbe nyúlunk Közművel, félig közpénzből MIM .............. || | ----------------------------------------------------------------------­Másként akarnak szervezni a tanácsiak Több is jöhet Sajóládról Ha hó nincs nem lesz ivóvíz se? A drága gerincvezeték-építést a tanácsi kasszából fe­dezik. Majdnem 21 millió forint: ennyit tesz ki az az összeg, amelyet tavaly, a miskolci­ak közműfejlesztésre költöt­tek saját zsebükből, önerős közműépítésnek nevezik azt a fejlesztési rendszert, ami­kor is részben a közműre vágyó városlakók állják a költségeket, a fennmaradó hányadot pedig a tanács vállalja. Mindez persze csak felületesen szemlélve ilyen egyszerű és világos, mert a már említett 21 millió fo­rint mögött rengeteg küsz­ködés, a szervezés megannyi buktatója rejtőzik ma is. Pedig úgy tűnik, hogy az önerős közműfejlesztésre a jövőben még nagyobb szük­ség lesz. mint eddig . . . • JOGHÉZAG TÁTONG az a tanácstag, aki életé­ben valaha is belefogott közműépítés szervezésébe, holtáig megemlegeti ezt a vállalkozást. A nehézségek többnyire rögtön azzal kez­dődnek, hogy ahol közművet szeretnének az emberek, és össze is adnának rá vala­mennyi pénzt, ott műszaki okok miatt, vagy egyáltalán nem lehet vezetéket fektet­ni, vagy ha lehet is, hatal­mas költségekkel, és a ta­nácsra maradó hányadot nem bírja el a város kasz- szája. Ahol pedig nincs ilyen i akadály, ott az a gond, hogy I nem egyforma jövedelmű i emberek élnek egy utcában ’ S ha nem minden telektu­lajdonos vállalja a hozzájá­rulást, akkor egyre maga­sabb az egy főre jutó összeg. Egyébként is megoldatlan az a szituáció, hogy mi le­gyen azokkal, akik nem akarnak részt venni a vál- lalkozásbsan, de később mégis rákötnének a kész közművezetékre, vagy ép­penséggel azért csatlakozná­nak utólag, mert csak most költöznek oda. Ma az a hely­zet, hogy az jár jobban, aki utólag köt rá — megtagad­ni pedig nem lehet ezt a le­hetőséget. A városi tanács általános elnökhelyettese azt mondta, hogy sajátos joghé­zag tátong itt, amelyet a tanács nem tud betömni. Jogrendszerünkben ma nincs jogosítványuk arra, hogy ezekben a rákötési ügyekben tiszta helyzetet te­remtsenek. • TÁMOGATNI KELL! Minden bonyodalom elle­nére, az önerős közműfej­lesztésre óriási szükség van A városlakók tisztában van­nak vele, hogy sok helyen csak úgy juthatnak gázhoz, szennycsatornához, ha a zse­bükbe nyúlnak. így kényte­len-kelletlen, vállalják az áldozatot — és az a furcsa helyzet alakul ki, hogy az idén is nagyobbak az igé­nyek, mint amennyinek a támogatására futja a város kasszájából. Mert ugyebár hiába ajánlják fel a lakók a hozzájárulásukat, ha nem tudják mellétenni az állami forintokat... A városi ta­nács az idén az eddiginél többet kíván költeni az ön­erős közműfejlesztés támoga­tására. Miután elsősorban gázvezetékek építése iránt a legnagyobb az igény, ezek szervezését már jórészt meg is kezdték. Ha a tanácstes­tület egyetért vele, 9 milli ós támogatással 12 kilomé­ternyi gázvezetéket kíván­nak lefektetni, amely 40—45 milliós értéknek felel meg. A víz- és szennyvízvezeté­kek építésénél 50 százalék a lakossági és a tanácsi fo­rintok' aránya; itt 20—25 millió forint értékű fejlesz­tést terveznek az idén. A városi tanács általános el­nökhelyettese az önerős köz­műépítésekkel kapcsolatban azt fejtegette legutóbb a sajtó képviselőinek: ahol összeadja a lakosság a szük- ségés pénzt a víz- és szenny­vízvezetékek építéséhez, ott a . tanácsnak állnia kell a beruházás költségeinek má­sik felét. ® NEM HÁROM EMBER DOLGA... J Az önerős közműfejlesztés buktatói között nem sorol­tuk fel a kivitelezés, a ter­A Magyar Média Vállalat gondozásában megjelent a lakások, családok energia­felhasználásának csökkenté­sét szolgáló szakszerű taná­csok gyűjteménye, a Ház­tartások, takarékon című ki­advány. Az ebben szereplő adatok szerint a háztartások­ban felhasznált energia leg-. nagyobb részét. 66 százalékát fűtésre fordítják, s ezért a túlfűtés megszüntetése és a hőveszteségek csökkentése ígéri a legnagyobb megtaka­rítást. Ehhez sok '-segítséget nyújt az új kiadvány a kü­lönböző fűtőberendezések tü­vezés, a használatbavétel körüli huzavonákat. A ta­nácson most úgy látják: új alapokra kell helyezni az önerős közműfejlesztés szer­vezését. Eddig mindössze három ember tartotta kéz­ben ezeket az ügyeket úgy, hogy emellett más munka­köri kötelességük is volt. Ügy tűnik, hogy a jövőben a Miskolci Beruházási Vál­lalat veszi át ezt a munkát. Ez az a szituáció, amikor a hentes már előre köszön a vevőnek, mert a MIBER ed­dig nem nagyon volt haj­landó ilyen kis munkákkal foglalkozni. A beruházási pi­ac pangása azonban ma már nem engedi meg,. hogy a beruházási vállalatok tur­káljanak a megrendelések között. zeléstechnikailag legkedve­zőbb kezelésének leírásával. Figyelmeztet arra is, hogy minden egyszázalékos túlfű­tés 6 százalékkal növeli az energiafogyasztást. A kiad­vány szerzői többféle meg­oldást kínálnak az ablak- és ajtóréseken át elszökő me­leg visszatartására, e héza­gok szakszerű szigetelésére, tömítésére. Lényegesen nö­veli az ablak hőszigetelő­képességét például a leen­gedett és zárt redőny is. A háztartási energiafo­gyasztás következő nagy té­tele a melegvíz-felhasználás. A szakemberek az elektro­Nemcsak a szmog beszéd­téma mostanában, ha az idei télről esik szó, hanem az is, hogy kevés a csapa­dék. Sokan félnek attól: egyhamar abba a helyzetbe kerülhet a város, hogy ivó­vízfogyasztási korlátozást kell elrendelni. Valóban ennyire katasztrofális lenne a helyzet? Grósz György, a Miskolci Vízművek igazgatója meg­mutatta a február 6-i napi víztermelési adatait. Ekkor valamivel több, mint 101 ezer köbméter vizet használt Népszerű formája lett a könyvterjesztésnek az utcai könyvárusitás. Már nemcsak az ünnepi könyvhéten találhatjuk az utcákon, tereken a sátra­kat, bódékat, asztalokat, ha­nem mindennapjaink tartozé­kává váltak. Nemrég a már ismertek mellett új kiadó jelentkezett a fronton: a pesti központú Garabonciás Kisszövetkezet. Hejőcsabai kirendeltségü­kön kerestük fel őket, hogy munkájukról, terveikről ér­deklődjünk. Kérdésünkre Lukács László terjesztésve­zető válaszolt: — Kirendeltségünk tavaly november óta működik He- jőcsabán. Azóta folynak az előkészületek: a helyiségek tatarozása, berendezése, és természetesen az ilyenkor szükséges szervezési felada­tok ejlétása. Munkánk orosz­lánrésze, a könyvterjesztés csak ezután indulhat teljes erővel. — Mivel a városi tanács­Kevés a cserép A Tüzép-telepeken szinte állandóan hiánycikknek szá­mít az olcsó, magyar gyárt­mányú cserép. Az Észak­magyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat az idén is csak 10 millió darab cserép­egységnek megfelelő, úgyne­vezett hornyolt cserepet és a hozzá való kúpot gyárt. A vállalat termelésének ez az ága egyre gazdaságtalanabb. mos forróvíz-tárolók hasz­nálatánál egyebek között azt ajánlják, hogy 60 fokos vagy ennél alacsonyabb hőmér­sékletű meleg víz készíté­sére állítsák be, mert a forróbb működtetés már lé­nyegesen meggyorsítja a víz- kőképződést és a korróziót, s így az energiafogyasztás növelése mellett jelentősen csökkenti a berendezés élet­tartamát is. Sok jótanácsot sorolnak fel a szakemberek a sütés-főzésnél beidegző- dött rossz. energiapazarló szokások megszüntetésére a takarékos fogások elsajátítá­sára. fel a város. Ebből 56 800 köbmétert vásárolt a válla­lat, azaz az ÉRV-tői vette át a folyópartokon elhelye­zett kutakból származó ivó­vizet. A többit — 44 ezer köbmétert meghaladó meny- nyiséget — a vállalat a sa­ját karsztforrásaiból szi­vattyúzta ki. A- legtöbb vi­zet a tapolcai forrás szolgál­tatta: több, mint 25 ezer köbmétert. Tavaly — amely különle­gesen kedvező év volt csa­padék szempontjából — ugyanezen a napon több. mint 105 ezer köbméter vi­tól nem tudunk, egyelőre megfelelő bolthelységet bé­relni, ezért elsősorban a vál­lalati terjesztésre és az ut­cai árusításra helyezzük a fő hangsúlyt. Már jelenleg is működik néhány árusítóhely a városban. — .Kétségtelen, hogy az áremelések közvetve hatnak a könyvpiacra, a vásárlók meggondolják mire adják ki pénzüket Éppen ezért igyek­szünk minél több népszerű kiadvánnyal gazdagítani pa­lettánkat, és mi magunk járunk leendő vásárlóink után. zet fogyasztott a város, és ebből 69 ezer köbméter szár­mazott a karsztforrásokból. A karsztforrásók ma való­ban kevesebb vizet adnak, mint tavaly ugyanekkor, és némileg alacsonyabb a fo­gyasztás is. A források te­hát nem apadtak ki. de mi­re számíthatunk a jövő­ben? Grósz György: — A hegyekben van hó, ha egyelőre nem is sok, ez tavasszal növeli majd a karszftorrások vízhozamát. Ha tovább tart az aszályos időszak, segítséget jelenthet, hogy hamarosan bekapcso­lódik a hálózatba az a nagy átmérőjű vezeték amely a sa.jóládi vízmüvet köti ősszé a várossal. Ezzel, és a hoz­zá kapcsolódó új belső ve­zetékszakasszal. a jelenlegi­nél több vizet tudunk Sajó­ládról Miskolcra szállítani. Sa.jóládon pedig. 50 ezer köbméter tisztított víz áll. rendelkezésre naponta, amelyből ma 24—25. ezer köbmétert fogyaszt el a vá­ros. * Tehát egyelőre aggoda­lomra nincs ok. De a víz­müvek igazgatója hangsú­lyozta, hegy a víztakaré­kosságra óriási szükség van, akkor is. ha éppen bőven buzognak a források. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy talán azért sem árt takarékosan bánni a vízzel, mezt mnsl még a régi. ala­csony áron készülhetünk a közeljövőre, amikor is a víztakarékosság zsebbe vá­gó kérdés lesz mindenki számára... Az álló mozgó A mozgólépcső nem üzemel: ezt a feliratot nézhettük hosz- szű éveken át a miskolci Centrum Áruházban. Aligha téve­dünk abban, hogy ez az ország azon kevés mozgólépcsője közé tartozik, amely egyáltalán nem mozog. Az is lehet: fo­gaskerekei közé már a pókok szőttek hálót. A tősgyökeres miskolciak emlékezhetnek rá, hogy amikor az áruház meg­nyílt, nagy szenzáció volt a mozgólépcső, amely természete­sen akkor mozgott Nem az áruház kereskedői döntöttek úgy, hogy megvonják ezt a szolgáltatást a vásárlóktól. A mozgólépcső fenntartása, üzemeltetése járt olyan áldozatok­kal — lévén, hogy ez egy nem igazán ide való konstrukció —, amelyeket nem tudott vállalni az áruház. Most, hogy át­alakítják a Centrum Áruházat, kihelyezik a lépcsőket a homlokzat elé építendő lépcsőházba. Hogy lesz-e mozgólép­cső? A tervezőtől azt hallottuk, hogy nem. De ha mégis len­ne, reméljük, hogy most már nem az álló mozgólépcsők tí­pusából sikerül beszerezni egyet... (k—ó) (kiss) Okosan fűteni Háztartások, takarékon Egy új kiadó Garabonciás t

Next

/
Oldalképek
Tartalom