Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

Maratom vita a költségvetésről Megépül a csökkentett komíortú lakótelep A városi tanács ülésén ★ A megyei képviselőcsoport tagjaival folytatott eszmecserén: képünkön balról jobbr* dr. Ladányi József, Dudla József, Szűrös Mátyás és Kiss Dezső. Szűrös Mátyás Miskolcon Eszmecsere a megyei képviselőcsoport tagjaival • Szoboszlai Krisztináról még kevesen tudják új munkahelyén, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság számítástechnikai osztályán, hogy voltak már izgalmas pil­lanatai a levegőben. A Szoboszlai név azonban ismerősen cseng mindazok körében, akik az elmúlt 40 év alatt kapcsolatba kerül­tek az MHSZ megyei repülős- és ejtőernyős klubjával. Az édes- apa ugyanis ennet a klubnak a vezetője. A dobozban lévő mo­dellek egyelőre még várnak a nyugdíjas évekre. (Róluk szól Csa­ládi körben című írásunk az 5. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Ódon plakátok Eredetileg csak azt akarták, hogy ne legyen üres a Herman Ottó Mú­zeum föidszinti elő­tere, aztán idősza­kosan megújuló kis állandó kiállítás lett belőle. Most a miskolci vendéglá­tás és kereskede­lem emlékeiből lát­hatnak néhány jel­lemző darabot az érdeklődők a há­rom vitrinben. Er­ről c kiállításról, és a hét vége más kulturális esemé­nyeiről írunk a 2. oldalon. Miskolcra látogatott teg­nap Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának és a Par­lament kommunista képvi­selőcsoportjának vezetője. Á vendéget a megyei párt­bizottság székházában Dud­la József, az MSZMP KB tagja, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Pártbizottság el­ső titkára tájékoztatta me­gyénk helyzetéről és felada­tairól. Az eszmecserén részt vett dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Tóth Lajos, a megyei pártbizott­ság ideológiai titkára és La­kosi Kálmán, az MSZMP KB instruktora is. Szűrös Mátyás ezután a Borsod megyei képviselő­csoport tagjaival találkozott. A Központi Bizottság titká­rát Kiss Dezső, a képviselő- csoport vezetője tájékoztat­ta a borsodi honatyák mun­kájáról. Elmondotta egyebek között, hogy a huszonhat ban mondták . el vélemé­nyüket, képviselőként szer­zett tapasztalataikat, gond­jaikat ismertették. Többen időszerű kül- és belpoliti­kai kérdésekre kértek és kaptak választ. Szűrös Mátyás ezután a nemrég átadott Tudomány és Technika Házát kereste fel, ahová a megye vezető­in kívül elkísérte őt Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára és dr. Kovács László, a városi tanács elnöke. Az épületben dr. Szaladnya Sándor, a MTESZ megyei elnöke, Va­laska László, a MTESZ me­gyei szervezetének titkára és Lendvai Ferenc, a székház igazgatója kalauzolta a ven- .déget, aki megtudhatta egye­bek között, hogy az épület önfenntartó lesz. és az al­kotó értelmiség szellemi centrumának szánják. Szű­rös Mátyás gratulált a ház tervezőjének, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építésznek. Váro­sunk vendége a Feledy-ház- ba is ellátogatott. Itt Fe­ledj/ Gyula Kossuth-díjas grafikusművész mutatta be az eddigi munkásságát rep­rezentáló kiállítást. A ktíraérteheslet a párt székházban A külföld figyel ránk Hatórás vita után úgy re- kcsztették be tegnap a váro­si tanács ülését, hogy csak az első napirendi ponton jutottak túl, pedig a meg­hívó szerint öt különféle témát kellett volna megtár­gyalni. Minderre persze szá­mítani lehetett, mert ez a bizonyos első téma az idei tanácsi költségvetési tervja­vaslat volt. Az a döntéselő­készítő vitaanyag, amelyet a tanács történetében elő­ször hoztak nyilvánosságra, hogy ne egy kész tervre bó­lintson rá a testület, hanem vegyen részt a kidolgozás munkájában is. biztosította a tanácselnököt a telep tervének támogatá­sáról. A közeljövőben a ci­gánytanács vezetői eljönnek Miskolcra is, tárgyalni a megvalósításról. (Az ez évi költségvetés vi­tájáról lapunk 3. oldalán írunk bővebben.) Az eddigi 131 ország után a héten létesítettünk diplo­máciai kapcsolatot a száz- harminckettedikkel, a Ko­reai Köztársasággal — mond­ta Szűrös Mátyás tegnap délután, a megyei pártszék­házban tartott aktívaérte­kezleten. A kelettel és a nyugattal, egészen különböző társadal­mi berendezkedésű orszá­gokkal vagyunk partneri kapcsolatban. A külpoliti­kánkat az a nyitás jellemzi, ameiy a baráti, vagy barát­ságos viszonyon túl a gaz­daságot is megtámogató kö­zös érdekekre épül. Dél-Ko- rea például a világ egyik legfejlettebb iparával ren­delkező ország, a nagyköve­ti szintű kapcsolatfelvétel a közelmúlt eredményeit erő­síti, Magyarországnak jók a nemzetközi pozíciói, jelent^ külföldi érdeklődés kíséri a politikai és a gazdasági re­formfolyamatokat. Annyira, hogy belpolitikai életünk mozgását a hazai stabilizá­cióban érdekelt országok hozzánk hasonló figyelem­mel kísérik. S figyelmeztet­nek, hogy a szocializmus megújulása nem torkollhat parttalanságba. A nemrég véget ért bécsi utótalálkozó is megerősítet­te: az országok egymásra vannak utalva. A kölcsönös I felelősséget bizonyítja, hogy a kelét és a nyugat a fegy­verkezési gazdaságról a le­szerelési gazdálkodásra igyekszik áttérni — mondot­ta Szűrös Mátyás, majd részletesen elemezte, hogy a s KGST és a Varsói Szerző- I dés miképpen tükrözi az egyes országok útkeresését. A magyar külpolitika nyitottságának eredménye, hogy Európa minket támo­gat a magyar—román vi­szony megítélésében is — hangsúlyozta a KB-titkár, aa 'aktívaértekezlet résztvevői által feltett kérdésekre vá­laszolva. A világ közvéle­ménye látja, hogy a mi jó szándékunk nem talált meg­felelő viszonzásra, a másik ország vezetése nehezíti a jószomszédi viszony megőr­zését. a román néppel való együttműködést. A nemzet­közi közvélemény is békét és biztonságot akar Európa közepén. Nemzetiségi politi­kájával, az emberi jogok csorbításával Románia ma­gát szigetelte el, míg ha­zánk és a befogadott mene­kültek igazát a nemzetközi szolidaritás erősíti. 1956 megítélésével vott kapcsolatos egy másik kér­dés, amelyet az aktívaérte­kezlet résztvevői Szűrös Má­tyásnak Pozsgay Imre né­hány nappal ezelőtti nyilat­kozatával kapcsolóiban fel­tettek. A KB 'titkára el­mondta. hogy az események­nek kezdetben volt ugyan népfelkelés jellege, de ez a megfogalmazás éppúgy nem helytálló, mint az ellenfor­radalom kifejezés kizáróla­gos használata: bonyolult fogalmakat nem lehet egy szóba sűríteni. A Központi Bizottság az általa kiküldött történész albizottság mint­egy száz oldal terjedelmű tanulmányát hamarosan megvitatja, és álláspontját a nyilvánosság elé tárja. A hat óra hosszából ki­szakítottak egy kis időt arra is, hogy vitatkozzanak az alacsony komfortfokozatú te­lep megépítéséről. Lapunk­ban is többször írtunk már róla: ezt a telepet a repülőté­ri út végén, a Sajó-szögben építenék föl. Szerény kom­forté, egyszerű otthonokból állna az a lakónegyed, amely összesen 170—180 lakást foglalna magában. A Ma­gyar Televízió Ablak című műsora robbantotta a bom­bát, amikor gettónak nevez­te a telepet, és azóta a leg­szélsőségesebb megnyilvánu­lásokat tapasztalhattuk eb­ben az ügyben. Sokan el­ítélték az ötletet, mások pe­dig támogatták a javaslatot Ráadásul — bár ezt soha ®enki nem mondta — a leg­többen úgy vélték: ez a te­lep kizárólag a cigányoknak épül. A tanácstestület két tartózkodással végül is a te­lep megépítése mellett dön­tött. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke elmond­ta: most készül a telep társa­dalmi rehabilitációs program­ja, hogy itt lakni valóban elő­relépést jelentsen az ide (köl­tözőknek. Az Országos Ci­gánytanács titkára telefonon Ma reggeli telefon Emelik a fizetésüket Nagyon sokan várták már a városi tanács intézményei­ben dolgozók közül akár az iskolákról, akár a kórházak­ról, a bölcsődékről legyen szó, hogy eldőljék végre mennyi lesz a bérfejlesztés, és mikor osztják el a pénzt. A városi tanács tegnapi ülésén döntött ebben az ügyben. Az ülésen ei nem hangzott részletekről, tudnivalókról kérdeztük dr. Sárvári Ká­rolyt, a városi tanács pénz­ügyi osztályvezetőjét: — Kértük: most döntsön a tanács a bérfejlesztés ügyé­ben, és ne a költségvetés végleges jóváhagyásakor, márciusban, hogy ne kell­jen az intézményekben dol­gozóknak az áremelkedések közepette tovább várniuk a pénzükre. A tanács úgy hatá­rozott, hogy valamennyi ága­zatnál hatszázalékos bérfej­lesztésre van mód. Ez ter­mészetesen átlagot jelent, azaz valamennyi intézmény megkapja a hat százalékot, de azt intézményen belül kell eldönteni önállóan, hogy me­lyik dolgozó hány százalékos béremelésben részesül. A béremelés január 1-jéig szó­ló visszamenőleges hatállyal értendő, tehát a márciusi bér­fizetéskor az eddig járó kü­lönbözeteket is megkapják mindazok, akiket érint a ta­nács döntése. borsodi képviselő közül 18- an tagjai a pártnak, 17-en pedig különféle parlamenti bizottságokban dolgoznak, il­letve ezeknek a tisztségvi­selői. Szűrös Mátyás elsősorban a képviselői munkáról, a Parlament szerepéről, fele- . lősségéről beszélt. A Köz­ponti Bizottság titkárának bevezető szavai után húsz képviselő kért szót. A Par­lament munkájával, az or­szág helyzetével kapcsolat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom