Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
u A pártértekezl balról jobbra: Lukács János, dr. Túrós András és Tímár (Folytatás a 2. oldalról) teljesíthetők legyenek, a következő pártértekezleten pedig számonkérhetők. Például: mit tesz a városi pártbizottság, hogy a bizalmatlanság megszűnjön, milyen programot dolgoz ki, hogy a bevezetendő többpártrendszer esetén megnyerje a választásokat? Mit akar tenni a gazdaság fellendítése, a növekvő munkanélküliség elkerülése érdekében? Hogyan akarnak befolyást gyakorolni a népképviseleti szervek munkájára? Veres Ferenc, a miskolci Mezőgép Vállalat küldötte az ipari munkásság hangulatát ecsetelte. A kételkedés, az elutasítás, a bizalmatlanság jelei náluk is fellelhetők. A bizalom úgy szerezhető visz- sza — mondotta —, ha az írásban foglaltak, az elvek és a határozatok szinkronban lesznek a valósággal, de ezt a. munkások egyelőre nem tapasztalják. Úgy látják, hogy eddig a városi vezetés figyelmét elsősorban a két nagyvállalat gondja-baja kötötte le. örömmel* üdvöz- lik tehát a regionális fejlesztési terv kidolgozását, amitől az arányosabb fejlődést várják. — Miből táplálkozik az alternatív csoportok iránti szimpátia? — tette fel a kérdést a következő felszólaló, Nagy Sándor, az ÉMÁSZ pártbizottságának küldötte. Szterinte abból, hogy az elkövetett 40 év hibáit egy kosárba rakták, s ebből most bőven van mit szemelgetni. Fordulna a kocka, ha ezeLukács János — A miskolci kommunisták képviselőinek mai tanácskozása a városi pártmozgalom jelentős eseménye — kezdte felszólalását Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára, majd így folytatta : az itteni tapasztalatokkal az országos pártmozgalom is gazdagodhat, hiszen határoztak az évenkénti megmérettetésről, s a változó belpolitikai élethez fogják igazítani munkájukat. A mostani helyzetről szólva kifejtette: a gyors változások időszakát éljük, s ezek politikai hatása foglalkoztatja az embereket, amire választ kell adni. Hogy változtatni tudjunk, ahhoz nekünk is nagyon pontosan ismerni kell a helyzetet és annak okait. A helyzet tarthatatlanságát a Központi Bizottság már 1986-ban felismerte, aztán megszületett a ’87-es júliusi program, a kormányhatározat, majd a májusi pártértekezlet állásfoglalása. Ám ezeket a válságmenedzselő programokat nem sikerült elfogadtatni — mondotta. — A tanulság ebből az, hogy a politikai harc, az osztályharc fő területe a gazdaság, ám ehhez a váltás nagyon nehéz és időigényes. Bár a pártmozgalom megújulását tekintve értékes időszakot könyvelhetünk el az elmúlt nyolc hónappal, mégis úgy , vélem, hogy ez túlságosan lekötötte erőnket, nem voltunk eléggé jelen a politikai és társadalmi közéletben. A párttagság bizonytalanságáket mind nekünk, a párttagságnak sikerülne megoldani — mondotta — ám ehhez a pártbizottságnak is új jogosítványok kellenek. Ezért javasolta: meg kell vizsgálni a városi pártbizottság mozgáskörét gátló tényezőket. Rajna János, a BÁÉV pártbizottságának küldötte annak a véleményének adott hangot, hogy azok az emberek a legcsalódottabbak, akik politikailag képezték magukat, mert az elméletben tanultak nem váltak valóra a gyakorlatban. A munkások úgy látják, hogy bőven vannak még tartalékok a munkafegyelemben, a vezetők körültekintőbb kiválasztásában. A városi pártbizottságnak legyen programja a munkanélküliség további megakadályozására, mert az építőmunkások körében megnőtt a lét* bizonytalanság. Az ifjúság neveléséért érzett felelősség csendült ki dr. Dobos László szavaiból, aki a pedagógus pártbizottság küldötteként vett részt a pártértekezlet munkájában. Ma neveljük azt a generációt, amelyre az ezredfordulón a jövőnket alapozhatjuk, amelyet most igen sok ellentétes hatás ér. Véleménye szerint a beszámoló szerény teret szentelt a város szellemi erőinek, pedig csak művelt társadalom képes politikai kultúrát teremteni. Javaslata: hogy a szellemi erők bevonására is dolgozzon ki programot a városi pártbizottság. felszólalása nak és bizalmatlanságának forrása az is, hogy múltunk és jelenünk ábrázolása, bemutatása és megítélése nem voit kellően tárgyszerű, nem folytattunk érdemi vitát az elmúlt négy évtized tapasztalatairól. A továbbiakban Lukács János elmondotta: helyesli a miskolci kezdeményezést, miszerint a városi pártbizottság arra készül, hogy megvizsgálja a pártmozgalom viszonyát a múlthoz, a jelenhez, valamint a reform és a jövő követelményeihez. A KB titkára két nagyon fontos feladatot emelt ki a pártmozgalom megújítása témaköréből. Az egyik, s ez elengedhetetlen: a párt akcióképességének, egységének helyreállítása, a párton belüli összefogás erősítése. Az, hogy a párt politikáját a tagság -alakítsa, képviselete demokratikus és nyílt legyen. A másik, hogy eleven mozgalomként, erőként hasson az emberekre, a társadalmi-gazdasági folyamatokra. Mi ebben a perspektíva? — tette fel a kérdést. Most abból kell kiindulni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kormányzó párt, így sem a munkahelyen, sem a lakóterületen nem adhatjuk fel politikai pozíciónkat, de szervezeti pozíciónkat sem. A pártnak a választási megmérettetés előtt nem a vesztésre kell készülni, hanem olyan tervek, programok kidolgozására, hogy a párt politikai értelemben legyen győztes. Nem szabad figyelmen kívül hagyni — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP kezdeményezte és indította el a reformokat, a gazdaság és a politika átfogó megújítását. Tehát saját politikájának megújításáért ps elfogadtatásáért, valamint eredményes megvalósításáért kell azt a politikai küzdelmet folytatni, amely lényegében már meg is kezdődött. Vezető szerepének megerősítése nem lehet csak kinyilatkoztatás, ezt a bizalom hitelesítheti. vitája — A beszámoló kulcsmondatának tartom, hogy kiforratlan a gazdaságban végzett pártmunka — mondotta dr. Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatóságának küldötte. Munkájuk tapasztalatairól így számolt be: hasonló gazdasági eszközökkel különböző hatékonysággal működtetnek vállalatokat. Hiányzanak az értékelemzések, és azok a gazdasági számítások, amelyek lényeges fejlesztési döntésekhez nélkülözhetetlenek lennének. Bán Péter, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet küldötte felszólalásában egyebek között azt fejtette ki: legyen az új pártbizottság első feladata egy stratégiai feladatterv kidolgozása. különös tekintettel a közelgő választásokra. Ebben jelentős feladatuk lesz a pártmunkásoknak, hiszen, többször elhangzott itt is; politikai harcban kell megmérni az erőket, ő inkább vitára serkent. mert nem az a kérdés, hogy „kit győztél le” — sokkal inkább az, hogy. „kit győztél meg?”. Ritter Ottó, az 1/4. sz. területi pártalapszervezet küldötte a beszámoló egyetlen hibájának azt tartotta, hogy a nyugdíjasokkal nem foglalkozik, pedig a városban 18 százalékos arányt képviselnek. Optimista és naiv nemzedék az övék — a nyugdíjas korosztály —, akik mindent hittel csináltak, és most megint itt vannak a válság kellős közepén, s nem látják a belőle kivezető utat. Félőnek tartja, hogy a politikai csatározások felélik az energiát, a gazdaság megújítására már nem jut felőle. Délután dr. Berkő Péter elnökletével folytatta munkáját a városi pártértekez- let. Tizenketten kaptak szót, 11 küldött pedig írásban adta le a hozzászólását. Ezek főbb gondolatait lapunkban később közöljük. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke a Miskolc fejlődését jellemző' el- lentmondások)ról szólt. A többi között elmondotta: drágább lett a Városüzemeltetés. Több tervidőszakon át csak görgette a város számos feladat megoldását. Ezért ma a középfokú oktatás rendszere, a kereskedelmi, áruházi hálózat bővítése, az egészségügy színvonalának növelése mind sürgető feladat. De az eredményeink alapján leszűrt tapasztalatok megerősítik azt az igényt, hogy folytassuk a városépítészetben az értékmentést, a hagyományőrzést, a rehabilitációt, a humánusabb emberi környezet megerősítését. A tanács alapelvé, hogy csak a széles közvélemény tudtával és egyetértésével lehet a város sorsát érintő A tanácskozás szünetében, Vilmos döntéseket meghozni, ezért növelni kell a döntések elc>- készítésének szerepét. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy az apparátusnak jó kapcsolatai legyenek a lakossággal. Az állásfoglalással kapcsolatban kifejtette, hogy abban helyet kell kapnia az olyan fontos kérdéseknek is, mint a kultúra, a szociálpolitika. A beszámolóban szereplő gondolatokat folytatva, a cigánysággal kapcsolatban leszögezte: a hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegeknél a segítség . elvi alapja továbbra is a rászorultság. Bán Imre, a TOKI dolgozója meghívottként kapott szót. A városi KlSZ-bizott- sag Értelmiségi Fiatalok Tanácsa tagjainak véleményét tolmácsolta. Egyebek között elmondotta: a beszámolót, az abban megfogalmazott válaszokat általánosnál:, felületesnek, sokszor féireérthe- tőnek találta. Az ÉFT képviselője kifejtette: a városi pártbizottságnak kell megválaszolnia a város sajátos helyzetéből adódó ideológiaipolitikai kérdéseket Ami a személyes felelősségvállalás kérdését illeti: az értelmiségi fiatalok szerint nem látványos fővesztésekre van szükség, hanem arra, hogy a múlt hibáiért felelős személyek csendesen vonuljanak vissza. Aki 30 évig egy ma már túlhaladott politika képviselője volt, nem lesz egyik napról a másikra reformer. S fontos, hogy arcot kapjanak vezetőink. Tóth Imre, a Szolgáltató- ipari Pártbizottság küldötte kifejtette, hogy napjaink gyors ütemű változásait a párttagság nagy része már szinte nem képes követni. Ez a tény gyengíti a politizáló képességünket, nem érleli tovább a vitakészségünket, uniformizálja a demokrácia gyakorlását. Továbbra is felülről várjuk a célok megfogalmazását. Fontos, hogy a lakóterületi pártmunka javuljon, ehhez viszont jobb, emberibb kapcsolatokat kell kialakítani. Ha ezen a téren nem sikerül rövid időn belül előre lépnünk, a késlekedésünk behozhatatlan hátrányt okozhat. Földest Antal, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pártbizottságának titkára leszögezte: nagyon gyorsan alkalmazkodnunk kell — a valóságban már hosszabb ideje jelen lévő — többpártrendszer keretei között kialakult nyílt, éles, politikai harc követelményeihez. Korrekt politikai harcra van szükség — mondotta —, amelyben a meggyőzés, a vita fontos szerepet kap. Nagyon lényeges, hogy az MSZMP gyorsan kidolgozza azt a stratégiát, amellyel a választási harcban részt vehet. A politikai küzdelmekben a lakóterületek fontos szerepet kapnak, ezért tisztázni kell, kikre számíthatunk a lakóterületi politizálásban. Sóvári Bertalan, a Lenin Kohászati Művek küldötte a munkanélküliséggel kapcsolatban arról szólt, hogy aki akar, talál magának munkát a városban. Példával is szolgált: az LKM-ben sokan tartanak a munkanélküliségtől, de jó néhány üzemrészben még sincs elegendő szakember. A munkásság a meghatározó erő a városban — mondotta. Ám ők nem beszélnek, hanem dolgoznak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaik, amelyekre mielőbb szeretnének megoldást. Mit várnak a dolgozók a vezetőktől? — tette fel végül a kérdést. Mindenekelőtt azt, hogy olyan munkáról gondoskodjanak számukra, amellyel piacképes árut állíthatnak elő. Dr. Kalo József, a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője hangsúlyozta, hogy a beszámolóban leírtakat, az állásfoglalásban megfogalmazott feladatokat csak akikor lehet végrehajtani, ha nyugalom és törvényes rend uralkodik a városban. A társadalom válságát jelzi, hogy a bűnözés terjedőben van Miskolcon. Ilyen körülmények között rendkívül fontos, hogy javuljon a rendőri munka technikai színvonala. Ezen kívül olyan törvényekre is szükség van, amelyek elősegítik a bűnözés visszaszorítását. Gúr Nándor, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára szerint, az ifjúsági szövetségben korábban megkezdődött megújulási folyamat tapasztalatait a párt is hasznosíthatja a saját megújulásában. Leszögezte azt is, hogy a jelenlegi helyzetből az MSZMP nélkül nem képzelhető el kiút, de a pártnak szövetségesekre van szüksége. A KISZ-szel a közös stratégia alapját az ifjúságot érintő valamennyi fontos kérdésben — például az oktatás-, a lakás- és a foglalkoztatáspolitika kérdéseiben — meg kell fogalmazni. Amíg a lakóterületen erős bázisa nincs a pártnak és a KISZ-nek, addig nem hagyhatja el az üzemet, ' s ha már rendelkezik bázissal a lakóterületen, akkor sem kell teljesen kivonulni a gyárakból — mondotta. Káli Lajos nyugdíjas, a városi pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy egy hatalmon lévő vezető pártnak a tagjaival szemben alapvető követelményként kell megfogalmaznia az elkötelezettséget, a becsületességet és az őszinteséget. A tisztességes, példás, felelős magatartásé Vezetők tekintélyének erősítése most minden párttagnak fontos kötelessége. A vezetőktől viszont elvárjuk — fűzte hozzá —, hogy váljanak a szakma kiváló ismerőivé, legyenek demokratikusak, de következetesekj és egyértelműen követeljék meg a feladatok végrehajtását. Soltész Rudolf, az InnováJ ciós Centrum (Park) Rt. párt- alapszervezetének küldötte» azt hangsúlyozta, hogy igen fontos a közvélemény alá- kítása, befolyásolása. Eztl jól szolgálná a public réq, iations módszerének a poli-' tikai alkalmazása, amellyel hatékonyabban lehetne népszerűsíteni a párt programját. Egy ilyen, úgynevezett PR-egység létrehozását javasolta. Mogyorósi Gyula, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának küldötte kijelentette: az MSZMP-nek érdeke, hogy az átalakulóban lévő szakszervezeti mozgalom a munkavállalók erős, önálló arculatú, jelentős tömegbefolyással rendelkező, markáns érdekképviseleti és érdekvédelmi mozgalommá váljon. A partneri viszonyon alapuló együttműködésre ma igen nagy szükség van: napi konzultációkra olyan kérdésekben, mint a foglalkoztatáspolitika, a munkanélküliség, a szociálpolitika. Azt is javasolta, hogy a párt épületeinek kapuját tárják szélesre a párt tagjai előtt, s különféle programok szervezésével tanuljanak politizálni, vitatkozni itt az MSZMP tagjai. Petercsák József, a Hejő- csabai Cementművek Rt. dolgozója szerint a bérreformot az adóreformmal együtt kellett volna bevezetni. A városi pártbizottságnak állást kellene foglalnia a bérreform bevezetésének: meggyorsítása mellett. Ma. amikor megteremtettük a többpártrendszer lehetőségét, s azt hangoztatjuk, hogy megalakulhatnak a szocializmust elfogadó pártok, pontosan meg kellene határozni azt is, mit is ertön* szocializmuson — mondotta a HCM küldötte, majd azt javasolta. hogy a 20 ezer forint feletti nyugdíjakra ne vonatkozzon ezután a köte-‘ lező emelés. (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Velkey László professzorral, országgyűlési képviselővel készít interjút IgriCzi Zsigniond, a Népszabadság megye: tudósítója.
