Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
HA JÓ MINŐSÉGŰ A cégbíró nem a gazdálkodás bírája — Az állami vállalatok esetében a törvényességi felügyeletet egy tanácsi, vagy minisztériumi szakhatóság látta el. Egy téves gazdasági döntésének — ne ezt gyártsanak, hanem amazt — több felelőse lehet. Ám a sok bába közt elvész a gyerek, s a felelősségrevonás is elmarad. A társasági törvény szellemében alakuló új szervezetek, a saját — úgymond az otthonról vitt — pénzükkel társulnak, s így a vezetőik polgárjogi felelősséggel tartoznak a gazdálkodásukért az otthoni hűtőszekrényig, szőnyegig. Ezek törvényességi felügyelete tehát a mi dolgunk, csak merőben másként. Nem szólunk bele „a mit, menynyit és hogyan” gyártsanak kérdésébe — hiszen nem vagyunk szakemberek —, szakszóval élve, peren kívüli eljárásban gyakoroljuk a felügyeletet. Ez azt jelenti; ha a társaság önkormányzati működése elakad, akkor beavatkozunk. Például: ha az igazgatótanács hoz egy törvénysértő határozatot, azt a cégbíró natályon kívül helyezi, ám hogy ezt miként tegyék jóvá, azt nem mi mondjuk meg. A vezetőségi döntéseket viszont kérelemre, és hivatalból is felülvizsgáljuk. A részvénytársaságok közgyűlésén például kötelezően részt kell vennie a cégbírónak. — Először általában • merészek vállalkoznak, s akadhatnak köztük szép számmal ügyeskedők is, akik már eddig is meglovagolták a jog, vagy a felügyelet hézagait. Ml a teendője a cégbírónak, ha olyan „hátsó gondolata” támad, hogy csak divatból, vagy számításból akarják átfesteni a cégtáblát? — Ezt nem lehet szóvá tenni, hiszen mindenki a saját pénzét, tőkéjét viszi a vásárra. A könyvvizsgáló lesz az összekötő kaoocs a cégbírósággal, akinek menetközben kötelessége jelezni, ha visszaélést tapasztal. És ha ilyen előfordul, akkor neres eljárásban kell a cégbírónak a pulpitusra lépni. Dr. Schuller Zoltán ügyvédként szerzett korábban nagy tapasztalatot a szerződéskötésben, s ezt most lesz módja kamatoztatni: — Renkívül sok az érdeklődő. Néha olyan apró részletességgel kell elmondani a feltételeket, hogy az már kész bejegyzési kérelem is lehetne. Hamarosan megjelenik egy formanyomtatvány, ami a kérelmezők és a mi dolgunkat is megkönnyíti. Ez azonban nem akadálya a bejegyzésnek. Főleg korlátolt felelősségű társaságokat indítottunk már útnak. Leginkább a kereskedelmi tőke mozdult meg, kevesebb az új értéket teremtő vállalkozás. Dr. Romhányí László m egyetemi katedrát cserélte fel a jövő speciális jogterületéért. A praktikus tudnivalókat mondja el: — Az az elképzelés, hogy egy-egy cégbíró meghatározott napon fogadja az ügyfeleket. Nem haladhatunk az érdemi munkával, ha tízpercenként nyílik az ajtó, mások pedig várják a határozatot. A cégbíróság irodája a Dózsa Gvörgy utcai épület második emeleti 232- es szobájában mindennap 9—11 óra között, szerdán pedig a teljes munkaidőben fogadja az ügyfeleket. (oláh) legyen a főszerep kai, illetve a szakemberekkel szemben támasztott követelmények. Eddig csak félállásban dolgoztak a megyei bíróságokon cégbírók, most pedig négy főállású cégbírót neveztek ki. Egyetlen nap sem múlhat el tanulás^ konzultáció nélkül, hiszen a törvény lényegében egy keret, annak új rendelkezései jelennek meg, s az alkalmazása, a napi gyakorlata is állandóan új feladat elé állítja a bírókat. A szakmai hierarchiában tehát ez egy új. megtisztelő cím. — Akinek van igazságérzete, úgy gondolja, ért is a joghoz. Ügy vélem azonban, hogy a laikusok ismerete a cégbírósággal kapcsolatban odáig terjed, hogy itt kell bejegyezni a „nagykönyvbe” az újonnan alakuló szervezetek nevét és működési rendjét. Mi a további teendőjük? — kérdeztem dr. Popovics Lászlót, aki ennek előtte vállalati jogtanácsos volt, s most a „pult” másik oldalára álL — A cégbejegyzés az első, de nem a legmeghatározóbb teendője a cégbírónak. A legfontosabb a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletének ellátása, ami a bejegyzéstől kezdve a szervezet törlése — tehát a megszüntetése — után még három-öt évig, az elévülési idő végéig tart. — Szemléltetésül jól jönne egy kézzelfogható, összehasonlító példa: miben is új ez a törvényességi felügyelet? (Folytatás az 1. oldalról) A Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa tegnapi kibővített ülésén az elmúlt három év munkáját tette mérlegre. De tudják, hogy az igazi értékmérő feladatok ezután következnek. A viáíban felszólalók többségének tehát nyilvánvaló szándéka volt, hogy a mozgalom megújításában rejlő lehetőségekről az általuk legfontosabbnak ítélt szakszervezeti feladatokról beszéljen. Básti János, az SZMT vezető titkára szóbeli kiegészítőjében elmondta: a gazdasági szerkezetváltásban az SZMT-nek és az ágazati szakszervezeteknek is kezdeményező szerepük volt, noha többször hangzott el olyan vélemény, hogy a mozgalom a változások akadályozója. A vita során több felszólaló fejtette ki a maga munkaterületéről való példákkal illusztrálva, hogy milyen erőfeszítéseket tettek a népgazdasági és a dolgozói érdekek összeegyeztetésére. a feszültségek csillapítására. Az SZMT titkára a gazdasági fejlődés kilátásait kedvezőbbnek ítélte, mint az elmúlt évi lehetőségeket, hiszen több anyagi eszköz áll rendelkezésre, munkahelyteremtésre, átképzésre, és adókedvezményben részesülnek a megyébe települő vállalkozók. Az élet- és munkakörülményeket tekintve a legfontosabb szak- szervezeti feladat az érdek- védelmi munka. Ennek kudarcairól részletes elemzést adott a Minő Cipőgyár tiszakeszi üzemének és az encsi konfekcióüzemnek a szakszervezeti tisztségviselője, hiszen többszáz ember létbizonytalanságban élt a lehetetlen gazdasági helyzetük miatt. Szűcs Ferencné, az SZMT titkára tágabb körből hozott hasonló példát, hiszen a megyében többezren élnek 4000 ezer forint alatti jövedelemből. Elismerően szóltak viszont azokról a megyei kezdeményezésekről, ahogyan itt az időseket támogatják, illetve a megváltozott munkaképességű dolgozókat segítik. A differenciált, személyre szóló érdek- képviseletre egyébként is többen hívták fel a figyelmet. Az alapszervezeteknek fel kell készülniük új feladataik ellátására. Többen említették: jogaik és kötelességeik tisztázására szükség van a szakszervezeti törvényre, a szervezeti változások tisztázására, és felkészültebb tisztségviselőkre, akik az érdekegyeztetésben, a béralkuban méltó partnerei a gazdasági vezetőknek. Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetnek belső megújulása mellett új kapcsolat- rendszerre is szüksége lesz. Ehhez a párt partner, de azt kölcsönösen be kell látni, hogy a megoldást nyílt, sokoldalú vitában, és a mostani helyzetben csak kölcsönös kompromisszumok árán érhetjük el. O. E. A köztudatban társasági törvény néven rögződött az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról. Ennek célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésevei segítse a népgazdaság jövedelemtermelő képességének javítását, a piaci jellegű termelési-értékesítési együttműködés fejlődését, a tőkeáramlást, valamint a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenését. A lényege, hogy a társadalmi fejlődés motorja legyen, de ehhez a társadalmi viszonyok egész sorát kell átrendezni. A társasági törvény szellemében megalakuló új szervezetek számára az ötlettől az életbe lépésig a cégbíróságokon keresztül vezet az út. Hogyan készül a megnövekvő feladatokra a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint cégbíróság, hiszen a jogrendszerben ez egészen új. Dr. Imregh Géza, általános elnökhelyettest kérdeztük. — A cégbíróság Intézménye megújítva 1946-tól létezik, de jelentősen több munkát — 1981-től kezdődően — a gazdasági munkaközösségek megalakulása idején kapott. Az igazi változást nagyságrendjében és minőségben is az új társasági törvény életbe lépése jelenti, hiszen megnyitotta a gazdasági, az üzleti, a kereskedelmi élet eddigi zsilipjeit. Az ez előtti — főleg vállalaton belüli — kisszervezeteik megalakulása az elemi iskoláját jelentették a hatályos jogszabályok alkalmazásának. Most viszont jócskán megnövekednek a cégbíróságokat Az iskolaboltban naponta kétezer-háromezer forint értékű áru fogy el. Az óra közötti szünetekben rengeteg diák vár arra, hogy megvehesse tízóraiját, hiányzó tanszerét. Másodszor is kiváló iskolaszövetkezet Kevés olyan iskola van Miskolcon, ahol a tanulók helyben vehetik meg a legszükségesebb élelmiszereket és tanszereket. A Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskolában a diákok és a tanárok egyetértésével már kilencedik éve működik az iskolai bolt az Unió Áfész támogatásával. Balogh Imre szövetkezet- politikai osztályvezető elmondotta, hogy az alakulás évében 380 tanuló és húsz tanár lépett be az iskolaszövetkezeti csoportba. Azóta létszámuk emelkedett. Jelenleg 470 diákból és harminc nevelőből áll a tagság. Az alapítás célja elsősorban az volt, hogy iskolai boltot hozzanak létre. Nem mellékes azonban az sem, hogy a jövő kereskedelmi szakemberei helyben gyakorolhatják tanult szakmájukat. A boltot vezető tanulók kéthetenként váltják egymást. Ez idő alatt az árubeszerzéstől az elszámolásig minden munkafolyamatot elvégeznek, a tanárok csak ellenőrzik őket. Megteremtették a diákok érdekeltségét is, hiszen az évi 600—650 ezer forint forgalom után 1,5 százalék nyereséget utal át az Unió Áfész a szövetkezet kasszájába. A csoport tagjai minden évben részjegyeket is vásárolnak — a tanárok 300, a tanulók pedig 20 forintért —, amelyek után 9 százalékos osztalékot kapnak. A szakközépiskola iskolaszövetkezeti csoportja idén másodszor nyerte el a kiváló címet és az ezzel járó pénzjutalmat. Az Unió Áfé- szen kívül a Mészöv és a Szövosz is jelentős összegeket adományozott az elért eredményekért a tagságnak. Az OTP-ben elhelyezett pénzt közös rendezvényekre, kirándulásokra, valamint a jutalmazások anyagi támogatására fordítják. Sz. P. a sláger Tavaly az év elején hosszú sorokban álltak a Korvin Ottó utcai Bizományi Áruház felvevőhelyein. A gyermek- ruha-felvásárlási akció idején alig győzték a becsüsök a munkát, annyit kínáltak eladásra az emberek. Most viszont kényelmesen bejuthatunk a felvevőhelyre, nincs lökdösődés, vitatkozás, hiszen alig-alig visznek ide valamit eladni. Mi az oka a forgalomcsökkenésnek? — kérdeztük Szőke Béláné boltigazgatót. — Talán az, hogy tavaly már mindenki elhozta ide, amit eladásra szánt, s elképzelhető, hogy elfogytak az otthoni készletek. Ügy tapasztaljuk, hogy mostanában tovább hordják az emberek a ruhát, télikabátot, kötöttholmit. Csak akkor hozzák el hozzánk, amikor túlságosan is elhasználódott, s amikor már maguk sem viselik szívesen. Az ilyet viszont legnagyobb sajnálatunkra nem tudjuk átvenni, hiszen nekünk is gazdálkodnunk kell. és amit megveszünk, ei is kell adnunk. A vevők pedig olcsón szeretnének szép és divatos holmihoz jutni a bizományiban. — Milyen eredménnyel zárták az elmúlt évet? — Az észak-magyarországi térség boltjaival együtt orjfc Még a bizományiban is megnézzük, hogy miért adjuk ki a pénzt szágos viszonylatban elsők lettünk a bizományi üzletek között, mert tervünket 105,4 százalékra teljesítettük, ami több mint 115 millió forintos forgalmat jelent. Ebben az esztendőben is hasonló eredményre törekszünk, ám ez nem ígérkezik az első hetek tapasztalatai alapján köny- nyűnek. Januárban ugyanis több felvásárlási akciót is meghirdettünk, egy-két napon át például csak gyermekdzsekit, -kabátot, vagy kötöttholmit vettünk. Ám kevés olyan jó minőségű, még hordható ruhát hoztak, amit megvásárolhattunk. Most nincs semmilyen felvásárlási korlátozás, bármit j»A szakszervezet nem kerékkötője a fejlődésnek Az érdekvédelemé megveszünk, ami eladható, csupán a kabátoknál igazítjuk a készlethez azt, hogy mennyi felöltőt veszünk át. — Hogyan alakul a forgalom az eladótérben? — Sokan keresik az olcsó holmit, s legtöbben most a cipőosztályon vannak. Itt január 2-tói valamennyi gyermek-, férfi- és női csizmát 30 százalékos árengedménnyel kínálunk. Miután csak jó minőségű árut veszünk át — s ehhez tartjuk magunkat a jövőben is —, ezért sokan nálunk veszik meg a téli lábbelit is. A megszokottnál kisebb a kínálat műszaki cikkekből, ám bízunk abban, hogy a 25 000 forintos behozatali határ feloldásával minden bizonnyal többen jönnek nagyobb értékű berendezésekkel is a bizományiba. (vadas* társasági törvény őrei A könyvvizsgáló az összekötő kapocs Diákbolt a Ber Mindent megvesz a bizományi Most a cipő
