Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

Dolgoznak a búvárszivattyúk Friss víz kell a pisztrángoknak Augusztus óta nem hul­lott számottevő csapadék a Garadna-patak völgyében, s ez gondokat okoz a piszt- rángos tavak vízellátásában. A Margit-forrás nem ad elegendő mennyiségű vizet, ezért éjjel-nappal működ­tetik a búvárszivattyúkat, vízvisszaforgatással frissítik a nevelő tavakat — tájé­koztatott Hoitsy György, a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság garadnai te­lepének vezetője. A telepen a sebes-piszt­rángok fejése befejeződött; mintegy 100 ezer ikrát termé­kenyítettek meg. Eddig már mintegy 90 ezer zsenge iva­dék kelt ki a keltetőházban lévő edényekben, s ezekből mintegy negyvenezer dara­bot már a szabadban lévő nevelőtavakba helyeztek ki. Ugyancsak befejezték a telep különlegességének, a kamloopas pisztrángoknak a néhány éve meghonosított fejését. A telepen lévő mint­egy 200 anyahalból 150 ezer körüli ikrát termékenyítet­tek meg. Ennek csaknem fele. megközelítőleg 70 ezer ivadék már a keltetőedé­nyekben él. Az ezekből ki­fejlődött ivadékok egy ré­sze a telepen marad, míg más részét elsősorban a ka­vicsbánya-tavakba telepítik majd ki. Ez a fajta ugyanis igen jó eredménnyel nevel­hető ezekben a kristály- tiszta, hideg vizű tavakban. ^ Narancs van bőven, csak legyen, aki megveszi. (Fejér Ernő felvétele) Megdrágult, de kapható Narancs tavaszig Megvegyem...? Ne ve­gyem ... ? Ma már bizony, alaposan meggondoljuk, hogy hazavigyük-e a déligyümöl­csöt, s mérlegeljük: meny­nyit engedhetünk meg ma­gunknak belőle. Az árrendezés után az el­ső osztályú narancsért 53, a mandarin kilójáért pedig 62 forintot kell fizetnünk. Ennek ellenére változatlan a vevők érdeklődése, legalább­is ezt hallottuk a Tanács- köztársaság lakótelepi Cse­mege ABC-ben. A boltosok egybehangzóan állítják azt Ss, hogy eddig sokkal több déligyümölcsöt kaptak, mint korábban bármikor, Kará­csony előtt például mindig jutott belőlük a polcokra, a gondolákra. Hogy mennyi­vel több most a déligyü­mölcs, mint tavaly, arról a Mátra Füszértnél azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy az elmúlt esztendő utolsó ne­gyedévében 20 százalékkal többet küldhették a cég raktárából az üzletekbe. S hogy ezután mire számítha­tunk? Egyelőre a pontos adatok nem ismeretesek. A DÉLKER korábbi informá­ciói alapján viszont szinte bizonyosnak látszik, hogy februártól már a mostani­Szent István tér Egy teret és egy utcát ne­veztek el nemrég a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának ülésén. A Hunyadi János utca végén, az út bal oldalán, a szökőkútnál levő tér neve Szent István tér lett. Régebben I, István tér­nek hívták. A Fürst Sándor utca Győri kaputól északra levő részét Ferenc utcának nevezték el míg az utca má­sik része — a Győri kaputól délre Fürst Sándor utca ma- cadt nál kevesebb déligyümölcs lesz, de a szezon tovább tart majd, mint eddig. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezete március 1-től ren­dezi meg a magyar nyelv hetét. A hét központi témá­ja: nemzet-nemzetiség-anya- nyelv. A hetvennél több előadás­cím közül néhány: Anya­nyelvi nevelés a családban, A székely nyelvjárás az iro­dalomban, Anyanyelvűnk magyarsága, Kibontakozás — reform — nyelvi kultúra, Napjaink közlési zavarai, NyetvTókonságunk bizonyí­tékai, A szlovák nyelvű ok­tatás időszerű kérdései, He­lyesírásunk kritikus pontjai, A nyilvános megszólalás fe­lelőssége és fortélyai... A témákhoz a TIT bizto­sítja az előadókat, a prog­ramokról a Prieszol József utca 9—II. szám alatti he­lyiségekben kapnak bővebb felvilágosítást a művelődési intézmények, iskolák képvi­>(c A kanadai vendég találkozott Bodonyi Csaba építésszel is, amikor megtekintette a miskolci Tudomány és Technika Házát. Szállóépítés Tapolcán, motelhálózat az országban Táruljanak ki az ajtók! Kanadai vendég üzletről, idegenforgalomról Több, mint 20 millió dol­lárt hoz a városnak az a vendég, aki nemrég járt Miskolcon. John P. Meister, a Meister és Staroba cég tulajdonosa Kanadából érke­zett. A pénzt természetesen nem a kofferjébe pakolja be. hanem abban a közös vállalkozásban részt vállal­va teremtette elő, amelyik a Miskolci Vízművek szer­vezésében gyógyszállót épít Tapolcán, hazai és külföl­di tőke segítségével. Ilyen nagyszabású üzletet a ven­déglátóiparban és az ide­genforgalomban miskolci cég nem hozott össze az el­múlt évtizedekben. Meister urat a vállalkozás eddig is­meretlen részleteiről kérdez­tük. — Cggühk pénzügyi ta­nácsadó vállalkozás: nem rendelkezünk nagy vágyó­fonákja Channel-nyelv Alapviccnek számít — re­mélem, nem sértődnek meg érte a rendőrök — a külföl­di turista esete a rendőrjár­őrrel. Odamegy a messziről jött vendég a két egyenru­hás férfiúhoz, és az összes világnyelven tudakozódik valami (bevásárlóközpont, múzeum, szálloda, vagy ut­canév) után. A válasz ta­nácstalan vállrángatás. Mi­után a turista távozik, azt mondja az egyik rendőr a másiknak: Te, komám, mégiscsak meg kellene ta­nulnunk legalább egy ide­gen nyelvet. Mire a másik: Minek? A külföldi pofa tu­dott legalább hármat, és mégis mire ment vele?! De ne legyünk igazságta­lanok, és tegyük mindjárt utána: ha civil járókelővel hozza össze rossz sorsa a külföldit, akkor sem veszi több hasznát széles körű nyelvtudásának. Mi, magya­rok híresek, hogy azt ne mondjam, hírhedtek va­gyunk nyelvi analfabétizmu­sunkról. Számos oka van ennek, az iskolai nyelvok­tatás fogyatékosságaitól egé­szen odáig, hogy sok éven át nem nagyon forgott ná­lunk az idegen, mint ahogy számunkra is leginkább csak egy kassai kirándulás jelen­tette az egzotikus távoli tá­jak be kalandozását. No, de— háf Istennek — változnak az idők: világút­levelünk van, s akinek még pénze is akad hozzá, az el­juthat akár a világ végéig, egészen odáig, ahonnan Háry János bátyó lelógatta a lá­bát. Ám külföldön barangol­ni nyelvtudás nélkül fél él­vezet, akkor is, ha a Ma­riahilfer Strassén csakúgy, mint a sztambuli bazárso­ron sok élelmes kereskedő kínálja a portékáját magya­rul. De nem is ettől remé­lem én a nyelvtanulási kedv ugrásszerű növekedését, ha­nem az égi csatornáktól, az­az a műholdakról sugárzott tévéműsorok vételi lehető­ségeinek növekedésétől. A Super Channel és a Sky Channel angol nyelvű mű­sorokat ad, 'és aki nemcsak az óvodáskorúak számára is érthető, élvezhető rajzfil­mekben akar gyönyörködni, annak bizony szert kell ten­nie egy minimális szókincs­re. Legelőször is meg kell ta­nulnia a napok angol nevét, mert csak így tudja kivá­lasztani a rövid filmkínála­tokból, hogy mikor kell a képernyő elé ülnie. Tehát a napok neve, a Monday-tól a Sunday-ig, azaz hétfőtől a vasárnapig. Ám ez még nem elég. A western- (cowboy-) filmek nyelvezete szerencsére igen egyszerű. Ha például azt mondja a kajlakalapos hős, hogy: je, akkor tulajdonképpen yes-t, vagyis igent mond. Ezenkí­vül még tudni kell, hogy a „Hand's up!” magyarul „Fej a kezekkel!”, a többi már csak minden nyelven érthető coltdörgés és pata­dobogás. Valamivel bőbeszédűbbek a szívdöglesztő szerelmes filmek hősei, különösen a férfiak, az udvarlás kezdeti szakaszában. Ám a lényeg itt is csak az, hogy I lőve you, azaz szeretlek, és ha a válasz hasonló, akkor a beautiful baby, azaz gyö­nyörű nő előbb-utóbb hajlik a biztató szóra. Az ágyjele­netek közben többnyire csak ilyesmit hall a néző, hogy: ah, ah, ah, ahhh ... Megpró­báltam utánanézni egy kézi­szótárban, hogy az „ah” mit jelent magyarul, de ilyen szót nem leltem. Azóta is találgatásokra vagyok utal­va, noha megkerestem kér­désemmel egy idős angolta­nárt, szakmájának legtekin­télyesebb miskolci képvise­lőjét. Tűnődve nézett rám sokdioptriás szemüvege fö­lött, majd így válaszolt: rémlik, hogy valamikor ezt is tudtam, de eljár az idő, kedves fiam, és felejt az ember. (békés) nokkal, de megszerzünk na­gyobb összegeket. Arra spe­cializálódtunk, hogy pénz­ügyi tanácsokat adunk nagy- vállalatoknak, amelyek kül­földi valutát ' szeretnének igénybe venni üzleti vál­lalkozásaikhoz. A tapolcai szálloda • esetében az volt a feladatunk,, hogy 20—22 mil­lió dolláros összeget teremt­sünk elő a vállalkozás szá­mára. A pénz a magyar tő­kével együtt lehetővé teszi a szállókomplexum felépí­tését. (A magyar érdekeltsé­gű tőke részaránya megha­ladja az 50 százalékot.) — Milyen szálak fűzik a céget és Önt Magyar- országhoz? — Magyarországon szü­lettem, itt nőttem fel, és 1956-ban kerültem el az országból. Jártam már Mis­kolcon is: jó harminc éve, emlékszem, kosárlabdamees- csen itt vertük meg a Ki­lián Gimnáziumot. Én 16 pontot dobtam ... Ami pe­dig az üzletet illeti: már régebben foglalkozunk sze­gedi téliszalámi és magyar borok külföldi forgalmazá­sával. Most pedig, úgy tű­nik, hogy sikerült üzletet kötnünk 15 motel felépíté­sére Magyarországon. Kettő­re már megszületett az en­gedély. Az első motelt Győr­ben kezdik építeni, néhány hónapon belül. — Visszatérva a tapol­cai szállóépítéshez: nem túl kockázatos Észak-Ma- gyarországon ekkora ide­genforgalmi vállalkozás­ba fogni? — Minden befektetésnek számos kockázata van, de én úgy vélem, ez nagyon szép vidék, a barlangfür­dő pedig olyan kuriózum, amely nagy vonzerőt jelent­het. Ha úgy fel tudjuk épí­teni ezt a hotelt a gyönyö­rű fürdővel, éttermekkel, kaszinóval és sok minden mással, ahogy azt tervezzük, Európa egyik legszebb, leg­érdekesebb, legkülönlegesebb szállodája nyílhat meg Ta­polcán. Hibának tartom Magyarországon az idegen- forgalomban a Budapest- és Balaton-központúságot. Ha megnyílik Tapolcán a szál­loda, 4—500 külföldi vendég állandó jelenlétére kell majd számítani... Ez alaposan meg fogja változtatni Tapol­ca életét, és egy kicsit Mis­kolc arculatát is. — Kanada! üzlet! kö­rökben mennyire ismertek a magyar piac üzleti le­hetőségei? — Az a baj, hogy Ma­gyarország túl kicsi Kana­dához képest. Nehéz arról meggyőzni a külföldi tőke képviselőit, hogy a kelet­európai szocialista országok nem egyformák, a piaci le­hetőségek szempontjából is jelentősek a különbségek. Én úgy látom azonban: Ma- - gyarország komoly lépéseket tett az utóbbi időben, hogy betörjön a külföldi piacok­ra. Sok magyar árut látok Kanadában, például Toron­tó külvárosában is, ahol én lakom, magyar konzerveket, csizmákat, bőrárukat, gyógy-' - szereket, orvosi műszereket árulnak. Kétségtelen, hogy óriási a konkurencia, de Magyarország még így is*'1 büszke lehet számos termé­kére. Véleményem szerint azonban, alapvető baj, hogy nagyon sok vállalatvezető, állami alkalmazott, külke­reskedő nincs eléggé anya­gilag érdekeltté téve az üz­letkötés sikerében. Volt olyan üzletünk, amely egyet­len személy bürokratikus magatartásán bukott meg. Ha a következő hónapban már az elszalasztott haszon miatt nem kapta volna meg a fizetését, ott állna a ha­táron, és kézzel tolná ki a kamionokat.. . — Milyen lehetőségeket Iát a Magyarországhoz kö­tődő kanadai üzleti kap­csolatok fejlesztésére? — Rendkívül nagy előre­lépésnek tartom, hogy Grósz Károly, a magyar miniszter- elnökök közül elsőként el­látogatott Kanadába, és üz­letemberekkel is tárgyalt. Számos kisajtót kinyitott ez a látogatás. Ügy vélem, hogy a mi feladatunk és benne az enyém is. hogy ezt ki­használjuk, és mindent el­kövessünk, hogy ezek az ajtók teljesen kitárulja­nak ... John P. Meistert és kí­sérőit fogadta dr. Kovács László, a városi tanács el­nöke is. Elmondta a kana­dai vendégnek: a város ve­zetése hisz abban, hogy Ta­polca fejlesztésére érdemes költeni. Tapolca adottságai különlegesek, de tőkét kell befektetni ahhoz, hogy va­lóban élni tudjunk a termé­szet adta lehetőségekkel. Ta­polcát azonban nem lehet kiragadni a tájegység más értékei közül sem, hiszen Tokaj, Sárospatak, a Bükk és a Zemplén nevezetessége­it úgy kellene bekapcsolni a nemzetközi turizmus vér­keringésébe, hogy valóban érdemes legyen ebbe az or­szágrészbe utazni — hang­zott el a fogadáson. (kiss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom