Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

Családi körben Lánykérés, távhívással 0* A kis kockából nagy bevétel lesz... Belföldön is piaca lehet Kiskockára alapított kft. A nyugati országokban az építésszerelési munkálatok­nál előszeretettel használják a mindössze néhány centi- méteres beton távtartókoc­kát. Nem kis meglepetés­re, egy svájci üzletember rendelt belőle két évvel ez­előtt a Borsod Megyei Ál­lami Építőipari Vállalattól több millió darabot. Annak idején hírül ad­tuk, hogy az alsózsolcai házgyár konstruktőrei és sze­relői rekordgyorsasággal ké­szítettek a gyártásra egy automatikus berendezést. A külkereskedelmi engedély megszerzése nem ment ilyen tempóban. De a történet happy end-je, hogy azóta is folyamatosan szállítják. Mi lett a kiskockagyártók sorsa amióta jelentős szer­vezeti változás állt be a házgyár életében? Az elmúlt év november 28-án megtör- tént a . cégbírósági bejegy­zés — tudtuk meg Gulyásné Svhka Erikától, aki az erre alakult kft ügyvezető igaz­gatója lett. Az új kisszerve­zetet KO—NIKE Építőipari Segédanyaggyártó és Forgal­mazó Kft. néven jegyezték be. A fantázianevüket taka­ró betűszó a tevékenységük­re utal: főleg a távtartókocka- gyártásra rendezkednek be, de ezentúl vállalják, hogy a táblás niikecellt — a habosított szigetelőanyagot — megrendelésre méretre vágják, és még ezen felül aljzatkiegyenlítő-beton gyár­tásával is foglalkoznak. Eze­ket nemcsak vállalatok ren­delhetik, hanem a lakossá­gi igények kielégítését is vállalják. A kft. más tevé­kenységre is jogosítványt kapott. A kezdeti lépések után ki akarják egészíteni mun­kájukat szellemi szolgál­tatással, szaktanácsadással, amelyek az- építési -munka— latokhoz kötődnek. Nem sok idejük marad az útkeresés­re, hiszen a feladatuk nem kevesebb, mint az, hogy az idén 15 millió távtartó-be­lngyenes az eboltás Ki fizeti a számlát? Most egy éve, hogy — a kutyatulajdonosok örömére — eltörölték az ebadót. Nem szűnt meg ezzel azonban a kutyák kötelező veszettség elleni oltása. Ez — csakúgy, mint eddig — ingyenes lesz. Valakinek viszont ki kell fi­zetnie a számlát, hiszen például az oltóanyagot sem ingyen adják. Mennyibe kerül a tanács­nak ez az ingyenes szolgál­tatás? — kérdeztük Bakos Imrét, a városi hivatal me­zőgazdasági csoportvezetőjét. — A tavaszi eboltás már­ciusban kezdődik és ápri­lisig tart. A város 22 külön­böző pontján összesen 48 időpontban, alkalmanként körülbelül 200—250 kutyát oltanak be. A tulajdonoso­kat személyre szólóan érte­sítik. Időben, egy héttel ko­rábban tájékoztatják őket arról, hogy mikor- és hol jelentkezzenek . kedvencük­kel az oltásra. S hogy hon­nan tudják az illetékesek, hogy kik az ebtartók? Az állattartásról szóló tanács- rendelet szerint a tulajdo­nosnak jelentenie kell a ta­nácson. ha kutyát vásárol, vagy elad, továbbá azt is, ha az állattal bármi törté­nik. Az idén körülbelül 11 ezer ebet oltanak be veszettség ellen Miskolcon, s ez a ta­nácsnak körülbelül 160 ezer forintjába kerül. Eb'ben ben­ne foglaltatik a postai, illet­ve a szórólapok nyomtatási költsége, valamint az ad­minisztrációs díj és az oltó­helyiségek bérleti díja. Ezen felül számolni kell az oltó­anyag árával, illetve az ol­tással foglalkozó állatorvo­sok díjazásával, amelyeket azonban nem a hivatal, ha­nem egy másik tanácsi in­tézmény, a városgondnok­ság fizet. Ha csak azt szá­moljuk, hogy tavaly egyet­len adag — tehát egy kutyá­ba fecskendezett — vakcina 30 forintba került, akkor könyen kiszámolhatjuk, hogy az egészségügyi állomást terhelő összeg sem elenyé­sző. Érdemes tudni, hogy ha valaki nem tudna elmenni a kiírt napon a megadott helyre, akkor sincs baj. A 48 meghirdetett alkalom bár­melyikén jelentkezhet. A helyszínekről és az időpon­tokról bárki tájékozódhat a Petőfi u. 1—3., 23. és 39. szám alatt, ahol kifüggesz­tik a listát. (B—r) tonkockát szállítsanak svájci exportra. A gépparkjuk a kezdettől már kiegészült még két berendezéssel, és az év végéig még egyet üzembe akarnak állítani. Közben megkezdik a kiskoc­kák belső piackutatását, mert úgy vélik, hogy a ha­zai építőipari vállalatok is felhasználhatják. A kft. alapító tagjai a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a Borso­di Iparcikk Kereskedelmi Vállalat. Az utóbbi ugyanis érdekeltté válhat a kereske­delmi munkában. A kis szervezetnek 60 fizikai dol­gozója és 14 szellemi fog­lalkozású tagja van. A közös érdekeltség fűzi össze a cégeket és a dol­gozókat. Ha a kft. nyere­ségesen tevékenykedik, az alapító vállalatok a be­fektetett tőkéjük után meg­felelő osztalékot kapnak. A BÁÉV ellátja a külkereske­delmi feladatokat, és ezáltal az exporttevékenység révén devizát szerez. A dolgozók pedig a kedvezőbb bérsza­bályozás következtében ma­gasabb jövedelemhez juthat­nak — nem kell cipelniük a BÁÉV veszteségét. A veze­tőség az eddigieknél ösz­tönzőbb bérpolitikát folytat­hat, ha a mennyiségi és a minőségi követelményeknek maximálisain eleget tesznek. O. E. Darnel Krisztián — azaz I Christian Darnel — a Los , Angelesben szerzett szakmai tudását most Miskolcon ka­matoztatja. Kommunikációs tréningjei önismeretre taní­tanak: az életünket önbiza- j lommal, felelősséggel, tuda­tosan kell irányítani. Persze hatásosan tanítani csak az tud, aki maga is jól manő­verezik az élet buktatói kö­zött. Baráti körét ezért nem érte meglepetésként a Miskolcon hirtelen kötött házassága. — A hatvanas években egy budapesti általános iskolába jártunk — meséli Krisztián. — Egyszer egy iskolai kon­certen megböktek a srácok: az ott Ivanits Emília, a leg­jobb nő az iskolában! Ak­kor nem tetszett. Egy év múlva már fülig szerelmes voltam belé. Egy húsvéti locsolkodáskor — tizenhá­rom évesen — megfogadtam: én még feleségül veszem ezt a lányt. A diákszerelem viszonzat­lan maradt. Az általános is­kola elvégzése után barát­ként váltak ed, és mindket­ten más-más gimnáziumba kerültek. Az érettségi után Krisztián kalandvágyból ne­kivágott a világnak. Angliá­ban zenélni tanult, majd át­települt Los Angelesbe. Itt búcsút mondott a hangsze­rének, és elkezdte tanulmá­nyozni az akkor divatba jött kommunikációs tréning módszerét. Nem sejtette, hogy Emília ugyanabban a városban, alig pár kilomé­terre él tőle. — Engem szerződések kö­töttek oda — magyarázza Emília. — Színésznőként és modellként dolgoztam. Né­hány évvel ezelőtt jöttem haza, és Miskolcon, az Ady Művelődési Házban találtam állást. O „GYERE HOZZÁM FELESÉGÜL** — Huszonöt évvel utolsó találkozásunk után, tavaly májusban, egy délután Los Angelesben eszembe jutott: vajon mi van most Ivanits Emíliával? Az édesapja ré­gi Trabantjának rendszámá­ra még emlékeztem, de Emi­ről csak annyit tudtam, hogy valahol vidéken énekel. Egy óra alatt felhívtam az ösz- szes színházait, de sehol nem ismerték. Végezetül tárcsáztam Miskolcot, s megkaptam az otthoni tele­fonszámát. Az első félórás beszélgetéskor kértem tőle Ponty, busa, keszeg Olcsóbb u hal, mint a hús „Mondja marha, m ért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús” — a régi plakát szöve­ge köszön vissza, ha a meg­drágult húsokhoz és húské­szítményekhez viszonyítjuk a változatlan halárakat. Vi­gasztalásul: az elmúlt esz­tendők gyakorlatától eltérő­en nemcsak ünnepek idején bőséges a halválaszték. Mivel a hal jelenleg az egyik legolcsóbb húsféleség, a forgalom növekedésére számítunk — mondta Ortó László, a Bajcsy-Zsilinszky úti halszaküzlet üzletvezető­Látogatók a Tudomány és Technika Házában A Tudomány és Technika Háza naponta reggel 8 és délután fél 5 között tekint­hető meg. Már sok iskolai csoport látogatott ide az el­múlt héten. Az igazgatóság kéri, hogy akik meg akar­ják nézni az épületet, tele­fonon értesítsék őket szán­dékukról. Ebben az esetben kísérőt is biztosítanak a csoportok mellé. helyettese. Hogy a vevők igényeit kielégíthessék, az ilyenkor szokásos mennyi­ségnél többet rendeltek a hortobágyi halastavaakból. Hetente hat, nyolc, esetleg tíz mázsát is hoznak. Ennek a mennyiségnek a döntő többsége ponty, de kapnaak valamennyi busát is. Ugyan­annyiért adják az éiőhal kilóját, mint tavaly az ün­nepek előtt: 95 forint egy kiló ponty, a busát pedig 47 forint ötven fillérért kínál­ják. A vásárlók körében kedvelt a fagyasztott sztav- rida és a keszeg. Ezekkel tele vannak a hűtőpultok. Sokféle halkonzervet is tar­tanak raktáron. Áruk 9 és 15 forint között változik — minőségtől és ízesítéstől füg­gően. Csupán a jugoszláv szardínia drágább. Ennek ára 22 forint 50 fillér. Rövi­desen kezdődik a Centrum Áruházzal közösen szerve­zett olajoshal-vásár. amikor 9 forintért adják az olajos szardíniát. Ebből korlátlan mennyiséggel rendelkezik a szaküzlet. Gianccliiánk az aatat... Nagyon sok piszkos ab- lakú, sáros karosszériájú személyautó fut a városban a mostani, csapadékos, la­tyakos időben. Mentségükre szóljon, hogy Miskolcon nem egyszerű a kocsimosatás a téli hónapokban. A tanács- rendelet szerint tilos az „autófürdetés” az utcán, a közterületen. Fagyos időben igazán nem kellemes az ud­varon, vagy a kertben ko­csit csutakolni. Az igazi megoldás az lenne, ha több gépi autómosó létesülne a városban. Jelenleg mindösz- sze egy van a hejőcsabai szervizben. Bánhidi András, a Mis­kolci Autójavító Kisvállalat igazgatója: — Hogy Miskolcon csu­pán ez az egy automata ko­csimosó található, annak az oka igen egyszerű. Ez a vállalkozás, akárhogyan szá­moljuk is, számunkra csak­nem ráfizetéses. Bár tegnap óta 69 forintról 76-ra drá­gult a felsőmosás, ez csupán az üzemeltetők munkabéré­re elegendő. Egy-egy jármű lepucolásához 80—100 liter vízre van szükség. Az innen kikerülő sáros víz veszélyes hulladéknak minősül, amit csak semlegesítés után en­gedhetünk a derítőből a'* csatornába. Jelenleg egy köb-9; méter olajos iszap közömbö-<Cl' sítése, elszállítása majdnem •; 2 ezer forintba kerül. S két- i hetente, mintegy 10 köbmé- - tér gyűlik össze ebből az í olajos vízből. • ' í A hejőcsabai szerviz ko­csimosó gépe egyidős az ‘ üzemmel, mást lesz két év- tizedes. És bár megbízható- an működik, már ideje len­ne újra cserélni. Ez újabb egymillió forintot emésztene fel, az általános forgalmi adót nem számolva. Talán mindezek a tények elegen­dő magyarázattal szolgálnak arra. hogy miért csuoán hétfőtől péntekig vehetjük igénybe ezt a szolgáltatást. A szomszédos Ausztriában kevés az olyan, nagyobb üzemanyagtól tő-állomás, amely mellett ne lenne auto­mata kocsimosó. Ez a szol­gáltatás ott sem olcsó, ám néhányperces várakozás után tisztára, fényesre glancol- ják a járművet, megóvva a sós latyak korróziójától a karosszériát. Nos, ha egy állami vállalatnak nem éri meg, egy kisvállalkozónak talán mégis megtérülne a . külföldihez hasonló gyors­mosók létesítése. (szántó) J Stop, egy percre! néhány fotót, összeszámol­tuk: három hónap alatt ösz- szesen kilencvennégyet adott postára nekem. Utána már naponta nyolcóíákat tele­fonáltunk. Három hónap el­teltével azt mondtam neki: gyere hozzám feleségül! Igent mondott. Azonnal tár­csáztam az édesapját, és il­ledelmesen megkérdtem tőle a lánya kezét. — A házasság előtti kö­telező három hónapos vára­kozás ellen egyetlen, de meggyőző érvünk volt: mi huszonöt évet vártunk erre az esküvőre. Mi ehhez ké­pest a három hónap? —ne­veti el magát Emília. Most Tapolcán élnek. Ki« házuk falain Krisztián Emi­hez írott versei, filctollal egy-egy odakanyarított üze­net, gondolat és vallomás. A legnagyobb öröm pedig ... . — Terhesek vagyunk — neveti el magát Krisztián. — Vagyis Emi a második hónapban van. Én annyi- ■ ra egvüttérzek vele. hogy1 reggelente rosszul vagyok, es kívánom a savanyúságot. Egyelőre még nem tudjuk, • meddig maradunk Miskol- 1 con; egyelőre ideköt a mun- ' kám. A kommunikációs tré- ningjeimmel segíteni szeret- . nék az embereknek. 1 F. H. ^ Együtt — huszonöt év után (Kerényi László felvételei'’"

Next

/
Oldalképek
Tartalom