Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 3501. Pt.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—M őrs között keressenek fel bennünket A DH adótanácsadója Először jelentkezik oldalunkon a DH adótanácsadója. Mint ahogy azt az előzetesekben már ígértük, az idén olvasóink adóügyi kérdéseire A miskolciaké a szó rovat keretein be­lül adunk választ, az adófelügyelőség szakembereinek segít­ségével. Minden bizonnyal sokan írnak majd levelet ne­künk, hiszen ez év tavaszán kell először beadnunk személyi- jövedelemadó-bevallásainkat. Épp ezért első adótanács- adónkban afelől érdeklődtünk, hogy vajon milyen is lesz az idei „adómenetrend”? A jogszabály úgy rögzíti, hogy március 20-ig kell beadni a kitöltött adóíveket. Miskolcra már is megérkeztek a nyom­tatványok; díjtalanul kaphatók a postahivatalokban. (Az egységcsomagban benne van az adónyomtatvány, egy borí­ték. amely a díjmentes postai feladást biztosítja és egy csekk is a befizetéshez.) A munkáltatóknak azonban január 31-ig van idejük arra, hogy kiadják igazolásaikat a dolgo­zóknak arról: 1988-ban mennyit fizettek ki számukra és ab­ból mennyi adót vontak le. A dolgozók február 20-ig nyilatkozhatnak a munkáltatónak arról, hogy a tőle szerzet­ten felül van-e más jövedelmük is. Amennyiben nincs, az adót a továbbiakban a munkáltató rendezi, ha pedig van. akkor ki kell tölteni az adóbevallást, szerepeltetve rajta minden jövedelmet. Az adóbevalláshoz nem kell igazoláso­kat csatolni a jövedelmekről. De érdemes minden kifizető- helyről összeszedni a papírokat, hogy ha esetleg későbbiek­ben adóvizsgálatra kerül sor, legyen mivel igazolni jöve­delmeinket. Tehát várjuk kedves olvasóink leveleit, telefonjait szemé- lyijövedelemadó-ügyekbcn. Levélcímünk: Déli Hírlap, Mis­kolc, 3501, Pf.: 39. Telefon: 18-225. Ha valaki úgy érzi, hogy személyesen szeretné elmondani, mire kér választ, várjuk szerkesztőségünkben, A miskolciaké a szó rovatnál. A kötvényért szavatol az állam Nyugdíjas olvasónk arról be­szélt nekünk, hogy megtakarí­tott pénzét kötvényekbe fek­tette. A kötvény meghatáro­zott időre, ct évre szólt. A vé­letlen úgy hozta, hogy hirte­len szüksége lett volna a pén­zére. Bement tehát a bankba, s vissza akarta váltani az ér­tékpapírjait. Legnagyobb meg- döbbenésére nem a teljes ösz- szeget, vagyis az úgynevezett névértéket kapta meg, hanem annak csak a 98 százalékát. . Joggal kérdezi: vajon az ál­lam hogyan szavatol a kötvé­nyekért, ha mégsem kapta meg maradéktalanul a pénzét? A Magyar Hitelbank mis­kolci kirendeltségének igaz­gatóhelyettese. Ujházy László világosított fel ben­nünket: hogy is van ez? Az állami szavatosság az előre meghatározott lejárati idő, az úgynevezett futamidő le­telte utánra érvényes. Vagy­is. ha a kötvényt kibocsátó vállalt, intézmény vállalt kötelezettségeinek a futam­idő lejárta után nem tud eleget tenni, akkor a köt­vénytulajdonosoknak az ál­lam fizeti vissza a névérté- Vet. Ha valaki hamarabb akar megválni kötvényétől, mint annak a lejárati ideje, akár magánszemélyeknek is elad­hatja, vagy felajánlhatja a kibocsátó banknak. Ebben az esetben viszont nem a név­értéket. hanem a mindenko­ri napi árfolyamot fizetik ki neki. Ez az összeg a kereslet tői és a kínálattól függően lehet magasabb, de lehet Nem megszűnik — elköltözik Rovatunkban legutóbb közreadtuk, hogy Püski könyvesbolt nyílik a Baj- csy-Zsilinszky úti Tallózó helyén. A Művelt Nép Könyvteriesztő Vállalat he­lyi boltcsoportjának helyet­tes vezetője, Somosi László- né megnyugtatott bennün­ket: nem számolják fel vég­leg ezt az üzletjüket. Csak ép­pen elköltöztetik a Bajcsy- Zsilinszky útról. Vagy a Hu­nyadi utéai számítástechni­kai üzletük felét kapja meg, vagy a főutcai antikváriu­mét. Az utóbbi boltjukat egyébként hamarosan meg­hirdetik; szerződéses üze­meltetőt keresnek rá. alacsonyabb i6, mint a név­érték — amit 100 százalék­nak tekinthetünk —, így a kötvény tulajdonosa nyerhet, de veszíthet is az üzleten. Persze, mindehhez hozzáadó­dik az éves kamat, amely­nek összege attól függ, hogy a beváltáskor hány éve „fut” már a kötvény. A Heti Világgazdaságban folyamatosan tájékozódha­tunk a mindenkori árfolya­mokról, s a kibocsátó ban­kokban is kifüggesztik ezt a táblázatot. A pénzintéze­tekben egyébként külön vé­teli és eladási áron számol­nak. tehát az értékpapírokat ilyen szempontból ügy keze­lik. mint a valutát. Megtudtuk még, hogy ré­gen a mainál alacsonyabb kamatozású kötvényeket bo­csátották ki, ezeket azonban az adózás ma sem terhelj. Az újabb keletűek kamata viszont manapság akár 20 százalékos is lehet — mint például a Főnix-kötvényé- —, bár ebből adóznia is kell a tulajdonosnak, de még így is tisztán 16 százalék az évi hozama a levonások után. (»—r) Darálók és forintok A felsőzsolcai 933. Sz. ABC-boltban (a sportpályával szem­ben) a karácsonyi ün­nepek előtt a dió- és mákdarálóhoz egy tábla volt kitéve amelyen az állt, hogy csak az ott vásárolt diót, mákot lehet meg­darálni. | Valamikor Miskol­con. a Hoffmann Ottó utcában, a szökőkúttal szemben, volt egy ütött-kopott maszek zöldségesbolt, ahol a savanyított káposztá­tól a déligyümölcsig mindent meg lehetett kapni. Természetesen volt dió- és mákda­ráló is, és Kormos néni, az üzlet tulajdonosa egy-két forint fejében megengedte, hogy a nem nála vásárolt di­ót és mákot is meg- darálhassa, akinek ilyen igénye volt. ö még az igazi kereske­dők nemzedékéhez tartozott. Hol vannak vajon a mai utódai? Gondolom, néhány forint díjat ma is szí­vesen fizetne minden­ki a darálók haszná­latáért. S még az sem elképzelhetetlen, hogy ingyen tennék azt le­hetővé mindenkinek, ami a bolt jó hírét nö­velné. K. M. Miskolc Ital nem jár a jegyre Szerdán: ingyenes jogtanácsadás Ingyenes jogtanácsadás legközelebb január 11-én, szerdán délután 4-től 6 órá­ig lesz a Sajtóház harma­dik emeletén, A miskolciaké a sző rovat szobájában. Ta­nácsot ad: Jámbomé dr. Róth Erika, egyetemi ta­nársegéd. Több mint egy éve vezet­te be a városi tanács a szo­ciális segélyre szorulók tá­mogatási formájaként az élelmiszerjegyet. Az azóta eltelt idő alatt, vagyis ta­valy 248 ezer forintot hasz­náltak fel ilyen célra. Tehát majdnem negyedmilliót osz­tottak szét 157 fő, Illetve család között. Egy-egy se­gélyezett 900—2000 forint­nak megfelelő, 50 és 100 fo­rintos jegyet kapott. Olyan híresztelések Is szárnyra kaptak, hogy né- hányan italra, vagy más él­vezeti cikkre költik a se­gélyjegyeket. A városi hiva­tal egészségügyi osztályá­nak vezetője, dr. Öcsay Bor­bála kérdésünkre válaszolva elmondotta: eredetileg ép­pen azért kezdték alkalmaz­ni áz élelmiszerjegyeket, hogy a züllött életmódot folytató, önhibájából szociá­lis segélyre szorulókat rá- kényszerítsék arra, hogy alapvető élelmiszérekre, s ne pedig élvezeti cikkekre költsék a segélyre. A tanácsnak a Miskolci Élelmiszer, Kiskereskedelmi Vállalattal kötött megálla­podása érteimében élelmi­szerjegyes vásárlásra kije­lölt boltja városunkban a Pátria ABC. Az üzlet köte­lezte magát arra, hogy fi­gyelemmel kíséri az élelmi­szerjegyes vásárlásokat. Ha például szeszes ital kerül az illető kosarába, rászólnak, hogy ilyesmit nem vehet. A bonok egyébként személyre szólóak, névvel, lakcímmel és személyi számmal látják el őket, s a vásárló a sze­mélyi igazolványának fel­mutatására kötelezhető a pénztárnál. Dr. Ócsay Borbálától azt is megtudtuk hogy kezdet­Jusson a Hidegh-sorra is Változatlanul sokan érdek­lődnek szerkesztőségünkben; mikor vehetik újra igénybe a Hidegh-sort? Mivel ezt a szakaszt még mindig nem nyitották meg, változatlanul hosszú az útja annak, aki mondjuk a Domustóí az Avasra, vagy Tapolcára iparkodna. A rövidebb utat jelentő Hidegh-sor helyett csak kerülővel, a városon át érhetik el úticéljukat — panaszkodnak az olvasóink. Sajnos, pontos felvilágosí­tással mi sem szolgálhatunk. Azt viszont tudjuk, hogy a Miskolc idei tervéről - ké­szült javaslatban egymillió forintot szántak a Hidegh- sori útvizsgáiatokra. Ez az összeg . viszont az eredeti középtávú tervben nem sze­repelt, tehát mint előre nem látott, váratlan kiadás, akár törölhető is az idei, végleges költségvetésből. Tudni kell ugyanis, hogy a tanács fej­lesztési költségvetéséből 67 millió forintos deficitet sze­retnének ebben az eszten­dőben lefaragni. Így a terv­javaslatban szereplő elő­irányzatok közül néhányról idén mindenképpen le kell majd mondanunk. Az autó­sokkal együtt reméljük, hogy a Hidegh-sor ezúttal nem esik a költségvetés ál­dozatául, s mihamarabb rendbehozathatják ezt az út­szakaszt. ben valóban megpróbáltak visszaélni néhányan az élel- miszerjegyekikel — voltak, akik a jegyek eladásával kísérleteztek, mások italra, cigarettára váltották volna —, de ma már egyre meg­szokottabbá válik a segé­lyezésnek ez a módja. Sőt vannak, akik kifejezetten kérik, hogy készpénz helyett ezzel támogassák őiket Ezf mondj# a jogszabály HOGYAN ALAPÍTSUNK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT? A gazdasági társaságok­ról szóló 1988. évi VI. tör­vényt bemutató sorozatunk­ban a részvénytársaságra („rt") vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük. A törvény 232. szakaszá­nak (1) bekezdése szerint a részvénytársaság (a további­akban rt.) előre meghatá­rozott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőké­vel alakuló gazdasági társa­ság. A tag felelőssége a tár­sasággal szemben a részvény mértékének vagy kibocsá­tási értékének szolgáltatásá­ra terjed ki, az rt. kötele­zettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A 234. paragrafus (1) be­kezdésében találjuk meg a részvény meghatározását: eszerint a részvény a tár­sasági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvények fő­szabályként azonos tagsági jogokat biztosítanak. A rész­vény névértéke legalább tíz­ezer forint, vagy ennek tíz­ezerrel maradék nélkül oszt­ható többszöröse. Az rt. alaptőkéje az összes rész­vény összege. A bemutatóra szóló részvény szabadon át­ruházható, csupán a külföl­diek vonatkozásában tartal­maz korlátozást a törvény: ők csak névre szóló rész­vényt szerezhetnek. A rész­vényfajták közül kiemelést érdemel a dolgozói részvény, amely ingyenesen vagy ked­vezményes áron szerezhető meg. az alapszabály rendel­kezéseitől függően. E rész­vények átruházására, az alaptőikéhez viszonyított mértékére — éppen kedvez­ményes jellege miatt — szigorúbb szabályokat álla­pít meg a törvény. Az rt olyan kötvényt is kibocsáthat, amelyet a kötvényes kéré­sére részvénnyé lehet átala­kítani, illetve olyat, amely alaptőke-emeléskor az rt. által később kibocsátandó új részvényekre elővásárlási jogot biztosít. Az rt.-nak egy alapítója is lehet. Alapító — a 250. pa­ragrafus értelmében — az alapítási tervezet kibocsátó­ja. Az rt. alaptőkéjének alsó határát a 251. szakasz tíz­millió forintban állapítja meg. Hogyan tehet rész­vényt jegyezni? A törvény 254. paragrafusának fi) be­kezdése szerint a jegyzési ív aláírásával akár személye­sen. akár képviselő útján. A részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg leg­alább tíz százalékát az ala­pítók által megjelölt bank­számlára a jegyzéssel egy­idejűleg befizetni. A rész­vényjegyzés helyét, kezdő- és zárónapját az alapítási ter­vezetben ismertetni kell. Az rt. megalakulásáról az alakuló közgyűlés dönt. Az alakuló közgyűlés feladatává teszi még a 258. szakasz az rt. megalakulásával kapcso­latos légjelentősebb kérdések (pl. alapszabály megállapítá­sa. a megelőzően kötött szerződések jóváhagyása, igazgatóság, felügyelő bizott­ság és könyvvizsgáló meg­választása stb.) rendezését is. Az alakuló közgyűlés ál­tal megállapított alapsza­bálynak kell tartalmaznia az rt. cégnevén, székhelyén kí­vül a működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat (pl. a tevékenységi kört, a köz­gyűlés összehívásának mód­ját. a nyereség felosztásának szabályait stb.). A 261. sza­kasz (2) bekezdésében meg­határozott kérdésekről szük­ség szerint rendelkezhet az alapszabály. Dr. J. E. Az Állami Biztosító értesíti kedves ügyfeleit, akik életbiztosítással rendelkeznek, hogy az igazolásokat a jövedelemadó-elszámoláshoz 1989. január 31-ig postán kiküldi Kérjük tisztelt ügyfeleink szíves türelmét. állami biztosító

Next

/
Oldalképek
Tartalom