Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám
Ai ezredforduló nmna——n——————i^—■——— pcstáfa Beszélgetés az új igazgatóval, Sztahura Lászlóval Sztahura Lászlót (46 éves, végzettsége villamosmérnök) nevezték ki január elsejétől a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjévé. Csaknem három évtizede dolgozik itt, és fokról fokra került mind magasabb beosztásba. A távközlési szakterületén szinte minden jelentősebb feladattal a gyakorlatban megismerkedhetett. Kezdettől kivette a részét a Magyar Posta mostani legnagyobb beruházásából, a belvárosi régióközpont építéséből. — Szakmai hozzáértése bizonyára nagy előnyt jelent a távközlés területén. Ugyanez nem jelent-e hátrányt a hagyományos postai szogáltatások irányításánál? — Nálunk jelenleg a legnagyobb feladat a távközlés, a telefonhálózat bővítése. S hogy ebben a témában tájékozottabb vagyok, az csak előnyt jelenthet a munkámban. Akik a kinevezésem mellett döntöttek, tudják, hogy bizonyos ismereteket szereztem a postaforgalmi tevékenységből is. Megfelelő áttekintéssel rendelkezem a kívülállónak talán eléggé bonyolult postai szolgáltatásokról, szervezetekről. Elődöm — akinek sokat köszönhetek — kiváló szakembereket gyűjtött maga köré, ez a biztosítéka, hogy sehol se következzzen be visszaesés. Koncepciómat két gondolat köré lehet csoportosítani. Elsődleges, fontos cél, hogy a | Borsod és Heves megyében ! dolgozó mintegy hétezer postás munka- és életkörülményei lényegesen javuljanak. Sajnos, most mindössze 89 ezer forint a bruttósított átlagkeresetük. Feladatuk jelentőségéhez mérten ez nagyon kevés. A másik cél: a hírközlési szolgáltatások minőségének emelése. Mint ismeretes, az idén megújul a posta, megváltozik a postai törvény, s 1990. januárjától új szervezeti formában fogadjuk az ügyfeleket. Lehet, hogy le kell mondanunk több postai monopóliumról. Nagyobb hangsúlyt kap tevékenységünkben a vállalati gazdálkodás. A programban szerepel a távközlés és a hagyományos postai szolgáltatások gazdasági jellegű szétválása. S ha egy cég majd úgy gondolja, hogy neki megéri, szembetaláljuk magunkat a csomagszállító, az újságkihordó, vagy éppen a távközlést biztosító társaságokkal. — Milyen lesz a posta az ezredfordulón? — A hozzánk tartozó két megyében jelenleg 322 postahivatal működik. A hosszú távú tervek alapján mindenütt számítógép segíti majd a felvételi munkát, a postai adminisztrációt. A komputerek országosan behálózzák a legkisebb hivatalt is, s ezzel egyszerűbbé válik a pénzbefizetés, a takarékszolgálat. Megemlítem, hogy Egerben kísérletként megjelenik a nálunk még újdonságnak számító aktív, postai memóriakártya. Ezzel a bankszámla tulajdonasa pénzt vehet fel az utcai automatákból, illetve ezzel fizethet a helyi üzletekben, a benzinkutaknál. Az ezredfordulón minden száz lakásból 41-ben lesz telefon. Most csupán 12-ben van. Borsod és Heves megyében a mostani 90 ezerrel szemben 240 ezer távbeszélő állomás létesül 2000-ig. Miskolcon is csaknem kétszeresére nő a számuk. S ami lényeges: a fejlesztést az úgynevezett tároltprogram-ve- zérlésű elektronikus központokkal valósítjuk majd meg. Ennek köszönhető, hogy tíz esztendőn belül minden vidéki állomást elérhetünk automata távhívással. — Idáig ráfizettek a napilapok, a folyóiratok házhoz szállítására. Az újságárak drágulása gazdaságosabbá teszi-e ezt a nélkülözhetetlen szolgáltatást? — Valóban, mostanáig csekély nyereséget jelentett számunkra az újságkihordás. Postosabban: egy-egy napilap árának 31 százalékát kaptuk meg szállítási költségként. Ezentúl például egy 4 forint 80 filléres újság árából 1 forint 70 fillért kaptunk. A tavalyi forgalom mellett ez sok pénzt jelentene, ám januártól 40 százalékkal kevesebb olvasnivalót kell kihordanunk. Ezért a postásokat és az újságkihordókat meg jobban érdekeltté tesszük az előfizetések szervezésében. Folytatjuk az újságpavilonok hálózatának bővítését s a meglevő standok korszerűsítését. Tudjuk, hogy a jövőben a korábbinál nagyobb szerep hárul rájuk a napilapok, a folyóiratok terjesztésében. Ezentúl nagyobb gondot kell fordítanunk az olyar. utcai terjesztésű lapok terítésére, mint a Déli Hírlap. Bízunk abban, hogy az újságolvasók a kényszerű áremelés ellenére is hűségesek maradnak kedvenc lapukhoz. Az előfizetések, a példányszámok visszaesése csupán átmeneti jelenség: természetes, ösztönös tiltakozás az olvasnivaló drágulása ellen. Ám az információnak ezt a fontos forrását nem nélkülözhetjük sokáig. (szántő) Havi hat a Ha;dú Filmtől Újdonságok a Videotékában Kari Swenson elrablása A miskolci Videotéka jelenlegi kazettakínálata több, mint négyszáz film. Eddigi fő beszerzési forrásuk a MOKÉP volt, de most már szerződésük van a Hajdú Filmmel is, amely havonta hat filmet szállít, három- három példányban. És elképzelhető, hogy néhány héten belül megállapodást kötnek az Intervideóval, ahonnan jóval nagyobb mennyiségben érkeznek majd a fii mú jdonságok. A Videotéka három éve működik, a Béke mozi félemeletén található. Eddig több, mint hétszázan kölcsönöztek ki innen kazettát, ami nem jelenti azt, hogy ennyien rendszeresen vennének ki filmeket, hiszen ez nem olcsó mulatság. A legújabb szerzemények (az a bizonyos hat, januári Hajdú Film): a Férfiak párban című olasz—spanyol vígjáték, a Vakáció Mallorcán című olasz film, Alberto Sorúival, a Kari Swenson elrablása, Az erőszak íze, a Részletes diagnózis és a Karácsony este. A Kari Swenson elrablása című amerikai film megtörtént esetet dolgoz fel: az 1984-es téli olimpián elrabolt bronzérmes sízőnő körül zajló drámai eseményeket mutatja be. Amerikai film Az erőszak íze is, tizenhat éven felülieknek ajánlott. Egy megerőszakolt lány édesanyja az igazságszolgáltatástól vár elégtételt. A Részletes diagnózisban — amely szintén amerikai film —, egy fiatal ügyvéd rájön hogy AIDS-e van. A The Washington Post azt írta róla, amikor bemutatták, hogy az év legmegrázóbb és legfontosabb filmje. A Karácsony este című amerikai film „műfaja”: limonádé. A filmek zöme — és ez jó hír a kölcsönzőknek — szinkronizált. jjc Az Avas keleti részén terjeszkedő in, magánerőből gyarapodó lakóterület ellátásim ra ABC-t szeretnének telepíteni. Terveit az idén kellene elkészíteni. Tervkészítés, közös munkával (5.) i la ad a város, ad más is Tanácsi és vállalati forintok Az idén először, nem zárt ajtók mögött készül el Miskolc költségvetésének tervezete : e munkába bevonják a tanácstagokat, a társadalmi és politikai szervek aktivistáit, a városlakókat. Több lépcsőben vitatják meg a tervezetet, eldöntve, mely feladatokat kell elhagyni, a megmaradtakat pedig milyen fontossági sorrendbe ajánlatos állítani. Lapunkban sorozatban ismertetjük a tervezet néhány főbb vonását Akinek mindehhez hozzáfűznivalója akad, tanácstagjának tegye meg észrevételeit! • OSZTOZUNK A MEGYÉVEL A fejlesztési feladatoknál külön jelezték a tervezet készítői, hogy olyan program van, amelynek megvalósítása csak részben terheli a tanács kasszáját Ha úgy döntene a tanácstestület, hogy nem száll be az üzletbe, akkor elveszti a város a vállalkozásokba befektetett tőkét: a megyei tanácsi, vállalati forintokat. Például az új művészeti gimnázium létesítésének költségét meg lehet osztani a megyei tanácscsal : 60 százalékot, maximum 50 millió forintot vállalnak. A városi tanács az idén a 40 százalék fejében 22 millió forintot tud letenni, s ehhez 33 millió forint jár a megyétől, a százalékos aránynak megfelelően. Ha úgy dönt a tanácstestület, hogy nem adja meg a 22 millió forintot, akkor elvész a támogatás, ha pedig arról határoz, hogy igénybe kell venni a teljes 50 millió forintos hozzájárulást, akkor a 22 millió forintot meg kell toldani még tízzel. Hasonló a helyzet az Ady-hídi bevásárlóközpont építésénél, ahol 13,2 millió forinttal vesz részt a tanács a beruházás indításában, de ha elhalasztja, vagy elhagyja az építést, elesünk a vállalatok erre a célra szánt tőkéjétől is. • GYORSÍTANI, LASSÍTANI Régi kérése az avasiaknak, hogy a III-as ütemben legyen orvosi rendelő. Az építTejüzemet Elkészült a tavalyi mérleg a sajóhidvégi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság mintegy 8 millió forintos nyereséggel zárta 1988-at, elsősorban a növénytermesztés jóvoltából. A kezés megkezdését tervezik is az idén, ugyanakkor több fontos, egészségügyi fejlesztésre — például a vasgyári kórház konyhaépítésére — nem jut pénz. Az oktatásban nemcsak a művészeti gimnázium beruházásának startjával számolnak. A megyei tanács pénzéből megépül a kereskedelmi szak- középiskola tornaterme is. A kisegítő iskola és a Szeles utcai általános iskola építése is fontos cél. Lehet gyorsítani is, de ha mégis a lassítás mellett dönt a tanács, akkor nem valószínű, hogy az iskolák a következő években megépülhetnek. A martintelepi ABC-t a város közösen építi a Miskolci Élelmiszer-ikiskereske- delmi Vállalattal. Az idén a vállalat pénzével indulna a munka. Hárommillió forintba kerülne a Búza téren a nagykereskedelmi piac kialakításának megkezdése. Hogy ez mennyire fontos ügy, azt mindenki tudja, aki panaszkodik a oiaci árak miatt ... A kereskedelmi hálózatot az eddig ellátatlan, úionnan benépesült családi házas lakóterületeken fejlesztenék — egyelőre az áruházépítések előkészítésével. Ha leállítják a munkát, 2 3 millió forinttal csökkennének a kiadások: ugyanakkor óriási igény van az ott élők részéről az új boltokra. 9 A PÉKEK PÉNZE A közigazgatási feladatokra 4 millió forintot szánnak a tervezet készítői. Kbhen a tételben gépkocsi, irodagép és műszer, nyomdagén vásárlása, a számítástechnikai és a telefonhálózat fejlesztése szerepel. Nehéz lesz ez ügyben igent vagy nemet mondani, hiszen szeretnénk minél olcsóbbá tenni a köz- igazgatást, de ügyfélként egy jól működő, korszerű, gyorsan dolgozó hivatallal akarunk találkozni. Több, mint 4 millió forintba kerülne a város területi ellátottságának vizsgálata. Ez a munka a VIII. ötéves tervet készíti elő, és testületi döntések alapján került a is építenek további jó bevétel reményében már folyamatban van. mintegy 12 millió forintos költséggel a szarvasmarha - telep rekonstrukciója; 150 férőhelyes istállót és tejüzemet is építenek. tervezetbe. így maga a testület teheti most mérlegre újra a sorsát. Két vállalat igényelt beruházásaira támogatást: a közterület-fenntartó 8 milliót a szemét- szállító edények cseréjére, a sütőipari vállalat pedig 5 milliót a vasgyári sütőüzem rekonstrukciós munkáira és a konténeres szállítás bevezetésére. A tanácstestület eddig nem vállalt kötelezettséget a teljesítésre, ezért mindkét ügyben most kell majd dönteni. (Folytatjuk) Vízkereszt, i ava^y a három i királyok i Kimúltak az év végi jeles napok, a Katalintól az újévig terjedő nevnapozasok, pince- szerezesek, disznótorok — ám a január is tartogat ünneplést alkalmakat. Kezdődik ez mind- ' járt január 6-ával, Boldizsárral, avagy vizke- reszttel. elterjedtebb nevén a három királyokkal. Ez egyúttal a karácsonyi ünnepkör zárónapja, és nyitánya a vigasságokra alkalmat adó farsangnak. A keresztény ünnepkörben Jézus megkeresz- telkedésére emlékeztek, s ezért szokásban volt a vízszentelés. Több helyen hagymát és krétát is vittek a templomba, hogy megszenteljék. Ekkor tartották a házszentelést is, s a három királyok nevének kezdőbetűi — G. M. B. — írták fel az ajtófélfára, emlékezve Gáspár, Menyhért és Boldizsár betlehemi útjára. Aki figyelmesen tanulmányozza a népi kalendáriumot, azt is felfedezheti, hogy az évkezdő hónap ételeit is a hagyomány szabja meg. Ilyenkor a háziasszonyok nem fukarkodnak a bab. borsó, lencse tálalásával, akár levesnek, akár pedig főzeléknek elkészítve. Mindez pedig arra szolgál, hogy olyan bőséges legyen a termés gabonából, aprójószágból. mint amilyen szapora az ételnek megfőzött szemes termény.
