Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

Olvasóink írják Ablakon kidobott fenyőfák 0 Mi legyen az üres vendég­lőkkel? 0 Műholdas vétel - csak lakástulajdonosoknak? 0 A szemetesek dicsérete 0 Mit néz Déryné? 0 Bezár a Tal­lózó 0 Tanácsot adunk adóügyben. (A miskolciaké a szó az 5. oldalon.) A Magyar Hitelbank Rt. alapítványa Évi másfél millió forint egyetemünknek Együttműködési megállapo­dást írt alá tegnap a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen — annak rektori tanácster­mében —. Lőrincz László, a Magyar Hitelbank Rt. ügy­vezető igazgatója, és dr. Ko­vács Ferenc rektor. Az együttműködés kereté­ben a Hitelbank részt vesz az NME kutatási 'kapacitá­sainak bel- és külföldi hasz­nosításában, közösen meg­vizsgálják az ezzel foglalko­zó szervezet létrehozásának lehetőségét, feltételeit. Igény­be veszik a partner szakem- faereit, beruházási, innová­ciós, illetve gazdasági, pénz­piaci, szabadalmi kérdések­ben. Együttműködnek a közgazdász-, illetve jogász­hallgatók banki gyakorlatá­nak megszervezésében, az MHB kapcsolatot létesít az egyetemen belül gesztorált vállalkozásokkal, közremű­ködik tevékenységükben. Egyebek között a fentiek­ben állapodtak meg, és ab­ban. hogy a Magyar Hitel­bank Rt. alapítványt tesz a műszaki felsőoktatás fejlesz­tése, a műszaki haladás elő­segítése érdekében: az ala­pítvány jövedelméből évente minimum másfél millió fo­rintot biztosít a Nehézipari Műszaki Egyetemnek. Az alapítványhoz külső tagak is csatlakozhatnak, ez esetben a minimumösszeg arányosan megemelhető. A két intézmény vezetői megállapodtak abban, hogy a legjobb hallgatókat pályázat alapján részesítik jutalma­zásban, harmad-, negyed- és ötödévfolyamon. A jutalom összege maximum 60 ezer forint lehet hallgatónként. Évente legfeljebb húsz hall­gatót részesítenek jutalom­ban. a fennmaradó összeget egyéb kutatói, oktatói támo­gatásokra fordítják, pályáza­tok útján. Túlélték a fi'dremést A korábbi cáfolat ellenére, igaznak bizonyult az a hír, hogy 17 élő embert találtak a romok alatt Szpitafcban, csaknem egy hónappal az örményországi földrengés után. A szovjet televízió teg­nap esti adásában megerősí­tették a nyugati hírügynök­ségek korábbi jelentését ar­ról, hogy egy gabonatároló romjai közül embereket mentettek ki. Ügy élték túl a katasztrófát, hogy magva­kat ettek, és jeget felol­vasztva jutottak vízhez. Drágult a hitel OTP-kamatok Nyílt levél a SZOT-hoz A Szakszervezetek Hajdű- Bihar Megyei Tanácsa nyílt levelet juttatott el a SZOT- hoz. A levélben megfogalma­zottakról ma reggel a Ma­gyar Rádió munkatársa kér­dezte Surovics Sándornét, a Szakszervezetek Hajdú-Ri- har Megyei Tanácsának ve­zető titkárát. Mint elmon­dotta, a dolgozók kifogásol­ják az áremelkedések mér­tékét, s azt, hogy velük nem konzultáltak. Nem ismerik az idén esedékes béremelé­sek mértékét, és ez rontja hangulatúikat. Azt várják, hogy a SZOT elnöksége ál­láspontot alakítson ki ebben a kérdésben, hiszen túlzott az a tehertétel, ami ma a dolgozókra hárul. Ezzel a nyílt levéllel szeretnék a figyelmet ráirányítani arra, hogy jelentős rétegek a tű­rőképesség határán vannak. A Magyar Rádió a cím­zettet, Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát is megkérdezte. Elmondta: jogosnak találja a Hajdú-Bihar megyeiek tilta­kozását, s elmondta, hogy kompenzációt kérnék a kormánytól. Támogatják azt a kérést, hogy az árindex emelkedésével arányosan kompenzálják minden esz­tendőben a dolgozók és » nyugdíjasok jövedelmét. Az Országos Takarékpénz­tár 18-5 százalékra emelte január l-jétöl a lakásvásár­lásra és -építésre nyújtott hitelek kamatát, s további évi 1 százalékot számol fel költségeinek fedezésére — je­lentette be a tegnapi sajtó- tájékoztatón Tisza László, a pénzintézet vezérigazgatója. A hitelkamatok növekedé­sének ellensúlyozására az adósok ezentúl törlesztési tá­mogatást kapnak, s növek­szik a szociálpolitikai ked­vezmény összege is. A tör­lesztési támogatás mértéke egygyermekes családoknál 300 ezer forint, kétgyerme­keseknél 400 ezer forint, há­rom- vagy többgyermeke­seknél 500 ezer forint értékű garantált összegű kölcsönre vonatkozik. Ekeknél az első öt évben egygyermekes csa­ládok 40, a kétgyermekesek 70. a három- vagy többgyer­mekesek pedig 80 százalékos támogatást kapnak a törlesz­tés megfizetéséhez. A máso­dik öt évben a támogatás mértéke felére csökken, a IX —15. évben pedig egysége­sen 15 százalék. A teljes tör­lesztő-részlet megfizetése te­hát csak a 16. évtől terheli az adóst. Akik a múlt év december 31-ig beadták hitelkérelmü­ket, választhatnak, a tavalyi vagy az új szisztéma szerint kötik-e meg a szerződést a takarékpénztárral. (Folytatás a 3. oldalon) Sok az óvónő, kevés a státus 0 Óvónőnek lenni: vonzó hivatás.... Mis­kolcon alig van közép­iskola, amely ne lenne kitéve évről évre a túl - lelentkező gyerekek ostromának. Különö­sen töretlen a népsze­rűsége a Kossuth Gimnázium és Óvó­női Szakközépis­kola óvónőket képző osztályainak, pedig a frissen végzett óvónők elhelyezkedési gond­dal küzdenek. Leg­alábbis a városunkban nehezen kapnak állást az utóbbi években. Emiatt kevesebb diá­kot vesznek fel erre a szakra jövőre. {Az óvó­nőképzés közeli és tá­volabbi jövőjéről ol­vashatnak a 2. olda­lon.) (Kerényi László felv.) Ma reggeli telefon Miért ne kenyér? Mi volt a föld alatt? Hidat vertek, vezetéket leltek Jó ütemben épül városunk legújabb Szinva-hídja a Ság- vári Endre és a Kiss Ernő utca találkozásánál. Még a leg­zordabb téli hónapokban is betonoztak, s lerakták a patak I felett átívelő gerendákat. Ránézésre olyan, mintha már el- | készült volna, ám hiányzik a hídszerkezet aszfaltja és a rá­vezető út. S most mintha leállították volna az építkezést. Arról is hallottunk, hogy mindennek az az oka: az építők váratlanul egy működő távfűtővezetéket találtak a föld alatt, amelyről eddig nem volt tudomásuk. Vajon mi történik ezután? Távfűtővezetéket a fűtési szezonban nem lehet le­zárni, és nyáron sem olcsó mulatság a vezetékszakasz át­helyezése. Miként lehetséges az, hogy egy többmilliós beru­házás befejezése előtt derül ki: vezeték van a föld alatt? A kérdésekre megpróbáltunk választ keresni. (Cikk a 6. ol­dalon.) Tegnapra kifogytak az ott­honok a kenyérből — vélik a megkérdezett boltvezetők, ez lehetett az oka a Miskol­con sok helyen tapasztalt kenyérhiánynak. A Hegyalja ABC-ben, amely este 7-ig van nyitva, tegnap este 6-ra elfogyott a kenyér. A szokásos szerdai mennyiséget rendelték, és kora délután már hiába pró­báltak kenyeret szerezni, nem tudtak. A Hejő ABC- ben is a szokásos rendelést adták fel, és itt ki is tar­tott a kenyér a zárásig. Az Avas ABC-ben kedden volt kevés a kenyér, szerdára 100 kilóval többet rendeltek, majd ezen felül további 50 kilót kaptak. Nem is volt náluk hiány. Sok helyütt vi­szont idő előtt elfogyott a kenyér. Pedig a Miskolci Sütőipari Vállalat a tarta­lékot is „bevetette”. Dr. Detzky Ivánná anyag- és áruforgalmi osztályvezető: — A boltok 2-án és 3-án sok rendelést lemondtak, mert az emberek kevés ke­nyeret vettek, nyilván sok maradt az otthonokban a szilveszterre vásároltból. Szerdán a szokásos rendelé­seket adták fel, de nemcsak ez a mennyiség bizonyult ke­vésnek, hanem még úgy sem tudtak, tudtunk min­den igényt kielégíteni, hogy a tartalékokat is kiszállítot­tuk. Ez pedig nem kevés, mert az Élelmiszer Kisker. mindennap körülbelül öt mázsa tartalékot rendel — így szerdán is —, de tarta­lékfű a Csemege is. A mi tartalékunkat — ez további hét mázsa — is mellé tet­tük, sőt, az összes diabetikus árut is. Zsemlét, kiflit dél­ben kezdtünk sütni, mert délelőtt nem volt műszak. Kora délutántól péksüte­ménnyel igyekeztünk pótolni a kenyérhiányt. Hol épüljenek lakások (CIKK A 3. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom