Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám

a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap Miskolc 3501 Pf.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket. hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fe’ bennünket. E«vmást «egílik Hatodik éve működik alkoholellenes klub városunkban. Tagjai nemcsak gyógyult alkoholbetegek, hanem őket támo­gató egészségesek is lehetnek. Tulajdonképpen ez egy ön­segítő, öngyógyító, általában 50—60 fős, laza közösség. A tagok fele gyógyult alkoholista. Nagyon fontos egy ilyen szervezet léte számukra, mert az elvonókúrán átesettek jó része teljesen egyedül van, magányos, legtöbbjüket már családja is elhagyta, vagy éppen válófélben van, s aked köztük olyan, aki munkahelyet keres. A klub olyan emberi közösség, melyben figyelemmel kísérik és segítik egymást, ha valamelyik tag többször nem jön el a klubnapokra meg­látogatják, nehogy „visszaessen”. Ugyanígy meglátogatják akkor is, ha valamilyen betegség következtében kórházi ápolásra szorul. Minden pénteken délután 4 órától este 7—8-ig gyűlnek össze a Vándor Sándor utcai bölcsődében, s itt jelentkezhetnek ugyanezeken a napokon azok, akik tagjai kívánnak lenni a szervezetnek. Önmaguk által vá­lasztott saját vezetőségük is van. A klubtagság egyetlen komoly feltétele a teljes absztinencia. Van persze lemorzsolódás, akad, aki nem tud ellenállni a kísértésnek. De az utánpótlásról is gondoskodnak, mert jó kapcsolatot alakítottak ki az izsófalvai alkoho’elvonó in­tézettel. Anyagi támogatást is kapnak a városi tanácstól, melyet 20 forintos havi tagdíjaikkal is kiegészítenek, sőt olykor társadalmi munkát is végeznek, s ezzel gyűjtenek némi pénzt színházlátogatásra, előadók meghívására, és más kulturális programok szervezésére, például a megyé­ben meglátogatják egymást a hasonló klubok tagjai. A miskolci klub abban is különbözik az ország többi szerve­zetétől, hogy ők azok. akik megszervezik a alkoholellenes klubok országos kulturális és sporttalálkozóját. Ez nyaranta szokott lenni a csanyiki KISZ-táborban, s évek óta több százan érkeznek az ország különböző részeiről az egy hét­végét magába foglaló háromnapos rendezvénysorozatra Azért tartottuk fontosnak, hogy írjunk erről a klubról, mert nálunk jóval fejlettebb országokban is bebizonyoso­dott már: az alkoholizmus ellen nem lehet csupán állami Intézkedésekkel küzdeni. Nem elegendő a propaganda, vagy az e célból alkalmazott ár- és kereskedelempolitika sem. Meg kell teremteni azokat a kis közösségeket, amelyek se­gítik az alkoholistákat abban, hogy fogódzókra találjanak, a ne a pohárba, vagy az üveg nyakába kapaszkodjanak. Több nagyobb összegű nyugdíjjal rendelkező olva­sónk is kérdezte, hogy hogy adózik ő, ha munkát vállal? A félreértések elkerülése ér­dekében, elöljáróban elmon­dunk annyit, hogy a 96 ezer forintos adómentesség a nyugdíj és a kereset össze­vonásából adódik. Akinek az évi nyugdíja magasabb, mint 96 ezer forint, az ab­ból sem adózik. Vagyis: a nyugdíj — legyen bármilyen magas — teljes egészében adómentes. A kedvezmény tehát in­kább a kisnyugdíjasoknak előny, hiszen akinek 40 ezer forint az évi nyugdíja, ah­hoz akár á6 ezer forintot is hozzákereshet még (éves szinten), s akkor sem kell adóznia. Más a helyzet a magas nyugdíjú időseknél. Ha mondjuk 150 ezer forint az évi nyugdíja valakinek, akkor arra 28 900 forint len­ne az adója. De mint mond­tuk. mivel nyugdíjas, men­tességet élvez ez alól. Ha azonban ehhez a jövedelem­hez még, mint nyugdíjas munkavállaló hozzákeres 50 ezer forintot évente, akkor ez már a 44 százalékos adó­kulccsal adózik. Tehát meg­gondolandó. hogy megéri-e ilyen magas nvugdíi mellett munkát vállalnia. Példánk­ban 49 400 forint az adó. s ebből jön le az a 28 900 fo­rint. amely mivel nyugdí­jas, nem terheli. Ez azt ie- lenti. hogy a 150 ezer fo­rintos évi nyugdíjjal ren delkező. ha munkát váHa! é« 50 ezer forintot koré' akkor abból 20 5'!0 forintot adóként be kell fizessen. Az új ren léjét szerint, a nyugdíjasok kedv- ménve az idén mór nem 96 ezer. ha­nem százezer forint, tehát jövőre az. adóbevalláskor már százezer forinttal lehet számolni. Felháborodott olvasónk arra szeretne választ kapni, hogyha a nyugdíjasok csak 96 ezer forint után adókö­telesek, akkor a többszörö­sen hátrányos helyzetben lé­vő, lakás nélküli, esetleg több gyermeket nevelő, kis keresetű fiataloktól miért vonnak 60 ezer. forint fölött adót? Az adófelügyelőség illeté­kesei erre a kérdésre nem tudtak választ adni, ez ugyanis a törvényalkotásra tartozik. Azt javasolják ol­vasónknak, hogy kérésével forduljon a területének or­szággyűlési képviselőjéhez, aki a T. Ház előtt kérheti, hogy mondjuk 30 éves ko­rig, vágy a lakás nélküli fia­talok esetében töröljék el az adófizetést. Kristóf J'ózsefné özvegyi nyugdíjból él, s árvaellátás­ból neveli gyermekét. Azt szeretné tudni, hogy kell-e adóznia, s ha kell, akkor hogyan? A szakemberektől megtud­tuk, hogy az árvaellátás minden esetben adómentes. Az özvegyi nyugdíj is adó- mentességet élvez akkor, ha a kedvezményezett, tehát az özvegy árvaellátásra jogo­sult gyermeket nevel. Ez a rendelet visszamenőleg a múlt évre is érvényes, te­hát az árvaellátásra jogo­sult gyermekre tekintettel az özvegyi nyugdíj a tava­lyi évben is adómentes volt. Amennyiben az özvegyi nyugdíjból élő nem nevel árvaellátásra jogosult gyer­meket. akkor rá. illetve jövedelmére a nyugdíjasok­ra vonatkozó szabálypk ér­vényesek. Ha befí/elik le-z ,.é£Í program*’ Újabb levelet kap­tunk a Vándor Sándör utcából, melyben egy olvasónk azt írja, hogy a 7-től a 17-es lépcső- házig nem lehet fogni az égi programokat. Szeretnék tudni, hogy miért nem’’ Lapunkban koráb­ban már megírtuk, hogy ezután csak azok. bán a lépcsöházakban lehet majd nézni a műholdas programokat, ahol a lakók vállalják annak költségeit, laká­sonként az 1500 forin­tot, melyet a Vilikész­nek kell befizetni. A házfelügyelők már meg kellett, hogy kap­ják azokat a nyom­tatványokat, melyeken a házbeliek nyilatkoz­hatnak, hogy haj­landók-e a szolgálta­tásért fizetni, vagy nem. Ha mindannyian úgy döntenek, hogy befizetik az összeget, akkor rövid időn belül visszakapcsolják laká­saikba a műholdas programokat is. Drágábban: kevesebbet? Ezt a miniatürizált félliteres kakaószacskót azért fo­tóztuk le, mert kitöltve belőle a kakaót, rájöttünk: igaz az az egyszerű összefüggés, hogy kis zacskóba kevesebb kakaó fér. Ugyanis a félliteres kakaó csak nevében volt félliteres, hiányzott belőle jó háromnegyed deci. Kis ügy — mondhat­ja bárki, csakhogy a tejtermékek árát mostanság emelték meg, nem is kevéssel. Azt, hogy drágábban vásárolunk, ha nem is örömmel, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni. Ám, hogy a több pénzért még kevesebbet is kapjunk, az elfogadhatatlan, mi több, felháborító! K. L. Miskolc Fazekas j.-né (Miskolc, Ku- lich üy. u.): szerkesztőségünk­nek irt levelével kapcsolatban érdek'ődttink a Miskolc Megyei Váró i Tanács Hivatalának egész­ségügyi osztályán. Dr. Ócsai Borbála osztályvezetővel történt megbeszélésünk érte-mében sze­mélyesen szíveskedjen felkeres­ni őket Danájává’ Dienes Gy.-né (Miskolc, Felsö- ruzsin) ; Panaszával megkerestük az illetékes egészségügyi osz­tályt. Azt a tájékoztatást kap­tuk, hogy valóban elutasították kérelmét. Környezettanulmányt is végeztek, melynek eredmé­nye ellentétben van a levélben leírtakkal. Ugyanis, ha már ál­landó munkát képtelen végezni — mint írja —. a házhoz tarto­zó i hold töld ,és kiskert, mű­ve’ésével is kiegészíthetik kere­setüket. Arról is informáltak bennünket, hogy gyermekei ma­gas jövedelemmel rendelkeznek, így rendszeres szociális segélyt nem tudnak önnek folyósítani. Szerdán: intjveiies joatanáeísadás Ingyenes jogtanácsadás legközelebb február 1-jén. szerdán, délután 4-től 6 óráig lesz a Sajtóház III. emeletén. A miskolciaké a szó rovat szobájában. Taná­csot ad: Jámborné dr. Róth Erika, egyetemi tanársegéd. Olcsó kertváros — vályogból? Az erenyői kiskerttulajdo­nosok szívesen építenék a telkükre állandó otthonukat is. Ha ez a terület, mint városbővítési lehetőség va­lamikor szóba kerülne, arra kellene csupán ügyelni, hogy ne lehessen Erényéből A HITELTÖRLESZTÉSBEN IS SEGÍT AZ ALLAM A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (Xil. 26.) MT rendelet (a továbbiakban R.) és ennek végrehajtására vo­natkozó 77/1988. (XII. 27.) PM- ÉVM rendelet (a továbbiak­ban Vhr) rendelkezéseit bemu­tató sorozatunk mai részében a hiteltörlesztési támogatással foglalkozunk részletesebben. A R. 4. paragrafus (1) be­kezdése alapján ezt a támo­gatást a törlesztőrészlet meg­fizetéséhez a törlesztés első tizenöt évében nyújtja az állam. Az első öt évben ma­gasabb a támogatás (a havi törlesztőrészfet 30 százaléka), míg a következő tíz évben csupán a havi törlesztőrész­let 15 százaléka. A R. 2. paragrafus (2) be­kezdésében meghatározott célokra (pl. magánlakás­építés; értékesítés céljára épített vagy építtetett lakás megvásárlása; állami tulaj­donban álló épületen emelet­ráépítéssel, tetőtérbeépítés­sel létesülő önálló lakás épí­tése stb.) felvett kölcsön tör­lesztéséhez az első tíz évben az állam kiemelt törlesztési támogatást nyújt. Ennek mértéke egy gyermek esetén a havi törlesztőrészlet 40 százaléka, a két gyermek esetén 70 százaléka, három vagy több gyermek esetén 80 százaléka a törlesztés el­ső öt évében. A következő öt évben e kedvezmény a felére csökken. Meghatároz­za a R. 5. paragrafus (3) be­kezdése azt a maximális köl­csönösszeget — szintén a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételére jogosító gyermekek számától függően — amelynek erejéig kiemelt támogatás nyújtható. Egygyermekes családoknál ez a felső határ 300 000 fo­rint, kétgyermekes családok­nál 400 000 forint, három- és többgyermekes családoknál 500 000 forint, de legfeljebb a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 70 szá­zaléka. Nagyobb mértékben kíván­ja támogatni a jogalkotó a szociális körülményeknek meg nem felelő telepek fel­számolása keretében kije­lölt személyek lakásépítését, vásárlását, ők a vételár (építési költség) 90 százalé­káig részesülhetnek az elő­zőekben ismertetett támoga­tásban. A kiemelt támogatásra jo­gosító gyermekek számában bekövetkezett változást a Vhr. 8. paragrafusának elő­írása szerint az adós 8 na­pon belül köteles bejelente­ni a kölcsönt nyújtó pénzin­tézetnek. A kölcsön feltételei szem­pontjából építési költségként figyelembe vehető kiadáso­kat tételesen a Vhr. 9. pa­ragrafusa sorolja fel. Azt, hogy a lakáscélú megtaka­rítás után milyen feltételek­kel vehető igénybe külön kölcsön, a pénzintézet ha­tározza meg. A törlesztés megfizetésé­hez ilyen esetekben is támo­gatást nyújt az állam. Ez összegszerűen a törlesztés el­ső öt évében a havi törlesz­tőrészlet 70 százaléka, a kö­vetkező öt évben 40 százalé­ka. Valamennyi hiteltörlesz­tési támogatásnál feltétel, hogy mértéke a* esedékes kamat összegét nem halad­hatja meg. A lakáscélú meg­takarításokra igénybe vehető külön kölcsön törlesztési tá­mogatása az előbbiekben részletezett kiemelt törlesz­tési ■ támogatással érintett kölcsönösszeget meghaladó kölcsönhányadra is igénybe vehető. A pénzintézet nem tagad­hatja meg a kölcsön folyó­sítását azok részére, akik ki­emelt törlesztési támogatás­ra jogosultak, illetve lakás céljára takarékoskodtak, amennyiben a támogatások igénybevételével a kölcsön viisszafizetésére képesek. Dr. J. E. egy második Rózsadomb Nem hiányoznak ide eme­letes betonerődítmények, de az építési telkeket sem sza­bad nagyon elaprózni. Ne legyenek tehát azok mond­juk kétszáz négyszögölnél kisebbek. A kertművelés a családi házak elkészülte után is elsődleges kell le­gyen. S hogy milyen épületeket húzhatnának fel? Csak prak­tikus, és egyszerű, földszin­tes otthonokat szabadna ide építeni, de a világért sem egyformákat. Minél több természetes anyag illene a környezetbe. A szokásosnál jóval olcsóbbak lennének ezek a házak, ha vályogból építkeznének errefelé. S hogy a vályog honnan származzon? Akár mindenki maga is előállíthatja, de a gyártás jó munkaalkalom­mal szolgálna a mostanában egyre több munkanélküli­nek ... S. S. Miskolc • 9 Még mielőtt bárki is bosz- szankodva azt mondaná, hogy tiszta badarság ez a vályog-ügy, érdemes elol­vasni azt is, ami most kö­vetkezik. Tudniillik a vá­lyogház a szegénység fogal­mával kapcsolódott össze nálunk az utóbbi időben, ám ez nem jelenti azt, hogy a vályog, vagy annak korsze­rűbb változatai olyan épí­tőanyagok lennének, ame­lyeket sutba kell dobni. Az építészek mostanában kísér­leteznek vele. hogy miként lehetne a vályogot felhasz­nálni a mai igényeknek megfelelő házak felépítésé­re. Magyarországon is épül­tek már ilyen minta ház­sorok. A vályognak az al­kalmazhatóságát tehát nem vetették el, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy a jö­vőben ezt az építőanyagot is megtanuljuk alkalmazni, élve előnyös tulajdonságai­val. Komfort és jegyárak Gyakran útrakelő, vonat­tal utazó olvasóink pana­szolták az év vége táján, hogy a reggelente 5.20-kor induló szegedi gyors újab­ban már nem a megszokott gyorsvonati JI. osztályú fül­kés kupékkal közlekedik, hanem a személyvonatokra jellemző, termes kocsikkal. Nem értik, mi okozhatja a színvonal-csökkenést, hiszen sokkal nyugodtabban és ké­nyelmesebben lehet utazni a fülkékben, mint a közös légterű kocsikban. A miskolci üzemigazgató­ság személyszállítási csoport- vezetője, Fazekas Barna ak­kor elmondta, hogy a sze­gedi gyors szerelvényét a budapesti, illetve a szegedi igazgatóság állítja ki. Azért kerültek termes kocsik a fülkés helyére, mert az ün­nepek utazási lázában na­gyon elpiszkolódtak a sze­relvények. takarítani kellett őket, vagy a zsúfolt ex­presszvonatok erősítéséhez használták fel a fülkéseket, azok ugyanis kizárólag ilyen­nel közlekedhetnek.- Azóta a helyzet mindössze annyit változott, hogy el­múltak az ünnepek: a sze­gedi gyors még mindig na­gyon sokszor termes kocsik-' kai közlekedik. Az utasok az egyre emelkedő tarifák mellett, ha nem is jobb kö­rülmények között, de leg­alábbis változatlan színvo­nalon szeretnének , eljutni úticéljukhoz. Márpedig a termes kocsik, akárhogy is nézzük, alacsonyabb kom- forfokozatot képviselnek, mint a fülkések. Ta)án a legjobb megoldás az lenne, ha jobban differenciálnának a különböző komfortfokoza­tok jegyáraiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom