Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
Mitől magas a% orvos ? n munkától a méltányosságig Műszerek, garancia nélkül Meg az elmúlt év decemberében elkészült a jelentés, ám csak január 25-én ismertették a város körzeti orvosainak értekezletén az 1987-ben bekövetkezett halálesetekről készült statisztikát. Az okok között első helyen a szív és érrendszeri megbetegedések állnak, és a legtöbb esetben a halál egyik kiváltójaként az alkohol szerepel. Erről szá- r üt be referátumában dr. Glázer Károly, a Semmelweis Rendelőintézet belgyógyászati csoportjának főorvosa. Sajnos, 1987-ben is sokan éppen az aktív keresők közül a 30 és 50 év közötti korosztály — távoztak el. Fontos, hogy tudjuk, mennyi a vérnyomásunk. Ezentúl gyakrabban megmérik majd a rendelőkben. (Kerényi László felvételei) Mindennél fontosabb lenne tehát, hogy idejében felismerjük a bajt, s megelőzzük a súlyos betegségek kialakulását. Mit tehet ezért egyre szűkülő anyagi lehetőségei közepette az egészségügy. Az orvosok és a körzeti ápolók úgy érzik, egyre nehezebb terhet cipelnek, amióta a szociális feladatok megoldását is tőlük várják. Legalábbis így lehetne összegezni azokat a véleményeket, melyeket ezzel kapcsolatban a megbeszélésen jelen levő körzeti orvosok elmondtak. Mert igaz, hogy országos egészségmegőrzési program része a hypertónia elleni küzdelem, ám a legtöbb rendelőben rosszak a vémyomásmérők, és a hordozható EKG-készülékek. Az orvosok jól tudják, hogy a magas vérnyomás számos betegség előidézője lehet, ám aki sok jó tanácsra hallgatva, saját magának méregeti otthon a vérnyomását, nem mindig alkothat erről helyes véleményt-. Az orvosok nem értik, hogy a kórházak miért nem kapják garanciával a vérnyomásmérőket, s az öntapadós karöltők miért rosszak. Minden egészségügyi intézménybe megfelelő számú és megbízható műszert kellene vásárolni. Akkor kérés nélkül is megmérik valamennyi páciens vérnyomását. Talán a betegségek megelőzésében segítséget nyújt majd az a kezdeményezés, melyet a megyei tanács egészségügyi osztálya és a városi egészségnevelési csoport javaslatára vezetnek be a körzeti rendelőkben. Hogy mennyire lesz eredményes csak a gyakorlatban derülhet ki, hiszen a körzeti ápolónők túlterheltségén és az egyes emberen múlik majd a siker. A déli órákban a rendelési idő megkezdése előtt, ugyanis nekik kell egészségügyi kérdésekben tanácsot adniuk. A betegek tehát hozzájuk fordulhatnak étkezési, gyógyszerszedési kérdéseikkel, s ha idejük engedi, a körzeti ápolónők megmérik a beteg vérnyomását is. V. Zs. íjc A gyógyszer nem mindenható Hordozható, padkás és Itöiéppárkánvú Cserépkálvha-reneszánsz A hatvanas években azt jósolták a szakemberek, hogy befellegzett a széntüze lésnek. Ezt a több évezrede használt tüzelőanyagot azonban máig néni szorította ki a háztartásokból a gáz, a villamosenergia és az olaj. Az évek óta folyamatosan növekvő energiaárak miatt pedig egyre többen térnek vissza a széntüzelésre. Reneszánsza van a cserépkályhának. amelyet pedig már csaknem eltemettek — mondotta Nagy Zoltán, a Kéményseprő és Tüzelés- technikai Szolgáltató Vállalat cserépkályhás részlegének vezetője. Jelenleg hét mesterünk foglalkozik ezek építésével a megyében és Miskolcon. Télen és tavasz- szal egy. legfeljebb három héten belül teljesítik a megrendeléseket. Nyáron és kora ősszel egy, másfél hónap a várakozási idő. A vállalat központjában mintegy harminc-negyven különféle csempe közül válogathatnak az érdeklődők. Vannak zöld, barna és krémszínű elemek. Ezek mintázatukban is jelentősen eltérnek egymástól. Kapható gótikus, barokk, geometrikus felületű, valamint mélytányéros, pókhálós, és csigavonalas csempe. Egy- egy elem ára 35—130 forint között változik minőségtől, színtől és mintázattól függően. A ÉBgyományos és sokak által már megunt hasáb alakú, különféle nagyságú padkás, ülőkés és középnár- kányú kályhák építését is vállalják a KÉTÜSZ szakemberei. Egy darab, két helyiséget fűtő cserépkályha' anyag- és építési költsége körülbelül 16 200 forint. Viszonylag olcsó üzemeltetése mellett további e'őnye az is. hogy egyenletes és kellemes hőmérsékleten tartja a szoba levegőiét. Holtszezonban is dolgoznak a kályhások. Ilvenkor télen készítik és az ÁFÉSZ üzleteken keresztül értékesítik — elsősorban a községekben keresett — hordozható cserépkályhákat. Sz. P. A 90 éves Rosman Lajost, a munkásmozgalom régi harcosát köszöntötte tegnap délelőtt a pártszékházban Tímár Vilmos, a városi pártbizottság első titkára. Rosman Lajos 1899. január 25-én, Hejőcsabán született. Édesapja pékmester volt, aki 11 gyermeket nevelt fel. Rosman Lajos fémipari szakiskolát végzett, és a tanulás mellett, hogy pénzt is keressen, a Vasgyárba járt be dolgozni. Itt találkozott először a munkásmozgalommal. 1918-ban besorozták katonának. Horvátországban szolgált. Hazatérése után önként jelentkezett vöröskatonának. A Tanácsköztársaság leverése után illegálisan Romániába ment. ahol a re- cefalvi szakszervezet tagja lett. 1927-ben a Schillinger László és társai ügyében folytatott vizsgálat során előállították, de bizonyítékok híján el kellett engedniük 1942-ben internálták, majd büntetőszázaddal Ukrajnába vitték. 1943-ben hazatért. ’44-ben azonban újra letartóztatják. majd Auschwitzba deportálják. Később átszállították a Monowitzi koncentrációs táborba. Neki sikerült megélni a tábor felszabadulását, feleségét és gyermekét azonban már hiába várta haza. 1945. március Lakásmegoldást keresnek Tanácsi tervek, KISZ-es javaslatok A napokban tartották a KISZ Miskolc Városi Bizottsága és a városi tanács vezetőinek hagyományos, évenkénti találkozóját. Az egyetlen dolog amiben határozottan megállapodtak az volt, hogy februárban ismét tárgyalnak majd, s több, függőben maradt ügyben akkor mondják ki a végső-szót. A találkozón a KlSZ-bi- zottságot a titkárok, Barát László, Fejér Zsolt, Szabó Zoltán, valamint a városi úttörőelnök, Mudri István képviselte. Az asztal másik oldalán dr. Kovács László tanácselnök, Gápelné Tóth Rózsa elnökhelyettes és Körösi István, az ifjúsági és sportosztály helyettes vezetője foglalt helyet. Gúr Nándor, a városi KlSZ-bizott- ság első titkára mérleget vont a tanács és a KlSZ-bi- zottság együttműködésének tavalyi tapasztalatairól. Elmondotta például, hogy körülbelül 4000 fiatal 8,2 millió forint értékű városfejlesztő társadalmi munkát végzett az elmúlt évben. Megrendezték a városszépítő tábort is, amely szintén jelentős haszonnal járt. A diákok munkájáért nem kellett fizetnie a tanácsnak, így tetemes összeget takaríthattak meg. Természetesen szeretnék, ha idén újból megrendeznék a miskolci építőtábort a KISZ-esek. • HA NEM HARSÁNYBAN, HOL? A KISZ-bizottság képviselői arról is megkérdezték a tanács vezetőit, látnak-e valamilyen esélyt rá, hogy elkészüljön a Harsányba szánt úttörőtábor. Ennek céljaira már körülbelül egymillió forintot utaltak át a tanács számlájára. Dr. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy a harsányi tábor elkészítését most nem tartják időszerűnek, nincs rá elegendő pénz. Van viszont úttörőtábora a városnak Balatonmáriafür- dőn, váltótáborral rendelkeznek Tapolcán, napközis táelsején került ismét Miskolcra. Tagja lett az MKP- nak. Dolgozott a villamosipari ktsz-nél. a vasipari szövetkezetnél, megszűnéséig a Borsod vidéki Gépgyárban. később a DIMÁVAG- ban. A kommunista mozgalomért végzett kiemelkedő munkásságáért 1957-ben a borral Perecesen, s ott a csanyiki KISZ-iskola is. Ezeket kellene a harsányi táborra összegyűjtött összegből fejleszteni. Mudri István viszont ezt az ötletet nem találta jó megoldásnak. Mint mondotta: a Balaton partján évente csak két turnust kapnak a miskolci iskolások. A tapolcai tábor a Borsod Tourist tulajdona, akik bejelentették, hogy néhány év múlva szeretnének búcsút monadni az úttörőknek. A Csanyikban pedig már régen nem táboroznak a kisiskolások, s nem is a városi, hanem a megyei KISZ-bizottság tulajdona az oktatási központ. Az úttörő- elnökség szerint legalább egy saját sátortáborra égető szükség volna, mert bár 38 ezer gyerek tartozik hozzájuk, évente csupán 1600-an jutnak el valamilyen táborba. A KISZ-esek felajánlották, hogy a következő találkozóig több változatot is kidolgoznak arra, hogy ha nem Harsányban, akkor hol és milyen tábort lehetne létesíteni a már meglévő pénzből. # TELEK, VAGY BÉRLEMÉNY A lakásügyekkel kapcsolatban a KISZ-esek elmondották, hogy szinte kilátástalannak tűnik a fiatalok számára az önálló otthon megteremtése. Tanácsi bérlakás alig épül a városban. Mindenki tudja, hogy van jó és kevésbé jó reklám. Szaknyelven úgy mondják, hogy az igazinak vivőereje Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát kapta 1959-ben Tanácsköztársaság! Emlékéremmel. 1965-ben Álunkásőr Emlékéremmel •(intették ki. A Szocialista Hazáért Érdemrendet 1967 bér vehette át A párt a munkásmozgalmi múltját 1919-től ismerte el. Nagyon kevesen adják viss- sza régebbi lakásukat a tanácsnak, így évrő! évre csökken az újra kiutalható otthonok száma. Építési telek is jóval kevesebb jut a fiataloknak, mint amennyi a tanácsi tervekben szerepelt. Tavaly például csak 28 telek értékesítését hagyta jóvá a tanács végrehajtó bizottsága. A KISZ-esek azt szeretnék, ha több telek állna a fiatalok rendelkezésére. Ezek közművesítését rájuk bízhatnák, vagy az építkezőkből alakuló kft-kre, így lényegesen csökkenne a telkek ára. A tanács viszont növelni szeretné a mobilizálható bérlakások számát, ezért anyagilag is arra ösztönöznék a lakókat. nogyradják vissza a városnak bérleményüket. Építési telek lesz Miskolcon, illetve a környéken, például Mályi és Nyékládháza között, vagy a Bodótetőn. A tanácsiak véleménye szerint már csak olyan pénzügyi támogatási rendszerre volna szükség, amely a lakással nem rendelkezőket az építkezésre sarkallná. A lakásügyekre szintén visszatérnek a februári találkozón, s ekkor részletesen tájékozódhatnak a KISZ-esek a többi között a tatárdombi építkezés lehetőségeiről — a KISZ- esek kezdeményezésére épülnének itt lakások — illetve a tanács ezzel kapcsolatos szándékairól. B. A. | van. A mostani gazdasági körülmények és az áremelkedések okán pedig egyre inkább az olyan reklámokat „vadásszák” az emberek, amelyben valamilyen árengedménnyel is kecsegtetnek. Nem ok nélkül kötöttünk mi is egyezséget — kölcsönös előnyök alapján — a miskolci Centrum Áruházzal. amikor bevezettük lapunkban a kuponakciót. Ha olvasóink kivágják a legalább 50 forintot érő szelvényt, egy-egv így hirdetett áruért ennvivel kevesebbet kell fizetni a pénztárnál. A sikerről Gáspár Tiborné kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta, hogy nemcsak beszélnek az akcióról a városban. 'hanem sokan figyelik. és ígv •pótolják meg pénzükét. Olvan nap már rnnes is az áruházban, hogv valaki ne keresné a Déli Hirlan kunon-szelvénvével a reklámozott, árut. A legnagyobb sikere eddig a lepedőknek volt. majd ezt követte a törlővásár. Kínáltak már ígv rádiót is. de nvií- vánvaló. hogv kevesebb fogyott. mint az olcsóbb cikkekből. hiszen az ilyesmit ennyi engedményért múlván csak az veszi meg, aki-' nek valóban szüksége van rá. Ám aki figyeli az akciót. előbb-utóbb talál olvat, amiért DH-kunonnal lesz év- nemes b“menni Mert e tónak ígérkező -eklámo* ‘ o- ' ább akarják folytatni Hi- s--en mellette mindig módot találnak a legfrissebb áruik Propagálására is. Noha az áruház a miskolciak áruháza. sokan iárnak jd° vásárolni a körnve7ő községekből is. S a kínálatnak olyannak kell lenni hogv az utazási költségek drágulása ej. lenére is erdemes legyen betérni. Mindennap keresik EH-kupannal a Centrumban Az idős kommunistát Tímár Vilmos köszöntötte Rosman Lajos köszöntése