Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

Az egészségügy helyzetéről a városi pártértekezlet előtt 3 kijárások iáele lejárt... Bár a tavalyi kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt ter­melésüket szűkíteni kellett, és a gazdaságtalan termé­kek gyártását abbahagyták, nincs munkaerőfelesleg. Az elbocsátások ellen úgy véde­keznek, hogy bérmunkáso­kat csak a szezonban alkal­maznak, és felfüggesztették az itt dolgozó gazdasági munkaközösségek működé­sét is. Sz. P. Tanácstagi Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Rácz Lukács, a 45. Sz. Általános Iskolában (Szputnyik u. 31. szám), 15.30 órától. Mint ismeretes, februártól megdrágul a tömegközleke­dés, többet kell fizetnünk a villamoson és az autóbuszon. A miskolci rádió Hétről hétre, hétfőn este legutóbbi fórumműsorában a Miskol­ci Közlekedési Vállalat és a Borsod Volán vezetői ültek a mikrofon előtt. A minden részletre kiterjedő rádiómű­sorban idő híján nem vála­szolhattak minden kérdésre. Ezt pótoljuk most. • Gálné ülés Máris s 63­839-es telefonról: sokszor megtörténik, hogy férjemmel mindketten megvesszük a bér­letet, s amikor az egyiket visszavisszük, a beváltáskor csupán a félárat kapjuk. Mi­ért? alapvető szerkezetváltásra van szükség az egészségügy­ben is! A mai anyagi hely­zetben nincs más választá­sunk. mint annak az átgon­dolása, hogy milyen legyen az ágystruktúra, azaz melyik gyógyító ágazat mennyi te­ret kapjon. Bizonyos kórhá­zi osztályokat le kell építe­ni. másokat fejleszteni szük­séges. Ez ellen komoly egyé­ni érdekek szólnak, ezért csak úgy lehet végrehajtani, ha a változáshoz kötjük az egyéni érdekeltséget. Én úgy vélem, hogy az egészségügy­nek egy országrész teljes egészségügyi ellátását kell felvállalnia, a kórházaktól a bölcsődékig. Ezért mondom azt, hogy igenis vannak belső tartalékaink, amelyek így feltárhatók. Például túl sok a párhuzamosság az el­látásban, túlértékelt és túl­támogatott az üzemorvosi rendszer. De az egységesség mellett szól az is, hogy nem lehet például Miskolc egész­ségügyét különválasztani a megye egészétől. Mert ha va­lahol fejlesztek, akkor más­honnan el kell vonni... Az egységes szakmai és gazdál­kodási struktúrához azonban a tanácsi intézményrend­szernek is át kellene alakul­nia, hogy összehangolt dön­tések születhessenek. És még valamit: át kell állni egy teljes mérőkben követhető, szakmailag jól megtervezett, és nyilvánosságot élvező pénzelosztási rendszerre. Ügy hiszem, hogy a „kijárások” ideje lejárt... ♦ Sokan azt mondják, hogy az egészségügyön csak a több pénz segíthet... — Való igaz, hogy része­sedésünk az állami költség- vetésből tarthatatlanul cse­kély. De úgy vélem, hogy ez szemléleti kérdés is: el kell fogadni végre, hogy az egészségügy létfontosságú termelő ágazat, és nem má­sodlagos. vagy harmadlagos ügy a népgazdaságon be­lül. Egyébként én a jó ká­derpolitikát legalább olyan fontosnak tartom, mint a pénzt. A vezetőket az egész­ségügyben is folytonos meg­mérettetésre kell kényszerí­teni. és el kell érni. hogy a második vonalat, az után­pótlást, jól menedzseljék. Ma ez nem valósul meg; a fiatalok előtt szinte alig nyí­lik út a továbbképzésre, a felkészülésre, hogy egyszer jó vezető legyen belőlük... (kiss) A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol A lYorsjáraloklól az átszállóig — Természetesen, ha a hó­nap kezdete előtt viszik visz- sza, akkor a teljes árat té­rítjük meg. Elseje után vi­szont már nincs erre mód a központi rendelkezések szerint. • A 31-628-as telefonszámról kérdezték: a Szentpéteri ka­puban lakunk a Tiszai pálya­udvarig és vissza 24 forint a jegy nekünk. Tulajdonképpen négyszer kell átszállnunk. Miért nincs úgynevezett át­szállójegy? — A hazai közlekedésben ez már régóta megszűnt, az ide vonatkozó rendeletek nem is teszik lehetővé a ki­adását. A • Rétfalvi János: a 70 éven felüli nyugdíjasok szeretnének ingyen utazni a Volán jára­tain is. Van-e lehetőség erre? — A Volán-járatokon csak a helyi közlekedéssel, illet­ve a helyi tarifával rendel­kező településeken érvényes az MKV-hoz hasonló ingye­nes utazási jog a 70 éven felülieknek. Az országos ha­táskörű szervek döntése alapján a Volán helyközi járatokon továbbra sem lesz mód erre. Egyébként tizen­hat alkalommal 50 százalé­kos. vagy 8 esetben 90 szá­zalékos kedvezménnyel utaz­hatnak a nyugdíjasok a Vo- lán-|puszokon. • Fülöp Miklós: Miért szün­tették meg az egyvonalas busz- és az egyvonalas villa­mos kombinált bérletet? — Ezt is csupán azzal a központi rendelkezéssel in­dokoljuk, amiből ezt a le­hetőséget kihagyták. • t.öveji Géza. a 76-658-as telefonról: Szerintem túl sű­rűn járnak a piros betűs autó­buszok. S miközben türelme­sen várunk az egyszerű já­ratra, a gyorsbnszok üresen robognak el előttünk. Miért nem szüntetik meg a gyors- járatokat, hogy ezzel is csök­kenjen a vállalat kiadása? — Ma már csupán a vá­ros kelet—nyugati irányá­ban közlekednek a gyorsjá­ratok a 101-es és a 101/B-s vonalán. Rendszeresen vizs­gáljuk ezeknek a piros betűs buszoknak a kihasználtsá­gát. A mérések szerint a ki­használtságuk 40 százalék­kal nagyobb, mint a normál járatoké; Műszakváltáskor, a csúcsforgalomban nélkülöz­hetetlenek. Ezek végső so­ron rövidebb idő alatt sze­lik keresztül a várost, s en­nek megfelelően műszakon­ként többször fordulhatnak, Sz. I. ♦ Színes papírdobozokban exportálják a zöldbabot Svédországba Piacok és igények Csökkent a hítöház vesztesége Elsősorban az export segített Az egészségügy válságos helyzetét nem kell különö­sebben bizonygatni senkinek, hiszen aki kapcsolatba kerül az egészségügyi intézmény- rendszerrel, a saját bőrén érez­heti mindazt, amit az egész­ségügyben dolgozók mostaná­ban számos fórumon elmon­danak. De a nehéz helyzet fel­tárásán túl lehet-e a mai gaz­dasági körülményeink között olyan programmal előállni, ami változtathat az egészségügy állapotán, azaz a diagnózison túl megszülethet-e a terápia, a gyógykezelés receptje? Kó­nya Károly Csaba, a vasgyá­ri kórház idegosztályának osz­tályvezető főorvosa szerint nemcsak lehet, hanem kell is ilyen programot készíteni... A főorvos 46 éves, a váro­si egészségügyi pártbizottság titkárhelyettese, a városi pártbizottság új tagja. A tes­tületbe az egészségügyi párt- bizottság delegálta. Azért kerestük fel, hogy a közelgő városi pártértekezlet előtt többek között arról is meg­kérdezzük: mi az, amit egy ilyen fórumon el kívánna mondani városunk egészség­ügyéről. Dr. Kónya Károly Csaba; — Hatan veszünk részt az egészségügy területéről kül­döttként a városi pártérte- kezleten, és nem titok, hogy összehangoljuk teendőinket, mondanivalónkat. Ha én le­szek az, aki felszólal, közös álláspontot képviselek majd, de nemcsak hatunkét, ha­nem mindazokét, akik dele­gáltak minket. Ügy vélem, ezen az értekezleten sem pa­naszkodni, sem fenyegetőz­ni nincs értelme. Az ügyet csak az viszi előre, ha olyan világos programmal állunk elő, amelyben felvázoljuk, mit tud tenni a helyi párt­vezetés, s mihez kérünk eb­ben támogatást. ♦ Hogyan lehet képvisel­ni az egészségügyet a poli­tikai vitában, amikor egysé­gességről szó sincs? Hiszen más gondokkal küzdenek az egyes orvosi szakmák, az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak, a kórházak­ban, illeve a rendelőintézeti hálózatban dolgozók... — Ez valóban így Igaz, de van néhány pont, ame­lyen ha nem változtatunk, egységesen romlik az egész­ségügy helyzete. Elsősorban Személyre szóló szerződések Lakásépítéshez, lakásvásárláshoz (Folytatás az 1. oldalról) — Az otthonteremtőket most elsősorban a felvehető kölcsön nagysága, a kama­tok, a törlesztési idő és a szociálpolitikai kedvezmé­nyek lehetőségei érdeklik. Összefoglalná a január else­jén életbe lépett legfonto­sabb változásokat? — kér­deztük Adámy Tibortól, az OTP Megyei Igazgatósága lakáshitelezési és ingatlan­forgalmazási osztályának vezetőjétől. — Az egyik leglényege­sebb változás, hogy elvileg megszűnt a kölcsön felső határa, tehát az összeg nem függ a beköltözők számá­tól. A kérdés tehát: mekko­ra az elérhető kölcsön ösz- szege? Ezt elsősorban az építtető, vagy a vásárló ter­helhető jövedelme határozza meg, tehát, hogy ebből mennyi a havonta elviselhe­tő törlesztés. A tapasztala­tunk az, hogy a hitelfelvé­teli készség töretlen, tehát sokan igyekeznének minél nagyobb összeghez hozzájut­ni. Ám mi úgy gondoljuk, kölcsönös érdek a biztonság, éppen ezért húztuk meg a határt a következőképpen: a törlesztési támogatással csökkentett havi törlesztő­részlet ne haladja meg a család nettó jövedelmének egyharmadát. Az otthonte­remtőket legérzékenyebben érintő változás a kamattal kapcsolatos. Megszűnt a há­rom százalékos kedvezmé­nyes kamatozású állami köl­csön, s 1989. január elsejé­től a felvett összegre ebben az évben 18,5 százalékos ka­matot kell fizetni. Ehhez jön még 1 százalék kezelési költség. Ám a kölcsönkérők- kel olyan szerződést kö­tünk. amelyben az adós nyi­latkozik, hogy a kamatter­hek várható emelkedését a jövőben is vállalja. Minden­kinek személyre szólóan kell érdeklődnie, hogy törlesztési támogatást kaphat-e. hiszen annak köre is meghatáro­zott. mert a hitel céljától is függ, a mértéke pedig a szociális körülményektől, pl. a gyerekek számától. — A szociálpolitikai ked­vezmények viszont előnyösen változtak. Akinek két gyer­meke van, a korábbi 150 ezerrel szemben 200 ezer. a háromgyermekes családok pedig a korábbi 400 ezer fo­rintos szociálpolitikai ked­vezmény helyett 600 ezer forintban részesülnek, ami két gyermek vállalásáig meg is előlegezhető. Ez nemcsak építés, hanem vásárlás ese­tén is megilleti a jogosulta­kat. ha bérlakás, vagy más ’ lakóingatlan nincs a nevü­kön, illetve a tulajdonukban. Újabban igénybe vehető a szociálpolitikai kedvezmény, illetve annak egy része ak­kor is, ha az ingatlanközve­títő vállalatok közreműkö­désével. nem városi telepü­lésen levő üres családi há­zakat akarnak megvenni. Kikötés azonban, hogy a vé­telár (vagy az építési költ­ség) legfeljebb ötvenöt szá­zaléka származhat a szo­ciálpolitikai támogatásból. Nem új OTP-lakások vásár­lásakor azonban csak meg­határozott esetekben adott ez ,a lehetőség. A szociálpo­litikai kedvezménnyel meg­vásárolható lakások címjegy­zékét az OTP külön tájékoz­tató táblán teszi közzé. (Mis­kolcon jelenleg hét ilyen lakást kínálnak.) — A hitelek törlesztési ideje lényegében megállapo­dás kérdése, ami legfeljebb 25 évre szólhat (korábban 35 év volt), optimálisnak a 15—20 éves időtartamot tartjuk, mert azon túl gya­korlatilag főként a kamat­terhek növekednek jelentős mértékben. O. E. A Miskolci Hűtőipari Vál­lalat az elmúlt év első hat hónapját meglehetősen nagy, mintegy 23—24 millió forin­tos veszteséggel zárta. A tervekkel ellentétben nem voltak ütemesek az export- szállítások, a felhalmozódott termékek raktározási költ­ségei egyre növekedtek, i Hogy ezeket kifizethessék, magas kamatú bankkölcsö­nök felvételére kényszerül­tek. Pataky Pál, a válalat igaz­gatója elmondotta, hpgy 1988 utolsó hónapjaiban meg­gyorsult a fagyasztott áruk kivitele. Ennek következté­ben az elmúlt év végére je­lentősen csökkent a veszte­ség, a maradékot saját erő­ből számolják fel. Sikerült annyi bevételt elérni, hogy a vállalat szanálásától nem . kell tartani. Remény van arra is, hogy idén nyereség­gel zárnak. Ez pedig meg­alapozhatja a jövő fejleszté­seit. Az energia-, a csoma­golóanyagok-, a szállítási- és a vízköltségek további emelése miatt a fagyasztott áruk az idén várhatóan még körülbelül 15 százalékkal drágulnak. Ez is a hazai fo­gyasztás csökkenésével jár­hat. A belföldi piac azonban e vállalatnak nagyon fontos, hiszen ide szállítják termé­keiknek csaknem felét, í A tőkés országok közül legnagyobb megrendelőik változatlanul az északi álla­mok, az NSZK és Hollandia. Kisebb mennyiségeket Nyu- gat-Európa más országaiba is szállítanak. Vásárlóik közé tartozik Anglia, és a jelentős mezőgazdasággal rendelkező Franciaország. Az exportot tovább szeret­nék fokozni, ám a tőkés or­szágok kereskedői csak a ne­hezen teljesíthető minőségi követelményeknek megfelelő import árukat fogadják. A szamócát például abhan az esetben veszik át, ha a sze­mek egyforma nagyságúak, és színűek, a zöldbabot pe­dig akkor, ha szeletelve nem haladja meg az általuk meg­szabott méretet. De hát a tőkés piac szabályait nem mi szabjuk meg, s a hűtő­ház is csak egyet tehet; al­kalmazkodik hozzájuk. A vásárlók meghódításá­ra új készítményekkel is je­lentkeznek. Lesz broccoli krémleves és Miskolcon is hűtik a fejtett babot. Az új burgonyagyártó gépsoron fo­lyamatosan gyártják a hul­lámszélű hasáb-, az előfő­zött, de nem átsütött kis- és nagykocka alakú burgonyát. Néhány hét múlva megér­keznek azok a svájci szak­emberek, akik elvégzik a gépsor garanciális felülvizs­gálatát. * A burgonyakrokett azon a gépsoron készül, amelyet ta valy vásároltak meg egy svájci cégtől. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom