Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

A DH várospolitikai fóruma Hová tegyék a város szemetét? 0 Égető kérdés • 1992 a végső határidő • Hat helyszínt ajánlottak • Mikor dönt a minisztérium? 1992 a végső határidő, ameddig el kell dönteni, hogy mi legyen a város sze­metével, ugyanis a nádas­réti szeméttelep ekkorra va­lóban végleg dugig telik. Valójában már ennyi idő sincs, mert mire be kell zár­ni a városi szeméttelep ka­puit, az újnak már meg is kell nyílnia. Aggasztó az a tény is, hogy néhány év alatt megkétszereződött a Városban képződő hulladék mennyisége, és az eddigi kí­sérletek, amelynek során megpróbáltak új szemétle­rakóhelyet keresni, rendre kudarccal végződtek. Legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén úgy fogalmaztak, hogy ha az idén nem tud­nak előrelépni a szemétel­helyezés ügyében, akkor komoly gondokkal kell meg­küzdeni néhány éven belül. Megírtuk azt is: dr. Kovács László, a városi tanács el­nöke a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez kíván fordulni az ügyben, hogy szülessen végre egy szakmai állásfoglalás: mi­lyen technológiát lehet ha­zánkban alkalmazni a sze­mét ártalmatlanítására, az ■z a szemét égetésére vagy hasznosítására. Jó néhány éve húzódik már a városi szeméttelep Ogye, amely nemcsak mis­A KISZ Miskolc Városi Bizottsága és a városi ta­nács vezetőinek találkozója ma reggel 8 órakor kezdő­dött a városi tanácson. A két testület tisztségviselői minden évben értékelik együttműködésük addigi ta­pasztalatait, s arról is ta­nácskoznak, hogy milyen újabb feladatok megoldása vár rájuk. Miről lesz szó a mai ren­dezvényen? — kérdeztük Gúr Nándort, a városi KISZ- bizottság első titkárát. — Most is elkészítjük a tavalyi együttműködésünk mérlegét. Arról is szeret­nénk szót váltani a városi tanács vezető tisztségviselői­vel, hogy juthat-e az ő költségvetésükből az ifjúsági szövetség helyi szervezetei­nek támogatására. Tudni kell ugvanis — s erről az orszá­gos napilapok bő terjede­lemben számoltak be a na­pokban —, hogy a KISZ KB január 13-i és 14-i ülésén a szövetség költségvetésének radikális csökkentéséről dön­töttek. Kevesebből gazdál­kodhatunk tehát Miskolcon is. S ez pontosan olyan idő­szakban történik, amikor a KISZ-től minden eddigi­nél hatékonyabb munkát, hathatósabb érdekképvisele­tet várnak a fiatalok. A mostani találkozón tisztáz- aénk: elkezdődhet-e még az kolci gond, hiszen a hulla­dékelhelyezés problémáját csak az egész országrészt te­kintve lehet megoldani. Miskolcon korán felismer­ték, hogy hosszú távon csak egy hulladékfeldolgozó, vagy égetőmű jelent megoldást. Folytattak is tárgyalásokat külföldi technológiákról, ám döntés nem született, nem születhetett, hiszen a több, mint egymilliárd forintra tehető költségeket csak kö­zösen — megyei, városi, or­szágos támogatással — lehet fedezni, de ehhez azonban előtt határozni kell a tech­nológiáról. Kétségtelen, hogy az egész ügyet nem segíti az sem előrébb, hogy időközben az országban heves szakmai viták dúltak a már létező fővárosi hulladékégető mű­ről. vagy tervezett más, ha­sonló létesítményekről. A végrehajtó bizottság ülésén tisztázódott: ki kell tartani a hosszú távú meg­oldás, az égetés, vagy a fel­dolgozás mellett, de addig is. amíg ez nem valósul meg, gondoskodni kell a rövidebb távra szóló megoldásról is. Ez egy új lerakóhely kije­lölését jelenti. Az Északterv hat helyszínt kutatott fel, a városi tanács megbízására. Hogy melyik területen lesz végül is az új szeméttelep, ma még nem tudni. Ez pél­dául függ attól is, hogy szü­idén a harsányi úttörőtábor megépítése, s elmondanánk: változatlanul számítunk a ta­nács közreműködésére a ta­polcai nyári váltótábor rendbehozatalában. Két éve szerveztük meg az első vá­rosszépítő építőtábort Mis­kolcon. Szeretnénk megtud­ni. hogy szükség van-e to­vábbra is erre, s ha igen, milyen munkálatok elvégzé­sét várják a tanácson a diá­koktól. Szóba hozzuk ezen­kívül a helyi lakásügyeket is. Köztudott, hogy a váro­si KISZ-bizottságnak az a véleménye: az utóbbi idő­ben rohamosan romlottak a fiatalok lakáshoz jutási esé­lyei a városban. Elmonda­nánk a -tanács vezetőinek, hogy a mi elképzeléseink szerint hogyan lehetne meg­könnyíteni az első önálló otthon megteremtését, s tá­jékozódnánk arról is, hogy a tanács tisztségviselőinek miiven — a fiatalabb gene­ráció érdekeit is szem előtt tartó — elgondolásai vannak a lakás- és a telekgazdál­kodás terén. A másik ilyen, sok fejtörésre okot adó gon­dunk. hoev van már ifjú­sági munkanélküliség a tér­ségünkben. Hogyan lehetne újabb munkahelyeket terem­teni a köravéken? — er­ről is kicserélnénk az el­képzeléseinket. B. A. letik-e konkrét döntés a szemétégetést, vagy -feldol­gozást illetően, hiszen ak­kor a szeméttelep elhelyez­kedését, kialakítását ehhez a programhoz kell igazítani. Egy dolog teljesen bizonyos­nak látszik: a város terüle­tén belül megoldhatatlan a hulladék elhelyezése. A városi tanács sok meg­oldást mérlegel, például tár­gyaltak a Borsodi Hőerőmű­vel is arról, hogy mi lenne, ha ők égetnék el a szeme­tet? Időközben amerikai és kanadai cégektől konkrét ajánlatot is kapott a város, hogy égetőművet építenének, tőkét is hozva az üzletbe. De mindaddig egyik kínál­kozó úton sem tudnak elin­dulni, amíg nem születik meg a várva várt miniszté­riumi állásfoglalás, vagy leg­alább egy olyan döntés, amely szemétügyben a választás jogát a helyi tanácsra ru­házza — mondta dr. Ko­vács László. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága még az idén határozni kíván arról, hogy mi legyen a szeméttelep és a -feldolgozás ügyével. Addig is minden szóba jöhető va­riációról újabb részletes gazdasági, műszaki vizsgá­lat készül. (Nem hangzott el az ülésen, csak mi tesszük hozzá: a pénz- és időhiány szorítása ellenére jó lenne, ha nem a környezetvédelmi szempontok kárára köttetné­nek kompromisszumok, mert egy környezetet károsító lé­tesítményre milliókat költe­ni nem hiba, hanem bűn lenne.) És még valami: mindenféleképpen meg kell oldani a városban, a szelek­tív szemétgyűjtést, mert minden korszerű szemétár­talmatlanítási technológiá­nak ez az alapja. Legalább egy miskolci városrészben szeretnének kísérletezni az­zal, miként lehetne a köz­terület-fenntartókat, és a városlakókat érdekeltté ten­ni abbán, hogy külön-külön gyűjtsék össze az egyes hul­ladéktípusokat. Eiíűníeh a holtok Egy érdekes, régi fotót ta­láltunk, amelynek elkészí­tettük mai párját. A felvé­tel a Déryné utca azon sza­kaszát ábrázolja, ahol bal oldalt a színházépület fala látható. És itt fedezhetjük fel azt is, amiért voltaképp elkészítettük a kép-párt. Néz­zük csak meg: a színház- épület földszintjén hajdanán kis üzletek sorakoztak. Az egyikben dohányt és szivart, a másikban szemüveget, a harmadikban csizmát, cipőt kínáltak, de volt itt egy könyves is. A bejáratok fe­lett cégérek lógtak: az egyik helyen egy okuláré, egy má­sikon a borbély tányérja. Mostanában ebben az utcá­ban is tataroznak épülete­Kétszáznál is több roncs­autó csúfítja Miskolc utcáit. A hasznavehetetlen, ócska járművek elszállítása 1987 decemberében megkezdődött. Mit intéztek azóta az ille­tékesek? — erről érdeklőd­tünk az érintettektől. Novák Csongor, a Miskol­ci Közterület-felügyelet cso­portvezetője arról tájékozta­tott, hogy két éve az ő fel­adatuk a roncsautók nyil­vántartása. Tavaly például 228 darab elhagyott autóról volt tudomásuk. Ebből 12-t a város költségén vitettek a két, és a színház is megújul — ha csak lépésenként is. Eszünkbe jutott, hogy jó len­ne, ha újra visszaköltözhet­ne a kereskedelem ide is. A Széchenyi'""! nyíló kis utcá­kat ki ke..ene használni er­közterület-fenntartó vállalat náöasréti telepére, 46-ot pe­dig a tulajdonosaik szállít­tattak el a korábbi helyéről. • FÉL ÉVIG ŐRZIK Hivatalosan csak az mi­nősíthető roncsnak, amelyik lestrapált autón nem talál­nak rendszámot. A városi hivatal ügyfélszolgálatánál, a városi tanács építési és köz­lekedési osztályánál, vala­mint a Városgondnokságon hirdetik ki időről időre, hol találhatók azok az autóma- tuzsálernek, amelyeket hama­rosan elszállítanak. Ha a tu­lajdonos igényt tart rá, a hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül még elvitetheti autóját a helyszínről. Ha mégsem ezt tenné, a közterület-fenntar­tó vállalat a Városgondnok­ság megbízásából a Nádas­rétre viszi, ahol legalább egy fél évig őrzik. Addig még mindig érte mehet a tulaj­donos, s átveheti, ha kifi­zeti a szállítás és a tárolás addigi költségeit. Az utóbbi például havonta 620 forintba kerül. Ha nem jön a tulaj­donos, a Városgondnokság értékesíti az autót, illetve áruba bocsátja az abból ki­szerelhető alkatrészeket. Az így befolyt összegből fedezi a roncsautókkal kapcsolatos addigi kiadásait. • BONYOLULT ÜGYEK Kopcsó Imrétől, a Város- gondnokság gazdasági igaz­gatóhelyettesétől azt is tud­juk, hogy a Városgondnok­ságnak a roncsautók eddig 52 ezer forintjába kerültek. Hogy ebből mennyit kapnak re a célra, bekapcsolva a magánkereskedőket, mert az itt megnyíló kis üzlethelyi­ségek szebbek is. jobbak is lennének, mint a belvárosi kapualjakban szorongó bó­dék sokasága... majd vissza, azt egyel őr« nem tudni. Az első alkat­részlicitet viszont hamarosan megrendezik. A közterület-fenntartó vállalatnál Vajda Károly csoportvezető elmondta, hogy jelenleg még hét járművet őriznek a nádasréti telepü­kön. Korábban 12-t hoztak be ide, de ötért időközben eljött a tulajdonosa. A leg­első autószállítmány 1987 decemberében érkezett hoz­zájuk. a legutolsó pedig ta­valy október 28-án. Jelenleg egy Wartburg, egy BMW, egy Ikarus-busz két Sko­da és két Zaporozsec ron­csait őrzik. (A közterület- felügyelet statisztikája sze­rint egyébként a roncsautók döntő többsége Miskolcon a Trabant, a régebbi típusú Wartburg és a Skoda öre­gebb generációja.) A helyzet akkor bonyo­lultabb. ha az autón — bár szemmel láthatóan már roncs — még van rendszám. Ilyen­kor nem vitethetik el azon­nal, csak rendkívül indokolt esetben, például, ha akadá­lyozza a forgalmat. Máskor a rendszám alapján megke-> resik a közterület-felügye­lők a tulajdonost, s felszóJ lítják, szállíttassa el a saját költségén a járművét a köz­területről. A tulajdonosok egy része haitik a iő szóra, de abban sincs mindig kö­szönet. A legtöbben néhánv háztömbbel távolabb újból leállítják a motort, s ottfe­lejtik az autót... De az is megesik, hogv a tulajdonos már nem' tulajdonos: idő­közben túladott a kocsin. Az átíratásról pedig senki sem gondoskodott. Ilyenkor tovább tart a keresgélés .,, (B-A) KISZ-esek és tanácsi vezetők találkozója Az építőtábortól a lakáshoz futásig (kiss) Pénz és ízlés Régi mondás, hogy a pénzzel, vagyonnal, nem feltétlenül jár együtt a jó ízlés is. Sára asszony, lapunk régi levelezője arról írt nekünk, hogy hamarosan tatarozni kell a Kilián- déli lakótelep házainak túlnyomó részét, és jó lenne, ha nemcsak a pénzzel rendelkezők — lakásszövetkezeti illeté­kesek — ízlésétől függne, hogy milyen színe lesz a vakolat­nak, az erkélyrácsoknak, ablakkereteknek. Sára asszony ja­vaslatot is tesz. A Miskolci Városszépítő Egyesületet kelle­ne felkérni: adjon ötletet arra vonatkozóan, hogy egysége­sen, a harmónia szabályait betartva újuljanak meg a há­zak. Néha apróságokon múlik ez: például azon, hogy az ab­lakok alatt lévő konvektorok kiömlőnyílásai lehetőleg szí­nezésükkel olvadjanak bele a fal látványába, vagy hogy a rozsdás erkélyrácsok helyett fából készült korlátok tehet­nék barátságosabbá a lakótelepet. Jó lenne, ha a városszépítők nemcsak a belvárossal, ha­nem a régebben megépült lakónegyedekkel is foglalkozná­nak — írja Sára asszony. Javaslatát minden bizonnyal meg­szívlelik a miskolci városszépítők, akik egyáltalán nemcsak a belvárossal foglalkoznak. Például minél több helyen sze­retnének helyi csoportokat is létrehozni. Működik már vá­rosszépítő csoport Diósgyőrben és az Avas alján is. Mi len­ne, ha az újabb csoport a Kiliáni lakótelepen alakulna? Mert az egyesület valójában akkor tehet igazán sokat egy városrészért, ha a törekvéseit az ott élők támogatják ... (k-ó) Elaggott Wartburgok, Trabantok, Skodák Indul a roncs-licit?

Next

/
Oldalképek
Tartalom