Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
A DH várospolitikai fóruma Hová tegyék a város szemetét? 0 Égető kérdés • 1992 a végső határidő • Hat helyszínt ajánlottak • Mikor dönt a minisztérium? 1992 a végső határidő, ameddig el kell dönteni, hogy mi legyen a város szemetével, ugyanis a nádasréti szeméttelep ekkorra valóban végleg dugig telik. Valójában már ennyi idő sincs, mert mire be kell zárni a városi szeméttelep kapuit, az újnak már meg is kell nyílnia. Aggasztó az a tény is, hogy néhány év alatt megkétszereződött a Városban képződő hulladék mennyisége, és az eddigi kísérletek, amelynek során megpróbáltak új szemétlerakóhelyet keresni, rendre kudarccal végződtek. Legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén úgy fogalmaztak, hogy ha az idén nem tudnak előrelépni a szemételhelyezés ügyében, akkor komoly gondokkal kell megküzdeni néhány éven belül. Megírtuk azt is: dr. Kovács László, a városi tanács elnöke a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez kíván fordulni az ügyben, hogy szülessen végre egy szakmai állásfoglalás: milyen technológiát lehet hazánkban alkalmazni a szemét ártalmatlanítására, az ■z a szemét égetésére vagy hasznosítására. Jó néhány éve húzódik már a városi szeméttelep Ogye, amely nemcsak misA KISZ Miskolc Városi Bizottsága és a városi tanács vezetőinek találkozója ma reggel 8 órakor kezdődött a városi tanácson. A két testület tisztségviselői minden évben értékelik együttműködésük addigi tapasztalatait, s arról is tanácskoznak, hogy milyen újabb feladatok megoldása vár rájuk. Miről lesz szó a mai rendezvényen? — kérdeztük Gúr Nándort, a városi KISZ- bizottság első titkárát. — Most is elkészítjük a tavalyi együttműködésünk mérlegét. Arról is szeretnénk szót váltani a városi tanács vezető tisztségviselőivel, hogy juthat-e az ő költségvetésükből az ifjúsági szövetség helyi szervezeteinek támogatására. Tudni kell ugvanis — s erről az országos napilapok bő terjedelemben számoltak be a napokban —, hogy a KISZ KB január 13-i és 14-i ülésén a szövetség költségvetésének radikális csökkentéséről döntöttek. Kevesebből gazdálkodhatunk tehát Miskolcon is. S ez pontosan olyan időszakban történik, amikor a KISZ-től minden eddiginél hatékonyabb munkát, hathatósabb érdekképviseletet várnak a fiatalok. A mostani találkozón tisztáz- aénk: elkezdődhet-e még az kolci gond, hiszen a hulladékelhelyezés problémáját csak az egész országrészt tekintve lehet megoldani. Miskolcon korán felismerték, hogy hosszú távon csak egy hulladékfeldolgozó, vagy égetőmű jelent megoldást. Folytattak is tárgyalásokat külföldi technológiákról, ám döntés nem született, nem születhetett, hiszen a több, mint egymilliárd forintra tehető költségeket csak közösen — megyei, városi, országos támogatással — lehet fedezni, de ehhez azonban előtt határozni kell a technológiáról. Kétségtelen, hogy az egész ügyet nem segíti az sem előrébb, hogy időközben az országban heves szakmai viták dúltak a már létező fővárosi hulladékégető műről. vagy tervezett más, hasonló létesítményekről. A végrehajtó bizottság ülésén tisztázódott: ki kell tartani a hosszú távú megoldás, az égetés, vagy a feldolgozás mellett, de addig is. amíg ez nem valósul meg, gondoskodni kell a rövidebb távra szóló megoldásról is. Ez egy új lerakóhely kijelölését jelenti. Az Északterv hat helyszínt kutatott fel, a városi tanács megbízására. Hogy melyik területen lesz végül is az új szeméttelep, ma még nem tudni. Ez például függ attól is, hogy szüidén a harsányi úttörőtábor megépítése, s elmondanánk: változatlanul számítunk a tanács közreműködésére a tapolcai nyári váltótábor rendbehozatalában. Két éve szerveztük meg az első városszépítő építőtábort Miskolcon. Szeretnénk megtudni. hogy szükség van-e továbbra is erre, s ha igen, milyen munkálatok elvégzését várják a tanácson a diákoktól. Szóba hozzuk ezenkívül a helyi lakásügyeket is. Köztudott, hogy a városi KISZ-bizottságnak az a véleménye: az utóbbi időben rohamosan romlottak a fiatalok lakáshoz jutási esélyei a városban. Elmondanánk a -tanács vezetőinek, hogy a mi elképzeléseink szerint hogyan lehetne megkönnyíteni az első önálló otthon megteremtését, s tájékozódnánk arról is, hogy a tanács tisztségviselőinek miiven — a fiatalabb generáció érdekeit is szem előtt tartó — elgondolásai vannak a lakás- és a telekgazdálkodás terén. A másik ilyen, sok fejtörésre okot adó gondunk. hoev van már ifjúsági munkanélküliség a térségünkben. Hogyan lehetne újabb munkahelyeket teremteni a köravéken? — erről is kicserélnénk az elképzeléseinket. B. A. letik-e konkrét döntés a szemétégetést, vagy -feldolgozást illetően, hiszen akkor a szeméttelep elhelyezkedését, kialakítását ehhez a programhoz kell igazítani. Egy dolog teljesen bizonyosnak látszik: a város területén belül megoldhatatlan a hulladék elhelyezése. A városi tanács sok megoldást mérlegel, például tárgyaltak a Borsodi Hőerőművel is arról, hogy mi lenne, ha ők égetnék el a szemetet? Időközben amerikai és kanadai cégektől konkrét ajánlatot is kapott a város, hogy égetőművet építenének, tőkét is hozva az üzletbe. De mindaddig egyik kínálkozó úton sem tudnak elindulni, amíg nem születik meg a várva várt minisztériumi állásfoglalás, vagy legalább egy olyan döntés, amely szemétügyben a választás jogát a helyi tanácsra ruházza — mondta dr. Kovács László. A városi tanács végrehajtó bizottsága még az idén határozni kíván arról, hogy mi legyen a szeméttelep és a -feldolgozás ügyével. Addig is minden szóba jöhető variációról újabb részletes gazdasági, műszaki vizsgálat készül. (Nem hangzott el az ülésen, csak mi tesszük hozzá: a pénz- és időhiány szorítása ellenére jó lenne, ha nem a környezetvédelmi szempontok kárára köttetnének kompromisszumok, mert egy környezetet károsító létesítményre milliókat költeni nem hiba, hanem bűn lenne.) És még valami: mindenféleképpen meg kell oldani a városban, a szelektív szemétgyűjtést, mert minden korszerű szemétártalmatlanítási technológiának ez az alapja. Legalább egy miskolci városrészben szeretnének kísérletezni azzal, miként lehetne a közterület-fenntartókat, és a városlakókat érdekeltté tenni abbán, hogy külön-külön gyűjtsék össze az egyes hulladéktípusokat. Eiíűníeh a holtok Egy érdekes, régi fotót találtunk, amelynek elkészítettük mai párját. A felvétel a Déryné utca azon szakaszát ábrázolja, ahol bal oldalt a színházépület fala látható. És itt fedezhetjük fel azt is, amiért voltaképp elkészítettük a kép-párt. Nézzük csak meg: a színház- épület földszintjén hajdanán kis üzletek sorakoztak. Az egyikben dohányt és szivart, a másikban szemüveget, a harmadikban csizmát, cipőt kínáltak, de volt itt egy könyves is. A bejáratok felett cégérek lógtak: az egyik helyen egy okuláré, egy másikon a borbély tányérja. Mostanában ebben az utcában is tataroznak épületeKétszáznál is több roncsautó csúfítja Miskolc utcáit. A hasznavehetetlen, ócska járművek elszállítása 1987 decemberében megkezdődött. Mit intéztek azóta az illetékesek? — erről érdeklődtünk az érintettektől. Novák Csongor, a Miskolci Közterület-felügyelet csoportvezetője arról tájékoztatott, hogy két éve az ő feladatuk a roncsautók nyilvántartása. Tavaly például 228 darab elhagyott autóról volt tudomásuk. Ebből 12-t a város költségén vitettek a két, és a színház is megújul — ha csak lépésenként is. Eszünkbe jutott, hogy jó lenne, ha újra visszaköltözhetne a kereskedelem ide is. A Széchenyi'""! nyíló kis utcákat ki ke..ene használni erközterület-fenntartó vállalat náöasréti telepére, 46-ot pedig a tulajdonosaik szállíttattak el a korábbi helyéről. • FÉL ÉVIG ŐRZIK Hivatalosan csak az minősíthető roncsnak, amelyik lestrapált autón nem találnak rendszámot. A városi hivatal ügyfélszolgálatánál, a városi tanács építési és közlekedési osztályánál, valamint a Városgondnokságon hirdetik ki időről időre, hol találhatók azok az autóma- tuzsálernek, amelyeket hamarosan elszállítanak. Ha a tulajdonos igényt tart rá, a hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül még elvitetheti autóját a helyszínről. Ha mégsem ezt tenné, a közterület-fenntartó vállalat a Városgondnokság megbízásából a Nádasrétre viszi, ahol legalább egy fél évig őrzik. Addig még mindig érte mehet a tulajdonos, s átveheti, ha kifizeti a szállítás és a tárolás addigi költségeit. Az utóbbi például havonta 620 forintba kerül. Ha nem jön a tulajdonos, a Városgondnokság értékesíti az autót, illetve áruba bocsátja az abból kiszerelhető alkatrészeket. Az így befolyt összegből fedezi a roncsautókkal kapcsolatos addigi kiadásait. • BONYOLULT ÜGYEK Kopcsó Imrétől, a Város- gondnokság gazdasági igazgatóhelyettesétől azt is tudjuk, hogy a Városgondnokságnak a roncsautók eddig 52 ezer forintjába kerültek. Hogy ebből mennyit kapnak re a célra, bekapcsolva a magánkereskedőket, mert az itt megnyíló kis üzlethelyiségek szebbek is. jobbak is lennének, mint a belvárosi kapualjakban szorongó bódék sokasága... majd vissza, azt egyel őr« nem tudni. Az első alkatrészlicitet viszont hamarosan megrendezik. A közterület-fenntartó vállalatnál Vajda Károly csoportvezető elmondta, hogy jelenleg még hét járművet őriznek a nádasréti telepükön. Korábban 12-t hoztak be ide, de ötért időközben eljött a tulajdonosa. A legelső autószállítmány 1987 decemberében érkezett hozzájuk. a legutolsó pedig tavaly október 28-án. Jelenleg egy Wartburg, egy BMW, egy Ikarus-busz két Skoda és két Zaporozsec roncsait őrzik. (A közterület- felügyelet statisztikája szerint egyébként a roncsautók döntő többsége Miskolcon a Trabant, a régebbi típusú Wartburg és a Skoda öregebb generációja.) A helyzet akkor bonyolultabb. ha az autón — bár szemmel láthatóan már roncs — még van rendszám. Ilyenkor nem vitethetik el azonnal, csak rendkívül indokolt esetben, például, ha akadályozza a forgalmat. Máskor a rendszám alapján megke-> resik a közterület-felügyelők a tulajdonost, s felszóJ lítják, szállíttassa el a saját költségén a járművét a közterületről. A tulajdonosok egy része haitik a iő szóra, de abban sincs mindig köszönet. A legtöbben néhánv háztömbbel távolabb újból leállítják a motort, s ottfelejtik az autót... De az is megesik, hogv a tulajdonos már nem' tulajdonos: időközben túladott a kocsin. Az átíratásról pedig senki sem gondoskodott. Ilyenkor tovább tart a keresgélés .,, (B-A) KISZ-esek és tanácsi vezetők találkozója Az építőtábortól a lakáshoz futásig (kiss) Pénz és ízlés Régi mondás, hogy a pénzzel, vagyonnal, nem feltétlenül jár együtt a jó ízlés is. Sára asszony, lapunk régi levelezője arról írt nekünk, hogy hamarosan tatarozni kell a Kilián- déli lakótelep házainak túlnyomó részét, és jó lenne, ha nemcsak a pénzzel rendelkezők — lakásszövetkezeti illetékesek — ízlésétől függne, hogy milyen színe lesz a vakolatnak, az erkélyrácsoknak, ablakkereteknek. Sára asszony javaslatot is tesz. A Miskolci Városszépítő Egyesületet kellene felkérni: adjon ötletet arra vonatkozóan, hogy egységesen, a harmónia szabályait betartva újuljanak meg a házak. Néha apróságokon múlik ez: például azon, hogy az ablakok alatt lévő konvektorok kiömlőnyílásai lehetőleg színezésükkel olvadjanak bele a fal látványába, vagy hogy a rozsdás erkélyrácsok helyett fából készült korlátok tehetnék barátságosabbá a lakótelepet. Jó lenne, ha a városszépítők nemcsak a belvárossal, hanem a régebben megépült lakónegyedekkel is foglalkoznának — írja Sára asszony. Javaslatát minden bizonnyal megszívlelik a miskolci városszépítők, akik egyáltalán nemcsak a belvárossal foglalkoznak. Például minél több helyen szeretnének helyi csoportokat is létrehozni. Működik már városszépítő csoport Diósgyőrben és az Avas alján is. Mi lenne, ha az újabb csoport a Kiliáni lakótelepen alakulna? Mert az egyesület valójában akkor tehet igazán sokat egy városrészért, ha a törekvéseit az ott élők támogatják ... (k-ó) Elaggott Wartburgok, Trabantok, Skodák Indul a roncs-licit?
