Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

a miskolciaké a szó Kikapcsolják, bekapcsolják.,» Segélykérés az éter huílámain Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Épül a szabadidőpark Legutóbb tavaly írtunk arról, hogy megkezdődött az Avas-déli szabadidőpark kialakítása a domb egyetemvárosi oldalának kihasználatlan grundjain. Az elmúlt évben a tanács egymillió forintot utalt át a Városgondnokságnak a munkadíjak kifizetésére. S ehhez körülbelül ugyanilyen értékű társadalmi munkát vettek, illetve vesznek majd igénybe. Eddig körülbelül 400 ezer forintot költöttek el a rendelkezésre álló pénzből, s ebből finanszírozták a terep rendezését, illetve megkezdték a sportpályák szegélyeinek kialakítását. Arról érdeklődtünk Heinemann Páltól, a Városgondnok­ság fenntartási osztályának helyettes vezetőjétől, hogy mi­lyen feladatok vannak még hátra, s mit fognak ezekből az idén elvégezni. Megtudtuk, hogy folytatják az összes út, illetve sportpálya szegélyezését, s a kerti utak aszfaltozását is szeretnék befejezni az idén. Megcsinálják a salakos pá­lyákat, s ha -íutja a pénzből, illetve az időből, akkor a zöldfelületek kialakításába is belefognak. Ezek közül első­ként a füves labdapálya kiépítése várható, azután pedig a parkosítás, a fa, illetve a cserjeültetés következik. Ha majd elkészül az úgynevezett ruzsini szabadidőpark, akkor lesz benne két salakos teniszpálya, melyet télen fel­locsolva korcsolyázásra is alkalmassá lehet tenni, lesz egy gyepes labdázótér — elsősorban a futball-rajongók kedvé­ért —, mely körül salakos futópályát fognak kialakítani. A tervben szerepel még egy aszfaltos kézilabdapálya, és két, szintén aszfaltozott röplabdapálya. Aki pingpongozni akar, megteheti, mert lesznek pingpongasztalok is. A terü­let adottságaiból következik, hogy könnyedén létrehozható egy szánkópálya, s a kezdő síelőknek egy gyakorló Iesikló. A sportlétesítmények között mindenhol parkosítanak, s az egyes pályákat aszfaltos kerti utak kötik majd össze. Bár a kicsik számára homokozót nem terveztek ide, a majdani távolugró gödör azonban talán erre is alkalmas lesz. S hogy mennyit kapnak meg az idén abból a 600 ezer forintból, amit tavaly még nem költöttek el, arról majd a tanácsülé­sen döntenek. CB—t) Ha több az előleg... Adótanácsadó sorozatunk továbbra is nyitva áll min­den magán-, illetve jogi személy előtt. Kérdéseikre, illetve panaszaikra ezentúl is válaszolunk az adófel­ügyelőség szakembereinek közreműködésével. Egyik olvasónk azt kér­dezi, hogy lehet-e már va- gyonvizsgálatot elrendelni, hiszen lassan egy éve adó­zunk. s ennek alapján elvi­leg már megállapítható egy- egy személy, illetve család anyagi gyarapodásának mértéke. Megtudtuk, hogy az ilyen vagyonvizsgálatot 1971-től már a korábbi jogszabály is lehetővé tette. Ami új do­log volt 1988 januárjában, az az önkéntes vagyonnyi­latkozat benyújtása. Aki ez­zel élt, az tulajdonképpen tiszta lappal kezdhetett, vagyis amit akkor bevallott, azért még nem kellett adóz­nia. Ezt az önkéntes va­gyonnyilatkozatot azonban csak tavaly március 31-ig tehette meg bárki, s aki akkor nem élt vele, az most már hiába bánja könnyel­műségét. Az adófelügyelő­ségnek egyébként most is vannak folyamatban lévő vagyonvizsgálati ügyei. Másik olvasónk azt kér­dezi, hogy mi a helyzet ak­kor, ha a vállalat, amelynél dolgozik, több vagy keve­sebb adót vont le, mint amennyit kellett volna. Kit terhel ilyenkor a felelősség, kinek kell a különbözetet kifizetnie? A kérdést két részre le­het bontani, ugyanis két '•soportja van az adózók­nak is. A csak egy helyről származó jövedelemmel ren­delkezők nyilatkoznak sa­ját vállalatuknak (február 20-ig), hogy nincs más for­rásból származó jövedelmük. Ettől kezdve már nincs más dolguk, mert az adóbeval­lást munkáltatójuk továbbra is elintézi. Ilyen esetben, ha többet vontak le tőlük ta­valy, mint amennyit kellett volna, a visszajáró pénzt a vállalat a következő fize­téssel, de legkésőbb április 20-ig köteles visszafizetni dolgozóinak. A másik eset a több hely­ről származó jövedelműeké. Nekik maguknak kell adó­bevallást benyújtaniuk az egységcsomag segítségével az adófelügyelőségnek március 20-ig. Ha számításaik alap­ján kiderül, hogy tavaly többet fizettek be, mint amennyit kellett volna, s ez az adófelügyelőségen is iga­zolódik, akkor a visszajáró összeget 30 napon belül pos­tázzák a címükre. Ha azonban a vállalat kevesebbet vont le, vagy az adózó kevesebbet fizetett be, mint amennyit kellett volna, akkor a különbözetet április 20-ig az adózónak be kell fizetnie, vagy a válla­lat (munkáltató) egyszerű letiltással beszedi dolgozója fizetéséből. Ez teljesen tör­vényes eljárás, hiszen a munkáltatót semmilyen fe­lelősség nem terheli a kü­lönbözet miatt. Ne felejtsük el, hogy havonta nem adót, hanem csak adóelőleget fi­zetünk, amely lehet több is, és lehet kevesebb is, mint amennyi jogos lenne. Harisnva­dilemma Mostanában még az egy-, kétforintos több­letkiadásra is érzéke­nyen reagálunk. Hiá­ba tetszik egy szok­nya, egy blúz, esetleg egy zsebkendő, látva az árát, visszarakjuk a pultra, jóllehet szük­ségünk lenne rá, de a pénztárcánk sajnos nem engedi... Vannak dolgok azonban, amiket akár tetszik, akár nem, meg kell vennünk. Mint például a haris­nyanadrágot. De mi van akkor, ha zsák­bamacskát veszünk? Mert hogyan igazod­jon el azon a fránya harisnyásdobozon, ha csak német szavakat talál rajta a vásárló. A számokból követ­keztethet ugyan a nagyságára, de hogy mi lapul benne, azt már nem tudhatja. Mert kibontani ugye nem szabad! S csak otthon veszi észre, hogy mit is vett tu­lajdonképpen. Egy, csak magyarul beszélőnek mit mond az, hogy: Esda XL — völlig ohne Naht? Nem so­kat. Kicsomagolva pe­dig: harisnyanadrág­nak harisnyanadrág ugyan, csakhogy a felső része éppen fe­leakkora, mint kelle­ne. Lehet, hogy van, aki éppen az ilyen fazonút keresi,' de aki nem, az bizony csaló­dottan kesereg a ki­dobott 46 forint mi­att. Jó lenne, ha az üz­letekben az áru tu­lajdonságairól végre magyarul is tájékoz­tatnák a vevőt. H.-né A legtöbb bérházban szel­lőztetőberendezés gondosko­dik róla, hogy a lakásokból eltűnjenek a kellemetlen pá­rák, szagok. De megesik, hogy a gép miatt panaszra van okuk a lakóknak. A Bi­hari utca 3-ból például azt írják olvasóink, hogy hiába kérik minduntalan a házfel­ügyelőt, hogy üzemeltesse fo­lyamatosan a lépcsőházi, il­letve a konyhai szellcetetőt, kérésük falra hányt borsó­nak bizonyul. A házfelügye­lő ki-be kapcsolgatja a ké­szüléket. A lakók tudni sze­retnék, van-e joguk ahhoz, hogy folyamatosan működ­jön a szellőztető. A kérésükkel megkerestük a MIK II. számú házkezelő- ségét. ők egy kis türelmet kértek. Mint mondották, sze­retnék előbb részletesen ki­vizsgálni az ügyet. S hogy mire jutottak, erről készsé­gesen tájékoztatják- majd la­punkat, olvasóinkat. Remél­jük. hogy megállapításaikat minél hamarabb közölhetjük majd... (b. U Alaposan megcsappant » taglétszáma a CB-rádiósok Országos Egyesületének me­gyénkben. Ennek csupán az az oka, hogy lényegesen megdrágult a rádiótelefonok csatornahasználati díja. Töb­ben gondolták úgy, hogy ilyen áron már nem éri meg az éter hullámain való be­szélgetés. Ludányi Tibor, a megyei szervezet titkára: — A történtek ellenére mi tovább szervezzük a se­gélykérő rádiótelefon-hájó-; zatot. Még az aktív CB- rádiósok közül is keveset* y tudják, hogy a 9-es csator-, nán közvetlenül elérhető a,;, városi rendőrkapitányság, s a városi tűzoltóság ügyelete.^ Szükséghelyzetben mindkét; helyet értesíthetjük Mis-7 kolcról és a városkörnyéki; községekből. Az elmúlt esz-^ tendőben többen éltek ezzel, a lehetőséggel, az éterhullá-, main riasztották a mentőket, a tűzoltókat, s a rendőrö­ket. Felsorolni is hosszú, hogy rádiósaink hány eset­ben nyújtottak életmentői segítséget olyan helyekről, ahol hiányzik a postai tele­fon. Megfigyelésünk szerint leggyakrabban a taxisok je­leznek karambolt, vagy egyéb balesetet a 9-es csa­tornán. Ezért szeretnénk, ha az általunk finanszírozott és kiépített hálózatot nemcsakr egyszerű bejelentőként, ha­nem a megyei szervezet) tagjaként vennék igénybe. Egyébként megemlítem, hogy Miskolcon kívül máP] Szerencsen, Leninvárosban,’ Mezőkövesden, Sátoraljaúj­helyen és Kazincbarcikáti üzemeltetünk segélykérő Rá­dióállomást, a helyi tűzoltó­ságokon. Elnéptelenednek a diákotthonok? Ismerősöm at egyik diák­otthon konyháján dolgozik. A minap meglepő hírt újsá­golt: — Egyre több diákunk megy el. Azt mondják, hogy februártól inkább vállalják a bejárást. Ennek én nem örülök, hiszen ez azt jelen­ti, hogy némelyik vidéki gye­reknek már kora hajnalban Inkább mellé... fel kell ébrednie, hogy elér­je a vonatot, az autóbuszt, hogy időben eljuthasson a mískoícf iskolába ... — mon- dótta. Elmondása szerint az in­tézmények nevelői és dol­gozói egyaránt a bentlakás előnyeiről győzködik a gye­rekeket Azzal érvelnek, hogy drágulnak a közleke­dési bérletek, nem éri meg a diákoknak bejárni. És er­re mi a válasz? — Eddig is megvettük a bérleteket mert a hétvége­ken hazajártunk. Most pe­dig, hogy az eddiginél drá­gább térítési díjakra számít­hatunk, valahol spórolni kell a családi kasszán .'— fele- ’ lik a diákok. J> ; ' . Nehéz vitába szállni ga­llyén érvekkel. De azon már érdemes eltűnődni, valóban megéri-e a bejárás a korai keléssel, az álmatlansággal^ a kialvatlansággal. A gya­korló pedagógusok így is ar­ról panaszkodnak, hogy a tanítás első két órájában, szinte lehetetlen „életre kei-» teni” sok tanulót. Mi lesi' vajon a tanulmányi előme­netellel? Persze a családi, kassza kímélése nyomós én> a vitában. De ha a többség a bejárást választja, mi les»! a diákotthonok sorsa...? —p (r. aj ,,r­Miodenkit hazavárnak A képen látható látvány eléggé lehangoló. S. hogy hol készült a felvétel, az sem titok. Nem valamilyen peremte­rületen, vagy a külvárosban, hanem a szó szoros értelmé­ben vett városközpontban. A három szeméttároló konténer a Tulipán-tömbnél található, az épület Mese cukrászda fe­lőli oldalánál. Nem is a konténerekkel van a baj, bár azok sem túl szépek. Csakhogy néhányan nem veszik a fáradsá­got, hogy kinyissák a konténert és beleszórják a hulladékot. Inkább az edény köré, mellé, mögé öntik a feleslegessé vált kacatjaikat. Hogy mit lehetne tenni? Nyilván utólag kell majd a sze­metet a konténerekbe pakolni. Sajnálatos, hogy nem azok­nak kell rendbe tenniük a környéket, akik ilyen felfordu­lást hagytak maguk után ... F. E. Miskolc Mintha pusztába kiáltó [ szó maradna a sajtó és más kommunikációs orgánuma­ink, a rendőri és útügyi szerveink naponkénti taná­csai: legyünk óvatosabbak. Vigyázzunk magunk és má­sok testi épségére. Magam is lépten-nyomon tapasztalom, hogy lehet vág- nivaló a köd, mindig akad egy-egy kevésbé felelős gép­kocsivezető, aki nem gyújtja fel a lámpáját. Nem az üt­és a látási viszonyoknak megfelelően, nem a megen­gedett sebességgel halad. De éppúgy tapasztalom, hogy mi, gyalogosok sem ismerjük eléggé, legalább az alapvető KRESZ-szabályo- kat. Patthelyzet elé állítjuk ezzel, a különben szabályo­san haladó gépjárművezető­ket. Sokszor leírták, több­ször elmondták: mindnyájan közlekedünk. Elmondták azt is, hogy partnerként is kell viselkednünk. És a bizalmi elv? Mármint az a jogos vélelme minden közlekedő­nek, hogy feltétlen elvárjai partnere ismeri és betartja,) a közlekedési szabályokat.,j Sajnos, gyakori a KRESZ 3. paragrafus c) pontjában foglalt rendelkezések meg- ” szegése, kivált az autóbusz- . vezetőknél. Pedig olyan # egyszerű, logikus egy meg­állóból való elindulás sor­rendje: a jobb oldali tü- . körből meggyőződni róla, hogy a várakozók befejezték a felszállást. De olyat is láttam már, hogy féllábbal fent volt az utas, s akkor bezárult az ajtó. Mert a ve­zető már a bal oldali tükör­ből figyeli: hátulró! nem közeledik-e más Jármű, hogy annak zavarása, sőt a karambol veszélye nélkül kikanyarodhasson. Pedig hasonló szabálysértés miatt kemény büntetést is ki­szabtak már. Jobban vigyázzunk egy­másra, különösen a gyer­mekekre. öregekre. Minden­kit — a vezetőt is — ha­zavár a család. Dr. Vitányi Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom