Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
Piacképes terméket — külföldi tőkével is Munkásgyülés a gépgyárban keztek. Béres Gyula a szak- szervezet érdekvédelmi munkájának erősítését szorgalmazta. Qyapjas Sándor párt- alapszervezeti titkár kiemelte: annak tudatában, hogy a külső feltételek megváltozására nem számíthatnak, a párttagság túlnyomó része támogatja a keménynek tűnő intézkedéseket. Bernáth József, az általános gépgyár igazgatója a gyárak, üzemek közötti együttműködés fontosságát hangoztatta. A nyolcvanas évek elejének eredményei után a vállalat dolgozói nehezen vették tudomásul a tavalyi veszteséget — mondotta Szűcs Erika, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Pártbizottság titkára. A jelenlegi helyzet a vállalat által elkövetett hibák mellett a világ- és a népgazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen változások következménye. Hozzátette: ha már a munkanélküliség kialakulását nem sikerült megakadályozni, a legfontosabb feladat, hogy legalább elviselhető szinten lehessen tartani. Sz. P. Az idén először, nem zárt ! ajtók mögött készül el Mis- | kolc költségvetésének tervezete: e munkába bevonják a tanácstagokat, a társadalmi és politikai szervek aktivistáit, a városlakókat. Több lépcsőben vitatják meg, eldöntve, mely feladatokat kell elhagyni, a meg- maradtakat pedig milyen fontossági sorrendbe ajánlatos állítani — írtuk tegnap. Mától részletesen ismertetjük a tervezet több vonását j is. Akinek mindehhez bozzáA szervezeti átalakítás és az ezzel ósszeiüggu érüenelt- segi rendszer volt a témája a Diósgyőri Gépgyárban tegnap reggel megtartott muu- kasgyuiesnek. Kovács Zoltán, a Digép vezérigazgatója részletesen elemezte: miért zárták veszteséggel az elmúlt évet. Elmondotta, hogy termékeiket megdrágították az emelkedő költségek, s az ezek csökkentésére tett intézkedések nem érték el céljukat. Mivel nem voltak képesek alkalmazkodni a piac igényeihez, termékeik egy része eladhatatlanná vált. A szocialista országokba irányuló exportjuk visszaesett, és a tőkés országokba sem voltak képesek növelni szállításaikat. Csökkent a termelés és az árbevétel. Az ütemes munkát az anyagú any is gátolta. A gazdálkodási nehézségek miatt nem tehettek eleget fizetési kötelezettségeiknek, s emiatt több, alkatrészt és részegységet gyártó partnervállalat szüneteltette szállításait. A késedelmeken az év végi hajrával sem lehetett úrrá lenni. A szervezeti változások nemcsak átcsoportosítást jelentenek: 1200 munkahelyet szüntetnek meg az idén. öt- hatszázan korkedvezménynyel nyugdíjba vonulnak és több száz dolgozónak új munkahelyet kell keresni. (Jelenleg 350-en vesznek részt átképzésben, hiszen a hiányszakmákban még mindig kevés a kvalifikált szakmunkás.) Hogy a vállalat jobban alkalmazkodhasson a piaci követelmnyekhez, a kilenc gyáregységet négy önálló gyárrá szervezték át. Ezzel az intézkedéssel növekszik a mozgékonyságuk, de nagyobb lesz a felelősségük is. Saját maguk alakítják ki piacpolitikájukat, de az érdekeltségi rendszer odahat, hogy csak annyit oszthatnak szét dolgozóiknak, amennyit megtermelnek. Az idei feladatokról szólva a vezérigazgató elmondotta, hogy fokozni kell a tőkés exportot. Erre azonban csak akkor van esélv, ha korszerű gépeket és részegységeket kínálnak a vevőknek. A nyereséges termelés érdekében meg kell tanulni rövidebb határidővel, kisebb költséggel dolgozni. ugyanakkor javítani kell a minőséget is. Lépéseket tettek külföldi működő tőke bevonására, hogy új, a nyugati piacon kelendő árukat állíthassanak elő. Re- ménvt, keltő együttműködés alakult ki esv nvugatnémet és egy sváici céggel különféle keresett termékek gyártására. Az idei tervek ismertetése után hozzászólások követsorsolása Az Országos Takarékpénztár ma Hévízen, a SZOT Louis Saillant üdülőben rendezi meg a nyereménybetétkönyvek múlt év negyedik negyedévi (s egyben 150.) sorsolását. A sorsoláson minden, 1988. december 29- ig váltott, és a sorsolás napján még forgalomban lévő nyereménybetétkönyv részt vesz. A nyeremények kifizetése január 20-án kezdődik. Nyeremény' betétkönyve + A Nehézipari Műszaki Egyetem szakemberei előtt is jól \ vizsgázott a Diósgyőri Gépgyár új terméke, a DHT—2 típusú, dízelmotoros, hidrosztatikus hajtású targonca. Az ilyen korszerű termékek kelendők. Kevesebbet fogyasztottunk Tü mázsa toyéi szálait meg a mán Az élelmiszerüzletek vezetőinek véleménye szerint tavaly egész éven át kevesebbel fogyasztottunk élelmiszerekből. Karácsony után pedig annyi kenyér és hús maradt meg, amennyire a legtapasztaltabb kereskedők sem emlékeznek. A Miskolc Városi Tanács ellátásfelügyeleti osztályának reprezentatív felmérése is ezt igazolja, hiszen karácsony után mintegy 100 mázsa kenyér maradt az élelmiszerüzletekben. A száraz kenyérre pedig mostanában nem könnyű vevőt találni, mert ezt a mennyiséget már a sertéshizlaldák sem tudják átvenni. Megmaradt a kenyértartalék a Miskolci Sütőipari Vállalatnál is, hiszen egyetlen üzlet sem kért utánpótlást. Az ünnepek alatt csak kevesen vették kenyeret és péksüteményt a Miskolci Vendéglátóipar éttermeiben, ezekben is legalább ezer darab péksütemény száradt meg. Mintegy ötezer liter tej maradt meg karácsony után. Szerencsére ennek egy része féltartós volt, így néhány napig még árulhatták az üzletekben. Baromfi- és tőkehúsból is jóval kevesebb fogyott, mint az elmúlt években. A hús nem ment kárba, hanem hűtőtárolókban várja a vevőjét. A karácsonyihoz hasonló gondokat okozott az élelmiszer-kereskedők számára a szilveszter, amely most — a vásárlási kedvet tekintve — csak egy szokásos hétvégének feleit meg. Igaz, az úi évet köszöntő pezsgőből szilveszter előtt több ezer kartonnal adtak el a városban. A Pátriában például 12 ezer palack fogyott el. Hétfő reggelre 600 kiló kenyér, s emellett jó néhány tortaiap, kalács maradt az üzletben. Négyszáz liter tejből csak a fele mennyiséget tudták újra a pultokra rakni, ugyanis ennyinek nem járt még le a szavatossága. A tejszín viszont már nem forgalmazható. Déligyümölcs még hétfőin délelőtt is volt az üzletben. kókuszreszelékből azonban egyetlen zacskó sem maradt. Ismét a Miskolc' Sütőiparnál száradt meg a tartalékkenyér, s a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat üzleteiben is csak elvétve akadt olyan, aki kenyérért, vagy péksüteményért ment az étterembe. Ki fiseti Kenyérnek mindig lennie kell a háznál. Így tartja ezt minden háziasszony. De nem annyinak, hogy az ünnepek után a szemétbe kelljen dobni a megszáradt felesleget. Hová teszik azt a több száz mázsa száraz kenyeret, ami az üzletekben várta ki az évvégi ünnepeket? Miután a sertéshizlaldákban ennyit már nem vesznek ál, meglehetősen bizonytalan a sorsa a száraz kenyérnek. S a boltokban megsavanyodott tejnek ki fizeti meg az árát? Nyilvánvalóan az üzletek állják a cehhet, hiszer pár fillérért veszi vissza tőlük a tejipar. Noha az ellátásfelügyeleti osztályon minden évben megtartják azt az értekezletet, melyen az ünnepi kínálatot mérik fel a nagyobb élelmiszer- ipari vállalatok részvételével, ezen az eseményen a meny- nyiségekről nem esik szó. Azt, hogy miből mennyit rendelnek az üzletek vezetői, maguk dönthetik el. Csakhogy a megrendelés először a vállalatok központjába kerül, ahol rendszerint „megfejelik” a számokat. Így aztán mindig több kenyér és tej érkezik a boltokba, mint amennyire számítottak, és természetesen az ünnepek után a felesleg árát is nekik kell vállalniuk. Ahogyan az ellátásért felelős tanácsi szakemberek látják: ebben is csak a nagyobb önállóság lehet a megoldás. Legyen pontosan annyi a kenyér, ameny- nyit megrendeltek, s — biztos ami biztos alapon — sehol sem tegyenek ehhez hozzá. (vadas) ge A pedagógusok nem tudták tavaly: sírjanak-e vagy nevessenek azon. hogy a közönséges kréta is vagyontárggyá változott, amelyet óvni, félteni kellett az iskolákban. Tervkészítés, közös munkával (2,) Melyik uifunkat harapjuk? A működési kiadások az egészség ügy tői az oktatásig fűznivalója akad, tanácstagjának tegye meg észrevételeit! • HA ADNAK, EL IS KELL VENNI... Vajon mennyi juthat az idén a működési kiadásokra, azaz szociális ellátásra, oktatásra, közművelődésre, sportra, városüzemelésre, lakóhúz-felújítasra? A rendelkezésre álló összeg a tervezet szerint 3,4 százalékkal több, mint tavaly. Ha arra gondolunk, hogy 16 százalékos áremelkedés volt 1988- ban, s az idén is aligha számíthatunk lényegesen kevesebbre, akkor könnyen kikalkulálhatjuk, hogy 1989- ben az eddiginél kevesebből kell az előbb felsorolt feladatokat megoldani. Ez azt jelenti, hogy a városi intézményhálózat biztonságos működtetését, az elfogadható színvonalú városüzemelést és a tervszerű állóeszközmegóvást anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé — mindehhez még további, több mint 300 millió forintra lenne szükség! Ebben a helyzetben a tervjavaslat készítői az egyes ágazatok — a szociális ellátástól az út-, hídfenntartásig — arányainak kialakításával próbáltak választ találni arra, hogy honnan, mennyit vegyenek el. Az majd a vitában dől el, hogy a jelenleg anyagi fedezet nélküli igényekre juttatunk-e pénzt, vagy sem. — De ez azzal jár, hogy más céloktól kell megvonni a támogatást... Az egészségügyi, szociális intézmények üzemelését tekintve. a gyógyászati anyagokkal való ellátásban és a műszerezettségben kielégíthetők az igények, más vonatkozásokban azonban alacsonyabb j lesz a színvonal az ideinél. ! A szociális ellátásban 3 mii- | lió forint hiányzik — ez a tavaly is kiosztott segélyeken felüli, különböző természetbeni juttatások fedezete lenne. El kell majd dönteni, hogy melyik pénzforrásból vegyék el a milliókat Hasonló a helyzet a központi szűrőállomás teljes körű üzemeltetésével is. • JOBB HELYZET AZ ISKOLÁKBAN Az oktatásra remélhetően 30 millió forinttal több pénz juthat, mint tavaly. Ez lehetőséget adna arra. hogy az eddigi feszültségeket enyhítsék, az oktatás feltételeit elfogadható színvonalon megteremtsék. Az oktatásban dolgozók bérét azonban központi segítség nélkül nem lehet megnyugtatóan rendezni. Közművelődési célokra, feladatokra is több pénz kellene, hiszen például nincs fedezet még a Miskolci Nyár rendezvényeire. A tanacsiestület döntésétől függ, hogy előteremtik-e ezt a pénzt, s ha igen, akkor azt az alapellátás, vagy a fejlesztési feladatok rovására teszik-e meg. Ugyanez a helyzet a sportfeladatok támogatásánál ; van ugyan pénz a sportcsarnok üzemeltetésére és a sportegyesületek támogatására, de hiányzik még 2,7 millió forint az ifjúsági információs iroda kialakításához, s a sportegyesületek, szakszövetségek is több pénzt kérnek. Ha juttat erre a célra a tanács pluszpénzt, annak forrása újra csak az alapellátás, vagy a fejlesztés kasszája lehet. • VÁROSÜZEMELTETÉSI RANGSOR A városüzemeltetésben szomorú a mérleg: a jelenleg rendelkezésre álló pénz még a legszükségesebb feladatokra sem elég. az utak, hidak, parkok állapota, a köztisztaság helvzete így tovább romlik. Elkészült egy, a feladatokat rangsoroló lista. A végösszege majd’ 70 millió forinttal haladja meg a rendelkezésre álló keretet. Nemcsak arról lehet határozni, hogy minek a rovására költsünk többet a városüzemeltetésre, hanem arról is. hogy a feladatokat teljes körűen, vagy csak részben hajtsák végre. Nem lesz könnvű választani, mert parkjaink állapota, köztisztaságunk helyzete nem nagyon tűr el újabb támogatáscsökkentést ... Melyik Ujjúnkat harapjuk? — az eddig leírtakról leginkább ez a mondás jut eszünkbe. Az ujjharapás addig még nem is tűnik olyan rettenetesen nehéznek, míg hasonló feladatok rangsorolásról kell dönteni. De miként tehető mérlegre például egy kulturális rendezvény úgy, hogy a másik serpenyőben mondjuk az alapellátás van? Ilyen döntéseket valóban csak széles körű vitában, teljes társadalmi nyilvánossággal lehet hozni... (Folytatjuk)
