Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-14 / 294. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc Városi Bizottságának 1 az 1989. február 18-ai pártértekezletet megelőző pártalapszervezeti vitákhoz I. Az 1985-ös pártértekezlet — a VI. ötéves , terv sikereire alapozva — feltételezte a folyamatos fejlődést; eszerint születtek meg a határozatai is. A pártértekezleten megfogalmazott célkitűzések és a társadalmiközgazdasági folyamatok összhangja azonban megbomlott; a politikai és közgazda- «ági feltételrendszerünk sok tekintetben másként alakult, minit ahogyan arra szá- , mi tottun k. I A helyzet rendszeres elemzésével, s az elemzésre épülő helyi programokkal a városi pártbizottság képes volt a helyes mederben tartani a meghatározó politikai folyamatokat. Pártértekezletünk dolga a ”88-38 politikai helyzet elemzése, értékelése, és a ’89-es «V feladatainak meghatározása. Ehhez kívánunk alapot teremteni pártbizottságunk -«téziseivel. II. A gazdaság állapotában a pártmozgalom erőfeszítései ellenére sem következett be lényeges változás. Ebben közrejátszik a térség kedvezőtlen szerkezeti adottsága, de méginkább az, hogy a meghirdetett országos átalakítási folyamatok lelassultak, így a kibontakozás helyi erőforrásait sem sikerült megteremteni. Gazdálkodó egységeink — néhány kivétellel — nem készültek fel kellően a változásokra, a meglévő és az új lehetőségek kihasználására. A vállalatok nyeresége elsősorban nem a belső gazdasági tevékenységük javulásából, hanem áremelésből és más konjunkturális , okokból adódott. Hiányzott a jövőépítés stratégiai szemlélete. Nem következett be érzékelhető változás a hosszú távú tulajdonosi érdekeltségre való törekvésben, a vállalkozókészségben, a különböző tulajdon - formák közötti együttműködésben sem. Részben tőkehiány, részben szemléletbeli problémák miatt nem kapott jelentőségének megfelelő súlyt a műszaki fejlesztés és általában az innováció. A városi pártbizottság meggyőződése, hogy ■ kibontakozási program nem hajtható végre a munkások közreműködése és támogatása nélkül. A munkások, műszaki értelmiségiek alkotókészsége nem bontakozhat ld, ha érdekeltségük formális, ha nem kellően ismeri el és ösztönzi a teljesítményt. Számolni kell azzal, hogy az egyén és a társadalom érdeke rövidebb távon szembekerülhet. Megjelent és erősödik a struktúrán« munkanélküliség. A közhangulatot zavarja egyrészt a végzett munkával nem arányos jövedelmek növekedése, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetbe kerülőik mind nagyobb száma. Ezeknek a tényeknek a fogadására tudatilag nem készült fel a párttagság é6 a párttisztségviselők egy jelentős hányada eem. Mindenütt nehezen igazodnak el a változó értékrendben. A nagyobb önállóság igénylése ugyanúgy tapasztalható, mint az, hogy még most is felsőbb utasításra várnak. A gazdasági reform célkitűzéseit ellentmondásosan ítéli meg a párttagság, többségében jónak tartja, az eszközöket azonban hiányosnak érzik ezek megvalósításához. A gazdaságban az 1987-es kibontakozási program szellemiségét követtük. Ebben meghatározó volt a társadalmi és gazdasági viszonyokkal való együttes foglalkozás. A városi pártbizottság egyetért azzal, hogy a fejlődés elengedhetetlen feltétele a helyi gazdasági és politikai intézményrendszer megújítása. Ezzel biztosítható, hogy Miskolc regionális gazdaságszervező szerepe megerősödjék. A városi pártbizottság megkezdte és folyamatosan végzi gazdaságpolitikai tevékenységében a súlypont- és aránymódosítást. Immár nem a gazdálkodás feltételeinek napi problémái kötik le a figyelmet, hanem a térség egészét érintő fő irányok meghatározása, az eredmények elemzése, a stabilizáció és a kibontakozás feltételrendszerének kialakítása. A pártszerveknek nem a gazdálkodó szervek helyett kell gondolkodniuk, viszont az eddigieknél jobban elő kell segíteniük az érdekek kifejezését és egyeztetését. A városi pártbizottság álláspontja az, hogy a pártmunka valamennyi szintjén ez a munkamódszer váljék áltaA térség gazdasági szerkezetátalakításáról sokirányú, széles körű vita zajlott. A városi pártbizottság álláspontja, hogy nem célszerű, és nem is reális teljesen új alapokra helyezni a gazdasági szerkezetváltást. A termék- és termelési szerkezet átalakítását elsősorban a meglévő műszaki struktúrára alapozva, azt korszerűsítve kell megvalósítani. A városi pártbizottság egyetért a kohászati üzemeket érintő legutóbbi — a miniszter által jóváhagyott — koncepcióval és azt valamennyi eszközével támogatja. A foglalkoztatási gondok nálunk korábban jelentkeztek, mint másutt az országban. Miskolc közhangulatában feszültséget keltettek. Ezt érzékelve, a városi pártbizottság — szakemberek közreműködésével —elemezte a foglalkoztatási helyzetet, s hosszabb távra szóló koncepciót dolgozott ki. A városi pártbizottság ellenzi a munka- nélküliséget, de átmenetileg elkerülhetetlennek tartja. Olyan foglalkoztatás-politikát támogat, melyben a hatékonyság az elsődleges. A városi tanács feladata olyan stratégia és intézményrendszer létrehozása, mely képes a különböző rétegek foglalkoztatási és továbbképzési igényeit figyelembe véve a kérdéssel differenciáltan foglalkozni. A város VII. ötéves tervének forrásad — mivel folyamatosan csökkentek — sajnos kevésnek bizonyultak a tanácsi tervek megvalósításához. Az összhang tartós és jelentős mértékű megbomlása felborította a terv egészének koncepcionális rendszerét. De a szűkülő források ellenére is megkezdődött a belváros rehabilitációja, a villamospálya felújítása, az ivóvízellátás javítása, a szennyvízcsatornázás stb. Emellett kényszerűen csökkent az állami lakásépítés aránya, és a magánerős építkezésekkel sem sikerült a város lakáséi Iá társi gondjait csökkenteni. Szűkült az egészségügyi és oktatási hálózat intézményrendszerének fejlesztési lehetősége is. A városi pártbizottság indokoltnak tartja a terv módosítását és a végrehajtásában követett eddigi gyakorlat átértékelését. A VII. ötéves terv jellegén nem változtatva azokat a célokat kell előtérbe állítani, amelyek a város lakosságának egészét érintik (meglévő hálózatok biztonságos üzemeltetése, az oktatás és egészségügy feltételrendszerének javítása), és a város hosszú távú fejlesztését szolgálják. Elodázhatatlan- nak tartja új — a lakástermelést és -elosztást egységes rendszerként kezelő —, komplex lakásgazdálkodási gyakorlat kialakítását. III. Csökkent a pártmozgalom vonzereje, mert szembetűnővé vált az elmélet és gyakorlat közötti különbség, mert át kellett értékelni bizonyos ideológiai tételeinket. Alábecsültük a társadalmi feszültségeket, ez a politikai magatartás kikezdte a párt és politikája iránti bizalmat, csökkentette a párttagság hitét, önbizalmát. A város szinte minden társadalmi rétegében kialakult az anyagi és társadalmi alulértékeltség érzete. A miskolciak többségének politikád érettségét mutatja, hogy mindez csak elvétve párosul szélsőséges és elvtelen követelődzéssel, politikai vagy gazdasági ultimátumokkal Már korábban is törekedtünk arra, hogy az elosztásközpontú szemlélet eredményközpontúvá váljék. Ezek az erőfeszítések nem voltak hasztalanok, bár a fordulat még nem következett be. A város és környéke párttagsága és a közvélemény jelentős része — annak ellenére, hogy a város koncentráltan tükrözi az összes társadalmi feszültséget — felelősen gondolkodik a javítás lehetőségeiről. Több újszerű kezdeményezés született a párttisztségviselók, propagandisták tájékozottságának növelésére. (Elvek, tények, érvek füzetek, propa- dandistaklub, elméleti konferenciák, rétegaktívák stb.). A napjainkban is folyó ideológiai viták lezárására mi nem vállalkozhatunk, ezt a párt ideológiai műhelyeitől igényeljük. Mindazonáltal a pártszervek — a tévedés lehetőségét is kockáztatva — nem térhetnek ki az elvi kérdések megvitatása elől. A város közvéleménye és párttagsága fokozódó aktivitással igényli a nyilvánosságot A kérdéseire kapott őszinte és félreérthetetlen válaszok erősítik bizalmát. A városi pártbizottság álláspontja, hogy e nyilvánosság legyen széles körű, s hassa át a kisközösségeket is. Jelen kell lennie és hatnia kell az intézmények, üzemek mindennapi tevékenységében is. A városi pártbizottság tisztában van azzal, hogy az értelmiség munka- és alkotóteremtő tevékenységének feltételei szűkösek, társadalmi presztízsük csökkent, a kontraszelekció hátrányos hatókai érvényesülnek körükben, egzisztenciális gondjaik valósak. Álláspontja az, hogy az értelmiség helyzetének javítására irányuló törekvések közül azokat támogatja, amelyek együttjárnak az alkotó cselekvéssel, az értelmiségi munka színvonalasabb ellátásával. A városi pártbizottság úgy ítéld meg, hogy a város tartalmában és szellemiségében rangosán, ugyanakkor feltételeiben egyre szűkösebben tudja ellátná iskolavárosi funkcióját. A felsőoktatás, a közoktatás és közművelődés anyagi feltételednek romlása befolyásolta az ezen a területen dolgozók gondolkodását, szakmai önbecsülését A városi pártbizottság támogatja a Nehézipari Műszaki Egyetem fejlesztési koncepciójában megfogalmazott — az undver- sitássá válás feltételeinek kialakítására irányuló — törekvéseit. A városi pártbizottság álláspontja, hogy a közoktatás és közművelődés fejlesztése a tanácsi források felhasználásában kapjon elsőbbséget. Fontos feladatinak tekinti, hogy közreműködjön a jövő nemzedékének neveléséért, művelődéséért érzett komplex társadalmi felelősség kialakításában. A_ város és térsége gazdasági-társadalmi fejlődésében belkövetkezett ellentmondások kedvezőtlenül hatottak az itt élő lakosság szociális biztonságára, ami szükségessé teszi új helyi szociálpolitikai koncepció és gyakorlat kialakítását. Javítani^ kell az idős, magukra maradt emberekről való gondoskodás, valamint a betegségmegelőzés és a szenvedélybetegségek gyógyításának feltételeit. A városi pártbizottság az egészségügyi dolgozók helyzetének differenciált javítására irányuló törekvéseket politikai támogatásra érdemesnek tartja A jelenlegi feltételeket azonban a mostaniaknál jobban kell kihasználni. Az alternatív csoportok létrejöttét párttagságunk egy része a párt gyengeségeként minősíti. A közvélemény a jelenlegi szerepüknél nagyobb jelentőséget tulajdonít ezeknek a mozgalmaiknak, szervezeteknek. Az alternatív mozgalmak városi csoportjai (például; MDF, FIDESZ) eddigi tevékenysége alapján a városi pártbizottság úgy ítéli meg, hogy ezek főként értelmiségi és ifjúsági bázisra és érdekekre építve lépnek fel, s a jelenlegi viszonyok kritikájáig, elutasításáig jutottak el. A városi pártbizottság álláspontja, hogy a városi párttestületek, a tisztségviselők és a párttagok e szerkezetekkel és mozgalmakkal keressék a kapcsolatot. A kapcsolatok formája, tartalma attól függ, hogy e szervezetek csaik kritdzálói, elutasítói-e jelenlegi társadalmi viszonyainknak. Azokat a közösségeket fogadjuk el partnernek, amelyek előrevivő gondolatokkal, kezdeményezésekkel cselekvőén, a fejlődésért érzett felelősséggel részt is vesznek a helyi társadalmi-politikai feladataink megoldásában, akkor is, ha a párt álláspontjától eltérően más módon képzelik el a szocializmus megújítását, helyi problémáink gyakorlati megoldását. A vitákat kezdeményezzük, vállaljuk minden fórumon. A tömegtájékoztatási eszközök nagy politikai felelősséggel tárták föl a társadalmi ellentmondásokat. Megfelelő fórumot biztosítottak az új jelenségek kritikus, elemző bemutatásának. A Déli Hírlap várospolitikai fóruma a kritikus nyilvánosság meghatározó tényezőjévé vált. A Miskolci Rádió és a városi televízió műsorad, riportjai nagy érdeklődést és nagy hatást váltanak ki a közvéleményben. A városi pártbizottság továbbra is támogatja a tömegtájékoztatási eszközök önálló, felelős politizálását, társadalmi valóságunk sokszínű bemutatását. IV. A pártmunka hagyományos gyakorlata nem alkalmas arra, hogy jelenünk gondjaival hatásosan, eredményesen foglalkozzon. Az elmúlt másfél év gazdasági, társadalmi, politikai változásai ráébresztették erre a város pártszervezeteit. Ez a felismerés már tetten érhető a helyi kibontakozási feladattervek vitáiban, megjelent az országos pártértekezlet előkészületei közben és a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetéseken is. A városi pártbizottság tapasztalata sze- ő rint a pártszervek és a párttagok nagy szá-i ma elégedetlen a pártélet hatékonyságával, „ így önmagával is. A kivezető útról azonban nincsenek elképzeléseik, vagy csak 1 igen bizonytalanok, a jelenlegi módszerek- :-*í ben nem hisznek igazán, a szükséges vál- tozások feltételeit kívülről, felülről várják, Ez a felismerés vezette a városi pártbizottságot akkor, amikor kezdeményező lépéseket tett a párton belüli demokratizmus >. fejlesztésére, a testületi döntések többlép- esős előkészítésére, a helyszíni tapasztalatszerzésre alkalmas fórumok megteremtésére. Azonban továbbra is jellemző ma* radt tevékenységére, hogy előterjesztéseik alternatívákat csak ritkán tartalmaztak, és a testületek tagjai — az irányítás és mun- p kamódszer eddigi gyakorlata miatt — s határozatok előkészítésére több figyelméé fordítottak, mint a végrehajtás szervezésére és ellenőrzésére. A politikai irányító, szervező munka hiányosságainak része vau 1; abban, hogy a pártszervezetek nem tudták kellő hatékonysággal érvényesíteni s párt vezető szerepét. ' i tá A kábomtakozásá program megújulásra képes, vagy új kádereket igényel az irányítás különböző szintjein. A városi párt- bizottság álláspontja, hogy nagyobb következetességre van szükség a kádermunki- ban. Mindenütt föl kell lépni a szakmai követelmények érvényesítéséért, a közélet tisztaságáért, a vezetők feddhetetlenségé* ért. Következetesen folytatni kell a döf»- * tésre érett és a közösség érdekeit szem előtt tartó kádercseréket. vM.tH ’ A városi pártbizottság álláspontja, hogy a pártmunka minden elemére kiterjedő — önvizsgálaton alapuló — átalakítást az aUtp- -A szervezetekre, mint a legjelentősebb politikai erőt képviselő közösségekre támaszkodva kell végrehajtani. A pártszervezetek- tevékenységének hitelét az önálló politlzé- lás, a helyi társadalmi - poli ti kai viszonyok önálló elemzésén alapuló feladatmeghatá- ' rozás és végrehajtás biztosíthatja. A városi pártbizottság úgy kívánja ezt megvalósít*- ;j mt, hogy az irányítás munkastílusában előtérbe kerül a partneri viszonyon alapuló konzultáció. A nagyobb önállóság járjon * együtt a szervezeti fegyelem erősödés évei. A váróéi pártbizottság felismerte, hogy. - megnőtt a közös, a munkahelyhez és a lakóhelyhez egyaránt kötődő, felelős politi- . kai munka jelentősége, mert élénkült a lakóhelyi, politikai közélet. A városi pártb*- -* ,j zottság álláspontja, hogy a lakóhelyi alapszervezetekben is meg keß teremteni az önálló politizálás személyi és tárgyi félté-., teleit. Minden párttag kötelessége a lakó- . helyi politikai munkában való aktív közreműködés. Az elmúlt két évben a korábbinál ke- | vesebben kérték tagfelvételüket, és többen elhagyták a pártot. Kedvezőtlenül befolyásolták a tagfelvételi munkát a statisztikai szemlélet érvényesítése mellett a mindenáron való teljesítés érdekében tett engedmények is. Különösen a fiatalok és a munkások párthoz való közeledése érdekében tartalmában és eszközeiben is meg kell újítani a pártépítő munkát. A városi pártbizottság álláspontja, hogy minden pártszervezet és minden párttag I úgy dolgozzék, hogy politikai munkával, az erkölcsi, emberi értékek és a személyiség ; megbecsülésével vívja ki az adott kommunista közösség tekintélyét, és ezáltal váljon vonzóvá közvetlen környezete számára is. Fordítsanak nagyobb figyelmet az emberi kapcsolatok, viszonyok ápolására, fej- j lesztésére. ■■ A tömegszervezetek és -mozgalmak egyre markánsabb szerepet töltenek be a város politikai intézményrendszerében azzal, hogy erőteljesebben közvetítik és képviselik tagjaik érdekeit. A városi pártbizottság támogatja a társadalmi és tömegszervezetek megújulási törekvéseit, valós társadalmi érdekeket kifejező és integráló önálló tevékenységét, és ezt pártszervezeteitől is elvárja. Az együttműködés jellemzőjévé kell tenni 'az elvi alapokon folytatott vitákat, politikai állásfoglalásainak nyilvános megfogalmazását, közös akciók szervezését. A városi pártbizottság apparátusának célrendszere, szervezeti és személyi feltételei elsősorban a döntések végrehajtásának szervezésére alakultak ki. Munkamódszerének korszerűsítése, szervezetének módosítása a politikai munka megújításának fontos feltétele. .
