Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-14 / 294. szám
A DH várospolitikai fóruma Középületek, állványerdöben A felrobbant háztól a diósgyőri harangjátékig Változott a szemlelet • Mi lesz az Avas Szállóval? Grafikai ealériák én irodalmi múzeum ★ Hajdanán ebben a Déryné utcai épületben működött a miskolci posta. A fotó jó fél évszázaddal ezelőtt készült. A Széchenyi úton volt az első központ Százéves a teletőn Miskolcon Mostanában úgy tűnik, mintha Miskolc örökösen állványerdők mögé rejtené arcát, ugyanis annyi helyen tataroznak, hogy nincs olyan utca a belvárosban, ahol ne találkoznánk az építőkkel. Mindezt a „városunk újul- szépül” hírlapi közhellyel is lehetne kommentálni, ám sokkal lényegesebbnek tartjuk mindazt, ami a látható változások mögött rejlik: a szemléletváltást, amely talán képes lesz arra, hogy megmentse Miskolc régi városképének megmaradt darabjait. Nemrég a város főépítészi szervezete áttekintette, hogy hol újulnak meg most, vagy a jövőben jelentősebb középületeink. A listában sok olyan információ is szerepel, amely válasz lehet a miskolciak nagyon sokszor feltett kérdéseire is. A városközpontban 1990-re megszépül és átalakul a Tanácsház tér 13., azaz a felrobbant ház, ahol a megyei Módszertani Művelődési Központ kap helyet. Hamarosan átadják a Herman Ottó Múzeum Papszer utcán lévő felújított műemléképüA fiatal, békéscsabai építészek kiállításának megnyitása után — mint ilyen alkalmakkor rendszerűit — megtelt a Kós-ház klubja. A főleg szakmai körökből verbuválódott közönség kávé, üdítő, vagy fröccs mellett cserélt eszmét a látottakról es — ahogy ez már lenni szokott — városunk dolgairól. A városszépítő egyesület és az építőművész szövetség tagjai mellett vendégként megfordul itt az esti órákban sok olyan ember, aki szívesen tölt egy-két órát jó társaságban, kellemes körülmények között. A forgalom persze nem nagy, hiszen zártkörű a klub. Éppen emiatt határozott úgy a büfé üzemeltetője, az Unió Áfész, hogy nem hosszabbítja még az év végén lejáró szerződést. Hogyan alakuljon a klub sorsa jövőre? — ez volt az egyik vitát kavaró kérdés a Miskolci Városszépítő Egyesület vezetőségének minapi ülésén. Vécül a klubot irányító vezetőség javaslatát fogadták el, s úgy döntöttek, hogy maga az egyesület működteti a továbbiakban a büfét. Megvásárolja az áfész használati eszközeit — poharakat, eeyebeket — szolid összegű forgóalapot biztosít. és ennek felében nem vár mást. csak annyit, hogy ne legyen vesztesége. Gazdaság' számítás készül, s el kell még intézni az engedélyezési formaságokat is, de minden remény megvan arra, hogy jövőre is viláletét, 1990 a határideje a Társadalombiztosítási Igazgatóság MSZBT téri székháza, a Deák téri görög-keleti templom és az Állami Biztosító Pátria-csemegével szemközti irodaháza felújításának. Sok ügyben azonban nincs még végleges döntés. Nem tudni pl., hogy mi lesz a városi rendőrkapitányság volt épületével a Rudas László utcán, amelyet még két évig a Társadalombiztosítási Igazgatóság bérel. Készül a program a Miskolci Nemzeti Színház műhely-raktár bővítésére, valamint ezzel együtt a színészlakások építésére is, de hogy pontosan mikor lehet mindehhez hozzáfogni, ma még nem eldöntött. Sokszor írtunk a Centrum Áruház felújításáról és bővítéséről. A jövőre kezdődő vállalkozás várhatóan szerényebb lesz, mint amilyet korábban ismertettünk. A pontos elképzelések egyeztetése napjainkban még nem fejeződött be. Bizonytalan az Avas Szálló épületének goinak esténként a Kós-ház pincéjében kialakított klub ablakai, jóízű beszélgetésre, zsíros kenyérre invitálva a városszépítőket barátaikkal együtt. Természetesen nem csupán ilyen „belterjes” témákról váltottak szót a vezetőség tagjai dr. Kozák Imre elnökletével. Kelemen István — az egyesület titkára — javasolta: Karolja fel az egyesület azt a tervet, hogy egyházi középiskola épüljön Miskolcon. Egyetértésre talált az a javaslat is, hogy erkölcsi és anyagi erejét latba vetve továbbra is támogassa a városszépítő egyesület a Szé- chenyi-szobor ügyét. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, pályázatot írnak ki a szobor helyének kijelölésére, ám a neheze még hátravan: nagy kérdés, hogy sikerül-e megteremteni a milliós nagyságrendű anyagi alapot. A városi tanácsnak nincs erre ennyi pénze, ezért közadakozásra is szükség lesz. Az egyesület szakemberei a város szívében, azaz a Szemere-sarkon kialakítandó téren látnák szívesen a másfél életnagyságú bronzszobrot. Azon a részen tehát. ahol — a városszépítők által sugallt tervkoncepció szerint — az „olvasók terének” hirdetőoszlopa is fénylik majd. üvegablakai mögött a Déli Hírlap naponta cserélt friss oldalaival, és a városszépítők híreivel, hirdetéseivel . B. D. sorsa is. Ha eldől, hogy megnyílik-e a földszinti traktus újra vendéglátóhelyként, a szállodai részt pedig esetleg irodaként hasznosítják, akkor még mindig nagy kérdés; a szálló tömbje ott marad-e felújítatla- nul? A Szabadság téri gőzfürdő és uszoda patinás és szép épülete Miskolc egyetlen, igazán harmonikus városi terének. Sajnos meglehetősen látszik már, hogy ráférne a külső tatarozás. 1993-ban lesz 100 éves egyébként a gőzfürdő. A miskolci vízművek mindenféleképpen szeretné megújítani a jubileumra. Ez nemcsak egyszerű tatarozást jelent, hanem a gyógyászati szolgáltatások fejlesztését is. Az a cél, hogy a fürdői gyógykezelések miatt ne kelljen a miskolciaknak Gyulára, Hévízre utazniuk. Az építészek 1990-re készülnek el a tervekkel. Nagyon szépen felújították a Tiszai pályaudvar főépületét. Érdekes hír, hogy ha jövőre végleg lezárul ez a munka, akkor az országos hatóság műemléki védelmet kíván az épületre bejegyezni, és ezt tervezik a Gömö- ri pályaudvar esetében is. A városkép meghatározó elemei a templomok, melyeket az egyházak sorra újítanak fel. Például Diósgyőrben a műemléki védettséget élvező római katolikus templom megújult épületében rendbehozzák a toronyórát és jövőre megszólal egy harangjáték is. Érdekes hír az is, hogy a Hunyadi utca 12. szám alatt irodalmi múzeumot kívánnak nyitni 1990-re. Két grafikai galéria is szerepel a tervekben. Feledy Gyula állandó kiállítása a Deák tér 3. sz. alatt hamarosan megnyílhat, Szalay Lajos állandó tárlatát pedig a Rákóczi út 2. szám alatti házban hozzák majd létre. (kiss) Az emberek közötti érintkezés új útját nyitotta meg Graham Bell 1876-ban, amikor feltalálta a telefont. Alig két esztendőn belül hazánkfia, Puskás Tivadar elgondolása szerint megszerkesztették a telefonközpontot. S amire büszkék lehetünk, Miskolcon — az ország akkori területén kilencedikként — Wilhellm Herman és Jeney Soma vállalkozók szereztek telefonközpont létesítési engedélyt 1888. április 29-én. A kivitelezés gyorsaságára jellemző, hogy 1888. december 15-én a Széchenyi István út 52. szám alatt, az úgynevezett Silbiger-féle épület hátsó részében megnyílt városunk első telefon- központja. Innen számítjuk a miskolci telefonhálózat történetének első századát. Erről beszélt Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatója, a 100 éves a telefon Miskolcon című jubileumi előadássorozat és kiállítás ünnepélyes megnyitóján, ma délelőtt. • TÁVHÍVÁS FÉL ÉVSZÁZADA A Híradástechnikai Tudományos Egyesület és a Miskolci Postaigazgatóság szervezésében több figyelemre méltó előadás hangzik el a mai napon. Szitás János, a Magyar Posta központja fejlesztéspolitikai osztályvezetője a távközlés korszerűsítésének koncepciójáról, dr. Krupanics Sándor, a Magyar Posta központja ügyosztályvezetője a hálózat- építés finanszírozási kérdéseiről tájékoztatja az érdekelteket. Horváth Pál, a Magyar Posta központja ügyosztályvezetője pedig beszámol az üzemeltetés-fejlesztésről. Sztahura László, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatóhelyettese arról beszél majd, ami leginkább érdekb a miskolciakat: ismerteti a régió távbeszélőhálózatának történelmét s a helyi fejlesztési törekvése-. két. Egy évszázada 23 előfizetői és két nyilvános telefonállomás volt a városban. Az első ismert miskolci telefonkor: yv, pontosabban könyvecske 1908-ból maradt fenn, ebben 438 név olvasható. Az 1939-ben felszerelt magyar gyártmányú Erickson rendszerű automata-központot három kisebb központtal segítették ki. Már 1940-ben kísérleteztek a távválasztás bevezetésével, akkoriban közvetlenül tárcsázhatták a fővárost és több vidéki megyeszékhelyt. A II. világháború idején a postások megmentették a telefonközpontot a fasiszta csapatok rombolásától. A felszabadulás után egy hónappal már működött az automata telefonközpont. Ám a közvetlen távhívásra 1971-ig kellett várniuk a miskolciaknak. • HATVANEZER ÁLLOMÁS LESZ Büszkék lehetünk, hogy Miskolc élen járt a telefon- technika elterjesztésében a múlt században. Most azonban nincs sok okunk az elégedettségre. Ha a száz esztendővel ezelőtti fejlesztési tempót megőrizzük, ma mi vezethetnénk a hírközlés, a híradástechnika nemzetek közötti versenyét. Sajnos, ezekben az években csupán az elmaradás megszüntetésére futja anyagi erőnkből. Napjainkban Miskolcon több, mint 37 ezer telefon- áltomás található. A három főközpont nem képes a megnövekedett igények kielégítésére. A telefonra várók száma meghaladja a 12 ezret. Beszédes számok a kritikus telefonhelyzetről: a 100 lakosra jutó főállomások száma 15,63. A városban 100 lakás közül mindössze 35- ben van telefon. Két év múlva azonban, ha megvalósul a VII. ötéves terv legnagyobb postai beruházása. a belvárosi régióközpont, Miskolcon már csaknem 60 ezer telefon lesz. (szántó) •• Üres vitrinek Vitrin-ügyekben már többször is letettük voksunkat. Tiltakoztunk az ellen, hogy a lakatosok cs a megrendelők ízlése szabja meg, hogy milyen kirakatszekrények, vitrinek kerüljenek ki a belvárosba. Volt néhány riasztó példa arra is, hogy mindenféle engedélyező fórumot megkerülve, egyszerűen csak felrakták a kirakatokat a falra. Még mielőtt bárki is magánvállalkozó-ellenességge] vádolna minket, hozzátesszük, hogy az állami, szövetkezeti kereskedelmi cégek is élen járnak igénytelenségükkel: tessék csak körülnézni a belvárosban, melyik cég milyen kirakatokkal, feliratokkal, fényreklámokkal rendelkezik... Persze tiltani a legegyszerűbb megoldás a sok közül. Jogos a kiskereskedők igénye: ha már boltot nyithattak, akkor ahhoz úgy hozzátartozik a kirakat, mint az autóhoz a kerék. Ezért is örültünk annak, hogy a belváros utcabútorozása kapcsán árubemutatásra szolgáló vitrineket terveztettek Miskolcon. A vitrineket el is helyezték a Centrum Áruház előtti szakaszon. Csakhogy a kirakatszekrények jó néhány hónapja üresen állnak. A sétálóutca üzleti szempontból legértékesebb szakaszán ne lenne jelentkező hasznosításukra? Ezt aligha hihetjük el. Az Is hihetetlennek tűnik, hogy mindmáig nem oldódott meg az egyszerű kérdés: legyen végre gazdája, bérlője a vitrineknek. Nem tudjuk, mi okozhatja a huzavonát, hiszen a pályázati rendszer például a garázsoknál, üres üzlethelyiségeknél bevált, és jó ideje működik már a városban... ★ A telefonhálózat korszerűtlensége nemcsak az előfizetőknek okoz bosszúságot, hanem a postások mindennapi munkáját is rendkívül megnehezíti. A városszépítők vállalják az üzemeltetést Nem zár be a Kós-klub
