Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-12 / 292. szám

jfc A Katowice étterem ma „nem termel meg” annyit, ame nnyibe fenntartása kerül Egy koncepció csődje Fogyókúrázik a vendéglátás? Ha visszaforgathatnánk az idő kerekét, a vendéglátósok bizonnyal mindent megten-- nének, hogy megakadályoz­zák azoknak a szép, nagy, modernnek mondott étter­meknek a megépítését, ame­lyet akkor majd’ két évti­zede. még büszkén avattak fel. Ezek a többnyire lakó­telepeken épült, i nagy alap­területű üzletek ma a ven- ! déglátóípari vállalatok gaz- ’ «táHkodásában súlyos teher­tételt jelentenek, s cége vá- 1 äagatja, hogy milyen mód- 1 szerekkel próbálnak meg- ' szabadulni a kőbe, acélba, •betonba rögzült veszteség- forrásoktól. ♦ A GOMBÁKTÓL A LAKÓTELEPEKIG Vajon Miskolcon mi a i fcelyzet? Nem kell ahhoz j szakembernek lenni, elég, ! ha vendégként betérünk j jmondjuk a Katowicébe, vagy í ssz Otthon étterembe, hogy 1 «negállapítsuk: itt bizony !; akkor keresnének valamit, ha zárva tartanának ... Dr. Sugár János, a Miskolci V e ndéglátói pari Vállalat igazgatója nemcsak igazga­tói szemüvegen át szemléli mindezt, hanem a kereske­delmi pártbizottság gazda­ságpolitikai munkabizottsá­gának vezetőjeként is. Sze­rinte a bajok gyökerét va­lahol a múltban kell keres­ni. A történet ott kezdődik, hogy 1945 után a volt étter­mek, vendéglők jelentős ré- I széböl üzlet, iakas, raktár lett. Néhány év múltán ki­derült, hogy mégiscsak kel- j lenének a vendéglátóhelyek. Ekkor indult a „gombásítá- si”' program... — a Marx téri gombára még bizony­nyal sokan emlékeznek is. A nagy lakótelep-építések korszakában azután tovább pótolva a hiányt, lakáson­ként előírták, hány négyzet- méternyi étteremnek kell megépülnie. Az állam fize­tett, hi szen az volt a lekor a koncepció; mindannyian ét­termekbe fogunk majd jár­ni ebédelni, és a Patyolatba mosatni, ezért varinak ma is lakótelepeinken miniatűr konyhák és fürdőszobák. Miskolcon egész a közelmúl­tig rendületlenül épültek a lakótelepi vendéglátóhelyek, közben pedig az emberek­nek egyre kevésbé lett pén­zük étterembe járni. Sokan a lakótelepi éttermeknek a sorsában az állami vendég­látás csődjét látják.__ Dr. Sogár János; — Szerintem ez egy elhi­bázott koncepció csődje. Amíg lehetett, addig visel­tük a veszteségeket, de ez ma már nem megy. kelmér­tük a veszteségforrásainkat, s ezeket megpróbáljuk meg­szüntetni. Az Otthon, a Ka­towice, a Diófa éttermek esetében például arra sem elég a forgalomból befolyó | öszeg, hogy megakadályoz­zuk az üzletek leromlását... + KINEK KELL A DIÓFA? Sok helyen kiadták a vál­lalati jelszót: karcsúsod­junk! Ez pedig jó néhány üzlet bezárását jelenti. Va­jon Miskolcon hogyan kar­csúsodnak’ Dr. Sugár János szerint nincs egységes re­cept, üzlete válogatja, hogy mit kell tenni: — Nem célunk az önfel­számolás. Fontolgatjuk az Otthon és a Katowice sor­sát, a Diófa esetében pedig legalább 20 cégnek ajánlót- . tűk fel hasznosításra az üz­letet Senkinek sem kellett Ügy tűnik, hogy talán sike­rül most megoldóét találni, és nem kell egyszerűen visz- szaadni a bérelt helyisége- I két. i Perose van efl« UM*U* pÄ- da is: jói menő üzlet a St*- , ' dióm és nagy a nyüzsgést minden este a Tokajban. Az igazgató szerint a Tokaj azért nem jo példa, mert megnyitása óta mindössze kétszer volt csak nyeresé­ge«, de olyan színfolt mű­soréval a város életében, amelyet meg kefl tartani. Ami pedig a Stadiont illeti; az az igazság, hogy az üz­letvezető személyén is sok múlik, ám több a vesztesé­ges üzlet, mint a jó üzlet­ember, aki hajlandó is álla­mi cégnél dolgozni, és nem önállósítja inkább magát... ♦ BIZONYTALAN JUVÖ Azok a vidéki vendéglá­tó] pari vállalatok a jövőben igen nehéz helyzetbe kerül­nek, ahol nincs jelentős nyu­gati idegenforgalom — és ez bizony Miskolcon így van. A vendégiátóipari vál­lalatok vezetői elpanaszol­ják azt is, hogy nincs ver­senysemlegesség a magán- szektorral szemben. Mást fizetnek papíron például egy szakácsnak, és mást a valóságban egy magánven­déglőben, míg ezt egy álla­tni cégnél nem tehetik meg. A magánvendéglősöknek is megvannak persze a maguk gondjai, és ők Is a torz ver­senyhelyzetre panaszkodnak. A legnagyobb gond az, hogy mind a mai napig nem tisz­tázódott a hazai vendéglá­tás sorsa. Vajon mi lesz a magánszektor szerepe, mit tehet meg egy állami vál­lalat, s mit nem? Mi az el­sődleges számára: az ellá­tási felelősség, vagy az üz­let? Lesz-e valóban valaha versenysemleges helyzet, amiben bebizonyosodhatna végre, melyik területen, mi­lyen szerepben életrevalóbb a magánszektor, és - hol győzhet az állami vállalko­zás? Amíg ezekre a kérdé­sekre nem születik meg a válasz, a lakótelepi veszte­ségtermelő éttermek ügyé­ben sem lehet igazán okos döntést hozni ™ (kiss) Hr A Tokaj egyedülálló példa: de aligha követhető, hiszen több ilyen produkció nem tudna megélni a városban Hirdetői is lehet rajtuk Készülnek a Már a tévéfesztívál rek- lámnapjára szerették volna felállítani, ám akkor tné* nem lett belőle semmi, de ha minden igaz, még az idén elkészül a város négy vá­sárkapuja. Mi célt szolgál­nak majd ezek a szerkeze­tek? Erről kértünk tájékoz­tatást Kovács Gábortól, a városi tanács ellátásfeliieve- leti osztályának vezetőjétől. Miskolcon is igen gyakran tartanak különféle kereske­delmi rendezvényeket, vásá­rokat. de jócskán akadnak olyan nagyszabású kulturá­lis programok is a város­ban, amilyen például a Mis­kolci Nyár. A stilizált for­májú kapuk vásári hangu­latot kölcsönözhetnek ilyen­kor egy-egy útszakasznak, illetve ezek felhasználásával hangulatos városképet ala­kíthatnak ki. A téli vásár idején is re­jtik zárhatnák le például a Széchenyi út két végét, így is jelege, hogy a ka­pun belül áll a vásár. A szerkezet — amit a vá­ros főépítészének jóváhagyá­sával terveztettek meg — egyébként hajlított csőváz­ból készül a Lenin Kohásza­ti Művekben. Mini megtud­tuk, ana nem lesz alkal­Lipid-klub Az egésraégmegórző prog­ram . keretében rendezik a Lipid-klub foglalkozásait a Vasgyári Kórház kultúrter­mében. Ma délután féí 3 órakor a magas vérnyo­másról tart előadást dr. Csi- re Béla belgyógyász főor­vos. Az előadást kővetően a Miskolci Hűtőipari Válla- la és a Zöldért—Natura- öztet termékeiből rendeznek kóstolással egybekötött étel- tenulalái. más. hogy bárki is ebből kínálja a portékáját, tehát ^ alóban csak a városkép időszakos átformálására szolgál majd. A Magyar Hirdető miskol­ci kirendeltsége, a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a városi tanács közösen adta össze rá a pénzt. Ar­ról is közösen döntenek, hogy mikor, mire használ­ják. A költségek egyébként több. mint 300 ezer forin­tot tesznek ki, de a beru­házók számításai szerint A középfokú iskolák is­meretanyagából összeállított kézikönyv kerül a napokban az üzletekbe. Az Alapisme­reti Kislexikon elsősorban a 12—18 éves tanulóknak ad segítséget az önálló munká­hoz. kínál lehetőséget isme­reteik; íei/risMtéeére, bővíté­igen hamar, akár néhánv alatt is megtérülhetnek a kiadásaik. A vásárkapuk külső fe­lületén ugyanis igen sok reklám eifér. Abban bíznak tehát, hogy mindig akad majd elegendő jelentkező, aki hajlandó fi­zetni érte, hogy a vásárok alkalmával az ő termékének, vagy szolgáltatásának cs'nál- >anak hírverést a vásár ka­puk — mondotta az ellátó»- felügyeleti osztály vezetője. B. A. sére. A biológia, a filozófia^ a fizika, a földrajz, a tör­ténelem, az irodalom, a ké­mia, a matematika terüle­téről tájékoztat, s a fogal­mak, az idegen szavak ér­telmezéséről is fontos té­nyeket és adatokat szolgáltat a kötet. ♦ A dekoratívnak ígérkező kapuk el is igazítják majd m miskolciakat Az alapismeretek kislexikona Rácsok és priccsek világa (1.) IMSnfeladofok BonM-AFsáj-Zeaqáén megye tér. ország bünügyiieg legfertőzöttebb területe. A Magyarországon elkövetett bűncselekmények mintegy tizede évről évre megyénk­ben történik. Ennélfogva a területen igen magae a bűn­elkövetők száma is. évente közelíti a tízezres nagyság­rendet. A fiatalkorúakat le­számítva, mindazok, akik cselekményükért 5 évet meg n cm haladó szabadságvesz­tést kapnak, jobbára a Mis­kolci Büntetésvégrehajtási Intézetben töltik le ezt az időt. Milyenek a börtön viszo­nyok napjainkban, hogyan folyik az elítéltek nevelé­se, egyáltalán milyen a fog­va tartottak élete a börtön­ben? Ennek jártunk utána, s ma kezdődő sorozatunkban Igyekszünk beavatni olvasó­inkat a rács mögötti min­dennapokba. A Fazekas ntcai épületben elektromos zár nyitja az aj­tókat, s itt még a külön­böző igazolványok sem biz­tosítanak szabad utat. Kü­lön engedély szükséges ah­hoz is. hogy a parancsnok­hoz, dr. Madej Ferenc bv. őrnagyhoz bejussunk. Aki készségesen fogad, s kerte­lés nélkül válaszol kérdése­inkre. — Mindenekelőtt arról kérdezném: milyen felada­tokat lát el napjainkban a hite Utes végrehajtani inté­zet? — A rendőrség által el­rendelt és fenntartott elő­zetes letartóztatások foga­natosítása a dolgunk mind­addig. amiig azt a konkrét ügy megkívánja. Emellett az áll ami ga /.ga tási eljárás keretében szabálysértések miatt kiszabott elzárásbün­tetések végrehajtása és a bíróság által börtönfokoza­tó szabadságvesztésre elítél­tek büntetésének végrehaj­tása 5 évig terjedően, ez a feladatunk. — Hogyan tudnak mind­ennek. megfelelni? — Ha röviden kell vála­szolnom, azt mondhatom: nagyon nehezen. A megye bűnözési helyzetképe ná­lunk markánsan jelentke­zik. Rendkívül magas az előzetes letartóztatásban le­vők száma, ezen belül is gondot okoz a fiatalkorú bűnelkövetők magas ará­nya. Intézetünk a század- fordulón épült — akárcsak az ország valamennyi bün- tetésvégrehajtáai intézete —, egészen más funkcióval. így a normál befogadóképessé­get lényegesen meghaladó ma a fogva tartottak szá­ma. Az épület olyan zsú­folt. hogy a jelenleg ér­vényben levő jogszabályok szerinti légköbmétert ne­hezen tudjuk biztosítani a raboknak. Fokozza a zsú­foltságot, hogy magas a cso­portos bűnelkövetők szá­ma, s mind több a fiatal­korú közöttük. Miután az el­különítésnek maradéktala­nul érvényt kell szereznünk — bűntársak, valamint fia­talkorúak és felnőttek nem kerülhetnek egy zárkába —, egyre nehezebben birkózunk meg ezekkel a feladatokkal. A Büntetésvégrehajtás Or­szágos Parancsnoksága, fel- ' ismerve a helyzet taitlm tatlanságát, beruházással és felújítással igyekszik enyhí­teni a gondokon. Nálunk is folynak ilyen munkálatok, s ezek befejezése után — várhatóan 1990-ben — ele­get tudunk majd tenni a jogszabályokban meghatáro­zott követelményeknek. — Gondolom, ezen mun­kák jelentős részéi is a fogvatartoUak végzik... — Intézetünk legfontosabb tevékenysége a biztonságos őrzés mellett a nevelés. En­nek egyik formája a mun­kára nevelés is.- Mindazok ugyknis, akik szabálysértés miatti elzárásukat töltik, kül­ső munkahelyeken dolgoz­nak, munkájukért fizetést kapnak. Az előzetes letar­tóztatásban levők közül azok, akiknél az ügyész, vagy bírósági szakban az el­járj bíró a büntetőeljárás bizonyos szakában ehhez hozzájárul, ugyancsak fog­lalkoztathatók. Az Ipoly Ci­pőgyár miskolci üzemében dolgoznak, munkavédelmi ' kesztyűt, honvédségi derék­szíját készítenek, illetve lab­dát varrnak. A Jogerősen elítéltek az Intézet hagyo­mányos fenntartásában se­gítenek, különböző karban­tartási feladatokat látnak el, a szakácsok a börtön kony­háján, a kvalifikáltabbak ír­nok! feladatokat végeznek, s a már említett cipőgyári egységben bérmunkában dol­goznak. (Folytatjuk) Tóth Zc-Uáa <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom