Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-06 / 287. szám
bwBMIMHW 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk Kereskedelmi akció, késve érkező közönség REGGELI HÍRLAP 1928. NOVEMBER 15. Népszerű Hét Miskolcon. Most nyílt meg Miskolcon rendkívül ügyes ötlet alapján egy szokatlan, de igen jótékony tormája a kereskedelmi közvetítésnek, amelyet Népszerű Hétnek neveztek el. Erinek keretében első rendű anyagokat árusítanak feltűnően olcsó áron, abból a célból, hogy kevésbé tehetős emberek is be tudják ruhaszükségleteiket szerezni. Ezt az teszi lehetővé, hogy a Népszerű Hét raktárába felmaradt, de abszolút finom áruk kerültek, amelyeket a beszerzésnél is jóval olcsóbb árért árusítanak. Megállapítható, hogy a Népszerű Hét Miskolcon valósággal hézagot pótol, s már eddig is tömegesén keresi fel a vásárlóközönség a Népszerű Hét rendezőinek, Rosenberg Gyula és testvérei cégnek üzletét. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1948. NOVEMBER 17. A hétfő esti operaelőadáson Miskolc zenekedvelő közönsége zsúfolásig megtöltötte a színházat. Mint arról lapunk más helyén beszámolt, régóta hallott művészi élményben volt része a színházlátogató közönségnek. Hogy az élvezet nem lehetett teljes, az annak a néhány fegyelmezetlen látogatónak köszönhető, akik az előadás megkezdése után foglalták el helyüket. Még háromnegyed 9 órakor is érkeztek későn jövők, akiknek különös természetrajzához tartozik, hogy a szokottnál nagyobb csattogással, egész sorok felállításával, csoszogással és egyéb, műélvezetet aligha nyújtó hangokkal hívták fel magukra a figyelmet. A későn jövők nem túlságosan rokonszenves szektája örökség maradt a múltból. Ideje lenne felszámolni! Mégiscsak tarthatatlan — ez a kulturális eseményeken pontosan megjelenő közönség véleménye —, hogy néhányan, akik „sikknek” tartják a késést, s magyarán szólva fütyülnek a fegyelmezett, pontosan jövő többségre — megzavarják az előadást. Értesülésünk szerint a miskolci rendőrkapitányság is, mint rendészeti kérdéssel foglalkozik az üggyel, és a közeljövőben gondoskodni fog arról, hogy az előadások megkezdése után az ajtókat lezárják. DÉLI HÍRLAP, 1969. OKTOBER 3R A szakemberek már a jövő esélyeit latolgatják: az új Centrum Áruháznak, az ország legnagyobb vidéki áruházának megnyitása jelentős változásokat sürget a miskolci főutcán. A mammutáruház több mint 8 ezer négyzetméteres előadóterme ötször annyi vásárló kiszolgálását teszi lehetővé, mint amennyit a régi „Állami” meglevő, három egysége ellát. Szívó hatása feltétlenül megköveteli a Széchenyi utcai üzlethálózat átszervezését, szakosítását. Az új kereskedelmi komplexumban ugyanis a bútorokon és élelmiszereken kívül mindenki minden árut megvásárolhat majd. Megnyitásával felszabadulnak a Centrum-boltok jelenlegi üzlethelyiségei is. Az egész belvárosban megváltozik a forgalom és a vevőáramlás. A.z elképzelések szerint az új Centrum belépése elsősorban a vendéglátóiparnak kedvez. A felszabadított üzlethelyiségeket — a Sötétkapu szomszédságában levő cipőosztály kivételével — a Hungária Szálloda és Étterem Vállalatnak, illetve a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak adják át. Ezzel a belváros még hiányos, színvonalában is kifogásolható vendéglátó-szolgáltatása jobban alkalmazkodhat az igényekhez. Kevés a konstrukciós játék a csipogó9 csillooó elemesek (Folytatás flz 1. oldalról) A játékboltokban uralják a polcokat a drága, elemes játékok. A vásárlók sokallják is érte a pénzt, hiszen az áruk 700 forinttól 2200 forintig terjed. Ezek, a többnyire Hongkongból érkező csipogó, csilingelő, villogó szerkezetek mutatósak és tetszetősek, de végül is csak csodálhatják a gyerekek. Sok kislánynak szívé-vágya viszont a Barby baba, és ennek már van olcsóbb „testvére” is: a Betty. Ha azonban gazdag ruhatárat szeretne hozzá a gyermek, akkor már igazán ki kell nyitni a pénztárcát. Otthoni maradék anyagból ajánlatosabb együtt megtervezni és megvarrni egy-egy ruhácskát, amely így igazi ajándék. Másmilyen babát viszont minden kislány kaphat, hiszen azokból például a Bükk Áruházban is igen gazdag a választék. Az ünnepek alatt sok család leül az új társasjáték mellé egy-egy partira. A Centrum Áruházoan körülbelül harmincféle társasjátékból válogathatnak. Az egyik legötletesebb például a Varázsfazék, amely három nyelven tartalmazza a különböző ételek receptjeit. Ha már van otthon villanyvasút — a kisfiúk szeretnék kiegészíteni néhány új kocsival, vagy mozdonnyal, esetleg most szeretnék megvenni. Viszont egyáltalán nem dicsérik az üzletvezetők az ellátást, s nem tudják, mi okból akadozik az utánpótlás. A téli sportszerek bőségére viszont nincs panasz. A Centrumban nyolc, a Bükk Áruházban négyféle szánkó van, s 300 —400 forintért tudnak adni a gyerekeknek sílécet. A jelenlegi kínálat, az ünnepekig és a neves ajándékvásárlási napokra, az ezüst- és az aranyvasárnapra még kiegészül. A miskolci üzletek nemcsak a Triál- tól vásárolnak játékszereket, hanem igyekeznek kiegészíteni — a többcsatornás árubeszerzési lehetőséggel élve — más forrásból is a választékukat O. E. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Japán híradástechnika A Városi Rendezvények Házában egyetlen napig láthatják az érdeklődök a világhírű japán Minolta cég bemutatóját. Az innovációs Centrum(Park) Részvénytársaság által szervezett híradástechnikai bemutatót ma délelőtt 10 órától este 6-ig tekinthetik meg a második emeleti Mobil-teremben. A belépés díjtalan. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kovács Lajos- né és Gyöngyösi Dániel, a Marx Károly u. 94. szám alatti pártalapszervezetben, 17 órától; Hutkai Béla, a Vár u. 5. szám alatti pártalapszervezetben, 16 órától; Riba Istvánná és Herényi József. a Vár u. 5. szám alatti pártalapszervezetben, 17 ^rátöl, Katona Zoltán, a Ti gáz | miskolci üzemigazgatója volt a vendége a miskolci rádió Hétről hétre, hétfőn este elmúlt hétfői adásának. Akkor idő híján nem válaszolhatott minden kérdésre, a kimaradiakat lapunkban pótoljuk. Mikor lesz práz a martintelepi Sik utcában? — kérdezte Nyárádi József. © Sok jóval nem biztathatjuk az érdeklődőt. Valószínű, hogy amikor megkezdik a gázvezeték építését Kistokaj és Szirma irányába, a martintelepi utcákba is bekötik a gázt. Ugyanezt válaszolhatjuk az Alföldi utcán lakóknak is. A 73-312-es telefonról, valamint Galgó Jánosné. a kom- lóstetői 103-es épületből: aziránt érdeklődtek, mikor üzemelik be a gázfűtőkészüléket lakásaikban. • Ezeknek az épületeknek a tetején úgynevezett tetőtéri gázkazánt helyeztek eL. A Fegyver- és Gázkészfrlékgyár szerelői tíz napon belül beszabályozzák a kazánt és utána biztosítják a központi fűtést Keresztes Tiborné az 51-851- es telefonról: mikorra épül meg a gázvezeték a Báthory és a Nyíri soron? Hogyan halad a gázvezeték építése Kom- lóstetőn? © Mint az ott lakók már értesültek róla, két ütemben is gázhoz jutottak volna. Az A-ütemben már az idén lefektették volna a csöveket. A Városgondnokság, amely magára vállalta a szervezés oroszlánrészét, sok, eleire nem- látott akadállyal találta szembe magát. Sokan ugyanis — bár kérték a gáz bekötését — később meggondolták magukat. A második ütem indítását az késlelteti, hogy végül is a tervezettnél kevesebb az igénylő. így egy-egy jelentkezőre 60—120 ezer forintos költség jutna Nem biztos, hogy ennyiért mindenkinek megérné a gáz bekötése. 3^c Péteri Károly, a hegedű készítője adta át a saját készítésű hangszert Bíró Tamásé lett a hegedű Rendhagyó háziverseny Igencsak nehéz helyzetben voit a zsűri szombaton délután a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában: a nehézséget a háziversenyen induló ifjú hegedűsök jó teljesítménye, és az eisö díj szokatlan értéke okozta... A iskola 4 évfolyamáról 16 gyerek indult a versenyen egyenlő esélyekkel: a pontszámokat életkori sajátosságaiknak megfelelően négy korcsoportban kapták meg. Ezzel a felső és alsó évfolyamok nyilvánvaló tudásbeli különbségét egyenlítették ki. A hozzáértő és szakavatott zsűrit Vermes Mária neves zenepedagógus, a Zeneakadémia tanára vezette. A zsűri hosszas tanácskozás után meghozta döntését: az első helyezett Bíró Tamás, a második Jaliubik Mária, a harmadik Illési Erika, a negyedik Almássy Zsuzsa lett, s a közönségdíjat is Bíró Tamás nyerte el. A díjak átadása szokatlan izgalmakkal járt, ugyanis Bíró Tamás teljesítményéért egy hegedűt vehetett át. méghozzá annak készítőjétől, Péteri Károlytól. A hangszer értéke a bizományi becslése szerint 40 ezer forint. Péteri Károly, aki jelenleg műszerészként dolgozik, s amatőr hegedű- . készítő, eddig már hat re- ipek hangsáért épített, melyek mind gazdára találtak; egyikük éppen Ausztriában. A díjként felajánlott hangszer most elérhető közelségben marad, készítője figyelemmel kísérheti „be- érését”, a használat során szerzett tapasztalatok hasznosak a további hegedűk készítéséhez. A nagyértékű hangszer díjként való felajánlása persze reklámként is felfogható, ismertebbé teheti készítője nevét. Péteri Károly hamarosan pályát változtat: eddigi hobbiját választja hivatásul. A szükséges iskola elvégzése után hivatásos hegedűkéSZÍ-' tő lesz Miskolcon az egyet-' len. , Kájé ______ ‘ Síri-Találkozásom az igazi Télapóval Mikulásváró hangulatban készülődtem a lefekvéshez tegnap este, a gyerekek már ágyba dugva, csizmácskáik az ablakban, nemrég ‘ gyömöszöltem beléjük a csomagokat. Éppen magamat helyeztem a pizsamába, amikor megszólalt a csengő az előszobában. Kibotorkáltam, ajtót nyitottam, ki más áll ott, mint maga a Mikulás? — Jó estét! — köszönt a Télapó —, a Télapó vagyok. — Jó estét, a viszont látásra! — viszonoztam illemtudó- an a köszönését —, mi nem rendeltünk Télapót. — És csuktam volna be az ajtót. A Mikulás csizmáját az ajtónyílásba helyezte, mintegy jelezve, hogy nem szeretné, ha megszakítanám a beszélgetés fonalát: — Kérem, én az igazi Télapó vagyok, és önök azáltal rendeltek meg engem, hogy két gyerek is van a családban. Nemdebár? Elismertem a gyerekeket, és újfent közöltem vele, hogy semmilyen művelődési háznak, kisszövetkezetnek, taxis cégnek nem fizettünk be egy fittéit sem, hogy házhoz küldjék valamelyik alkalmi Télapójukat. Még mindig nem hagyta becsukni az ajtót: — Talán nem értette meg, amit mondtam. Én nem alkalmi Télapó vagyok. nem egy ások közül, hanem az igazi. Nem látszott ittasnak a pasas, nem értettem, mi a célja az ugratásnak. — Rendben, maga a Mikulás, És most .mit tegyek? — Semrriit. Hoztam két csomagot' a gyerekeknek, csupán azt kell aláírnia, hogy átvette őket. Hogy odafent el tudjak számolni a küldeménnyel. Szóval itt a svindli! Valamit aláírat velem, aztán nézhetem meg magam. — Köszönöm, már el vagyunk látva ajándékkal, én pedig semmit nem írok alá. Próbálkozzon talán máshol. A Télapón teljes kétségbeesés lett úrrá: — Uram. ne tegye ezt velem! Tudja hányadik helyen járok ugyanígy? — Nem tudom — feleltem —, de azt javaslom, ne nagyon erőltesse ezt a dolgot, mert hátha lesz, aki a rendőrséget hívja. Tudja, ma már nem olyan hiszékenyek a népek. Az öregúr csaknem elsírta magát: — Volt aki a rendőrrel fenyegetett. Értse már meg, engem azért küldtek, mert odafönt úgy ítélik meg, hogy maguknak igenis szükségük van a Mikulásra, szinte mindenkinek jól jön ez a kis segítség. — Mi az, hogy szükségünk van? — méltatlankodtam. Még meg tudtam venni a gyerekeknek a csomagokat. Nem állunk olyan rosszul. — Szörnyű! — mondta a Télapó. — Ahol eljutottam eddig, mindenütt ezt mondták. Hát nem értik meg, hogy igeni is olyan rosszul állnak? Hogy nagy a baj? Gondoltam, sarokba szorítom egy keresztkérdéssel: — Miért nem dobta be a csizmába azokat a csomagokat? Látszott, hogy kész a válasszal: — Azért, mert a lábbelik az ablakon belül vannak. De ha kint Lennének a párkányon ... — Nincs párkány ... — Tudom.. Szóval, ha kint lennének a patkányon, akkor sem várhatja él,r hogy a falon felmásszak ide, a tizedik emeletre. Meg különben is, említettem, hogy alá kelt írnia az átvételi elismervényt. Higgye el, hogy nem vágyóié szélhámos. — Jó, elhiszem. Azt viszont • nemi’ hogy annyira henne- lennénk a slamasz-H tikában. — Akkor nem kelt az ajándék? — Akkor nem. — Rendben —s>- mondta beletörődve, — Megyek. Biztos, hogy minden rendben? — Nincs minden rendben — feleltem —, de nem vészes a helyzet. — Hát akkor adjon egy százast, hoap a fáradozásomnak legyen valami értelme. Könnyed mozdulattal átnyújtottam neki a százast, na higgye, hogy rá vagyunk szorulva a könyör adományra. — A viszontlátásra! — búcsúzott. — Jövő Mikuláskor újra próbálkozik? — kérdeztem, — Már korábban. Tavasszal ismét találkozunk. Tojást hozok, ajándékba. Én leszek a húsvéti nyuszi. Szabados Gábocr 1
