Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-05 / 286. szám
r k A brigád tagjai az acélsodrony minőségét ellenőrzik Harminchatodik születésnapját sem érte meg, és 44 éve halott. Kilenc évig élt Miskolcon és dolgozott marósként Diósgyőrött Barbay Feri, de évtizedek múltán is eleven emléket hagyott. Bennem is, aki a rendőrségi fogdából való szabadulása után körülbelül egy hónapig dolgozhattam együtt vele a MÓKÁN vezető csoportjában, de Antal Feriben is, akivel csak egy ízben beszélt, amikor óvatosságra intette a 17 éves mozigépészt, ne túl feltűnően zavarja technikai fogásokkal a fasiszta háborús filmek vetítését. Pedig a technikai trükkök tőle sem voltak idegenek. Olvasólevelet küldött például az üzemi lapba, s ebben mint Sztálingrádot magyar katonaként megjárt diósgyőri munkás felháborodottan adta elő, hogyan bánnak ott a tanoncokkal. A munkás- olvasók azonnal felismerték, hogy saját gyárukról szól a mese, s az .agitációs hatást tovább növelte, amikor a késve észbe kapó gyári vezetők elrendelték a lap példányainak összeszedését és megsemmisítését. A szerzőnek épp úgy nem jutottak nyomára, mint az 1843. és 1944. szeptemberi diósgyőri békeíüntetés szervezőinek, akik között kimagasló szerepe volt Barbaynak; abban is, hogy több ezer munkást mozgósító eseménynek sikerült spontán jelleget adni. Jelentőségét annál inkább méltatta a moszkvai és a londoni rádió, s mint az 1943-ban Szegeden raboskodó Szilágyi József a felszabadulás után elmondta, a börtönbe vetett kommunistákhoz is eljutott a nagy munkásmegmozdnlás lelkesítő híre. Az agitatin' és a szervező Barbaynál is hatásosabb volt azonban a propagandista, a marxizmusban és általában a közgazdaságtanban, filozófiában képzett Barbay, akinek szakmája követelményeit messze meghaladó műszaki, matematikai és egyéb ismereteit csak sokoldalúságának érzékeltetése végett említem. A hajdani Márciusi Front legifjabb részvevői közül Nyolcvanéves lenne... Barbay Ferenc és a IV10KAN Lett volna-e? Amikor hozzá mérhető társat nem találó özvegyével, ma is Miskolcon (az MTESZ ügyvezető titkáraként) dolgozó lányával, nemzetközi sikerű művészi pálya után hírneves balettmesterként működő fiával, a MÓKÁN még élő 44 harcosával, a debreceni, diósgyőri, miskolci munkások idősebb nemzedékével együtt emlékezünk rá, egy torz korszak keserű tapasztalata nem enged igent válaszolni a kérdésre. Igaz, most újra erősödik a szerencsére kiolthatatlan vagy új- ra-újraéledő remény, hogy olyan fogalmak, mint szabadság és demokrácia egyenlőségjellel, elválaszthatatlanul forrnak össze a szocializmussal. Nemcsak zászlainkon, hanem életünk vagy legalább utódaink életének valóságában is. Vajda Gábor Influenza Ä népfront székházában Társadalmi munkásokat köszöntöttek A hagyományokhoz híven, a társadalmi a lakóterületi és a népfrontmunkában élenjáró miskolciakat köszöntötték a minap a Hazafias Népfront Széchenyi úti székhazában Miskolc felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából. Az ünnepség résztvevőit a Földes Ferenc Gimnázium diákjainak műsora fogadta délután fél 3- kor. A felszabadulás jelentőségét dr. Orosz István, a városi tanács elnökhelyettese méltatta. Joósz Gábor, a Hazafias Népfront városi elnöke az arra érdemeseknek kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Kiváló társadalmi munkás kitüntetésben részesült Nagy Béla, az Avasalja Lakás- és Garázsfenntartó szövetkéz et elnöke, Simon Ferenc, az 1/4. HNF körzeti bizottság aktívája. Kle- ment Tiborné, a II/3. HNF körzeti bizottság aktívája, csontos Lászióné, a H/3. HNF körzeti bizottság aktívája, Nagy Jó- zsefné, a Hl. Sz. HNF területi vezetőség tagja, Nagy Balázs, a III. Sz. HNF területi vezetőség al elnöke, Gyarmati Ferenc, a m/s. Sz. HNF körzeti hizottság alel nők e, tír. Takács József, a lílt. sz. HNF körzeti bizottság aktívája. Ignacz t.ajosnc, a IVA. s Sz. HNF körzeti bizottság tagja. Kovács Agnes, a IV/2. Sz. HNF körzeti bizottság tagja, Macsok Tibor, a IV,«. Sz. HNF körzeti bizottság tagja. Sárvári Endre, a 11,1. Sz. HNF körzeti bizottság aieiitöke. Csóka Emil. a Városi Cigánytanács elnöke, »urai Aladár, a Városi Ctgány- ■tanács tag>e, Molnár Miklós, a Fogyasztók Városi TanáosáJBAk tagja. dr. Nárafainsy Lajos, az Arborétum Baráti Kör vezetőségének tagja. Kásonyi István, az Arborétum Baráti Kör vezetőségének tagja, Kázár Judit, az 1/4. Sz. HNF körzeti bizottság aktívája. Lantos Sándor, a IV/S. Sz. HNF körzeti bizottság aktívája. lakóbízottsági tag. Gál Ferenc, az 1/7. Sz. HNF körzeti bizottság tagja, takótnzottssógi tag Bárány Istvánnc, a TT.tt. sz. HNF körzeti bizottság aktívája, lakó bizottsági ernök. Berényi Andorne, lakétiizottságl elnök, Poppé Zottánné, lakóbizottsági elnök, Tatár József, népi ülnök, Mátvus László, népi tűnök. Juhász Bertalanná, a vá- ■ rosi bíróság irocLaigazgatója. és Márton András mérnök evredee, a Petöfi-iáktenya parancsnoka. Érdemes társadalmi munkás kitti ültetés bér. részesül: 3* népfront-aktba. A mohi rehabfTKSeiós parkban végzett jó munkát o kiévé! lel köszönték meg a KISOSZ megyei szervezetének, a Cementes Mészművek Hejőcsabai Gyára Latinka Sándor szocialista brigádjának és a Miskolci Közlekedési Vállalat Kíltián György KISZ-alapszervezetének. ve maradtam, és megpróbáltam nem mozogni. Ahogy párnába süppedő fejjel a plafont néztem, eszembe jutottak sorra a nagy haldoklók. Newton, az öreg Buddenbrook, és Levin, aki mesterszakács volt Rejtő Jenőnél, és ezzel a szavakkal távozott az életből: pulykát tölts, tűz! Én bezzeg semmi értelmeset nem tudnék mondani. De ki is hallgatná meg? Családom teljes közönynyel tett-vett a lakásban, az élet úgy folyt tovább, mintha a fertőzés meg sem rohant volna. Csak tettetik vajon? Lehet, hogy menthetetlen vagyok? Ha ilyen tempóban dugul el az orrom, akkor hamarosan csak szájon át tudok majd lélegezni, és teljesen kihűlök. Iszonyatos erőfeszítések árán felemeltem a kezemet és odaintettem a nejemet. Orvosságot — ezt olvashatta le a számról. Addigra csak nyöszörögni tudtam, mert már két lázmérő akadt mega torkomon reggel óta. Sajnos a nejem nem bízik a modern orvostudományban, csak a hagyományos gyógymódokat kedveli, amelyek lényege: ha nem is gyógyul meg a beteg, legalább szenvedjen. A következő fél órában bekenték libazsírral a talpamat, hideg priznic került a hasamra, és gyógy- teákkal gőzölték a fejemet. Este kijött a család régi orvosa. Addigra már halluci- náltam is: barackot nyomtam a fejére. A családtagok jeges közönnyel álltak az ágyam felett, és csevegtek az orvossal a tegnapi filmről, miközben az szórakozottan nyomkodta hasamat. Rengetegen vannak így —mondta búcsúzóul —, járvány van! Na persze azt hiszi, hogy ezzel kisebbítheti az ügyet. A tragédia, az élet- halál-küzdelem akkor is az, ha sokan vívják egyszerre. Sorstársaimra gondoltam, és meghatódtam: a világ zakatol tovább, és egy maroknyi kemény férfi küzd a vírusokkal ágyhoz szögezve, magányosan. Éjszaka arról álmodtam, hogy megint eljött Ödön bácsi, a háziorvos. De egyszer csak kacagva lerántotta gumimaszkját: ott állt egy vírus és rám vetette magát. Üvöltve ébredtem. Egy pillanatig még kiabáltam, aztán elhallgattam. No nézd csak, nem reszel a torkom! Felültem, és sikerült. Az orrom szeleit, olajozottan mozogtam. Űj erőre ébredve pattantam ki az ágyból és fütyörészve borotválkoztam. A feleségem szobájából nyögés hallatszott ki. Benyitottam: ott feküdt, mint egy halálos beteg, kiterítve. Teáért, orvosságért, orvosért nyöszörgőit. Ekkora cirkuszt csinálni egy kis megfázásból ... Kiss László if Akik nem lapátolnak, fizetnek..: Az első napon csak enyhe viszketést éreztem a légcsövem tájékán: mintha hangyák másztak volna szép lassan a hörgőim irányába. Este már kifejezett torokszárazság kínozott, és mire felkelt a nap, magatehetetlen emberi roncs voltam. Ízületeimbe mintha homokot szórtak volna, mázsás súly nyomta mellemet, és ha a huzat megmozgatott a fejemen néhány hajszálat, összebor- zongtam a fájdalomtól. Inf-lu-en-zás vagyok — próbáltam kinyögni a nejemnek, aki könnyedén csak annyit mondott: kicsit megfáztál, szivem. Kicsit!? Ha hörgő tüdőmtől tellett volna, feiuvóltök, mint a sebzett berber oroszlán. Kicsit?! Olyan fertőzésem volt, hogy éreztem, miként fickándoznak ereimben a vírusok. Csak acélos akaratomnak volt köszönhető, hogy nem rogytam össze, mint a felrobbantott gyárkémény. Egyelőre feknem várhat Ä December 4. Drótmű- vekben megszokott látvány, hogy hetente többször is külföldi kamionok állnak a gyárudvaron. A sodrómü- gyáregység termékei ma már a skandináv országokon kívül Kínába, Jordániába és Izraelbe is eljutnak. A jó marketing és piaci munka mellett azt is fontosnak tartják, hogy az exportra kerülő drótgyári termékek a lehető legjobb minőségben, mindig határidőre készüljenek el. Ezért alakult meg öt évvel ezelőtt az Export komplex brigád is. Tagjai nem egy munkahelyen dolgoznak, de valamennyien azért munkálkodnak, hogy zökkenőmentes legyen a külpiacra szánt termékek gyártása. — Arra szövetkeztünk — mondja Káderján Gyula gyáregységvezető —, hogy Büntetnek a felügyelők Ha csúszik a járda. Ezekben a napokban nemcsak az autósoknak kell óvatosabban közlekedniük. A gyalogosoknak sem árt vi- gyáziuk. hiszen a járdák korcsolyapályákra emlékeztetnek. Vajon kin, és hogyan lehet számon kérni, ha a házak előtt csúsznak a járdák? Az úttestek takarítására a Miskolci Közúti Igazgatóság és a Közterület-fenntartó Vállalat a felelős. A havas, jeges járdákért azonban már nem őket kell hibáztatni - tudtuk meg Novák Csongortól, a közterület-felügyelet csoportvezetőjétől. A magánházak előtt a tulajdonos, a bérházaknál a házfelügyelő, az üzleteknél az ott dolgozók, a közterületeken pedig a Városgondnokság felel a járdákért. Ha vétenek, nem takarítják el a havat, nem akár a szolgálati utat is lerövidítve, minden akadályt elhárítsunk a folyamatos sózzák a burkolatot, bizony a pénztárcájukba kell nyúlniuk. A közterület-felügyelők i ugyanis járják az utcákat és j bírságolnak. A legjobb eset- j ben elég egy szóbeli figyelmeztetés, a súlyosabbnál már a helyszínen 100—500 forintot fizettetnek, de ha hozzá se kezdett a takarításhoz, feljelentik a feledékeny illetékest. A november 22-i, idei első hóesés után a Széchenyi úton volt a legtöbb gond. Itt ugyanis az üzletek dolgozói közül szinte senki nem fogott seprűt és lapátot. Csak akkor kezdtek a bejáratok előtt seperni, amikor a közterület-felügyelők a mulasztás miatt feljelentették őket. Az elmúlt napokban több, mint öt ven esetben róttak ki büntetést a csúszós, havas járdák miatt. F. H. termelés útjából. A kamionok nem állhatnak hiába a gyárudvaron, s a külföldi partnerek számára a minőség is legalább ilyen fontos. A komplex brigádnak egy- egy tagja a kereskedelmi fő- oszitályon, a termelési főmérnökségen és a fő-technológián dolgozik, így több területet képviselve, jobban tudunk egymásnak segítem. — A karbantartóktól is van brigádtagunk:, példázd a lakatos csoport Fene tő je. Ha ®öbb gép vár nálunk javításra, bizonyosan az exporton dolgozó berendezések megjavításához fog először hozzá — mondja Barkóczi István üzemvezető. — Nem kell feljegyzéseket, leveleket írni ahhoz, hogy a műhelyben előrevegyék a sodrómű elromlott berendezéseit. Tavaly a drótgyárban TTZ millió dollár exportárbevételt könyvelhettek el, az. idén esőnél jóval több, 23,2 millió dollárért adtak el különböző sodronyokat, kábeleket. Az exportra induló szállítmányok döntő részéta sodróműben állítják elő, s igen jó — ötven forint alatti — dollárkitermeléssel dolgoznak, v. is. A kamion Drótgyári exportbngád való fiatal tanár, az akke* éppen a hadtestparancsnokságra szolgálatra vezényel* Balogh Elemér kérte meg 1944-ben rokonát, Barbayt, mint magánál alkalmasabbat egy debreceni marxista kör vezetésére. S ő (aki 1935-ben ment Diósgyőrbe Debrecenből, ahol már öt éve rész* vett a kommunista mozgalomban) gyári munkája, szakszervezeti és illegális tevékenysége mellett a hétvégeken gyakori Debrecenbe biciklizéssel járó feladatot is vállalta a kör tagjai, egy hadapród őrmester és egy honvéd, egy munkáslány és egy református segédlelkész, és két egyetemi hallgató kedvéért. Beszélgetés, olvasmányok ajánlása és megbeszélésre, klasszikus definíciók elsajátíttatása, azaz kapcsolatteremtés és elméleti tisztasággal megalapozott önálló gondolkodás ösztönzése volt a módszere. Így foglalkozót^ a miskolci, diósgyőri ifjúmunkásokkal is, akik közül utóbb egyetemi oktató, tábornok, bankigazgató is került, de a későbbi „fényes” pályafutás nélküliekből is — akárcsak a debreceni körből a MÓKÁN vezetésébe bekapcsolódott Rácz Zoltánból és feleségéből — az ellenállás tevekeny harcosa — s ami a legtöbb — önálló gondolkodású ember lett. Barbay kapcsolatteremtése Fekete Mihállyal, Urháncsok Mihállyal, Nyirő Sándorral, Kovács Imrével, ifjúmunkástanítványain keresztül Szabó Lajossal, és leventéivel lényegében az egész MO- KAN-t, s Hejőcsabától Diósgyőr anyaközségig az egész mai Miskolcot átfogta, A széles összefogás, amelyben vezető részt vállalt, az emberek, akik ebbe bekapcsolódtak, bizonyítják, hogy a nép java-zöme érett volt a felszabadulásra és a szabadságra, nem kellett — mint későbbi vezetők annyi lebecsüléssel és képmutatá»-- sál hirdették — tanítani a demokráciára, miközben éppen a demokrácia ellentétét, az önálló gondolkodás elfojtását gyakorolták. A történészeket óvják attól, hogy azt tárgyalják: mi lett volna, ha __? Mi azonban megkérdezhetjük: mi lett volna, ha december 3-án Űjgyőrből visszafelé kerékpározva nem találkozik Barbay Ferenc egy szovjet előőrssel, s amikor a zsebébe nyúl MOKAN-iga- zolványáért, nem tudván, hogy nem fegyverért nyúl-e, nem teríti le egy géppisztolysorozat? A debreceni körben részt vett Molnár Zoltán így ír Barbayról Tiszta szívvel című művében : „Elvesztettük benne a magyar forradalom egyik legrátermettebb vezetőjét, a magyar párt egyik olyan alakját, akiből hivatott vezető lehetett volna.”