Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-05 / 286. szám

r k A brigád tagjai az acélsodrony minőségét ellenőrzik Harminchatodik születésnap­ját sem érte meg, és 44 éve halott. Kilenc évig élt Miskol­con és dolgozott marósként Diósgyőrött Barbay Feri, de évtizedek múltán is eleven emléket hagyott. Bennem is, aki a rendőrségi fogdából való szabadulása után körülbelül egy hónapig dolgozhattam együtt vele a MÓKÁN vezető csoportjában, de Antal Feriben is, akivel csak egy ízben be­szélt, amikor óvatosságra in­tette a 17 éves mozigépészt, ne túl feltűnően zavarja tech­nikai fogásokkal a fasiszta há­borús filmek vetítését. Pedig a technikai trükkök tőle sem voltak idegenek. Olvasólevelet küldött példá­ul az üzemi lapba, s ebben mint Sztálingrádot magyar katonaként megjárt diósgyő­ri munkás felháborodottan adta elő, hogyan bánnak ott a tanoncokkal. A munkás- olvasók azonnal felismerték, hogy saját gyárukról szól a mese, s az .agitációs hatást tovább növelte, amikor a késve észbe kapó gyári ve­zetők elrendelték a lap pél­dányainak összeszedését és megsemmisítését. A szerző­nek épp úgy nem jutottak nyomára, mint az 1843. és 1944. szeptemberi diósgyőri békeíüntetés szervezőinek, akik között kimagasló sze­repe volt Barbaynak; abban is, hogy több ezer munkást mozgósító eseménynek sike­rült spontán jelleget adni. Jelentőségét annál inkább méltatta a moszkvai és a londoni rádió, s mint az 1943-ban Szegeden rabosko­dó Szilágyi József a felsza­badulás után elmondta, a börtönbe vetett kommunis­tákhoz is eljutott a nagy munkásmegmozdnlás lelkesí­tő híre. Az agitatin' és a szervező Barbaynál is hatásosabb volt azonban a propagandis­ta, a marxizmusban és álta­lában a közgazdaságtanban, filozófiában képzett Barbay, akinek szakmája követelmé­nyeit messze meghaladó mű­szaki, matematikai és egyéb ismereteit csak sokoldalúsá­gának érzékeltetése végett említem. A hajdani Márciusi Front legifjabb részvevői közül Nyolcvanéves lenne... Barbay Ferenc és a IV10KAN Lett volna-e? Amikor hoz­zá mérhető társat nem ta­láló özvegyével, ma is Mis­kolcon (az MTESZ ügyvezető titkáraként) dolgozó lányá­val, nemzetközi sikerű mű­vészi pálya után hírneves balettmesterként működő fiával, a MÓKÁN még élő 44 harcosával, a debreceni, diósgyőri, miskolci munká­sok idősebb nemzedékével együtt emlékezünk rá, egy torz korszak keserű tapasz­talata nem enged igent vá­laszolni a kérdésre. Igaz, most újra erősödik a szeren­csére kiolthatatlan vagy új- ra-újraéledő remény, hogy olyan fogalmak, mint sza­badság és demokrácia egyen­lőségjellel, elválaszthatatlanul forrnak össze a szocializmus­sal. Nemcsak zászlainkon, hanem életünk vagy leg­alább utódaink életének va­lóságában is. Vajda Gábor Influenza Ä népfront székházában Társadalmi munkásokat köszöntöttek A hagyományokhoz híven, a társadalmi a lakóterületi és a népfrontmunkában élenjáró miskolciakat köszön­tötték a minap a Hazafias Népfront Széchenyi úti szék­hazában Miskolc felszaba­dulásának 44. évfordulója alkalmából. Az ünnepség résztvevőit a Földes Ferenc Gimnázium diákjainak mű­sora fogadta délután fél 3- kor. A felszabadulás jelentő­ségét dr. Orosz István, a vá­rosi tanács elnökhelyettese méltatta. Joósz Gábor, a Hazafias Népfront városi el­nöke az arra érdemeseknek kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Kiváló társadalmi munkás ki­tüntetésben részesült Nagy Bé­la, az Avasalja Lakás- és Ga­rázsfenntartó szövetkéz et elnö­ke, Simon Ferenc, az 1/4. HNF körzeti bizottság aktívája. Kle- ment Tiborné, a II/3. HNF kör­zeti bizottság aktívája, csontos Lászióné, a H/3. HNF körzeti bizottság aktívája, Nagy Jó- zsefné, a Hl. Sz. HNF területi vezetőség tagja, Nagy Balázs, a III. Sz. HNF területi vezetőség al elnöke, Gyarmati Ferenc, a m/s. Sz. HNF körzeti hizottság alel nők e, tír. Takács József, a lílt. sz. HNF körzeti bizottság aktívája. Ignacz t.ajosnc, a IVA. s Sz. HNF körzeti bizottság tag­ja. Kovács Agnes, a IV/2. Sz. HNF körzeti bizottság tagja, Macsok Tibor, a IV,«. Sz. HNF körzeti bizottság tagja. Sárvári Endre, a 11,1. Sz. HNF körzeti bizottság aieiitöke. Csóka Emil. a Városi Cigánytanács elnöke, »urai Aladár, a Városi Ctgány- ■tanács tag>e, Molnár Miklós, a Fogyasztók Városi TanáosáJBAk tagja. dr. Nárafainsy Lajos, az Arborétum Baráti Kör vezetősé­gének tagja. Kásonyi István, az Arborétum Baráti Kör vezető­ségének tagja, Kázár Judit, az 1/4. Sz. HNF körzeti bizottság aktívája. Lantos Sándor, a IV/S. Sz. HNF körzeti bizottság aktí­vája. lakóbízottsági tag. Gál Ferenc, az 1/7. Sz. HNF körzeti bizottság tagja, takótnzottssógi tag Bárány Istvánnc, a TT.tt. sz. HNF körzeti bizottság aktívája, lakó bizottsági ernök. Berényi Andorne, lakétiizottságl elnök, Poppé Zottánné, lakóbizottsági elnök, Tatár József, népi ül­nök, Mátvus László, népi tű­nök. Juhász Bertalanná, a vá- ■ rosi bíróság irocLaigazgatója. és Márton András mérnök evredee, a Petöfi-iáktenya parancsnoka. Érdemes társadalmi munkás ki­tti ültetés bér. részesül: 3* nép­front-aktba. A mohi rehabfTKSeiós parkban végzett jó munkát o kiévé! lel köszönték meg a KISOSZ me­gyei szervezetének, a Cement­es Mészművek Hejőcsabai Gyá­ra Latinka Sándor szocialista brigádjának és a Miskolci Köz­lekedési Vállalat Kíltián György KISZ-alapszervezetének. ve maradtam, és megpróbáltam nem mozogni. Ahogy pár­nába süppedő fejjel a plafont néztem, eszembe jutottak sor­ra a nagy haldoklók. Newton, az öreg Bud­denbrook, és Levin, aki mesterszakács volt Rejtő Jenőnél, és ezzel a szavakkal távozott az életből: pulykát tölts, tűz! Én bezzeg semmi értel­meset nem tudnék mondani. De ki is hallgatná meg? Csa­ládom teljes közöny­nyel tett-vett a la­kásban, az élet úgy folyt tovább, mintha a fertőzés meg sem rohant volna. Csak tettetik vajon? Le­het, hogy menthetet­len vagyok? Ha ilyen tempóban dugul el az orrom, akkor hamarosan csak szájon át tudok majd lélegezni, és teljesen kihűlök. Iszonyatos erőfeszí­tések árán felemel­tem a kezemet és odaintettem a neje­met. Orvosságot — ezt olvashatta le a számról. Addigra csak nyöszörögni tud­tam, mert már két lázmérő akadt mega torkomon reggel óta. Sajnos a nejem nem bízik a modern or­vostudományban, csak a hagyományos gyógymódokat ked­veli, amelyek lénye­ge: ha nem is gyó­gyul meg a beteg, legalább szenvedjen. A következő fél órá­ban bekenték liba­zsírral a talpamat, hideg priznic került a hasamra, és gyógy- teákkal gőzölték a fejemet. Este kijött a csa­lád régi orvosa. Ad­digra már halluci- náltam is: barackot nyomtam a fejére. A családtagok jeges kö­zönnyel álltak az ágyam felett, és cse­vegtek az orvossal a tegnapi filmről, mi­közben az szórako­zottan nyomkodta hasamat. Rengetegen vannak így —mond­ta búcsúzóul —, jár­vány van! Na persze azt hiszi, hogy ezzel kisebbítheti az ügyet. A tragédia, az élet- halál-küzdelem ak­kor is az, ha sokan vívják egyszerre. Sorstársaimra gon­doltam, és megha­tódtam: a világ za­katol tovább, és egy maroknyi kemény férfi küzd a vírusok­kal ágyhoz szögezve, magányosan. Éjszaka arról álmodtam, hogy megint eljött Ödön bácsi, a háziorvos. De egyszer csak ka­cagva lerántotta gu­mimaszkját: ott állt egy vírus és rám ve­tette magát. Üvöltve ébredtem. Egy pilla­natig még kiabáltam, aztán elhallgattam. No nézd csak, nem reszel a torkom! Fel­ültem, és sikerült. Az orrom szeleit, olajo­zottan mozogtam. Űj erőre ébredve pat­tantam ki az ágyból és fütyörészve borot­válkoztam. A felesé­gem szobájából nyö­gés hallatszott ki. Benyitottam: ott fe­küdt, mint egy halá­los beteg, kiterítve. Teáért, orvosságért, orvosért nyöszörgőit. Ekkora cirkuszt csi­nálni egy kis megfá­zásból ... Kiss László if Akik nem lapátolnak, fizetnek..: Az első napon csak enyhe viszketést érez­tem a légcsövem tá­jékán: mintha han­gyák másztak volna szép lassan a hörgő­im irányába. Este már kifejezett to­rokszárazság kíno­zott, és mire felkelt a nap, magatehetet­len emberi roncs vol­tam. Ízületeimbe mintha homokot szórtak volna, má­zsás súly nyomta mellemet, és ha a huzat megmozgatott a fejemen néhány hajszálat, összebor- zongtam a fájdalom­tól. Inf-lu-en-zás va­gyok — próbáltam kinyögni a nejem­nek, aki könnyedén csak annyit mondott: kicsit megfáztál, szi­vem. Kicsit!? Ha hör­gő tüdőmtől tellett volna, feiuvóltök, mint a sebzett ber­ber oroszlán. Kicsit?! Olyan fertőzésem volt, hogy éreztem, miként fickándoznak ereimben a vírusok. Csak acélos akara­tomnak volt köszön­hető, hogy nem rogy­tam össze, mint a felrobbantott gyárké­mény. Egyelőre fek­nem várhat Ä December 4. Drótmű- vekben megszokott látvány, hogy hetente többször is kül­földi kamionok állnak a gyárudvaron. A sodrómü- gyáregység termékei ma már a skandináv országokon kí­vül Kínába, Jordániába és Izraelbe is eljutnak. A jó marketing és piaci munka mellett azt is fon­tosnak tartják, hogy az ex­portra kerülő drótgyári ter­mékek a lehető legjobb mi­nőségben, mindig határidő­re készüljenek el. Ezért ala­kult meg öt évvel ezelőtt az Export komplex brigád is. Tagjai nem egy munkahelyen dolgoznak, de valamennyien azért munkálkodnak, hogy zökkenőmentes legyen a kül­piacra szánt termékek gyár­tása. — Arra szövetkeztünk — mondja Káderján Gyula gyáregységvezető —, hogy Büntetnek a felügyelők Ha csúszik a járda. Ezekben a napokban nem­csak az autósoknak kell óva­tosabban közlekedniük. A gyalogosoknak sem árt vi- gyáziuk. hiszen a járdák korcsolyapályákra emlékez­tetnek. Vajon kin, és hogyan lehet számon kérni, ha a házak előtt csúsznak a jár­dák? Az úttestek takarítására a Miskolci Közúti Igazgatóság és a Közterület-fenntartó Vállalat a felelős. A havas, jeges járdákért azonban már nem őket kell hibáztatni - tudtuk meg Novák Csongor­tól, a közterület-felügyelet csoportvezetőjétől. A magán­házak előtt a tulajdonos, a bérházaknál a házfelügyelő, az üzleteknél az ott dolgo­zók, a közterületeken pedig a Városgondnokság felel a járdákért. Ha vétenek, nem takarítják el a havat, nem akár a szolgálati utat is le­rövidítve, minden akadályt elhárítsunk a folyamatos sózzák a burkolatot, bizony a pénztárcájukba kell nyúl­niuk. A közterület-felügyelők i ugyanis járják az utcákat és j bírságolnak. A legjobb eset- j ben elég egy szóbeli figyel­meztetés, a súlyosabbnál már a helyszínen 100—500 forin­tot fizettetnek, de ha hozzá se kezdett a takarításhoz, feljelentik a feledékeny ille­tékest. A november 22-i, idei első hóesés után a Széchenyi úton volt a legtöbb gond. Itt ugyanis az üzletek dol­gozói közül szinte senki nem fogott seprűt és lapátot. Csak akkor kezdtek a bejá­ratok előtt seperni, amikor a közterület-felügyelők a mulasztás miatt feljelentet­ték őket. Az elmúlt napok­ban több, mint öt ven eset­ben róttak ki büntetést a csúszós, havas járdák miatt. F. H. termelés útjából. A kamio­nok nem állhatnak hiába a gyárudvaron, s a külföldi partnerek számára a minő­ség is legalább ilyen fontos. A komplex brigádnak egy- egy tagja a kereskedelmi fő- oszitályon, a termelési fő­mérnökségen és a fő-techno­lógián dolgozik, így több te­rületet képviselve, jobban tudunk egymásnak segítem. — A karbantartóktól is van brigádtagunk:, példázd a lakatos csoport Fene tő je. Ha ®öbb gép vár nálunk javí­tásra, bizonyosan az expor­ton dolgozó berendezések megjavításához fog először hozzá — mondja Barkóczi István üzemvezető. — Nem kell feljegyzéseket, leveleket írni ahhoz, hogy a műhely­ben előrevegyék a sodrómű elromlott berendezéseit. Tavaly a drótgyárban TTZ millió dollár exportárbevé­telt könyvelhettek el, az. idén esőnél jóval több, 23,2 millió dollárért adtak el kü­lönböző sodronyokat, kábe­leket. Az exportra induló szállítmányok döntő részéta sodróműben állítják elő, s igen jó — ötven forint alat­ti — dollárkitermeléssel dol­goznak, v. is. A kamion Drótgyári export­bngád való fiatal tanár, az akke* éppen a hadtestparancsnok­ságra szolgálatra vezényel* Balogh Elemér kérte meg 1944-ben rokonát, Barbayt, mint magánál alkalmasabbat egy debreceni marxista kör vezetésére. S ő (aki 1935-ben ment Diósgyőrbe Debrecen­ből, ahol már öt éve rész* vett a kommunista mozga­lomban) gyári munkája, szakszervezeti és illegális tevékenysége mellett a hét­végeken gyakori Debrecenbe biciklizéssel járó feladatot is vállalta a kör tagjai, egy hadapród őrmester és egy honvéd, egy munkáslány és egy református segédlelkész, és két egyetemi hallgató kedvéért. Beszélgetés, olvas­mányok ajánlása és megbe­szélésre, klasszikus definíciók elsajátíttatása, azaz kapcso­latteremtés és elméleti tisz­tasággal megalapozott önálló gondolkodás ösztönzése volt a módszere. Így foglalkozót^ a miskol­ci, diósgyőri ifjúmunkások­kal is, akik közül utóbb egyetemi oktató, tábornok, bankigazgató is került, de a későbbi „fényes” pályafu­tás nélküliekből is — akár­csak a debreceni körből a MÓKÁN vezetésébe bekap­csolódott Rácz Zoltánból és feleségéből — az ellenállás tevekeny harcosa — s ami a legtöbb — önálló gondol­kodású ember lett. Barbay kapcsolatteremtése Fekete Mihállyal, Urháncsok Mihállyal, Nyirő Sándorral, Kovács Imrével, ifjúmunkás­tanítványain keresztül Sza­bó Lajossal, és leventéivel lényegében az egész MO- KAN-t, s Hejőcsabától Di­ósgyőr anyaközségig az egész mai Miskolcot átfogta, A széles összefogás, amely­ben vezető részt vállalt, az emberek, akik ebbe bekap­csolódtak, bizonyítják, hogy a nép java-zöme érett volt a felszabadulásra és a sza­badságra, nem kellett — mint későbbi vezetők annyi lebecsüléssel és képmutatá»-- sál hirdették — tanítani a demokráciára, miközben ép­pen a demokrácia ellentétét, az önálló gondolkodás elfoj­tását gyakorolták. A történészeket óvják at­tól, hogy azt tárgyalják: mi lett volna, ha __? Mi azonban megkérdezhetjük: mi lett volna, ha december 3-án Űjgyőrből visszafelé kerékpározva nem találko­zik Barbay Ferenc egy szov­jet előőrssel, s amikor a zsebébe nyúl MOKAN-iga- zolványáért, nem tudván, hogy nem fegyverért nyúl-e, nem teríti le egy géppisz­tolysorozat? A debreceni körben részt vett Molnár Zoltán így ír Barbayról Tiszta szívvel című művé­ben : „Elvesztettük benne a magyar forradalom egyik legrátermettebb vezetőjét, a magyar párt egyik olyan alakját, akiből hivatott ve­zető lehetett volna.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom