Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-31 / 308. szám

I

Karnagyot, pályázattal

A nagy mú’tú kórus jövője

Bonyodalmak Bartókoknál

A miskolci Bartók Kórus - lokálpatrióta túlzás nélkül - fogalommá vált az elmúlt évek alatt: a város művészeti nevezetességei kozó tarozik, visz- szavonhatatlanul. Története kerek harminc evre nyúiik vissza: a Liszt Ferenc* zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán a neves körvezető, Kardos Pál néhány tanítványával előbb ; csak időnként, majd egyre 1 inkább rendszeresen jöttek össze. A közös éneklésből — szinte észrevétlenül — létrejött egy amatőr kótus, amelynek a Rónai - Művelődési Központ adott helyet, próbatermet.

Kardos Pálhoz méltó karvezető vette át az akkor még névtelen kórus vezetését: Reményi Janos főiskolai tanár. Ez 1961-ben volt, ezután 24 — munkában és sikerekben gazdag —' év következett. A kórus ebben az időben hét alkalommal vett részt a pécsi nemzetközi kórusfesztiválon, megalapozva ezzel hazai hírnevét az erős mezőnyben. Az eredményes fesztiválszereplések felkeltették a külföld érdeklődését is, meghívás, majd siker következett: 1973-ban a BBC Énekeljenek a népek versenyén első díjat kaptak, majd 1974-ben Arezzóban ismét hasonló eredménnyel végeztek.

1975 jelentős dátum a kórus történetében: ekkor vették fel Bartók Béla nevét,

s noha továbbra is amatőrök maradtak, de szerény tiszteletdíjakkal a városi tanács gondoskodik létükről, magyarán a város kórusává lettek. A sikersorozat folytatódott. két nívódíjat kaptak a Magyar Rádiótól, a spanyolországi. Tolosa Kó- rusversenven két első helyezést értek el, legutóbb pedig az olaszországi Gorizia versenyén ismét elsők lettek, mellé elnyerték a kritikusok díját is.

' Mindezek az eredmények egyenletes, igen magas színvonalat jeleznek, segítenek megítélni a Bartók Kórus munkáját. Pedig nem köny- nyű a feladatuk, mindent tudniuk kell, „jogosítványuk” szerint a’capella jellegű (azaz: kíséret nélküli) és ora- tórikus feladatokat egyaránt el kell látniuk, akár kamarakórus formában is. Ebben a kettős feladatkörben is áz ország legjobb kórusainak egyike a Bartók Kórus. Különös erőssége a női kar.

Reményi János már három éve a Magyar Rádió Gyermekkórusát vezeti, azóta szokatlan formában működik a kórus; két vezetője van. A furcsa megoldás kezdetben jónak tűnt, a feladatokat egymás között megosztva végezte a kórust irányító Balás István és Szűcs Sándor. A kettős vezetés kezdetben a mintegy félszáz tagot számláló kórus megelégedésére is szolgált,

Emberek és esetek

(Miskolci pitaval anno 1788)

Az 1788. éri miskolci tanácsülés! jegyzőkönyvekben leírt büntetőügyekből szemelgettem egy csokorra valót. Lássuk sorjában:

A Hídvégre való Máni Mihálynét azért marasztalták el. s utasították ki Miskolcról, mert hiszékeny embereket arról próbált meggyőzni, hogy ő képes arra, hogy meglássa a földben elrejtett pénzt, s egyéb „helytelen varázslásokat” is elkövetett.

Akkoriban tiltották a kártyázást is. A Szentpéterre való Bory Gyurkát és a Miskolcra való Daru Gyurkát kártyázáson kaptáik rajta, s ezért nem kevesebb, mint 12 pálcaütésre büntették őket. Tegyük azt is hozzá, hogy nem babra, hanem pénzre ment a játék! Daru Gyurkát arra is kötelezték, hogy a

druszájának a tőle elnyert 8 máriást fizesse vissza.

Domby Sámuel doktor úr nevezetes embere volt akkoriban Miskolc városának. A nagytudományú ■ férfiú azonban bármily tiszteletnek is örvendett, ezt szolgálója, a Tokajba való Szalántzy Mária nemigen értékelte. Olyannyira, hogy mikor egyszer a piacra küldte a gazdája, úgy döntött, hogy nem tér többet vissza hozzá. A bevásárlást még utoljára elvégezte, de a vásárolt árut mással küldte el a doktor úrnak. A megszökött leányt azonban visszahozták, s a tanács tíz korbácsütésre ítélte. Vigasza csak az lehetett, hogy továbbá szolgálataira Domby doktor úr sem tartott már igényt, így végül mégiscsak megszabadult a terhes kötelékből.

lír. Csorba Csaba

Újévi túra

A DVTK természetjáró szakosztályán nem látszik a kor, pedig jövőre — 1989- ben — éppen hatvanévesek ... Most is korán ébrednek; hétfőn, az új év első napján, Reggel 9 órakor találkoznak a Marx téren, a 68-as busznál túravezetőjükkel, Lendeczky lAszlóval. Az évnyitó túra útvonala:

Biiklkszentlászfló — Messze- látó — Hősök-forrása — Kőkapu — Bükkszentkereszt —Oroszkút — Nagyrét — Fe- hérkőlápa — Lillafüred lesz. Menet közben, Bükkszent- kereszten, a Nimród vendéglőben a program részeként köszöntik az újesztendőt.

Az üzletek újévi nyitva tartása

December 31-én (szombaton) valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac 14 óráig tart nyitva. Indokolt esetben az élelmiszerüzletek nyitva tartása 16 óráig meghosszabbítható. A ruházati és iparcikküzletek, áruházak szombati nyitva tartási rendjüknek megfelelően üzemelnek. A dohány- édesség- és virágboltok szombati nyitva tartási rendjüknek megfelelően üzemelnek. A vendéglátóhelyek 1989. január 1-én. hajnali 5 óráig tarthatók nyitva.

1989. január 1-én (vasárnap) a

dohány-, édesség- és virágboltok vasárnapi nyitva tartási idejük szerint üzemelnek, minden más üzlet, aruház, piac és vásárcsarnok zárva tart. A vasár- és ünnepnapokon nyitva tartó vendéglátóhelyek üzemelnek és a kijelölt vendéglátóhelyek árusítanak tejet, kenyeret, péksüteményt.

1989. január 2-án (hétfőn) valamennyi kiskereskedelmi egysén * hétfői nyitva tartási rendjének megfelelően üzemel.

Az autóvásárt a szokásos tdő- D4a és helyen megtartják.

olyannyira, - hogy „megszavaztatva őket”, fele-fele arányban voksoltak a két karnagyra. A kórus véleményének megoszlása a valóságot tükrözte, hiszen mindkét kórusvezető — előnyös és kevésbé előnyös oldalait összevetve — egyformán alkalmasnak tűnt és tűniik ma is a kórus vezetésére.

A szisztéma mégsem vált be. a gyakorlatban mégsem lehetett megosztani a feladatokat igazán, s a sikerek .szétosztása,” még reménytelenebbnek bizonyult. Utóbbi — nem jelentéktelen probléma — érzékeltetésére mindössze egyetlen példa: a Filharmóniának érthető módon egy név kell a plakátra, mint karvezető, ez az egy név azonban lehetőleg ne változzék, kapcsolódjon elválaszthatatlanul a kórushoz. A kórus irányítása tehát mind több zöikkenővel működött az utóbbi időben, beleértve a nemrégiben lezajlott — művészileg egyébként eredményes — görög- országi fellépést is.

3fr Bicska Maxi (Raoul Julia) és Jenny (Julia Migenes).

A MAfrlLM íóti műtermében készül

A Koldusoper

Menahem Golan rendezésében

A kórus mindezek miatt most nehéz, de legalábbis bizonytalan átmeneti időszakát éld. Szerencsére nem a létük bizonytalan. Egy ilyen ■kórus hatalmas érték, hasonlóan egy nemes hangszerhez, csak éppen kórus nem vásárolható meg készen egy mestertől... Legjobb megoldásnak az tűnik, hogy a tanács pályázat útján oldja meg a vezető karnagy kiválasztását, s ez hamarosan le is zajlik majd. Az sem titok, hogy Reményi János távozása hatására sok régi kórustag elment, s helyettük újak jöttek. A nagy kórusvezetők vonzereje természetes, a helyükbe lépő utódnak ki kell vívnia az elismerést, méghozzá kemény munkával, „királyi út” ugyanis itt sincs. Emellett — ez sem könnyebb — meg kell szereznie a kórus feltétlen bizalmát is.

Kájé

Vonul a tüntető tömeg, arcuk, ruhájuk csatakos, elnyűtt cipőjük, csizmájuk ütemre csosszan a koszos-nyirkos macskakötieken. Épp a piros lámpás ház elé érnek, amikor egy intésre leállnak. Visszakászálódnak a boltív alá, sorrá rendeződnek megint. Újra kígyóinak a lámpák, lassan gördül az operatőrökkel a felvevőállvány.

Készül a felvétel a MAFILM fóti műtermének Má- riássy-csarnokában. Menahem Golan itt forgatja szuperfilmjét. Kurt Weil csodálatos zenéjével, a Bertold Brecht műve alapján íródott Koldusoperát.

Menahem Golan, a rendező, a Cannon cég egyik társ- tulajdonosa nagy sikerű Mata Hari filmje után már forgatott Magyarországon. Itt készült tavaly a magyar partizánlány története, a SzeA fiúk voltak járatlanok

Reklamáció akkor szokott elhangzani, ha valaki valamiért elégedetlen, vagy úgy érzi, méltánytalanság érte. Ilyenkor rendszerint mindkét fél sértetté lesz. Vannak azonban kivételes esetek is, amikor a dolgok tisztázása nem bosz- szúságot, hanem ellenkezőleg — örömöt, jóleső érzést okoz.

Így történt egy félmondatunk esetében is, amelyet Az első karácsony Magyarországon című, december 24-én megjelent cikkünkben idéztünk. A cikk vége felé Nagy József, Erdélyből idetelepült ember magányosságáról szólva, s őt idézve, azt írtuk, hogy a postánál dolgozó fiai azért nem lehetnek vele a kis ünnepségen, mert „tán nem engedte el őket a főnök”.

Ebben a kijelentésben — éppen ezért idéztük szó szerint —, nem volt semmi bizonyosság, még kevésbé sértő szándék, mégis megbántott valakit. Éppen azt a „főnököt”, aki nemhogy akadályozta volna a Nagy testvéreket abban, hogy apjukkal tölthessék első magyarországi karácsonyukat, hanem ellenkezőleg — mindent megtett azért, hogy a fiúk időben eljussanak a gyülekezőhelyre. Csakhogy — amint mondani szokták, „szegény embert az ág is húzza”. A Nagy fiúk — ennyire úgy látszik, még nem „nagyok” — egyszerűen nem találták meg a Borsodtávhő üléstermét. Amint Tamás Tibor, a posta szállítási üzemvezetője elmondta, a fiúk idejében elmentek felöltözni, bő félórát keresték az említett termet, de nem találták. Valószínűleg valamilyen kivilágított, tágas helyre, teremre gondoltak, de tény az, hogy nem találtak oda. Apjuk persze ezt nem tudhatta — hiszen nem laknak együtt —, s így gondolhatott arra, hogy nem engedték el a fiúkat.

Ami ebben a sajnálatos tévedésben mégis örömkeltő és jóleső érzést, okoz, az az, hogy Tamás Tibor talán többet bosszankodott ezen, mint a fiúk. Amint mondta, az egész szállítási osztály, de ő maga is mindent megtesz azért, hogy a fiúk jól érezzék magukat, s mivel igen jó munkaerőnek bizqnyultak, arra is gondoltak, hogy iskolába küldik őket. Tamás Tibor „reklamációja” a Nagy fiúk esete kapcsán így hozta a felszínre egy munkahely — a posta szállítási üzeme — jó hangulatát, koliegalitását; számunkra pedig azt az értesülést, hogy van olyan munkahely, ahol az emberek törődnek egymással.

Gyöngyösi Gábor

nes Hanna. Most a Koldusopera felvételei folynak. Szeptember 26-tól mindennap tizenegy—tizenkét órát dolgoznak a műtermekben. Csak két külső felvétel volt: egy nap a Vígszínházban, egy pedig a Várban.

Foton ncgy helyszín épült. Bertalan Tivadar formálta meg az 1830-as évek Londonjának utcahelyszíneit, a piacokat, a börtönt, az istállót, az üzleteket, köztük Peachum kereskedését, hiteles tűzhelyekkel, pultokkal, ablakmélyedésekkel. A börtön fala koszosfeketére festett, rücskös hungarocell. A Várkonyi-műteremben a kikötő díszlete, a hajóorr a közeli felvételekhez, a daruk, a raktárépületek, előttük bálák, hordók, hegye magaslik. A hajóhad is készen áll már: egyméterestől a háromméteresig. A hajó formájú fakereteken árboc, a méretnek megfelelő, feszülő és feltekert vitorlákkal.

A Máriássy-műterem az utcák Kai. házakkal, sarkokkal, átjárókkal, sikátorokkal, üzletekkel, kutakkal London képét mutatja. Két- hónapig épült. Volt olyan nap, hogy kétszázan dolgoztak, építészek, ácsok, asztalosok, kőművesek, festők, villanyszerelők, azért, hogy minden hiteles legyen.

A forradalmi jelenetben háromszáz statiszta dolgozott tizenhat lovas, ropogtak a fegyverek, és hat méter magasból kaszkadőrök zuhantak, a csata hevében lovak buktak fel. A csendesebb forgatási napokon keve- vesebb a statiszta, ilyenkor negyvenen—hatvanan vannak, árusok és utcalányok,

London népe. Beszélgetnek, sétálnak, vonulnak, veszekszenek Ragályi Elemér és Szabó Gábor operatőrök kamerája előtt.

A főszereplők sztárok. Bicska Maxi: Raoul Julia, Jenny : Julia Migenes (a magyar közönség a Carmenból ismerheti), Peachum: Richard Harris, Peachumné: Julia Walters, az utcai énekes: Roger Daultry (a Who együttes szólóénekese), s még húszán, neves közreműködők Amerikából és Angliából. A magyar táncosokat, a szereplő tizenhármat, kétszáz " jelentkezőből toborozták, mert karakteres arcok, mozdulatok kellettek. Á gyönyörű jelmezek jó része külföldről érkezett, de sok készült itthon is, a négy más országbeli szabász irányításával, John Blaamfield fantasztikusan szép tervei szerint.

A háromórásra tervezett film sok munkát ad a MAFILM nemzetközi gyártás- csoportjának is. Az építési anyagok, a gerendák, deszkák beszerzése számukra sem könnyű. Ennek a hetven forgatási napnak a költsége sokszorosa egy magyar filmre szánt költségnek. De ennek a filmnek az amerikai filmigényeknek is meg kell felelnie, a rendező pe dig a Cannes-i Filmfesztiválra szánja. A forgatás eredményessége a magyar félnek sem érdektelen. A MAFILM bővítheti technikai felszereléseit. S így ez a többlet a hazai filmgyártást is gazdagíthatja. A filmet pedig — minden reményünk meg lehet rá — jövőre, vagy azután mi is megtekinthetjük.

J. A.

■y. Menahem Golan a börtönjelenetet állítja be. Mellette Ragályi Elemér, a film egyik operatőre.