Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-03 / 285. szám

1944—45. Miskolc üzemeiben I. Kőszénbánya, mésztelep f Miskolc vörös lakosai számára 1944. decem­ber elején véget ért a háború, megindulhatott az élet. A háborút követő újjáépítés munkáját akkor értékelhetjük igazán, ha ismerjük a vesz­teségeket. A korabeli történések iratanyaga ez esetben segítségünkre volt. 1945-ben a város műszaki ügyosztálya felmérte a nagy- és közép­üzemek háborús veszteségét, o termelés megin­dításának lehetőségét. Megemlékezésül Miskolc gyárainak állapotáról idézünk fel néhány jel­lemző adatot. 5S MAGYAR ÁLTALÁNOS KÖSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSULAT MISKOLC-DIÓSGYŐRI MÉSZTELEPÉNEK ÜZEMVEZETŐSÉGE, HEJÖCSABA. L-yelc.m : ÜZEMVEZETŐSÉG, HEJÖCSABA (BORSODMEGYE.) Álloméi r DIÓSGYŐRI MÉSZTELEP. SORGONYCIM : ÖZE MVEZET ŐSÉG, HEJÖCSABA Hejőcsubuy 191­A görömböly-tapolcai mész- | kőbányában, mely a város I j tulajdonát képező gyógy íür- I dő közelében települt. 1900- i ban a Weisskopf cég kezdte meg a mészkő kitermelését a görög katolikus püspökségtől i bérelt területen. Az első években szekereken szállí­tották a jó minőségű mész­követ Miskolc város építke­zéséhez és utak készítéséhez. Később egy 4,2 km hosszú iparvasutat építettek és ele­inte lóvontatással, később gőzmozdonnyai szállították le a követ a Hejőcsaba község határában lévő MÁV-kitérő rakterületére. Ettől az időtől kezdve a Weisskopf cég tá­volabbi fogyasztóknak is szállított. 1912-ben a Magyar Álta­lános Kőbánya Rt. vette bér­letbe a kőbányát, Hejőcsabán felépítette a 34 kamrás kör­kemencét, és berendezkedett égetett mész gyártására. A körkemence 1912—13-ban épült, az első égetés két tűz­zel, 1914 tavaszán történt meg, ami a kemence száz- í százalékos kihasználását je­lentette. A napi termelés át­lagosan 8—10 vagon égetett mész és napi 180—200 köb­méter kő volt. A mészége- tésnél fel nem használt mészkövet a MÁV. a cukor­gyárak és Miskolc város építkezéseinél haszná'ták fel. A diósgyőri és ózdi kohók innen szerezték be a vas­gyártáshoz fontos mészkő- és mészszükségletükét. Az üzem 1943-ban 43 407 köbméter mészkövet termelt ki. 279 700 mázsa meszet ége­tett. 1945-ben 10 116 köbmé­ter a mészkőtermeié!}, és 50 900 mázsa az égetett mész. A termelés a háború után csaknem egyötödére csök­kent. Ennek oka az, hogy az üzemi berendezések egy ré­sze megsérült, másrészt a szén-, anyag- és az élelmi­szer hiánya is nagymérték­ben befolyásolta a termelés zavartalanságát. 1944. no­vember 11-től január 2-ig az üzem termelése szünetelt. A hadi események előtt 9 tisztviselő és 140 munkás dolgozott az üzemben, a ter­melés megindításakor a lét­Gershwintől Bernsteiniß Hangverseny az egyetemen f A Nehézipari Műszaki Egye* tem díszes aulája adott ott­hont a Miskolci Szimfonikus Zenekar legutóbbi hangverse­nyének, melynek műsorán szá­zadunk amerikai és angol do­yenjeinek művei szerepeltek. A Miskolci Szimfonikus Zenekart ezúttal Gémesi Géza vezé­nyelte, aki zeneszerző, utolsó éves karmesterképzős növendék és a Zeneművészeti Szakközép- iskola tanára. Az első pillanatban fel­tűnt, hogy a karmester ve­zénylése eltér a megszokot­tól. Rendkívül dinamikus, átélt, szinte sajátos koreog­ráfiája van. Így közelített már a műsort kezdő Candi- de-nyitányhoz, Bernstein művéhez. Hazai közönségünk előtt nem ismeretlen Leo­nard Bernstein. Elsősorban mint karmester, zbngora- művész és a zene műhely­titkait feltáró, okosan, hoz­záértően és magávalragadó- en magyarázó muzsikus. Zeneszerzői munkássága ke­vésbé ismert, pedig mint azt a pezsgő, rendkívül dalla­mos és ritmikus nyitány is példázza, komponistaként is népszerű, populáris műveket írt. Gémesi Géza vezényle­tével mind ebben a műsor- számban, mind a többiben igen egységesen és magas színvonalon szólalt meg vá­rosunk zenekara. A népszerű műsorban mint kuriózum csendült fel a 75 éve született Benjamin Britten műve: A fiatal Apol­ló. A zongoraszólóra, vonós­szólistákra és vonószenekar­ra írott irodalmi inspiráció nyomán született alkotás ér­dekessége, hogy évtizedekig nem játszották, mert az an­gol zeneszerző ismeretlen okból visszavonta a művet. A fiatalkori opusz kiváló szólistái: Kiss Zsuzsa — zon­gora, Gál Károly és Fodor Éva — hegedű, Bonyhai La­jos — brácsa és Nemes Ta­más — gordonka voltak. A kitűnően hangzó aulában élménytadóan szólalt meg kevéssé ismert amerikai szerző Samuel Barber: Ada­giója vonószenekarra. A koncert zárószáma Gershwin: Egy amerikai Pá­rizsban című műve maximá­lis teljesítményre sarkalta a zenekart és karmesterét. A népszerű mű hatásosan és meggyőzően csendült fel. Ügy tűnt, a rendkívül tem­peramentumos dirigálás -A. bár látványnak nem ideális — előcsalogatta a jellegze­tesen amerikai zenei anyag­ból hatásosan felrakott kom­pozíció valamennyi értékét. Barta Péter A 100 Folk Celsius és nyolc Mikulás A 100 Folk Celsius együt- I forint a belépő, a 14 éven tes lép fel december 7-én | aluli gyerekeknek nem kell szerdán este a városi sport- I fizetniük. A fél 7-kor kez- csamokban. A mikulási gye- i dődő Télapó-esten nyolc Cekműsorra felnőtteknek 50 I Mikulás is közreműködik. szám 7 tisztviselő és 110 munkás volt. Üzemképes állapotban ma­radtak meg a telep gépei és felszerelései: 1 körkemence, 1 gépi kőzúzó, 1 golyós ma­lom. 3 gőzmozdony, 240 kő- szállító fa- és vascsille. 4 fúrókalapács, 1 fúróélezőgép, 2 motormeghajtású sikló felvonógép, 1 szállító fékmű és 4,3 km hosszú. 760 mm nyomtávú iparvasút. A lég­sűrítő berendezés a hajtó­szíj hiánya miatt használ­hatatlan volt A 240 db, 15 000 mm hosszú, 7—8 mm vastag hajtószíjat valamely más üzem gépéről lehetett volna leszerelni. Az év kezdetekor 15 va­gon égetett mész, 8 vagon mészpor, 1,5 vagon mészhid- rát. 2 vagem mészkőliszt és 1500 köbméter nyersmészkő volt a telepen, üzemanyag nem maradt semmi. Beszerzendő alapanyagként és alkatrészként a telepveze­tés az alábbiakat jelölte meg; gyutacs és gyújtózsi­nór a sajószentpéteri és ru- dolftelepi üzemektől. Komp­resszorolaj, gépolaj, henger­olaj, sínszeg, kompresszor­szíj, esíllekenőcs, dinamó­olaj, vonószíj, sínheveder­csavar, kőolaj, benzin, kar- bid és izzólámpa a diósgyő­ri vasgyártól vagy a Borsodi Szénbányák Rt üzemeitől. Rostált aknaszenet a Borso­di Szénbányák Rt rudolfte- lepi és darabszenet a Borso­di Szénbányák Rt kdráldi üzemétől. (Folytatjuk) Seresné Szegői! Anna A remekeket az idén is sokan megcsodálták. Szakácsok és cukrászok versenglek A fiatalok remekei Hagyomány már, hogy min­den évben megrendezik váro­sunk felszabaduiásának tiszte­letére a hidegkonyhai és cuk­rászati bemutatót és versenyt az Aranycsillag vendéglátóház­ban. Így volt ez az idén is: tegnap délelőtt 10 órakor nyílt meg a remekek kiállítása. A szervezők ezúttal is a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat KISZ-bizottsága és a Gasztronómiai Társaság vol­tak. Az is hagyománynak számít hogy ezen a verse­nyen és bemutatón a fiata­lok vesznek részt, azaz a Elmarad a közönség- találkozó A Miskolci Nemzeti Szín­házban ma délutánra meg­hirdetett, a Szabaccság Mu- csán előadását követő közön­ségtalálkozó elmarad. Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szamunkásképző, va­lamint a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző tanulói. Az idén a cukrászok közül Patrik Ka­talin lett az első, a 907-es cukrászüzemből, a szakácsok közül pedig Fórisch Zsolt, • központi hidegkonyháról. A Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző tanulói asztaldíszeket készi- tettek. A legjobbnak Kiss Anikó munkáját találta a közönség és a szakmai zsűri. Erkélyjelenet a Rónaiban Rómeó és Júlia Júlia nőiruha-készítő lesz hamarosan, Rómeó már leérett­ségizett, most elektronikai mű­szerésznek készül. Mindez nem Veronában történik - ezt ki­találhatták. .. Júliát Balogh Ibolyának, Rómeót pedig Lászlófalvi Pálnak hívják, mind­ketten a 101. Számú Szemere Bertalan Ipari Szakmunkáskép- *ző Intézet irodalmi színpadá­nak tagjai. Rómeó és Júlia szerepé­ben tegnap délelőtt, a Ró­nai Művelődési Központ Átadták a díjakat színpadán léptek fel társa­ikkal együtt. Ez volt az is­kola hagyományos ünnepi műsora, melyet évről évre megrendeznek, és amelynek elkészítése „jnunkaköri kö­telessége” az irodalmi szín­padnak. A folyamatosan ötödik éve működő iskolai társulat most második alka­lommal szakított a megszo­kott ünnepélyek menetrend­jével, s helyette igényes színpadi produkcióval ruk­kolt elő. Tavaly Sütő András Alom­kommandóját adták elő, az idén pedig azért esett a vá­lasztás Shakespeare művé­re, mert ez kötelező olvas­mánya a másodikosoknak, s ilyen módon talán közelebb kerül hozzájuk, mintha A kulturált városi körny Tegnap tartották meg a Környezeti kultúra akció idei versenymozgalmainak díjkiosztó ünnepségét. A vá­rosi tanács hivatalának ta­nácstermében Homolya Gi­zella, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságá­nak titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, akik ezután a Nagyváthy utcai Általános Iskola tanulóinak műsorát tekinthették meg. A Kulturált városi környeze­tért versenymozgalom idei díjait dr. Kovács László, a városi tanács elnöke adta át az arra érdemeseknek. A családiházas Övezetek utcái ».őzül az Erdő utca bizonyult a legjobbnak. Második lett a Ke­mény, harmadik a Zalka Máté utca. A helyezettek 50, 45, il­letve 40 ezer forint értékű köz­területi karbantartásra számít­hatnak jövőre. A lakásszövetkezet! épületek versenyében a Derkovits utca 48. vitte el a pálmát. Második a Bársony János utca 1—5., har­madik a Jósika utca 1—3. sz. épület lett. 30, 25, illetve 20 ezer forint pénzjutalomban ré­szesültek, amit közös helyiség kialakítására fordíthatnak. A társasházak versenyében el­ső a Fényesvölgyi u. 13—19., második az Esterházy u. 1. sz., harmadik a Kölcsey utca 29—31. sz. épület lett. A nyereményük szintén 30, 25 és 20 ezer forint. MISKOLC A Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat kezelésében lévő épületek közül a Vologda utca 22—26. számú ház bizonyult a legjobb­nak. A második a Kondor Béla utca 14—18., a harmadik pedig a Szentpéteri kapu 93. számú épület lett. A helyezetteknek 30, 25. illetve 20 ezer forint értékű, soron kívüli felújítást végeztet el a MIK. A többi kategória helyezettjei vándorserleget és emléklapot kaptak. A művelődési intézmények versenyében az óvodák közül első a Chlepkó Ede utcai, má­sodik a Selyemrét u. 38. szám, harmadik a Vár u. 20. szám alatti óvoda. Az általános iskolák közül a 14. Sz. lett az első. A második hely a 38. Sz., a harmadik pe­dig a 35. Sz. Általános Iskolá­nak jutott. A középiskolások versenyében a legjobbnak a Földes Ferenc Gimnázium bizonyult. Második a 101. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, míg a harmadik a Kohóipari Szakközépiskola lett. Az egészségügyi intézmények közül első a 26. Sz. Bölcsőde, másodiu a 9. Sz. Bölcsőde, a harmadik a Vasgyári Kórház. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari egységek kategóriájában a Spaten sörbárnak jutott a leg­előkelőbb helyezés. Második az Autóker József Attila u. 72. sz. | alatti üzletháza, a harmadik pedig a Park Motel lett. A vállalatok és egyéb intéz­mények közül első a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat közpon­ti irodaháza, második a Digép központi gyártelepe, harmadik a HCM központi gyárteiepe lett. A tegnapi ünnepségen Homo­lya Gizella, a Mintakert és a Bemutató állattartó udvar akci­ók díjait is átadta. A Mintakert-akció díjazottjai — jutalmuk oklevél és vásárlási utalvány — a következők: első Köpeczi János- Kiemelt első díjban részesült dr. Kovács Miklós. Második díjat Szederké­nyi Géza, harmadikat Székely Miklós kapott. A bírálóbizottság Hájer Györgyöt, Benkó Vincét, dr. Boros Attilát, Tóth Ottót, Csene-eri Pált és Csatári Ernőt is díjazásra méltónak tartotta. A Bemutató állattartó udvar akció díjazottjai, Margóczi La­jos és Horpácsi István szintén oklevelet és vásárlási utalványt vehettek át. A Környezeti kultúra akció versenymozgalmainak díjkiosztó ünnepségén emléklappal köszön­ték meg a versenyek bírálóbi­zottságaiban részt vevők mun­káját is. „csak” elolvasnák. Az iskola két tanára — Jónás Béla és Deres László — vezetésével már nyáron megindult a felkészülés. (Jó­nás Béla az előadást szín­padra állító rendező. Deres László pedig az irodalmi színpad vezetője). Kemény munka áll a társulat mö­gött, a nehéz veretű mon­datokat profi szövegisme­rettel, szépen artikulálva adták elő, lelkesedésük pe­dig — a dolog természeté­ből adódóan — felülmúlta a hivatásos szintet. Az előadás afféle kereszt- metszet Shakespeare művé­ből. nagyjából egy órában adták elő a darab legfonto­sabb jeleneteit, a Zeffirelli- filmből megismert zenei be­tétekkel. A zenét ugyancsak az iskola tanulói szolgáltat­ták', méltó színvonalon. Var­sányi Tibor szintetizátoron, Ginke Csaba szólógitáron, Kiss Tamás basszusgitáron működött közre. Meglepő volt a díszletek és a jelmezek színvonala: emögött nem lappang sem­miféle titok, segítőkészség és rugalmasság eredménye a színpadkép. A díszleteket és a jelmezeket a Miskolci Nemzeti Színház adta, a Ró­nai Művelődési Központ pe­dig a színháztermet. Pénzt egyik intézmény sem kért — hiába is kért volna —, helyette inkább hasonló se­gítséget várnak ha elrom­lik a színház autója, vagy éppen a vízvezeték a Ró­naiban. Kájé

Next

/
Oldalképek
Tartalom