Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-23 / 302. szám
Családi körben afr Sokszor vannak így együtt a Csetneki család gyermekei. (Fejér Ernő felvételei) Stop, egy percre! 4L. V Amokfuíók az utakon Tanácsion, anpszerepben \ jfc Mind a ketten közéleti emberek. rm Egy KJ-s rendszámú, világos Lada 1200-as úgy előzött a harsányi út be nem látható kanyaraiban, hogy meghúlt a vér az arra közlekedőkben szerdán délután. Tapasztalt volánforgatók szerint ilyen mutatványt józanul, öngyilkossági szándék nélkül ritkán produkálnak •x autósok. Ahogyan megfigyeltük, a száguldozó jármű kormányánál egy fiatalember ült, akinek a vezetői engedélye nem lehetett valami régi keletű. S azt is feltételezzük, hogy nem tartoznak a kedves olvasmányai közé a közlekedésbiztonsági tanács kiadványai, amelyekben a baleseAz ajándékdobozok, csomagok még kedvesebbek lesznek, ha ilyen kis színes rajzokkal, festményekkel gazdagítjuk, vagy a kis figurákat színes, öntapadós papírból kivágva, felragasztjuk. Megrajzolhatjuk vagy ráfesthetjük a névjegynél kicsit nagyobb fehér kartonra is; egyik végébe ollóval pici lyukat fúrunk, és aranyszálat befűzve, rákötjük az ajándékcsomagra, dobozra, de ha tek okaként egyre sűrűbben szerepel a szabálytalan előzés. Ez az a szabálysértés, ami látszólag megfoghatatlannak tűnik. Csak akkor fizetnek rá a gyorshajtók, ha már megtörtént a baj. Ha koccannak, ha ütköznek, ha tragédiát okoznak, a bíróság előtt felelnek meggondolatlanságukért. Ám előtte bizonyára már több százszor kockáztattak úgy, hogy csak a forgalomban résztvevők jóindulatával úszták meg a balesetet. Amikor a szembejövő előző jármű vezetője az útpadkára szorít, fékezésre, megállásra kényszerít, legfeljebb rávillogunk, kezünk feltartásával sok ilyet készítünk, akár fenyőfára — díszként — is felfüggeszthetjük. Gyerekholmik díszítésére is alkalmasak a vidám motívumok: színes gyapjúfonállal, gyöngyperiével, ezüst- és aranyszállal (szál-, lánc- és laposöltéssel) hímezve, az egyszerű pulóverek, pamutgarbók, pizsamák, blúzok, ingek, nadrágok melles része sokkal csinosabb lesz, nagyobb örömöt okozhat. figyelmeztetjük. Ezek a végül is szerencsésen végződő durva szabálytalanságok szolgáltatják az önbizalmat a „mindenáron előzési” szenvedélyhez. Idáig ritkán hallottunk arról, hogy bárkit is megbüntettek egy-egy veszélyesnek bizonyult szabálytalan előzésért az országúton, ahol a nagyobb tempó miatt az ilyen akciók életveszélyesek. Az írás elején említett Lada kormányosa is tudja: ezekért a közúti manőverekért csak akkor büntetik meg ha rajtavesztett, vagy éppen egy rendőrautó halad mögötte. Elvileg tehát a szabálytalanságok sorozatának számához képest minimális a kockázat A jövőben persze nem így lesz; tapasztalhatták már az ; ámokfutók. A mQtoros rendőrök egyre gyakrabban tűnnek fel azokon az útszakaszokon, ahol megszaporodtak a balesetek. Nem titok, hogy távcsővel tartják szemmel az országutat, s nem restek a szabálytalanul előzők nyomába eredni. A Yamaha nyergében ülő rendőrökkel pedig nem érdemes versenyezni. Kevés olyan kocsi fut a hazai utakon, amellyel egérutat nyerhetnek előlük. S akik ily módon fizetik ki a szabálytalan előzésért járó büntetést olcsóbban megússzák, mint azok, akik valamilyen baleset következményeként számolnak el tettükkel. Sz. I. — Nagyi, te annyit szerepelsz az újságban! — ezzel állított be a múltko" az unokája. A kilencéves Attila nemrégen fotón is láthatta, amikor átvette a Miskolcért emiékplakettet. Tanácstagi munkáját ismerték el ezzel. Sok minden történt a 64- es miskolci választókerületben az utóbbi időben. Az Üjítók utcájában önerőből gázvezetéket építettek. A lakók hetven százaléka nyugdíjas, s az a nem kis meglepetés érte őket, hogy a költségeikből visszatérítettek, mert a tanácstagi alap egy részét közmegegyezéssel erre szánták. Három, eddig kivilágításán utca hamarosan közvilágítást kap ugyancsak ebből a keretből. Ám amiért a tanácstagot a legnagyobb közszeretet övezi, az az idősek klubjának létrehozása a Rácz Ádám utcában. — Hogy milyen áldás az idős emberek számára egy ilyen klub, azt szegény megboldogult édesapámon láttam. Én is nyugodt voltam, hogy nincs egész nap egyedül. Olyan társasági élet alakul ki közöttük, amilyenre ők vágynak. S itt különösen szükség van rá, hiszen egyre öregszik a Győri kapui lakótelep. • HA A FÉRJ HAZAJÖN — Hogyan lesz egy háromgyermekes édesanya közéleti ember? — Pusztán emberszere tétből — állítja Csetneki József né. Ám a család előtörténetéből kiderül; édesapja — Koics Flórián — életútjának is sok köze . volt ahhoz, hogy lánya átvette tőle a stafétabotot. Hogy nem ismeri a fáradságot, és nem tiszteli a hivatalos ajtókat. — S mit szói ahhoz a férj, hogy a felesége rendkívül elfoglalt asszony? — Valójában én is azt csinálom, amit ő — válaszolja a családfő. — Ha más alkat lennék, már alighanem összerúgtuk volna a port. Mert a tanácstagi munka kötelmei nincsenek tekintettel a családi életre. Bizony előfordul, hogy hazajövök a gyárból — a Digép- ben vagyok lakatos —, lepihennék, de már csöng a telefon, vagy személyesen keresi valaki a feleségem. Ám ezt végül is tulajdonképpen közösen vállaltuk ... — a férjem ugyanis a körzetem egyik lakóbizottsági elnöke. S a másik négyet is csak dicsérni tudom. Itt vannak a pincénkben a társadalmi munkához szükséges szerszámok, mindig kéznél. Ragyogóan tudnak szervezni, kitűnő az együttműködés közöttünk. — Valamit valamiért... Én is nyugodtan vehetem fel a szolgálatot a munkásőrségben, s énekelhetek a kórusomban. Ha szükséges, segít gépelni, én pedig viszem a családot a közös kirándulásokra. • MINDENKINEK MEGVOLT A RESZORTJA ■V-. No, és a három gyerek? Nem berzenkedtek, hogy nékik kevesebb jut' az anyai gondoskodásból? A kérdésre a legilletéke- sebbek válaszolnak. Hiszen itt vannak mindnyájan, a három meny és a két unoka is, mint nem is ritkán. — Amikor édesanyánk ezt a megbízatást elvállalta, már teljesen önállóak voltunk. De korábban sem okozott gondot, ha nekünk kellett megmelegíteni az ebédet. Mindenkinek megvolt a maga reszortja — mondja a rangidős András, aki a postai tervezőknél programozó. — Én kifejezetten szerettem fát vágni és fűteni, amikor még kályha mellett melegedtünk — emlékszik Attila, ő hivatásos katona ■*... lett... . ..jv* f — És én voltam a csőm- '* bék — gondol vissza József azokra az időkre, amikor' még be kellett magát ügyeskedni a nagyok csapatába. Előfordult, hogy nem síké-3®1' rült, de akkor sem keseregtem sokáig, hiszen a” te nagymamáék mindig tárt karokkal fogadtak. •,*>; • A GRUNDON KEZDŐDÖTT... *** ■.óste Ahogy a gyermekévekre visszaemlékeznek: nem voltak anyámasszony katonát. A Győri kapuban ugyanis csodálatos grundéletet élt húsz tizenéves fiú és két kiválasztott lánypajtásuk. A lakásokat kurblis telefon kötötte Össze. Elég volt egynek kiadni a, jelszót, hogy papírgyűjtés, szederszedés, vagy kerékpártúra indul. Á szedret, a papírt eladták, s ebből rendeztek tábortüze* szalonnasütést. A legtermészetesebb módon lettek tehát közösségi és közéleti emberek. András és a felesége szenvedélyes fotós, vasasszakkör tagjai. Most a szolnoki nemzetközi pálya- . zatra készülnek. József a sárospataki tanítóképző fois- f kola KISZ-titkára volt, a Ki mit tud? országos selej- * tezőjéig jutott a „mai dal** ' kategóriában. Mint pedagógusházaspár, Ernődön kaptak szolgálati lakást a feleségével. • ; K Ez a tíztagú család W1 ‘ körbe Csertnekiné karácsoAz ajándék mellé Á sintér és kutyája Ez a kis történet egy kóbor ebből lett kutyáról és egy sánta sintérből lett emberről szól. Amikor az egyforma bányászkolóniák tövében a poros úton feltűnt az olajzöldre festett, aránytalanul rövid, s így magas, ágyútalphoz hasonló, vaslemezből készült kocsi, rácsos ablakaival az elébe fogott két gebe lóval és a bakon a szakállas sánta sin- térrel, az asszonyok berántották a lakásokba az udvaron játszó gyerekeket, Bacskor néni kapkodó mozdulattal keresztet vetett fekete kendős fejére és csak ennyit mondott: „A sátánok között is a sánta a leggonoszabb!” Az ablak üvege mögül lestük, nem egyszer fogvacogva, hogyan kapja el a sintér a fémvesszőre erősített, vékony, fényes acélhuzalból készült hurokkal a kutyákat. Azt is végigéltük, amikor a telep legnagyobb és legerősebb kutyáját. Farkast hurkolta meg. Hallottuk a nagy testű állat üvöltését, később vinnyogását, láttuk habtól fehértó száját, vicsorgó fogsorát. A sánta sintérnek segítője is volt, nyurga vékony suhanc, aki mindig kesztyűben dolgozott; ő rakta fel a meghurkolt kutyákat a kocsi hátsó rácsos ajtaján. A telepen őrs nem volt, csak csendőrpihenő. Kerékpárral jött a járőr, minden hét azonos napjának délutánján, aztán estefelé visszakarikáztak. A sintér csak ezeken a napokon merészkedett a telepre. Aztán egy deres ösznapon meghalt Bacskor néni. És ezután nem jöttek többé a telepre csendőrök és a sánta sintér sem. A felettünk átvonuló háború, a front még az emléküket is eltörölte ... A háború után új lakói lettek a rég elhagyott bányászbarakkoknak. Kellett a szén, nem válogattak a jelentkezők között, akik beköltöztek a rideg téglaépületek meszelt falai közé. Volt közöttük katonatiszt, zenész, még baptista prédikátor is. Fedelet és kenyeret kaptak a nehéz munkáért cserébe a magányos földönfutók. Járványveszély idején a tekintélyes bányaorvos írnokaként és nyomában jutottam el.a régi barakkokba. A félhomályos, füst- szagú kis helyiségekben a csikótűzhelyen kívül rendszerint csak egy vaságy volt szalmazsákkal, és a bánya asztalosműhelyében készült asztal és hokedli. Az egyik cella küszöbén az orvos megállt egy pillanatra, megtörölte bepárásodott szemüvegét és csak azután lépett be. Katonás rend volt bent és fenyöillatú levegő. Kerek kis öntöttvas kályha ontotta a meleget, mellette zöld katonaládán ült a szakállas sánta sintér. A pirosló oldalú kiskályha másik oldalán feküdt Farkas. Lustán ránk nézett, aztán visz- szahajtotta fejét mellső lábára. A félhomályban alig lehetett megkülönböztetni a kutya és a kályha öntöttvas lábát; mindkettő tompa karmokban végződött... (oravec) nyi asztalát. Nemcsak a gyermekektől kapott ajándékokban telik majd öröme, hanem abban is, ahogy mindnyájan hódolnak majd a szakácstudományának. Mert abban sem utolsó ... Oláh Emi Színház — gyerekeknek Az Ady Művelődési Húsban december 27-én, és 30- án délelőtt 10 órai kezdettel a Miskolci Városi Amatőr Színház társulata Szigligeti Ede Liliomfi, illetve a második alkalommal Móliére Képzelt beteg című darabját adja elő. Az előadásokat karácsonyi ajándékul szánják a gyermekváros, az ifjúságvédő intézet, az alsózsolcai nevelőintézet lakóinak. Mellettük szívesen látják a miskolci nyugdíjasklubok, napközik, szociális otthonok tagjait is.
