Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-22 / 301. szám

* * » Hátba kedvet kapnak..« a miskolciaké a szó >sar Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 3501. Pf.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel héttőtől péntekig, lehetőleg S—14 óra között keressenek fel bennünket. Kulcscsomót találtak Nem túlzás: soha ilyen J örömszerző ajándékot nem j kapott még Miskolcon 2700 ember, mint az idei kará­csony alkalmából. Az aján­H. Béla (Sajóbábony): Nem érti ük pontosan, hogy miben kéri segítségünket? Lá­nyát — akinek két kiskorú gyermeke van —. munkahelyén «erejét meghaladó feladatokkal latiák el Ön szerint. Leve’ében megírja azt. hogv gyermeke vállalata rábeszélésére vállalta az új munkakört. Megértjük apai aggodalmát, de vélemé­nyünk szerint egv kétgyermekes anyának rendelkeznie kell annvj önállósággal, hogy salát sérel­meit orvosol tassa. Tegye ezt meg ö maga. forduljon vállala­ta jogsegélyszolgálatához. S mivel ön gyermekének sem ne­vét. sem pedig munkahelyének pontos címét nem közölte, még tájékozódni sem tudtunk a sérg- valódisága felöL dékot a Miskolc Megyei Vá­I rosi Tanács, illetve ennek egészségügyi osztálya szál­líttatta házhoz, s a címzet­tek nyugdíjasok, rokkant­nyugdíjasok, házi gondozot­tak, magányos betegek, vagyis szociális szempontból rászorulók voltaik. A cso­magok pedig nem édessé­get, hanem sokkal fonto­sabb és értékesebb ajándé­kokat tartalmaztak: 50 kg krumplit, 30 kg almát, 10 kg vöröshagymát. Igazán a legjobb minőségű, hibátlan, gyönyörű krumpli, alma, vö­röshagyma került a „vita­mincsomagokba”. Ráadásul higiénikus, műanyag hálóba rakták az árut. A hálálko- dók közül hadd idézzük most csupán egy Pacsirta utcai nénike szavait: „Kí­vánom, hogy sokszorosan kapják vissza a nekünk szerzett örömöt mindazok, akik részt vettek ennek az akciónak a szervezésében, és az anyagiak előteremté­sében ...” R. A. Miskolc Vigyázat, tolvaj! Nemrég olvastam lapjuk­ban, hogy az autóbusz-meg­állóban vették le egy idős ember karjáról a táskáját. Akkor megfogadtam: nagyon vigyázok a holmimra. S most mégis szomorúan kell leírnom, hogy hiába a fi­gyelem, engem is megkáro­sítottak. 76 éves beteg fér­jem van, így egyedül men­tem a Búza téri piacra vá­sárolni. Az egyik bevásár­lóhelyen két idős asszony tartott fel, s míg az egyik kérdezősködött, a másik ki­nyitotta a vállamon levő táskát, és a benne levő 1500 forintot szépen kiemelte. Ki gondolná, hogy a kedves beszélgetés lopási szándékot leplez, s hogy nemcsak fia­talok, hanem idős emberek is ártanak a velük egyko­rú nyugdíjasoknak? Én már bottal üthetem a pénzem nyomát, de akit még nem loptak meg, vigyázzon job­ban! Egy szomorú nyugdíjas Csak egy mosoly... Kulcscsomót találtak — bőrtokkal együtt — tegnap reggel, s leadták a Sajlóház portájára. Jogos tulajdonosa szerkesztőségünkben. A mis­kolciaké a szó rovat szobá­jában átveheti (III. emelet). + Ez n dugig tömött szemeteskonténer a Szentpéteri ka­puban, a Pozsonyi utcánál látható. Ezúttal nem a köz­terület-fenntartó vállalatot kívánjuk hibáztatni, ugyan­is ez a konténer és néhány társa sokszor azért marad ki- ürítetlen, mert a kukásautók egyszerűen nem tudnak a konténerhez férni. A Szentpéteri kapui lakótelepet még ak­kor építették, amikor ötödennyi gépkocsi sem. volt, de most a parkoló autók sokszor annyira elzárják a szűk kis uta­kat, hogy nem lehet sem a konténerrel ki-, sem a szeme­tesautóval bemanőverezni. Eszünkbe jutott az is: mi tör­ténik akkor, ha egyszer a tűzoltók nem tudnak majd egy égő házhoz közeli érközui? Tanácstalanul téblábolok az egyik miskolci áruházban. Vásárlási szándékkal léptem be az üzletbe, de amit keresek, sehogy sem találom. Kicsit átrendezték az eladóteret, ta- 1"n ezért a tétovaságom. Nézelődés közben várom, majd­csak jön az eladó, aki segít eligazodni. Közben megunom a haszontalan időtöltést, szememmel keresem a kereskedőt. Kicsi a forgalom, így még szakmai tanácsot is kérhetnék! Nem jön, tehát megyek egy másik üzletbe, talán ott se­gítenek ... Kilépve a boltból kedvesen invitáló szavakat hallok. „Csillagszórót, szaloncukor-akasztót tessék ...” Az áruház előtt kisfiú kínálja kitartóan portékáját, úgy, hogy meg kell nézni, s ha már megálltam, vásárolni is kell. Amikor otthon kipakolom a vett dolgokat, rájövök: ta­valyról megmaradt pár csomag csillagszóró, és a szaloncuk­rot mindig cérnára fűzöm... Tulajdonképpen tudtam is ezt, nem is volt szándékomban vásárolni. De ügyes „üzleti fo­gás” áldozata lettem. Kaptam egy mosolyt. Vajon ez a gyermek-árus honnan tanulta a szakmát? S ha felnő és kereskedőként kíván majd dolgozni, akkor is ilyen marad-e? Vagy majd ha belép egy áruház pultja mö­gé, már nem ragyog így a mosolya? Nagy kár lenne... Számító­gépre kerülünk... Jövőre számítógép­ben tárolja a Varos­gondnokság a hozzá érkező összes közérde­kű bejelentést. E nyilvántartásban szerepelnek majd la­punk cikkei is. Ponto­sabban — mint arról Czél László, a Város- gondnokság munkatár­sa tájékoztatott ben­nünket —, a DH-nak azokat az írásait viszik mágneslemezre, ame­lyek valamilyen orvos­lásra váró panaszra hívják fel a figyelmü­ket. A számítógépes nyilvántartásban a vár­ható határidőt is fel­tüntetik. Így akár gombnyomásra is meg­tudhatják majd, hogy aznap milyen tenniva­ló vár a szakemberek­re. Reméljük, néhanap­ján mi is megnyom­hatjuk majd azt a bi­zonyos gombot, hogy láthassuk, észrevétele­inkből mi vált valóra. A nyilvánosság ebben az esetben sem árt­ható— +: Egy jó és egy rossz példa egymás mellett. A Tanért rendbehozatta a tetőre helyezett fényreklámját — igaz, hogy előtte hosszú ideig csak a lecsupaszított, rozsdás fémdoboz árválkodott fenn a magasban. Jó lenne, ha ehhez a munkálathoz kedvet kapna a nem sokkal odébb levő szomszéd, a Bizományi Áruház is ... Szerdán: ingyenes jogtanáesadás Dr. Lévai Miklós egyete­mi adjunktus legközelebb december 28-án, szerdán dél­után 2-től 4 óráig tart díj­talan jogtanácsadást a saj­tóház III. emeletén, A mis­kolciaké a szó rovat szobá­jában. Teli a konténer Nyugdíjas-találkozó Az elmúlt héten gondos kivitelű meghívót kézbesített a posta a megyei kórház nyugdíjasainak. Baráti talál­kozóra hívta őket Tapolcá­ra, a Pénzügyminisztérium üdülőjébe. A vacsorával egy­bekötött rendezvényen az intézet párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői tájé­koztatót adtak a kórház je­lenlegi helyzetéről és fejlesz­tési elképzeléseiről. A me­leg hangulatú találkozón igen jól éreztük magunkat. Külön meg kell említenem dr. Katona Zoltán főigazga­tó főorvos közvetlenségét, aki minden asztalhoz leült elbeszélgetni a nyugdíja­sokkal. Ez talán természe­tesnek tűnik, de nekünk es a gesztus igen megható volt, mert ettől az utóbbi évek­ben elszoktunk... Köszönjük a kórház ve­zető'nek, szakszervezeti bi­zottságának ezt a jó hangu­latú találkozót! K. G.-né nyugdíjas Utakró*, hidakról, toriatokról Sokan érdeklődnek szerkesztőségünkben közútjain., álla­potáról, s arról, vajon milyen utakon adózhatunk jövőre, íme néhány válasz a legfontosabb kérdésekre, a Miskolci Közúti Igazgatóságtól. A közúti igazgatóság mérései szerint a tehe. oírási gon­dok miatt több mint száz hidat kellene felújítani a me­gyében. Közöttük olyanokat, mint például a sajóecsegi híd, mely üzemeltetése köztudottan rengeteg gonddal jár, s ere­detileg ebben az ötéves tervidőszakban kellett volna át­építeni. Az ehhez szükséges 150 millió forintot azonban nem tudták előteremteni, ezért arra csak a 90-es évek első felé­ben kerülhet sor. Hasonló helyzetben van a hosszúrévi Sa- jó-híd. és a 37-es úton levő Ilernád-hid is. A közlekedés javítása érdekében nagy szükség lenne a sárospataki, szerencsi, mezőkövesdi, kál-kápoinai és vámos- györki vasúti kereszteződések feletti átjárók megépítésére. Az említett átkelőhelyek legtöbbjénél napi 600 (!) perc­nél is hosszabb ideig tartanak zárva a sorompók. A beru­házások bármelyikére több, mint százmillió forintot kell majd költeni. Hídfenntartásra évente 20 milliót fordítanak, mely ará­nyaiban is jóval felülmúlja az országos átlagot. A megyé- I en körülbelül 40 híd van. mely azonnali vagy sürgős beavatkozást igényelne, s emellett több száz olyan is akad, amelyeken kezdeti károsodások mutatkoznak, s ezek javí­tása azért fontos, hogy legalább az állagromlás folyamatát lassítsák. Az üzemeltetésre fordítható pénzösszegek csökkenése mi­att szinte tehetetlen olyan kompromisszumos megoldásokat találni, mellyel megoldható a közlekedők számára a ko­rábbi színvonal fenntartása. Számolni kell azzal, hogy egy­re több lesz az elhasznált út, híd, egyre gyakrabban talál­kozhatunk majd forgalomkorlátozással. Az emberi gondat­lanság is rengeteg kárt okoz az utakon, hidakon. Szám­talanszor előfordul, hogy mezőgazdasági gépek — ekék, kombájnok — útvonalengedély nélkül hajtanak közutakra, kelnek át hidakon, s ezzel nemcsak balesetveszélyt terem­tenek, hanem általában rongálják a közúti és hídtartozé- kokat, korlátokat, szélesscgjelzőket, szegélyeket. Az ilyen | helyreállítási munkák jelentős összegeket vesznek ki év­ről évre az útfenntartók zsebéből, pedig körültekintéssel, a szabályok betartásával elkerülhetők lennének ezek a mun­kák. A gesztelyi Hernád-híd leszakadását is olyan jármű okozta, amelyen éveken át nap mint nap többször is át­haladt a hídon, károkozás nélkül. „ Azf válaszolták, ; A múlt hónap végén „Sze­metesláda vagy csőkuka?” címmel közöltünk egy fotót, melyen a Tulipán-tömb előtt pihenőpadok látszanak, s mellettük egy formaterve­zett szemetes, illetve egy ré­gifajta billenős szemeteslá­da. Megírtuk, hogy az utca­burkolathoz és egyéb kellé­kekhez illő hajlított henger­alakú szemétgyűjtő mellett megmagyarázhatatlan okból ott felejtettek egy régebbi, nem éppen ide való hulla­dékgyűjtőt. Ha több odaillő szemetes lenne a padok kör­nyékén, akkor most nem kel­lene itt éktelenkedjen ez az ütött-kopott fémdoboz — tet­tük szóvá. A városgondnok­ság igazgatójától, Marjas Lászlónétól kaptunk választ írásunkra: „A Széchenyi úton a Tu­lipán-tömb előtti formater­vezett utcai bútorzat és hul­ladékgyűjtő mellett régi, bil­lenős szemetest nem ott fe­lejtették, hanem azt erede­tileg a Margit utcára he­lyezték ki. Az illetékestől megtudtuk, hogy a billenő­kukát a padokat hoszabb időre pihenésre, vagy madár- etetésre, esetleg napraforgó­zásra használók mozdítják el eredeti helyéről, és teszik közvetlenül a pad mellé. A Városgondnokság szakembe­rei már több alkalommal visszahelyezték, de azt ta­pasztalták, hogy néhány órán belül ismét a Széchenyi utat ékesítette a fémdoboz.. Köszönet a tanácsnak a vitamiucsomagokért

Next

/
Oldalképek
Tartalom