Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-02 / 259. szám

A DH várospolitikai fóruma Forró viták után — vagy közben? A Petőfi tértől az Avasig • Elkészült a zajvédelmi terv • Jövőre: építkezések az Ad\~hídnál • Várják a természetvédők javaslatait Petőfi tér, az Avas keleti lejtője, huszonhatos út, Ady- bíd — Bajesy-Zsilinszky út sarka — aki olvasója lapunk ▼árospolitikai fórumának, jól tudja, hogy ezek olyan területek a városban, ame­lyeknek sorsáról a Déli Hír­lápban a közelmúltban he­ves viták zajlottak. Sorra közöltük az érdeklődő város­lakók, az építészek, az épí­tésben, vagy bontásban ér­dekeltek véleményét. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon hol tartanak ezek az ügyek, ezért készí­tettünk rövid leltárt... Szó szerint „hangos” vita folyt a 26-os út átkötő sza­kaszának építéséről, hiszen a Petőfi tér szomszédságában lévő új házak lakói azt kifo­gásolták, hogy az új útsza­kasz túl közei van a házak­hoz. elviselhetetlen lesz a zaj. A vita több szálon fu­tott, ugyanis a lakástulajdo­nosok azt is kifogásolták, nem tájékoztatták őket a la­kásvásárlás előtt, hogy ide, a falak tövébe épül az út. Másrészt azon vitázott a kör­nyezetvédelmi hatóság, a ta­nács és a beruházók, hogy vajon az új szakasz építésé­vel betartották-e, betarthat­ják-e egyáltalán az érvényes környezetvédelmi előíráso­kat. Arról is folyt polémia, hogy vajon a házakat épí- tették-e túl közel az úthoz, vagy az utat vezetik rossz helyen... Ennek a tyúk­tojás vitának persze most már nem sok érteimé van, annál is inkább, mert a Pe­tőfi téri csomópontot ren­dezni kell, ugyanis lassan nem képes elviselni a ráhá­ruló forgalmi íeihet, elke­rülő útvonal építésére pedig egyelőre nincs pénz. Végeze­tül olyan kompromisszumos döntés született, miszerint forgalomszervezéssel csök­kentik a zajterhelést az új szakaszon, ahol nagyon kö­zel vannak a '■’ázak. és egy zajelnyelő aszfaltréteg lete- rítésével tovább mérsékel­nék a hanghatást. Zöldsávot is telepítenek, ám ennek a haszna csak néhány év múl­va mutatkozhat meg. Jelen­leg ott tart az ügv. hogy el­készült egy komplett zajvé­delmi terv. és az utat építő közúti igazgatóság megkapta az ÉKÖVTZ1G — a helyi természetvédelmi hatóság — véleményét arról, hogv to­vább lehet építeni az útsza­kaszt, de a fentebb már vá­zolt előírások figyelembe vé­telével. A közúti igazgatóság az előírásoknak igyekszik eleget tenni, hiszen ha nem sikerül a decibel határokat teljesíteniük, tetemes bírság­gal sújthatják évről évre, mint az út üzemeltetőjét. Egy kicsit még a Petőfi térnél maradva sétáljunk át a másik oldalba oda, ahol Petőfi szo>**s áll. Lapunk­ban arról foiyt a vita, hogy a tér nyugati oldalán a pa­nelházak mellett megmaradt üres területet beépítsék, vagy sem. Egy olyan épüle­tet terveztek ide amely négyszintes, földszintjén üz­letekkel. A városlakók azt kifogásolták, hogy a ház za­varja majd a Deszka-temp­lom látványát, és különben is kár elépíteni azt a kis zöldterületet. Városunk fő­építésze, a vita lezárulása után azt ajánlotta, hogy eb­ben az ügyben üljenek le a szakemberek a városlakók­kal, es szülessen közös dön­tés. Ezt a lakossági találko­zót a közeljövőben megszer­vezik — természetesen jelen lesz lapunk képviselője is. Még nem késtünk el semmi­vel, ugyanis a ház valószí­nűleg a nyolcadik ötéves tervben épülhet meg. Talán a legrégebben azzal az üggyel foglalkozunk la­punkban, amely az Adv-híd két sarkához kötődik So­kaknak nem tetszett ?. vá­rosban — s mi ezzel értet­tünk egyet —, hogy a Gyöngy cukrászda előtt és szemközt a másik oldalon bódénegyedet hoztak létre. Azóta a Gyöngy cukrászda előtti teret kiépítették, de a másik oldal megmaradt ere­deti állapotában. Most mind­két helyen alaposan megvál­tozik minden. A Gyöngy cukrászda előtt jövőre meg­kezdik a Hungária Biztosító székházának építését: a tér­ből csak keveset vesznek el, ugyanakkor eltakarják végre a hatalmas tűzfalat. má­sik oldalon a Tulipán-tömb­bel szemben bevásárlóköz­pont épül. Itt azon tört ki a vita. hogy vajon muszá.j-e emiatt lebontani a két leg­szélső Bajesy-Zsilinszky úti házat. Bár mi is ellenzői vagyunk az oktalan bontá­soknak, és úgy véljük, hogy inkább százszor meg kell gondolni valamit, mielőtt lendül a csákány,, ezúttal mégis nyomósnak tűnnek az építészek érvei. Ma úgy ter­vezik. hogy 1989-ben meg­kezdik az üzletközpont épí­tését Még nincsenek készen a kiviteli tervek, és nem volt versenytárgyalás sem, de a jövő evben már 20—30 Újítók n% iparfejlesztésről millió forint értékű munkát szeretnének elvégezni. Az Avas keleti lejtőjének sorsáról is sokat írtunk. Ré­gebben azért, mert megyénk természetvédelmi egyesülete, és a Miskolci Városszépítd Egyesület elérte, hogy módo­sítsák a döntést: az eredeti­nél ritkábban, szellősebben, több zöld meghagyásával építik be ezt a lejtőt, amely sok botanikai értéket rejt. A közelmúltban azonban kide­rült, hogy régészeti ritkaság is rejtőzik a föld alatt: egy őskori kovabár.ys maradvá­nyai. Oíyan különlegességről van szó, amelyet vétek vol­na elpusztítani Ezért ezen a területen leállították a to­vább: építést, csak az utat készítették el. Most arra várnak a tanácsi illetékesek, hogy a természetvédelmi egyesület készítse el javas­latát a terület hasznosításá­ra. A tanácsi szakemberek és a természetvédők javasla­tairól kell majd együttesen döntenie a városi tanács végrehajtó bizottságának. (kiss) jfc Ez az a Hely, ahova a tervek szerint ház épülne. A miskolciak akarták Mű jégpálya-jubileum Tegnap nyílt meg a mű­jégpálya: megkezdődött a miskolci sportcsarnok jeges küzdőterén a téli szezon. Talán kevesen tudják, hogy néhány nappal ezelőtt volt a tizedik évfordulója a mű­jégpálya építésének. Erre az eseményre emlékezik, az előzmények felidézésével le­velében Iglői Gyula: „Tíz éve nemcsak a spor­tolók, hanem az egész vá­ros ünnepe volt a miskolci műjégpálya megnyitása. A sok-sok ezer társadalmi köz­reműködő áldozatos munká­jának eredményeként 1978. Több látogatót várnak Sálorvfrés az Augusztus 20. strandon A Digép újítok klubja es TIT-szervezete, a Magyar Hitel Bank Rt. munkatársai­nak részvételével a bank iparfejlesztési munkájáról tart megbeszélést ma dél­után háromkor az Ifjúsági Házban. Ma állítják fel az uszoda­sátrat — az idén először azonban nem Tapolcán, ha­nem az Augusztus 20. stran­don. Ezzel a változtatással azt szeretnék elérni, hogy több látogatója legyen a sá­tornak, mint eddig volt. Ahhoz azonban, hogy az Augusztus 20-on sátorral fedjék le a medencét, sok mindent át kellett építeni. Többek között magát a me­dencét, amelyet megerősítet­tek, és feszített víztükrűvé alakítottak. Épüi itt vízfor­gató berendezés is, amely azonban az idén télen még nem üzemel. Ennek ellené; ^, lényegesen javul a víz tisz­tasága, ugyanis a feszített víztükrű medencében állan­dó a vízcsere, s itt az Au­gusztus 20. strandon van bő­séggel utánpótlás, bő hoza­múak a melegforrások. Az uszodai hírekhez tar­tozik az is, hogy várhatóan a téli szünet után megnyit­hatják az új tetővel ellátott és felújított diósgyőri uszo­dát. Ezzel újra három fe­dett uszodája lesz a város­nak a téli szezonban. október 29-én, vasárnap dél­előtt 10 órára készen állt a felavatásra. Az összegyűl- teknek az építést szervező bizottság elnöke tett jelen­tést a feladat végrehajtásá­ról. Ezt követte az avató­beszéd, majd a pálya kapu­jában kifeszített nemzeti szí­nű szalag átvágása! Három órán keresztül tartott a gá­laműsor a kétezres nézőse­reg előtt. Délután 4 órától a nagyközönségé volt a tü­körsima jég ... Sokan voltak, akik ekkor látták a korábbi műjégpá­lyatervek megvalósulását is. Ä népkerti műjégpálya ju­bileumán ezért most essék szó az első, a hatvanas évek elején történtekről is. A Le­nin Kohászati Művekben szerveződött a pályaépítők lelkes csapata. Együttműkö­dési megállapodásuk volt a dunaújvárosi műjégpálya építőivel, és elkészítették a szabadtéri létesítmény mo­delljét is. A szervezők a maguk által választott he­lyen, a „gesztenyesor” mel­lett, az Árnyaskertben sze­rették volna megépíteni a műjégpályát.' Nem volt könnyű akkor ezekre az el­képzelésekre ,,nem”-et mon­dania a hatóságnak. A vá­ros más területén való épí­tést viszont a gyáriak nem támogatták. Rövidesen a tanács a sportcsarnok tervezési prog­ramjába belefoglaltatta a jégpályát is. A beruházási programból anyagi és hasz­nálati okok miatt később mégis törölni kellett a jég- pályás küzdőtér kialakítá­sát. A végleges tervekben azonban a külső lelátó a leendő műjégpályához ké­szült. A majd’ nyolc évig üresen ásítozó nézőtér tíz éve népesült be először!” Mindehhez annyit érdemes még hozzátenni: a műjég­pályához nemcsak annyiban járultak hozzá a miskol­ciak, hogy dolgoztak a ter­vek megvalósításáért. A vá­roslakók kezdeményezésére indult meg ugyanis az az ak­ció. amelynek eredménye­ként annyi felajánlás gyűlt össze, hogy hozzá lehetett fogni a vállalkozás meg szer. véséséhez. Ezt onnan is tuS- 'juk. hogy eleinte szerkesz­tőségünkbe érkeztek a ké­rő, támogató, felajánló le­velek, ugyanis lapunkban akkoriban többször is fog­lalkoztunk a műjégpálya- tervek sorsával... * A medence környékét elő kellett készíteni a sátorállí­táshoz. Városszépítés és idegenforgalom Az idegenforgalmi és üdülőterületeken működő városvédő és -szépítő szervezetekkel, egyesületekkel való együttműkö­désről tárgyalt a legutóbbi ülésén megyénk idegenforgalmi bizottsága. Ugyancsak az ülés napirendjén szerepelt megyénk hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepciója. Ami pe­dig a városszépítőkel illeti: az Országos Idegenforgalmi Ta­nács határozott úgy, hogy támogatni kell a városszépítőknek a turizmus érdekeit is szolgáló kezdeményezéseit. Megyénkben hat egyesület és egy társadalmi bizottság munkálkodik a városok szépítéséért, de további egyesületek is az alapítás útján járnak. A tervezett együttműködés ta­lán legfontosabb része az. hogy az idegenforgalmi bizottsá­gok a városszépítőkkel együttesen kívánnak állásfoglalást kialakítani az évről évre felhasználható pénzügyi alapok felosztásáról Természetesen ennek az együttműködésnek ak­kor van igazán értelme, ha a városszépitők új erőket tudnak bekapcsolni az idegenforgalmi munkába, a kölcsönös érde­kek felismerésével több energia juthat egy-egy cél megva­lósítására, Ügy hisszük, ebben a Miskolci Városszépitő Egye­sület eddig is élen járt. hiszen a Kós-ház létrehozása, vagy például a városkapuk tervezésére a pályázat kiírása egy­aránt városunk idegenforgalmát szolgáló, és sikeres kezde­ményezések voltak. A jövőben a közös munkával talán még többet tudnak tenni! <k—ó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom