Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-14 / 268. szám
Korszakváltás a kohászatban Beszélgetés Diótos László vezérigazgatóval A Borsodi Vaskohászati Tröszt létrejötté^ vei korszakváltás veszi kezdetét a Lenin Kohászati Művekben is. A szerkezetváltás során megváltozik a gyáregységek arculata, sera változás érinti a kohászatban dolgozók életét is. Az események felgyorsultak. s az elmúlt héten az LKM vezérigazgatója hosszú távra szóló fejlesztési koncepciót tartalmazó szerződést írt alá az osztrák Voest-Alpine céggel. Mindez szerves része a nemrég bejelentett új irányítási forma kialakításának. A legutóbbi fejleményekről adott interjút lapunk számára Drótos László vezérigazgató. ♦ Október 3-án tették közzé a döntést, miszerint az LKM két másik kohászati nagyvállalattal közösen, egy korlátozott jogkörű trösztben dolgozik tovább. Személy szerint ön egyetértett-e ezzel a döntéssel? Ha igen, miért, s ha nem, miért nem? — A döntéssel egyetértek, annál is inkább, mivel egyik kezdeményezője voltam az OKU és az LKM vagyoner- dekeltségen alapuló ilyen irányítási formájának. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek szorosabb együttműködése mindenekelőtt a fejlesztés és visszafejlesztés, a piacépítés és a termelési optimalizálás szempontjából egyrészt hatalmas gazdasági és emberi tartalékot tár majd fel (például megszüntethető a kihasználatlan kapacitás, összehangolttá tehetők a fejlesztések, meg'szüntethetők az elavult berendezések és technológiák, leállítható a veszteséges termékek gyártása), másrészt csak így tehető valóban versenyképessé a két borsodi nagy kohászati vállalat termelése, ezáltal valósítható meg környezetszennyező hatásának, valamint a nehéz, egészségre ártalmas fizikai munkahelyek számának a jelentős csökkentése. Miután a kidolgozott program szerint a hagyományos kohászati munkahelyek száma néhány év alatt mintegy a felére csökken megyénkben, ez a körülmény az adott térségekben — de mindenekelőtt Ózd városában — elindítja, sőt kikényszeríti a jelenleginél lényegesen jobb foglalkoztatási struktúra kialakulását, a jó irányú társadalmi dinamizálást. A létrehozott trösztben jól egészítheti ki a két alapvertikumú megyei vaskohászati vállalat radikális megújulást, hogy a Borsodi Érctömörítő Mű — gazdagodó termelési profiljával — bekapcsolódik a fúzióba. Ennek a célnak az elérésére volt más javaslat is, például, hogy vonják össze a három vállalatot. Szerintem több szempontból is helyesen döntött az ipari miniszter' amikor a tröszti formát választotta. Ebben a formában ugyanis megtarthatják a vállalatok — a fenti megszorításokkal — a gazdálkodási, üzemeltetési önállóságukat, és felkészülhetnek egy korszerűbb tulajdonosi irányítási formára, egy szocialista holding, egy részvény- társasági keret kialakítására. Erre szerintem háromöt éven belül megérik a helyzet. A Mindez hoirvan illeszthető össze a vállalat mostani szervezeti felépítésével? Az LKM-nek volt egy saját kibontakozási programja. Ezt most meg kell változtatniuk, vagy egy részét megtarthatják? — A korlátozott jogkörű tröszt, miután meghagyja az önálló vállalati státust, alapvetően nem érinti a benne részt vevő gazdasági egységek belső szervezetét. A tröszt létrejötte csak kisebb kiigazítást tesz indokolttá az LKM fejlesztési, kereskedelmi és termelési irányító szervezetében. Ugyanakkor az LKM vezetése gyorsított ütemben kívánja folytatni a belső szervezetének megkezdett korszerűsítését, ami azt jelenti, hogy az önállósítható termelői és szolgáltatói egységei különféle kisszervezetekké alakulnak át. A külföldi és hazai tőke bevonása új típusú társulások létrehozatalával is együtt jár majd. A trösztté válás alapvetően nem változtatja meg, sőt erősíti az LKM-nek az elmúlt évben (a kormány új munkaprogramja szerint) korrigált stratégiai tervét, aminek az a lényege, hogy vállalatunkat gazdaságilag jól prosperáló szervezetté, dolgozóinak biztos kenyeret és perspektívát nyújtó gazdasági egységgé tegyük, amely továbbra is betölti a hazai ötvözöttacél- gyártás bázisának szerepét. Az e cél érdekében elkészített. 1990-ig szóló stabilizálási programunk viszont már lényegesen megváltozhat az új tröszti keretek között. Eredeti elképzelésünkhöz képest várhatóan nem változik lényegesen a melegen hengerelt készáru csökkenésének mértéke. A tröszt létrejöttével a leállítandó ózdi hengersorokról 50—100 ezer tonna termék gyártását az LKM-be csoportosítják át (mi 300 ezer tonnás csökkentést terveztünk 1991-ig). Döntő változás viszont a stabilizálási és kibontakozási programunkhoz képest, hogy ha az ózdi metallurgiai üzemek is (a nyersvasgyártó nagyolvasztók, az acélgyártó Siemens —Martin-kemencék) az 1990 utáni években leállnak, a megmaradó ózdi korszerű rúd-drótsort az LKM új kombinált acélművéből kell féltermékkel ellátni. Ezt így korábban nem terveztük, ez a miniszteri biztos által vezetett Tárcaközi Bizottság koncepciója volt, amit a kormány Tervgazdasági Bizottsága augusztusban elvileg jóváhagyott Ez kétségtelenül racionális program, az LKM-ben kisebb kiegészítő fejlesztésekkel és a vállalatunknál eredetileg is tervezett berendezés-korszerűsítésekkel — rendkívüli emberi erőfeszítésekkel ugyan, de — gazdaságosan végrehajtható. Mintegy 5000 főnek munkahely-változtatással, az ehhez tartozó átképzéssel és továbbképzéssel kell .számolnia. ♦ A tröszt vezetői tisztjét pályázat útján töltik be. ön pályázik-e erre? — Nem pályázom a tröszt vezetői posztjára. A megyei pártvezetés és az ipari miniszter véleményével azonosan, én is úgy látom, hogy az ügy szempontjából több hátrány, mint előny származna abból, ha akár az ózdi, akár a diósgyőri jelenlegi vezérigazgató kerülne a tröszt élére. Miután a két vállalat vezetése több dologban eltérően ítéli meg a hazai, és ezen belül a borsodi kohászat helyzetét, kilátásait, jobbnak látom, ha e sokszor szembenálló véleményekből a racionális tartalmat szintetizálni képes vezető kerül a Borsod! Vas- kohászati Tröszt élére. Mindemellett azonban a tröszt létrejöttével egy időben bekövetkező munkakörváltozásom után is szeretném kamatoztatni az eltelt évek során megszerzett szakmai ismereteimet, az új tröszt javára, az LKM és a megye gazdasági szerkezet- váltása érdekében. ♦ Ha ön a tröszt vezetésére nem pályázik, akkor véleménye szerint milyen vezető felelne meg erre a posztra? — Az új vezetőnek mindenekelőtt a borsodi vaskohászat radikális, gyorsított ütemű átalakítása iránt elkötelezett embernek és kiváló menedzsernek kell lennie. A kialakult programot — amelyet neves nemzetközi szakértők is a lehető legjobb változatnak tartanak (például a svéd Szon- dia Consollt szakértői) nem szabad tovább elodázni újabb ötletekkel, konzervatív ellen javaslatokkal. Nem engedhető meg a további időhúzás. Miután erre még mindig van kísérlet, a tröszt vezetőjének nagy felelőssége, de elsőrendű feladata is, hogy ezt minden eszközzel visszaszorítsa. A tröszt vezérigazgatója elsősorban a kialakult szakmai koncepcióért, a borsodi vaskohászat gazdasági racionalizálásáért felelős, s emellett megfelelő együttműködést kell kialakítani azokkal az állami és érdekképviseleti szervekkel, amelyek az átalakulás társadalmi konzekvenciáját hivatottak kezelni a térségben (új munkahelyek teremtése, át- és továbbképzés stb.). Összefoglalva tehát, kipróbált vezetőre, megfelelő nemzetközi kitekintéssel is rendelkező, a provincializmustól mentes szakemberre van szükség a tröszt élén. ♦ A tröszt kialakítása jár-e valamilyen létszámleépítéssel, vagy éppen ellenkezőleg, létszámbővítésre lesz szükség? Hol és milyen szervezeti keretek között alakítják ki? — A kormány a jóváhagyó határozatát október 31- ével meghozta. Ennek alapján rövid időn belül hozzákezdenek az illetékesek a tröszt működési szabályzatának kidolgozásához. Ez az okmány pontosítja majd a tröszt belső szervezetét és létszámát. A mi előzetes elgondolásunk az volt. hogy egy kis létszámú szakember- gárda (25—30 fő) lássa el a szükséges funkciókat, az érintett három vállalat jelenlegi alkalmazotti állományából. Létszámtöbbletet tehát nem igényel a tröszt létrehozása, külső szakemberek bevonását és a tröszti létszámot meghaladó belső vállalati vezetői rotációt azonban igen. A tröszt székhelye minden bizonnyal Miskolc lesz. ♦ Az elmúlt héten megkötött osztrák szerződés mit jelent az LKM számára? — Azzá! kell kezdenem, amiről az előző kérdésekre adott válaszokban is szóltam. A hazai vállalatok valamivel több, mint egytizednyi élőmunka-termelékenységgel dolgoznak ahhoz képest. amit a nemzetközi élvonalba tartozó vaskohászati üzemek ma már elérnek. (Húsz évvel ezelőtt ez a lemaradásunk még csak 1:2 arányú volt.) Egy ilyen helyzetben félrevezetőnek, és az aktivitásunkat megbénítónak tartom munkánk eredményének csupán önmagunk korábbi teljesítményéhez való mérését, bár valójában elismerésre méltó gazdálkodási mutatók születtek vállalatunknál is. Ezt azért említem, mert erre a téves beállításra még mindig gyakran van példa egyes, az iparirányításban részt vevő, önmaguk munkájával elégedett vezetők részéről. Az al- ágazat vállalati vezetőinek — így az LKM igazgatásának is — az eltelt hat-nyolc évben eddig csupán a válság menedzselésére futotta erejéből; inkább csak a belső — az élvonaltól való leszakadás megállítását célzó — racionalizálásra, mintsem valóságos szerkezetátalakításra volt módja. A tovább már halaszthatatlan struktúramódosítás előkészítése cssupán most kezdődhet el, összhangban a Tervgazdasági Bizottság májusi és augusztusi döntésével. Ennek a valóságos megújulásnak az első nagy jelentőségű technikai korszerűsítést elindító eseménye volt, hogy aláírtuk a hosszabb idő óta előkészítés alatt álló szerződésünket a Voest-Alpine osztrák állami vállalattal. Megállapodásunk eredményeként osztrák tejlett technológiát és berendezéseket vásárolunk az 1982-ben megépített, japán gyártmányú folyamatos öntőgépünk további korszerűsítéséhez. Ezzel a csúcstechnológiával az önthető acéltermelésünk mennyiségét a jelenlegihez képest 50 százalékkal növeljük, és a fejlesztés eredményeként megoldjuk az ötvözött és a nemesacélok 80 százalékának (évi 280 ezer tonnának) az anyag- és energiatakarékos gyártását. Ez az egyetlen fejlesztés már 1989-ben 260 millió forint, 1990-ben 520 millió forint többleteredményt hoz az LKM-nek. Emellett a fejlesztés a termelékenységet az adott munkafolyamatban ötszörösére növeli, megszünteti a nehéz, egészségre ártalmas és veszélyes fizikai munkát, kedvező hatású a környezetvédelemre. Ebben a programunkban természetesen már figyelembe vettük az ózdi, illetve a megalakítandó tröszti érdekeket és szükségleteket is. Jelentős ez az üzlet tágabb értelemben is. A diósgyőri korszerűsítő', fejlesztés ugyanis nagy értékű hazai építőipari és gépipari munkát igényel, amelynek megvalósításában elsősorban a rendelési gondokkal küzdő megyei tervező-, építőipari es gépipari vállalatokra számítunk. Nagy jelentőségű az is a Voest-tel kötött megállapodásunkban, hogy a közvetítő Technoimpex magyar külkereskedelmi vállalat a 84 millió schilling beszerzésünk kétszeres értékében szállíthat hazai gépeket és szolgáltatásokat Ausztriába. Ily módon már egy negyed- milliárd schillinges meghaladó üzlet adódott számunkra. Ennek jelentőségét az osztrák és a magyar kormányszervek is nagyra értékelték. amit kifejezett az is, hogy az osztrák és a magyar kormányfő és kíséretük jelenlétében, valamint gratulációja mellett írtuk alá a szerződést. Háromnapos utam során, még további öt jelentős üzlet előkészítését végeztem, melyek ígéretesek az LKM további gyorsított ütemű szerkezetátalakítása szempontjából. Ezekről a kötelező üzleti diszkréció miatt is majd csak a későbbiekben nyilatkozhatunk részletesebben. — Végezetül annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az érintett három vállalat története elkerülhetetlen sorsfordulójához érkezett el. Most egy olyan — remélhetőleg tartós — ipar- politikai koncepció alapján, és az ennek megfelelő szervezeti keretek között indulhat el a borsodi kohásztársadalom. amely rövid időn belül megállítja az utóbbi években kialakuló, mind jobban fokozódó elmaradást, és öt-tíz éven belül egy teljesen más termelési struktúrában felzárkózhat a nemzetközileg élen járó acélipari vállalatok szintjére.
