Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-05 / 262. szám
A padok fémváza a helyén marad, csak a farészeket szállítják a műhelybe A léceket a felújítás után ismét eredeti helyükre szerelik vissza. (Fejér Érnő felvétele) Lába kélt az öntöttvas padnak Kijavüják az utcabútorokat tetik a sérülések nyomait, és újra lefestik a léceket. A sétálóutcán, a Húsáruháztól a Szemere-sarokig elhelyezett öntöttvas-vázas nosztalgiapadok sorsáról is érdeklődtünk. Ezeket nem rögzítették a díszkőhöz, hogy megóvhassák a burkolatot, így ősszel egykettőre összeszedhetnék és a raktárakba szállíthatnák valamennyit. Lesz néhány, amelyik az asz- losműhelyben köt majd ki, de szerencsére nem mindegyik érett még meg a felújításra. Meglepődve hallottuk viszont, hogy a kivilágított főutcán is lába kélt már néhány padnak. Nehéz elképzelni, hogy nem tűnt fel senkinek: néhányan egy szemre is súlyos, öntöttvas-vázas padot cipelnek... A Város- gondnokságon mindenesetre (amikor a padok eltűnéséről értesültek), azt mondták: talán jobb lett volna mégis odacsavarozni a formás pad- láhakat... ^ A virágtálak közül korábban nem egy a tél áldozata lett. A hóeltakarító gépek összetörték ezekfet. Ilyesmi most már nem fenyegethet, hiszen csak kézi erővel takarítják el ezután a főutcán a havat. De nemcsak azt tudtuk meg Marjas László- nétól. Azt is elmondta, hogy a virágtálakba, fadézsákba hamarosan télen is zöldellő növényeket, cserjéket, fács- kákat szeretnének ültetni. B. A. lé ilvil Szedjék össze télre a Széchenyi úti utcabútorokat! — javasoltuk tavaly ősszel. Ha lehull a hó, úgysem használja ezeket senki. A hidegebb* hónapokban fedett helyen tárolhatnák, s szükség szerint felújíthatnák ezeket a szakemberek. Az ügyben nyilatkozó városgondnoksági vezetőtől azt a választ kaptuk ötletünkre hogy ha valóban szükség lesz rá. akkor összeszedik és felújítják a padokat. A város pénzéből legfeljebb kétévenként tehetik meg ezt — mondotta. A Centrum Áruház környékén a napokban szem- ügyre vettük a padokat. Az ülőkék farészeit nemcsak az időjárás viselte meg, összevissza karistolták. vésték a léceket. Tehát nem ;sak az időjárás viszontagságaitól kellene megóvni az ülőkéket, a padok felújítása elodázhatatlanná vált. v A napokban hasonlóan vélekedett Marjas Lászióné. a Városgondnokság vezetője is, amikor megkérdeztük: betartják-e korábbi ígéretüket? A cég szakembere' hozzánk hasonlóan sürgősnek találták a felújítást. Nem is halogatják tovább, télen nekilátnak. De nem szedik össze a padokat, mert a fémváz hibátlan, hanem csak ezek falapjait viszik a Városgondnokság műhelyébe, ahol eltünAz Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi Téglagyárában a technológiai fejlesztés következtében nőtt a termelés és kis mértékben javult a termékek minősége. A gyár az év első kilenc hónapjában 53 millió 422 ezer kisméretű téelaegységet gyártott. Ennek fele válaszfaltégla, a másik fel? pedig HB—30-as, fokozottan hőszigetelő képességű falazóblokk. Az idei termelés mennyisége 5,9 százalékkal. 3 millió kisméretű téglaegységgel több, mint amennvit tavalv ugvanebben m időszakban készítettek. Áll a sáfár A tapolcai uszoda felfújható sátrát áttelepítették az Augusztus 20. strandra. Már áll a Graboplast „hurka’ amelyet a levegő tart a magasban. Az áttelepítésre azért került sor, mert a tapolcai strandon minden hírverés ellenére, nem volt elég látogatója az uszodasátornak. Valószínűnek tartják, hogv a kevés szabadidővel gazdálkodó városlakóknak túl messze volt Tapolca. Remélik, hogy itt az Augusztus 20-on több vendég lesz majd. Diósgyőrtől Tapolcáig Felújított boltok A korábbi években megkezdett felújításokat folytatva, az idén is több, mint IZ millió forintot fordított a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a kezelésében levő boltokra. Mint Mátyás Lajostól, a vállalat igazgatójától megtudtuk, ez tizennyolc üzletet érintett. A boltok új ruhába Öltöztetését úgy szervezték, hogy az a lakosság árubeszerzésében nagyobb nehézségeket ne okozzon, lehetőleg legyen közel olyan üzlet, ahol naponta vásárolhatunk. így sikerült elérni, hogy már csak egyetlen üzlet, a Majláthon levő ABC-áruház rendbetétele van hátra, ahol egyúttal bővítenék is. A tervek szerint az év végére befejezik a munkát. Az eltelt hónapok során hat ABC-áruház újult meg. Közte a peremterületnek számító berekal.jai. valamint a nagyforgalmú Búza téri üzlet. Felújították a Miskolc-Tapolcán levő fűszerüzletet, és a drótgyár melletti ABC-áruházat is. A zömmel élelmiszert árusító üzletek mellett három hússzakbolt, így a Centrum Áruház mellett a nagyfor- galn ú Húsárunál, valamint a Killián-délen levő húsbolt is korszerűbb lett. Nem feledkeztek meg az egyedi rendeltetésű üzletekről sem. a Széchenyi úton levő édességbolt, valamint a Semmelweis Kórház büféje is megújult. A mpsvpi pártbizottság közvelemeny-kutató csoportjának vizsgálóid Buraiak a szerkezEtátaielítésrál Az prtplmispg borúlátó, a munkások optimisták Amíg más megyékben csak mostanában alakul meg, nálunk már három éve működik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság közvélemény-kutató csoportja. Vizsgálataikkal már eddig is többször hozzásegítették a testületet, hogy a köz véleményének alapos ismeretében, kellő körültekintéssel dönthessen igen fontos kérdésekben. Az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatóságán dolgozó — és a Nehézipari Műszaki Egyetem szociológusaiból alakult — csoport legutóbb szeptember 1-je és 5-e között 600 embert kérdezett meg arról, milyennek ítélik régiónk gazdaságának helyzetét, képesnek tartják-e a hatalom, a döntéshozás testületéit gondjaink megoldására, milyen hatása lehet a munkavállalókra a szerkezetátalakításnak, s hogy e folyamatban milyen szerep illetné meg a demokratikus erőket, mozgalmakat. A Vélemények a megye gazdasági szerkezetének átalakításáról címet viselő vizsgálat eredményeinek feldolgozása a napokban befejeződött. Milyen megállapításokra jutottak a közvélemény-kutatók? — erről beszélgettünk a vizsgálat vezetőjével, Szabó Györgyné szociológussal, egyetemi tanársegéddel. (Most első alkalommal nyilatkozik kutatási eredményekről a párt közvéleménykutatója.) — Mennyire adnak hű képet a megyében élők véleményéről a vizsgálat adatai? , — Az úgynevezett reprezentatív vizsgálatban a megkérdezett 600 ember a megye társadalmának valamennyi rétegét, és a lehető legtöbb foglalkozási ágát, munkaterületét képviselte. Arra is ügyeltünk, hogy mondjuk az aprófalvakban élők ugyanúgy kifejthessék véleményüket, mint a városlakók. Ügy gondolom, ezek az adatok megbízhatóan jellemzik azt a közhangulatot, közvéleményt, amely a szerkezetátalakításról a megyében kialakult. — Mire voltak a leginkább kíváncsiak? — Először is azt igyekeztünk feltárni, milyen okokra vezetik vissza az emberek, hogy a jelenlegi helyzet kialakult. A megkérdezettek döntő többsége szerint azért vannak ma gondjaink Borsodban, mert az országos politikában hosszú ideig tartó bizonytalanság súlyosan hatott megyénkre is. Valamivel kevesebben voltak, akik a régi megyei vezetést hibáztatták, mert nem tette meg időben a szükséges lépéseket. Többen az anyagi eszközök felelőtlen, ésszerűtlen felhasználásával, valamint a megye sajátos iparszerkezetével magyarázták bajainkat. Ózd és Putnok térségében a megye jelenlegi vezetését okolták, mondván: nem reagáltak elég gyorsan a gazdasági kihívásokra. Miskolc térségében úgy vélekedtek., hogy történelmileg alakult így az itteni iparszerkezet, s ezen nem lehet máról holnaora váitoztatni. A válaszadóknak körülbelül a fele említett szubjektív okokat, a többiek objektív tényekre vezették vissza a mai helyzet kialakulását.. — Mit mutatnak az adatok: kitől várják a megoldást? ^ — Az emberek 46.8 százaléka bízik az országos kibontakozási program sikerében, abban, hogy e folyamat részeként megyénk gondjai is megoldódnak. Bár a különféle híradások hosz- szú ideje azt sulykolják a közvéleménybe, hogy Borsod „válságmegye”, a megkérdezettek mégsem érzik válságosnak a helyzetüket. Még a közismert gondokkal küzdő Lenin Kohászati Művekben sem hiszik el sokan, hogy fenyegethetné őket a munkanélküliség! Az értelmiségiek között viszont nőtt a borúlátók aránya. Amíg egy tavalyi vizsgálatunk szerint 8,2 százalék nem hitt a kibontakozás sikerében, ez az arány most 26,7 százalék. A párttagok és a munkások sokkal optimistábbak: szeptemberben 50, illetve 49,2 százalékuk bízott benne, hogy sikerül a kibontakozás, s megoldódnak gondjaink. — Említette: az emberek nem hiszik '. hogy reális veszély a munka- nélküliség. Ezek szerint még a válságágazatok jövőjében is bíznak? — Igen. S meglepődve tapasztaltuk, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a hírközlésben, a közlekedésben dolgozók ítélték legkedvezőtlenebbnek ágazatuk jelenét és jövőjét. Szerintem ez a központi elosztásos rendszer következménye; a nem termelő ágazatok mindig csak azt a maradékot kapták a költségvetésből, amennyi a fontosabbnak ítélt területek támogatása után jutott nekik. Ez a jelenség egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a válság- ágazatok bajainak orvoslásán kívül az olyan szolgáltatások, mint a kultúra, az egészségügy, a hírközlés és a többi fejlesztésére is igen nagy figyelmet kell fordítani. — Urai-e a helyzetnek a jelenlegi döntéshozó szervezetek? Erre a kérdésre is választ vártak a megyei pártbizottság közvélemény-kutató csoportjának tagjai... — A legtöbben — a válaszadóknak több. mint a fele — úgy látták, hogy e szervezetek ha teljesen nem is, de részben képesek eleget tenni a mai követelményeknek. Ezenkívül a megkérdezettek 22,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megyei pártbizottság határozottan képes a mai megsokasodott feladatok ellátására. Ennél valamivel kevesebb bizalmat ■ kaptak a munkahelyi vezetők. őket 21,2 százalék vélte alkalmasnak ugyanerre. Figyelemre méltó és elgondolkoztató, hogy a megyei tanácsot csupán 11,7, a megyei szakszervezeteket pedig mindössze 6,7 százalékuk/ jelölte a feladatok ellátására | feltétlenül alkalmas szerve- í zetnek. — Korábban már emlí- ; tette: az emberek nem hi- > szik, hogy munkanélkülivé i válhatnak. De elfogadhatónak tartják-e, hogy legyen munkanélküliség? — Fele-fele arányban tartották elfogadhatónak, illetve megenged hete+lennek ezt. Szerintük elsősorban a fiatalokat, azután a lustákat, lógósokat, a szakkéozetlene- ket. a cigányokat veszélvez- tetheti. Megdöbbentő volt látni, hogy a legtöbben nem számolnak vele: akár ők is az utcára kerülhetnek. Amikor azt kérdeztük, hogv ..önt fenyegeti-e a munka- nélküliség?”, 81,4 százalékuk válaszolt nemmel és csak 5,7 százalékuk igennel... Arra figyelmeztet ez az adat, hogy ha megkezdődne a jelentősebb szerkezetátalakítás, az a munkanélküliség miatt a mi térségünkben a tömegek ellenállásába ütközhetne. — Ennek persze elejét lehetne venni, ha hatékony átképzési rendszerünk volna... — Amikor azt firtattuk, vállalná-e az átképzést, 74,7 százalék felelt igennel; 12,3 százalék elzárkózott még a gondolatától is. De épp azok adtak nemleges választ, akiket leginkább fenyeget a munkanélküliség, tehát az úgynevezett válságágazatokban dolgozók. Az emberek 48,2 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy még ha ez ráfizetést okozna is a cégüknek, a jelenlegi munkahelyükön kell őket foglalkoztatni. A munkások az eredeti szakmájukon kívül ahhoz is ragaszkodnak, hogy lakóhelyükön dolgozhassanak, s arra is csak kevesen vállalkoznának, hogy településük közelében helyezkedjenek el. Az értelmiségieknek viszont a 32,4 százaléka elköltözne innen, ha úgy alakulna a helyzet... — A demokratizálódás kiterjesztésével kapcsolatban is érdeklődtek. A véleménynyilvánításra jó alkalmat kínálna a megyei pártértekezlet. A közvélemény szerint indokolt-e az összehívása? — Egészen pontosan arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire akarnak beleszólni az emberek a saját sorsuk alakításába. A 85 százalékuk, tehát a döntő többségük hallatni akarja a hangját a lakosságot érintő kérdésekben. Az állampolgári aktivitás leginkább a pedagógusokra, illetve a humán értelmiségiekre jellemző. Ügy érzékelik, hogy a társadalmi nyilvánosság elsősorban az országos ügyekben szélesedett. A megyei, illetve' a helyi kérdésekben viszont nem teljesedett ki ennyire a nyilvánosság. Ami a megyei pártértekezletet illeti, ez jó fórum lehetne az alkotó vélemények összegzésére. Ügy kérdeztük, hogy a fő feladatok meghatározásához és úi vezetés választásához kell-e megyei párt- ertekezietet tartani. (Zárójelben jegyzem meg, hogy más kérdések felvetésekor is egyaránt kíváncsiak voltunk objektív és szubjektív okokra. ez indokolta a kérdés ilyen megfogalmazását.) 29.1 százalék vélte úgy, hogy feltétlenül szükség van az értekezletre. 35,2 százalék elképzelhetőnek tartotta. A helyzet enélkül is megoldható — ezt 17,2 százalék írta —, 8,1 százalék szerint nincs rá szükség.' 8.2 pedig nem tudta megítélni. A kérdésre 2,2 százalék nem válaszolt. Megállapítottuk, hogy azok ragaszkodtak feltétlenül a pártértekezlet megtartásához. akik elégedetlenek a munkahelyi vezetőikkel, és a gondjaik megoldását a megyei pártvezetéstől remélik. Akik elképzelhetőnek, de nem feltétlenül fontosnak tartották a pártértekezletet. azok közül kerültek ki. akik más kérdésekben is a megyei pártbizottságra ruházták a fontos döntések jogát. Végül azok nvila*koz- tak úgv hogy nem kell. illetve felesleges oártértekez- letet tartani, akik szerint enélkül is meg lehet és kell is megoldani a feladatokat. (bujdos)
