Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-22 / 275. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Debreceni vasútvonal, városrendezés REGGELI HÍRLAP. 1928. NOVEMBER 27. A város feliratban kéri a kereskedelemügyi kormánytól a már egyszer évtizedekkel ezelőtt elhatározott miskolc—debreceni vasútvonal megépítését. Ha ugyanis a kereskedelemügyi kormány rászánna magát ennek a nagy horderejű, országos fontosságú és az egész országrész gazdasági életére kihatással bíró vasútvonalnak a megépítésére, ez amellett, hogy közelebb hozná egymáshoz ennek az országrésznek két olyan fontos kereskedelmi, ipari, kulturális és gazdasági gócpontját, mint Miskolcot és Debrecent, vasútépítők. vállalkozók, mérnökök, fuvarosok és munkások százainak biztosítana hosszú időre megélhetést és kereseti lehetőséget. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1948. SZEPTEMBER 12. Fekete Mihály főispán beszéde beiktatásakor: Meg kell csinálni a jó városrendezést és a helyes gazdasági, szociális és közgazdasági politikát, a telekspekulációt le kell törni. Meg kell változtatnunk a város szociális képét is, mert a város peremén még siralmas állapotok uralkodnak ... Hogy Nagymiskolcon a közigazgatás valóban népi legyen, ahhoz dinamikusabb munka kell. Üj típusú szellemű dolgozókat kell kinevelnünk, mert a demokrácia fejlődése nyomán egyre újabb feladatok hárulnak ránk. DÉLI HÍRLAP, 1969. NOVEMBER 14. Öt barakkból álló sor állt évek óta a Hejőcsabai Cement- és Mészmű szomszédságában. A barakképületek lakói zömmel cementgyári dolgozók voltak, s így nem vetett jó fényt a nyomornegyednek tűnő épületsor a gyárra sem. A Cement- és Mészipari Országos Vállalat ezért 1967 végén már megkezdte a barakkok lakóinak elhelyezését. A?, elmúlt két év alatt nyolcmillió forintot költött a vállalat lakásépítésre, s összesen 51 család jutott ez idő alatt új otthonhoz. Ebben az évben 21 kétszobás és 10 kétszoba-étkezőfülkés lakásba költözhettek be a családok. Az utolsó barakképület is hamarosan eltűnik a cementgyár mellől. A r r • I /»• apuséioi beszámoló Beszámolót tart ma délután 5 órától Keszthelyi Zoltán, a miskolci 1. számú választókerület országgyűlési kéoviselője. Választói a Hazafias Népfront Széchenyi úti székházában találkozhatnak képviselőjükkel. Borscdiak budapesM lalto/óia Az avasi templom jól ismert harangjátéka nyitotta meg Borsod-Abaú j-Zemp- lén megye budapesti baráti körének legutóbbi összejövetelét, amelyen ismét itthoniakat láttak vendégül. Az év jól sikerült programsorozatát, amelyben Tokajt, Sárospatakot, de Miskolcot is bemutatták már a megyéből régen elszármazott vendégeiknek, most azzal folytatták, hogy a megye ipartörténeti múltjával ismerkedtek. E célból hívták meg Kriston Béla írót, az LKM üzemtörténészét, aki az utóbbi években két könyvet is publikált az ércbányászat és kohászat megteremtőiről. a Fazolákról. A képregényes életrajzi feldolgozásból Farkas Viola, a Miskolci Nemzeti Színház volt művésznője olvasott fel részleteket, majd Füzes László költőnek a témához kötődő verseiből is. előadott. A klubesten mintégy _ 120 ember jelent meg — olyanok, akik a fővárosban is tovább ápolják a borsodi hagyományokat. Tanácstagi Máéra Szerdán tartja tanácstagi fogadóóráját Lőrincz Zoltán, a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21. szám), 18—19 óra között. ♦ A kiállítás a decemberi vetélkedőhöz kapcsolódik. Vetélkedő decemberben moziban A Kossuth mozi emeleti előcsarnokában a hónap végéig az állam- és egyházalapító Szent István király életművét bemutató kiállítás látható. A mintegy negyven kép között akadnak színes reprodukciók is. például a Képes Krónikából és a Thuróczy-kódexből. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Megyei Moziüzemi Vállalat által meghirdetett Történelemóra a moziban című, többfordulós versenyhez, melyben Borsod általános és középiskolás gyesükéi indulhatnak. Az egyes iskolák már a verseny meghirdetésekor kiválaszthatták azt a négyet a rendelkezésükre bocsátott — történelmi témájú — filmek listájáról, melyekkel kapcsolatban próbára kívánják tenni tanulóik tudását. A vetélkedő decemberben lesz, a felkészülés máris folyik: az iskolákban rendhagyó történelemórák során szerezhetnek a gyerekek a tananyagon felül is ismereteket. A filmek megtekintésén túl a mozivállalat propagandistáitól kapott feladatlapok Is segítik a vetélkedőre készülő diáitokat. A kiválasztott filmek között az egyik listavezető az István, a király című alkotás, így a Kossuth moziban most látható kiállítás is jól felhasználható az ismeretszerzésre. A vetélkedő célja — a gyerekek tartalmas szórakoztatása mellett —* az „utánpótlás” nevelése is: a jövő igényes és kulturált moziba járó közönsége talán éppen a vetélkedő résztvevői közül kerül majd ki. Kájé Kicsi bérek9 drága tanulók Kereskedők, vendéglátók küldöttértekezlete * Méq a szerelvényboltot is olcsó áruk üzletének rendezték be az ünnepek előtt. Súlyos, s rövid távon j megoldatlan gondokkal küzd • manapság a kereskedelem í és a vendéglátóipar — fogalmazódott meg egyöntetűen a vélemény, az ágazat pártbizottságának minapi küldöttértekezletén. Az élelmiszerkereskede- lemben dolgozók bérét átfogóan több, mint tizenhét éve nem rendezték, s nem egy eladó fizetése marad a megélhetési, a létminimum alatt. Az üzletekben naponta többször mázsákat kell megmozgatniuk azoknak az asszonyoknak, akiknek a fizetése még az adóköteles jövedelem legalsó határát sem éri el. Ilyen körülmények között a vásárlók kevesebb mosolyra számíthatnak, de ingerültek a vevők is, mert a keresett árucikket nem találják meg az üzletekben. Ám jó, ha tudjuk: az eladók sem szívesen mondják ki azt a szót; hogy nincs! A kereskedők úgy vélik, hogy az utóbbi hónapokban a termelők monopoihelyzet- be kerültek, áralkuról pedig a legtöbb esetben még beszélni sem érdemes, örülnek. ha egyáltalán kapnak elfogadható árut. Az ostor mindig a végén csattan — hallottuk a küldöttértekezlet egyik felszólalójától —, s a vásárlók az árak emeléséért is a kereskedőket okolják. Gondok vannak az utánpótlással is. A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak például az idén 362 tanulója van, de a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után — elsősorban az alacsony bérezés miatt — csak kevesen maradnak a vállalatnál. Akik a nehéz körülmények ellenére mégis vállalják ezt a munkát, azoknak számolniuk kell a szinte mindennapos ellenőrzésekkel. Sokféle szervezet figyeli az eladóknak szinte minden mozdulatát, s ha a legkisebb hiba csúszik munkájukba, szigorú büntetést kapnak. Egy alkalommal például csemege — helyett kenyérszalonnát adott egy fiatal eladó, akit ezért 4 ezer. a bolt vezetőjét pedig 3 ezer forintra büntettek meg. Az ifjú eladó fizetése nem érte el a büntetés összegét sem. Ilyen esetben talán a figyelmeztetés is elegendő lenne. Az árazógépek pedig szinte mindennap kattognak az üzletekben, s ez is növeli az itt dolgozók terheit. Az utánpótlás hiányával küzd a vendéglátás is. A Miskolci yendéglátóipari Vállalatnál például száz heNem fogy a miskolci telefonkötvény. Idáig mindössze 1500 talált gazdára, s összesen 7600-at nyomattak. Arra számítottak,; hogy a hálózatbővítés költségeinek legalább a felét — mintegy 190 millió forintot — kaphatnak a lakosságtól. Sajnos, úgy tűnik, minderre kevés a remény. Ombódi Béla, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési osztályának vezetője: — Tudjuk, hogy -a kötvényekre 1990-re ígért telefon kevésbé csábító. Sokan számítanak arra, hogy kötvény- vásárlás nélkül is készülékhez jutnak. Ráadásul a mostani gazdasági helyzet sem olyan, hogy a telefonra várók könnyű szívvel előlegezzenek 25 ezer forintot a postának. Nehezen veszik tudomásul, hogy kötvény nélkül belátható időn belül senki nem juthat vonalhoz. Mi azért vagyunk optimisták. mert az ország más nagyvarosaiban is hasonló közömbösséget mutatott a lakosság a kötvények iránt, amíg meg nem kezdték a telefonok szerelését. Ezerben is így jártunk, a telefonbekötések hírére szinte napokon belül 3000 kötvényt jegyeztek. Kitört a kötvényláz, s pótlólag újabb 500 nyomtatására kényszerültünk. S az is igaz, hogy még legalább 1000-et el tudtunk volna adni. Biztos vagyok abban, hogy Miskolcon sem lesz másként. Jelenleg Miskolc I. kerületében, a belvárosban lakóknak ajánlják a kötvényt. Ily módon juthatnak három lyett csak 57 tanuló kezdte meg tanulmányait, s egy tanuló képzése három esztendő alatt 80—120 ezer fo, rintba kerül. A frissen megszerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal aztán az ifjú szakácsok, pincérek többség ge elvándorol á Balatont hoz. ahoi három hónap alatt többet keresnek, mint' Miskolcon egy év alatt.' Többségük a magánszektor ban keres jobb megélhétésr lehetőséget. A megoldás talán az lenne — javasolta az egyik hozzászóló — ha a' tanulókat a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is köteleznék arra,: hogy néhány évig még a; vállalatnál maradjanak, vagy ellenkező esetben fizessék vissza a képzés költségeit. A Bükkvidéki Vendéglő-'' tóipari Vállalat nyolc évvel ezelőtt vállalta el az üzemi' étkeztetés mellett a gyermekélelmezés feladatait. Air állami támogatás megszűr nése óta azonban kevesebb; szülő fizeti az ebédet, s ez a keresletcsökkenés még nehezebb helyzetbe hozta a vállalatot. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Pártbizottság úgy értékeli, hogy a na$j gondok a politikai munkában is jelentkeznek. Épp ezért az újonnan megalakult pártbizottság egyik fontos feladatának a politizálás új módszereinek kialakítását, a gazdaságpolitika hatékonyabb támogatását tartja. esztendőn belül telefonhoz a Tanácsház tér, a Görnöri, a Szentpéteri kapu és az Avasdél által határolt területeken élőik. Körülbelül július végéig fontolgathatják, érdemes-e 25 ezer forintot áldozniuk a telefon beszereltetésére. Közben a posta szakemberei azon gondolkodnak, mikép-^ pen hevíthetnék a kötvényes ä körzethatárokat. Arra szá- mítanak, hogy ha ez a terv sikerül, megélénkül a kereslet a kötvények iránt. Közben a csábítás leghatásosabb , módszerét fontolgatják: a magyar posta központjának engedélyével meggyorsítják a szerelési munkát. Lehet, hogy a régi kötvényesek közül sokuk lakásán a tervezettnél korábban csörren meg a készülék. Vásárolnak egy konténerközpontot is, amelynek a segítségével lényegesen meggyorsíthatják a vonalhálózat bővítését. > ■; ' ; A Tanácsház tér 3. szám alatti postai kötvényirodában reggel 8-tól este 6 óráig várják az érdeklődőket. Közben a 87-444-es telefonszámon is tájékoztatást adnak a telefonkötvény előnyeiről. Az ott dolgozóknak kell mtema- gyarázniuk. hogy a pénzt és telefont fiadzó kötvény aligha fedezi a posta vonalépítésre fordított költségeit. Egy-egy új állomás szerelése, üzembe helyezése 90 ezer forintba kerül. Az Igazi haszon azonban a postánál akkor jelentkezik, amikor a .. készülék megcsörren, s már forgalmat bonyolít. (szántó) Gyorsabban szerelik be a készüléket Nem kelendő a telefonkötvény %
