Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-22 / 275. szám
Mezőcsát Változások a társadalombiztosításban Hl távbeszélőKeresebb pénz árán Amatőrök a megyéből Kiállítás, szakmai tanácskozás yfc Az új bányamentők az elméleti képzés után a Központi Bányamentő Állomás gyakorló tárójában sajátítják el a különféle berendezések, eszközök kezelését. Itt a bányatüzek alkalmával kialakult magas hőmérsékleti viszonyokat is képesek szimulálni. Ilyen körülmények között kell begyakorolniuk a mentés különféle mozzanatait és fogásait. (Kerényi László felvételei) Megerősített hétvégi szolgálat — Milyen intézkedéseket terveznek, ha kedvezőtlen tapasztalatokat szereznek? — Ahol úgy látjuk, hogy a vállalat (munkahely) nem tett semmit a munkakörülmények javításáért, javasoljuk. hosv magasabb járulékot fizessenek. Ahol viszont éppen az intézkedések hatására javult az egészségügyi helyzet, meghatározott időre mérsékeljük a járulékot. központja Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket. hogy november 25- én Mezőcsáton új távbeszélő- központot helyezünk üzembe. Ettől az időponttól a mezöcsáti (hejőkürti. igrici, tiszakeszi. geleji. tiszatarjá- ni) távbeszélő-előfizetők, 49- es körzetszámmal, a belföldi távhívó-forgalomban is részt vesznek Ezzel egyidejűleg az előfizetők kapcsolási száma öt számjegyűre változik. A megváltozott kapcsolási számokról a postahivatalok, illetve a tudakozó munkahelyek adnak felvilágosítást. Miskolci Postaigazgatóság gyorsabban gyógyulni #■ • Uj gyógyszertámogatást rendszer • Másképpen fizetik a körzeti orvost (Kerényi László felvétele) Az évtized végére Szobrot kap Széchenyi A tanács a negyedét állja Állítsunk szobrot a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak Miskolcon is! — ezt kezdeményezte a Városszépítő Egyesület közgyűlése. Lapunkban arról is beszámoltunk, hogy a mű elkészítéséhez adakozásra szólították fel a miskolciakat. A városi tanács végrehajtó bizottságának a napokban megtartott ülésén úgy döntött a testület, hogy a szobor kéltségeinek egynegyedével, illetve maximum 300 ezer forinttal a városi tanács is hozzájárul a vá- rosszépítők elhatározásához. Hogy miért kérték a vá- rosszépítők a miskolciak anyagi hozzájárulását, arról korábban is írtunk már. Az egyesületnek nincs annyi pénze, hogy egy ilyen költséges vállalkozás valameny- nyi számláját kiegyenlíthesse. Ezért szólították adakozásra a városban és a városkörnyéken lakókat, akik maguk is szeretnék, ha hazánk történelmének, a reformkor legnagyobb, szellemiségében máig ható politikusának méltó emléke lenne városunkban. Az egyesület az adományok összegyűjtésére a Budapest Bank Rt. miskolci igazgatóságánál számlát nyitott. Erre máris megérkezett az első néhány ezer forint. A szobor avatása mindenesetre valós közelségbe került a városi tanács most megszavazott hozzájárulásával. A miskolciak támogatásáról persze ezután sem mondhatnak le a Széchenyi-szo- bor felállítását kezdeményezők. Az utalványokat az érdeklődők egyebek között a Kós-házban, a Herman Ottó Múzeum kiállítótermeiben, valamint a Budapest Bank Rt., MSZB tér 4. szám alatti pénztáránál szerezhetik be, az utóbbi helyen közvetlenül is befizethetik az általuk a portréra szánt ösz- szeget. Egyelőre nem dőlt még el, hogy hová kerüljön a szobor, illetve melyik művészt bízzák meg az elkészítésével. Ezekre a kérdésekre a választ az a pályázat adhatja majd meg, amelyet a Városszépítő Egyesület a Képző- és Iparművészeti Lektorátus bevonásával szeretne kiírni. , Széchenyi szobrának elhelyezésére eddig a Széchenyi és a Szemere utca sarka, valamint a Tanácsház tér környéke jött szóba. Az avatást az egyesület 1990-re tervezi. A Széchenyi-szobor nem az első olyan köztéri alkotás Miskolcon, amely a helybéliek adományából készülne el. ötven évvel ezelőtt, Szent István halálának 900. évfordulóján Hámor község lakói ugyanígy emeltek szobrot az államalapítónak. B. A. A társadalombiztosításban a jövő év elejétől jelentős változások várhatók. A decemberi Országgyűlés dönt majd erről. Dr. Forgács Adómtól, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezető- helyettesétől tudtuk meg a részleteket. — A leglényegesebb változás az lesz, hogy 1989. január 1-től leválunk az állami költségvetésről, és társadalmi biztosítási alappá alakulunk át, azaz önállóan fogunk gazdálkodni. így hosszabb távra tudunk tervezni, és az intézkedéseink hatékonyabbak lehetnek. — Ha a bevételekből kívánják a kiadásaikat fedezni. akkor ezentúl jobban odafigyelnek majd, mire fordítják a pénzüket? — A kiadások csökkentése érdekében megelőző tevékenységet folytatunk. Például olyan egészségügyi programokhoz járulunk hozzá, amelyek a betegség megelőzését szolgálják. Az egészségmegőrzést helyezzük előtérbe. támogatjuk azokat az intézkedéseket, orvosi beavatkozásokat, amelyekkel elősegíthetjük a gyorsabb gyógyulást és ezzel lerövidülhet a táppénzes időszak. Éppen ebből a meggondolásból vettünk a közelmúltban a János. Kórháznak vesekőzúzó-készüléket. A beteget, amennyiben az állapota megengedi. nem kell megoperálni. s megvárni a hosszú gyógyulást, hanem a készülék segítségével jóval egyszerűbben megszabadítható a vesekőtől, és akár már harmadnap munkába állhat... — A lakosság beleszólhat-e majd abba, hogy mire fordítsák a pénzt? — Természetesen, hiszen a Parlament fogja jóváhagyni a társadalombiztosítás mérlegét. Az egyik legfontosabb célunk, hogy működésünket demokratikus alapokra helyezzük. Azzal, hogy önállóan gazdálkodunk ezentúl, tartaléktőkét szeretnénk létrehozni, amelyet forgatnánk, befektetnénk. — Az Önök érdeke — no meg a miénk is — az, hogy minél egészségesebbek legyünk. Ennek érdekében szigorítják majd az ellenőrzéseket? — A mainál jobb, hatékonyabb egészségbiztosítási és ellenőrzési rendszerre mindenképp szükség van. Azon gondolkodunk, hogyan lehet beiktatni a biztosítót az egészségügy és a lakosság közé, mint egy elszámoltató. ellenőrző, a beteg érdekeit képviselő, az orvos teljesítményét, minőségi munkáját finanszírozó szervet. Ebben a szisztémában a biztosító vagy a tanács aszerint fizetné a körzeti orvost, hogy hánvan járnak hozzá, hogyan gondozza a betegeit. A kórházak pedig nem az ágyak száma után kapnák a pénzt, sokkal inkább az döntene, hogy egy ágyon hány napig gyógyult a beteg. Ez nyilván arra ösztönzi majd az egészségügyi intézményeket. hogy minél kisebb költséggel, minél hamarabb jussanak eredményre; Január 1-től a hatáskörünkbe kerül a gyógyszerfinanszírozás és -forgalmazás ellenőrzése is. Ezzel két dolgot szeretnénk elérni. Az egyik, hogy az orvosok korszerű gyógyszerterápiás tevékenységet folytassanak — a beteg hamarabb meggyógyulna —, a másik: szeretnénk javítani a gyógyszer- ellátás színvonalát, és csökkenteni a helyenként tapasztalható pazarlást Ezt szolgálja egy új gyógyszertámogatási rendszer kialakítása. A jövő év elejétől a vény nélküli gyógyszervásárláshoa ném nyújtunk támogatást. Nem alapvető fontosságú gyógyszerekről van szó. hanem olyanokról, amelyek ki-* mondottan a gyógyulást szolgálják, mint például a nyugtatok egy része... Egyes gyógyszerekhez pedig, amelyek hatásosabbak, a gyógyulást gyorsabban elősegítik, nagyobb támogatást adunk, azaz olcsóbbak lesznek. Nagyobb hangsúlyt helyezünk arra is, hogy kedvezőtlen munkakörülményéig miatt melyik munkáltatónál több a foglalkozási betegség, és az ebből fakadó megrokkanás. Gondolkozunk egy érdekeltségi rendszer kidolgozásán, amellyel arra szeretnénk ösztönözni a vállalatokat. üzemeket, intézményeket. hogy beosztottjaik testi épségére, egészségére jobban ügyeljenek. Kidolgoztunk, egy olyan táppénzes információs és ellenőrző rendszert, amely jelzi azt, hogy egy adott vállalatnál, sőt azon belüli munkahelyeken menynyien, milyen betegség vagy sérülés miatt vannak többször. netán tartósan táppénzen. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ebben milyen szerepe van a nem megfelelő munkakörülményeknek, a vállalatok milyen intézkedéseket tesznek a munkahelyi ártalmak, a rossz munka- körülmények felszámolására. Ezt a munkavédelmi főfelügyelőséggel közösen vizsgáljuk meg. Két bányamentő raj ügyel Ma délután 4 órakor a Rónai Művelődési Központban kiállítás nyílik a megye amatőr képző- és iparművészeinek munkáiból, melyet a megyei Közművelődési Módszertani Központ rendezett. Az itt szereplő legjobb alkotások tovább kerülnek a. jövő év januárjában megrendezendő megyei amatőr- gálára, majd 1990 tavaszán az országos amatőrgálára, Kecskemétre. A mostani kiállítást Dulity Tibor, az Országos Amatőr Képzőművészeti Tanács elnöke nyitja ateg. A kiállítás megnyitását követően, délután öt órakor kezdődik a Rónai Művelődési Központ földszinti klubtermében az amatőr képző- és iparművészek szakmai tanácskozása. A tanácskozás napirendjén az Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete Vizuális Módszertani Osztálya és az Országos Amatőr Képző- művészeti Tanács kapcsolata, az amatőr képző- és iparművészeti mozgalom megyei helyzete, valamint a kiállítás értékelése szerepel. A tárlat december 2-ig tekinthető meg. A Borsodi Szénbányák Vállalat területén április 1-ig két bányamentő állomás működött, a kazincbarcikai székhelyű központi bányamentő állomáson és a farkaslyuki bányamentő állomáson állandóan egy-egy bányamentő raj volt szolgálatban. Április 1-én a farkaslyuki bányamentő állomást, megszüntették. miközben főleg a lakossági tüzelő biztosítása céljából hétvégeken, szombaton és vasárnap is termeltek az üzemek, az aknák Ezért a kazincbarcikai központi bányamentő állomásón a mindenkor hétfőtől hétfőig ügyeletben levő egy bányamentő raj mellett szombaton és vasárnap egy másik bányamentő raj is szolgálatba áll. A bányamentőknek egyébként az idén ez ideig nem sok dolguk volt. szerencsére — mint ezt Pothorányi Lászlótól, a központi bányamentő állomás vezetőjétől megtudtuk. — A szigorú, rendszeres orvosi vizsgálato kon megfelelt önkéntes bányászok. iparosok, techniku sok, mérnökök speciális tanfolyam elvégzése után lehetnek tagjai a szervezetnek Az idén újabb fiatalokká erősödött a bányamentők családja: képzésük megtörtént. (temesi) A Vadász- klubban A tragikus sorsú Rudolf trónörökös magyarországi vadászatai címmel tart előadást pénteken délután 5 órától a miskolci Vadászklubban (Bajcsy-Zsilinszky út 4.) Véber Károly a Corvina Kiadó irodalmi vezetője. A helyszínen a korábban megjelent könyveit is dedikálja.
