Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-19 / 247. szám

Fitten Tegnap újabb rendezvé­nyekkel folytatódott a Fitt­hét. Délután szakemberek elemezték hazánk és me­gyénk jelenlegi egészségügyi helyzetét. A statisztikák el­szomorítóak — hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen. Az általános iskolások ed­zettségi állapota elszomorí­tó. A fiatalok a dohányzás­sal, a helytelen életdmóddal mindent megtesznek, hogy egészségüket tönkretegyék. A munkaképes emberek 87 százaléka szed vaiamilyen gyógyszert. A Fitt-hét egyik legfontosabb feladata olyan testgyakorlási, táplálkozási, életmódbeli tanácsokat ad­ni, amelyeket az év többi napján is jól lehet haszno­sítani, fittségünk érdekében. Észak-Rajna-Weitfáliában így csinálják... A szerkezetváltás tapasztalatai A szerkezetváltás a fejlett gazdasággal rendelkező or­szágokban sem jár feszült­ségek nélkül, bár kétségte­len, hogy például az NSZK- ban látható eredményei van­nak a hosszú évek óta tar- • tó folyamatnak. Észak-Raj- | na-Westíáüából érkézért • hozzánk a napokban az a hattagú delegáció, mely a tartomány struktúraátalakí­tásának feladataival foglal­kozik. A küldöttség ózdi lá­togatása után, tegnap dél­előtt a Magyar Gazdasági Kamara Észak-mag? Írorszá­gi Bizottsága és az SZMT tapasztalatcserét szervezett a delegáció s a megyei nagyvállalatok képviselőinek részvételével. Elöl járóban lvanovics Fe­rencié, az SZMT titkára ismertette a megye szak- szervezeti mozgalmának 304 ezer tagot számláló főbb jellemzőit, majd Drótos László, a Kamara észak- magyarországi bizottságának elnöke, többek között a ko- ] hászat NSZK kapcsolatait részletezte. Ezután Hermann Heinemann, a tartomány munka-, egészségügyi és szociális minisztere a szer­kezetváltás során munkanél­külivé vált emberekről, a róluk való gondoskodásról adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy a tartományban most 800 ezer a munkanél­küli, s nem kevesen van­nak, akik már több, mint egy éve nem kapnak mun­kát. Gondot jelent a tartó­san állás nélkül lévők át­képzése, bár erre az NSZK- ban több éve kialakult módszerek vannak. A szö­vetségi kormány a vállala­tokkal és a dolgozókkal kö­zösen tartja fenn az átkép­zési központokat, amelyek az utóbbi években egyre több pénzt emésztenek fel. Ész a'--Rajna-Westfáliában egyébként a helyi pénzfor­rások felhasználásával is je­lentős összegeket fordítanak szociális célokra és a szer­kezetváltás megvalósítására. Dortmundban például az ot­tani egyetemmel közösen alakítottak ki úgynevezett technológiai központokat, a csúcstechnológia meghono­sítására. Gyakori, hogy a vállalatok az 55 éven felüli dolgozóikat korkedvezmény- nvel nyugdíjazzák. A csök­kent munkaképességűek szá­mára a nagyvállalatok kö­telesek speciális helyzetük­nek megfelelő állásokat fenntartani. Az észak-rajna-westfáliai küldöttség tagjai felajánlot­ták: a továbbiakban is szí­vesen átadják tapasztalatai­kat a szakszervezetnek s a szakembereknek. A tanács­kozást követően a delegáció tagjai, dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács elnökével folytattak eszmecserét a tér­ség struktúraátalakításáról. Kevesebb napsütés Ma kevesebb napsütésre Bzámíthatunk, mint azt meg­szoktuk az elmúlt napok­ban. Az északkeleti—keleti tgáá napközben megélénkül. Délutánra általában 13—18 fok közé emelkedik a hő­mérséklet, este 10 fok körül lesz. Kisebb eső is lehet. Ma reggeli telefon A városi pártbizottság ütésén Gyerekzsivajtól volt hangos tegnap a sportcsarnok: hat belvárosi óvoda több mint kétszáz aprósága jött el a kö­zös tornára. A szülőket sajnos nem sikerült megmozgatni... Egy hete sárgán villog A tapolcai út és a déli terelőút kereszteződésében egy hete sárgán villog a lámpa. Amit annak idején azért szereltek fel, mert e kereszteződés roppant bal­esetveszélyesnek bizonyult. Miért nem javították már meg? — kérdeztük Miskol- czi Zsolttól, a Miskolci Köz­úti Igazgatóság forgalom- technikusától. — Azért, mert a mi szak­embereink nem tudják megjavítani. Egy olyan gép irányítja itt a forgalmat, illetve a lámpát, amit a Ganz és a Budapesti Mű­szaki Egyetem fejlesztett ki. Ilyen gépből öt van a me­gyében, 1984-től üzemel az első, azóta nem volt velük baj. Most egy olyan alkat­rész ment tönkre, amit csak a pestiek tudnak kicserélni, ök vállalták ezeknek a szervizét, és ígéretet kap­tunk tőlünk, hogy még ezen a héten ismét jó lesz a köz­lekedési lámpa. XX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1988. OKTÓBER 19., SZERDA ÁRA: 1,80 FORINT Pedagógusokról, oktatásról, iskolákról • Amíg sorra nem kerülünk a postai ablaknál, van Időnk megfigyelni a „kirakatban dolgozó” postás munkáját. Látjuk, hogy egyetlen levél beadása és átvétele milyen tennivalókkal jár. A miskolci 1-es postán a komputer képernyőjére íródik ki, mennyit kell fizetni a küldeményért, s azon összegződik a csekkek értéke is. Vajon a gépesítéssel gyorsabb is lett a hagyományos pcstamunka, vagy c&upáa kwueiűbbi Cikk az 5. oldalon. November elsejére össze­hívták a Magyar Szociálist* Munkáspárt Központi Bi­zottságát. Erről tegnap dön­tött a Politikai Bizottság. A testület a népgazdasági cél­kitűzésekről azt állapította meg. hogy azok többsége teljesíthető, de változatla­nul nehéz a gazdasági hely­zet. A Politikai Bizottság szerint a párt ifjúsági szö­vetségének a jövőben ön­állóan kell végeznie mun­káját, de úgy, hogy közben a fontosabb politikai kezde­ményezéseket össze kell hangolnia a párt vezető tes­tületéivel. Nem első ízben működött közre a Miskolc Városi Tele­vízió abba.-,, hogy az érdekeltek megszólaltatásával, képer­nyőre vitelével segítsen a nézőknek, ez esetben a városi pártbizottság tagjainak a \ alós helyzet megismerésében. Pe­dagógusok, pedagógus pártmunkások beszéltek arról, hogyan látják ők a saját helyzetüket és a többi miskolci oktatóét, kü­lönös tekintettel élet- és munkakörülményeikre, az iskolák ellátottságára. Szóltak természetesen arról is: érzik a tér­tiét annak, mely rajuk hárul az oktatási reform, tágabb ér­tetemben a társadalmi, gazdasági megújulás kibontakozta­tásában. Hiszen jövőnket alakítják dolgos hétköznapjaik­ban. A riport gondolatai to­vább gazdagodtak a pártbi­zottság többórás vitájában, melyen a Szovjetunióból visszatérve. ismét Tímár Vilmos első titkár elnökölt. A széles körű tájékozódás alapján készült jelentéshez Kovács József titkár fűzött szóbeli kiegészítőt Az iskolával és a benne oktató pedagógussal szem­ben az a követelmény, hogy olyan állampolgárokat ne­veljen, akik végig akarják és végig is tudják vinni a társadalmi reformokat Igénylik, és meg is kell kapniuk ehhez a helyi po­litika, mindenekelőtt a párt- bizottság támogatását A legfontosabb az, hogy poli­tikai eszközökkel erősítsük a pedagógusok helyes társadal­mi megítélését, hiszen nem csupán anyagi, hanem er­kölcsi megbecsülésük is csor­bát szenved néha manap­ság. ök sem azt várják, hogy együtt sírjanak velük a szakma méltatlanul alacsony presztízse, az iskolák meg­csappant anyagi lehetőségei fölött Bár igen kevés pénz jut — mint országosan, itt Miskolcon is — az oktatási intézményeknek, és sokszor a krétával is spórolni kell, az iskolahálózat továbbfej­lesztése nem került le a na­pirendről. A demográfiai hullám lassan eléri a közép­iskolákat, igen „jól jön” te­hát, ha sikerül megvalósíta­ni a művészeti szakiskolát, és az elképzelésből valóság­gá válik egy egyházi gim­názium megépítése is. (La­punkban mindkettőről bő­vebben olvashattak az el­múlt hetekben. A szerk.) Dr. Környey László, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának vezetője korrefe­rátumában kemény kritiká­val illette azt a gyakorlattá vált szemléletet, mely a költségvetés alakulásától tet­te függővé az oktatásra for­dítható összeget. A követ­kezmény: országos tanterem- hiány, mely különösen égető gond Borsodban, ezen belül Miskolcon. A helybeli álta­lános iskolákban 250-nel több tanulócsoport van, mint ahány tanterem. Az óvodai ellátás javult ugyan, de ami­att, hogy az óvodás korú gyerekek létszáma erősen megfogyatkozott. Ugyanak­kor egyes területeken, így például a Komlóstetön vagy a Szentpéteri kapuban nem épült új óvoda a lakóházak mellé, és ez bizony nagy gondot okoz az ott lakó szü­lőknek. A szakma elnőiese­désének egyik következmé­nye. hogy igen sokan van­nak távol a katedrától, mi­vel szülési szabadságukat töltik. Kényszerűség a túl­óra. ám ezért megalázóan keveset tudnak Fizetni a pe­dagógusnak. A bruttósítás után a legtöbb iskola bérhi­ánnyal küzd. E mostoha kö­rülmények mellett is ked­vezően érezteti hatását az új oktatási törvény- nőtt az intézmények önállósága, sza­kosított tantervű osztályo­kat indítottak, és igen so­kat fejlődött a nvelvoktatás. Bizonyos fokú ideológiai el­bizonytalanodás tapasztalha­tó a pedagógusok körében, éppen ezért több politikai segítséget, eligazító szót vár­nak a pártbizottságtól a pedagógusok. (Folytatás az 5. oldalon} II felrobbant láz npil (CIKK A 3. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom