Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-17 / 245. szám

ú a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. ÍGY latja a tanácstag Lillafüred gondjairól Jg* Sokszor jelent már meg rovatunkban olyan fotó, amely Lillafüred elhanyagoltságát illusztrálta. Amíg például Tapolca fejlesztésére az idén három-négy millió forintot 'áldoztak, addig a másik, szintén csodálatos környezetben elterülő üdülőkörzetünkre mindössze 650 ezer forint ju­tott, s ez még az állag megóvásra sem elegendő. Lilla­füred helyzetéről beszélgettünk a helyi tanácstaggal. Kiás András elmondta, hogy vannak azért eredmények is: az diszapolódott Hámori-tó megmentésére alakult társulás —. melyről nemrég irtunk részletesen — jövőre befejezi munkáját. 1989-ben épül meg Ömassán az Unió Áfész fű- ázerboltja. Külön köszönetét érdemel a posta gyors intézke­dése; az itteniek kérésére a múlt héten a segélykérő telefon ZKllé felszereltek egy nyilvános távbeszélő állomást is. Nem minden megy azonban ilyen egyszerűen és gyorsan Omassán. A Vadászvölgyben még mindig megoldatlan az egészséges ivóvízellátás. Kiss András 1979 óta küzd a vál­tozásért, s 1981-ben elért annyit, hogy a lakónegyedben le­fektettek egy körvezetéket. Csakhogy a csőrendszer belülről azóta is száraz, nem folyt benne víz soha. pedig vannak a környékén tiszta vizű karsztforrások, melyek közül bármelyi­ket a rendszerre lehetne kapcsolni; ezt nevezik forrásfogla­lásnak. Ehhez azonban Köjál-engedély szükséges, amit csak akkor kaphatnak meg, ha szennyvíztisztító is épül. A tanácsi adatok szerint Tapolcán lényegesen több túrista fordul meg, mint itt, s ennek megfelelő arányban osztják fel a két területre .jutó pénzeket. A tanácstag szerint, ha nem áldoznak Lillafüred ..komfort tára”, akkor sohasem lesz itt igazi vendégforgalma. Bár még így is egyre több kül­földi keresi fel a Bükk e gyöngyszemét. Ebből adódnak a ' gondok, mert szálloda nincs a környéken. Szomorú, hogy Lillafüreden szinte a szemünk láttára megy tönkre a támfal-rendszer. Komoly gond az is, hogy a nagy vízesés nem működik. Annak a Szinva-forrasnak a vizét ugyanis, mely természetes módon táplálta a zuhatagot, szin­te az utolsó cseppig bevonták a város ivóvízhálózatába. Kiss András álma egy olyan drótkötél-pálya és sífelvonó- rendszer, amilyen Csehszlovákiában, a Tátrában van. Szép álom. a valóság azonban az, hogy a patakmeder, a sétányok, • támfalak és egyebek rendbehozatalához is legalább 50 millió forintra lenne szükség. Ekkora összeggel erre a célra Miskolc ma nem rendelkezik.- (B—r) Az élelmezési világnapon Bánkút lemaradt a térképről Nézem a Miskolc több helyén elhelyezett tájékoztató táblákat, amelyeket minden bi­zonnyal azért tettek ki, hogy az idelátogató turista tájékozódhas­son, mit és hol talál­hat meg ebben a vá­rosban. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy eze­ken a táblákon sehol sem szerepelnek a bán­kúti sípályák, holott ezek Nagy-Miskolc te­rületén vannak. Pedig joggal dicsekedhetnénk velük, mert sehol sincs hazánkban annyi sí- és szánkópálya, mint Bánkúton. A kez­dőktől a haladókig mindenki megtalálhat­ja a számára legmegfe­lelőbb terepet. Lassan itt a tél, s az első hó­val elindulnak a he­gyekbe a téli sportok kedvelői szánkókkal, sílécekkel. Aki távo­labbról jön, és nem is­meri a környéket, az vaktában vág neki a Bükknek, mert tájé­koztató nélkül nem tudhatja, hova érde­mes menni. Megérné még idejében módosí­tani az útbaigazító táblákat. Dr. M. A. ■$' Hét évvel ezelőtt dr. Ro­many Pál miniszter, az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete, a FAO római székhazában tette meg javaslatát; október 16-a le­gyen élelmezési világnap. Ennek fontosságáról beszél­gettünk dr. Csepregi Csa­bával, a városi tanács ellá­tásfelügyeleti osztályának vezető-helyettesével. — Évek óta ezen a napon számos országban felelős po­litikusok, szakemberek tár­gyalják és vitatják az élel­mezés helyzetét; ennek el­lentmondásait, a dömpinget és a hiányt, a túltápláltsá- got és az éhezést. Ez utób­bival kapcsolatban megdöb­bentő adatok érkeznek a Föld számos országából. Je- flenieg körülbelül 780 mil­lió a rosszultáplált, vitamin­éi fehérjehiányban szenve­dő ember. A legeiszomori- tóbb, hogy évente 15 millió gyermek hal éhen; naponta 41 ezer! Egy másik adat sze­rint az éhezésnek három- naponként annyi áldozata van, mint a hirosimai a'om- támadásnak Holott p Föld képes lenne eltartani lakóit. Hazánkból is indítunk se­Szerdán: injjvenen jo;*tanác8adá« Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus legközelebb októ­ber 19-én szerdán délután 4-től 6-ig tart díjtalan jog tanácsadást a sajtóház har «maciik emeletén, A miskol eiaké a szó rovat szobájá­ban. gélyszállítmányokat a rá­szorulóknak. Jól képzett szakembereket küldünk a fejletlen országokba, hogy korszerű mezőgazasági eljá- sárokkal ismertessék meg az ott élőkét. A FAO minden esztendőben más-más témát emel ki október 16-ra. Ta­valy a kistermelés, az idén pedig a falusi, mezőgazda- sági fiatalok élete, helyze­tük a téma. Miskolcon az élelmezési világnap rendez­vényeit — bár a naptár sze­rint vasárnapra esett — ma tartjuk. Hazánkban a kor­szerű, zsírszegény táplálko­zásra kell nagyobb figyel­met fordítani. Ennek jegyé­ben rendezünk ma termék- bemutatókat, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskeelmi Vállalat, a megyei tejipari, a megyei húsipari, a Mis­kolci Sütőipari, a Hűtőipari Vállalat és a Miskolci Li- Kőrgyár segítségével. Bányász olimpikonok 4c A szöuli olimpián részt vett bányász-ökölvívókat fogad­ta a Borsodi Szénbányák Vállalat gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetése. Isaszegi Róbert olimpiai bronzérmes és Szőke László rövid élménybeszámolót tartott, ezt követően Kiss Dezső, a vállalat vezérigazgatója pénzjutalmat adott át a két versenyzőnek és edzőjüknek, Takács Gábornak. Kiss Dezső hangsúlyozta: a Borsodi Bányász Sportegyesület életében először fordul elő, hogy versenyzőik révén képvi- elve vannak az olimpián. Ígéretet tett arra. hogy minden lehetőséget biztosítani fognak a Bányász SE sikersport­ágának. Képünkön Isaszegi Róbertét köszönti a vezérigaz­gató. Roncsautó az óvodánál \ * 4* Az ablakait már mind kitörték, a sárvédőjét leszakították, s a lámpáit kiszerelték ennek a régi típusú Wartburgnak. Pedig még rendszáma is volt nemrégiben, ám a tulaj­donosának a jelek szerint mindegy, mi történik a kocsival. Az itt élőknek, és főleg a mindennap erre közlekedő óvodásoknak viszont igencsak lehangoló látványt nyújt a valaha jobb napokat megélt jármű. A Belvárosi Óvoda előtt, a Vörösmarty utcában még veszélyes is a kifosztott kocsi, mert a kicsik nyitogatják a csomagtartót, s könnyen egy­más kezére zárhatják a fede let. Jó lenne, ha mielőbb eltűnne innen ez a csúf, a bel­városi képet csúfító roncsautó. V. Zs. Miskolc Rendelet a gyógyászati segédeszköz-ellátásról II. Folytatjuk a gyógyászati se­gédeszköz-ellátásról szóló, 8/1988. (Vili. 1.) SZEM-ren- cielet ismertetését. A rendelet 4. paragrafusa szerint a megállapított ki­hordási időn belül azonos gyógyászati segédeszköz is­mét rendelhető, hogy; az életkorral járó természetes változás azt szükségessé te­szi; a beteg egészségi vagy testi állapovában olyan vál­tozás következik be, amely ezt indokolttá teszi; a gyó­gyászati segédeszköz a ren­deltetésszerű használat köz­ben gazdasagosan nem javít­ható, illetőleg a javítás költ­sége meghaladja a fogyasz­tói árának áz 50 százalékát. A rendelet és a hozzá kapcsolódó melléklet felso­rolja azokat az intézménye­ket, valamint a szakmailag illetékes orvosok körét, ame­lyek, illetve akik a gyógyá­szati segédeszköz rendelésé­re jogosultak. Ugyanakkor az 5. paragrafus rögzíti, hogy az orvos a magánorvo­si tevékenysége keretében gyógyászati segédeszközt ál­lampolgári jogon nem ren­delhet. A magánorvos által rendelt ilyen eszközt — az előző rendelkezésből fakadó­an — teljes fogyasztói áron kell értékesíteni. A rendelet 8. paragrafusa értelmében azokban az esetekben, ami­kor a gyógvászati segédesz­köz hiánya fokozott baleset- veszélyt. vagy az állampol­gár keresőképtelenségét idézheti elő. továbbá egész­ségi állapotának rosszabbo­dását okozhatja, az orvos a gyógyászati segédeszköz so­Úira £t»mba­óriások A jól ismert kő­gomba. más ne­vén óriás pöfe- teg nőtt ekkorára Cserepeskő köze­lében. Szerencsés megtalálója, a miskolci Szabóné Kertész Katalin elmondta, hogy a négy gomba súlya összesen 9 és fél kiló volt, s a leg­nagyobb több mint három kilót nyomott. Sz. F. , \ ron kívüli elkészítését írhat­ja elő. A 9. paragrafus (3) bekezdése szerint a gyógyá­szati segédeszközt rendelő orvosnak minden esetben tájékoztatni kell a beteget a gyógyászati segédeszköz beszerzésének helyéről, hasz­nálatának módjáról, a té­rítési díj összegéről, a befi­zetésről és a befizetés iga­zolásának körülményeiről, a gyógyászati segédeszköz ki­hordási idejéről, a nagyobb értékű gyógyászati segéd­eszköz visszavételezésének helyéről, és ha ellenőrző vizsgálat is szükséges, an­nak időpontjáról. Ha a gyó­gyászati segédeszköz haszná­latának elsajátításához meg­felelő gyakorlat szükséges, a beteget az illetékes fekvőbe­teg-ellátó osztályra, illetőleg szakrendelésre kell utalni. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése értelmében a fog­lalkozási balesetet szenvedett és hadirokkant személy az orvosi rendelvényt és a ci­pőszámlát személyesen vagy posta útján juttathatja el a Gyógyászati Segédeszközök Gyárába (Budapest XIII., Dózsa Gy. út 144.). A gyár a számla összegét, de leg­feljebb a rendelet mellékle­tében meghatározott összeget postán küldi meg az igény­lőnek. Az állampolgár a műsza­kilag meghibásodott gyógyá­szati segédeszköz-javítását — orvosi javaslat nélkül *- közvetlenül kérheti a gyár­tótól, illetőleg a segédeszköz forgalmazójától. Dr. Gy. M. Ki dobál? Az avasi lakótelepen, az Engels u. 34. sz. házból már több esetben ledobáltak kü­lönféle dolgokat a gará­zsom bejáratához; legutóbb használt Liberó pelenkát, de találtam már ott becsoma­golt tyúkbelet, s tejeszacs­kót, amely a szemem láttá­ra szakadt ki. és szétfolyt a tej, mikor leesett. Elég ré­gen tapasztalom ezt. s a tü­relmem most már elfogyott. Azt gondoltam, hogy ebben a házban kulturált emberek laknak, s megtanulták, mi­re való a szeméttároló, köz­nyelven szólva a kuka (aki nem tudná: abba szokták le­vinni a szemetet). Gondolom, a lakótársak ezek után felfigyelnek a fent említett esetekre — többek között a házfelügye­lő is —, és megteszik a szükséges intézkedést. K. M. Miskolc Akik a miskolci tízeme­letes panelházak tövében sétálgatnak, szép kis leltárt tudnánk összeállítani arról, mi mindent hajigáinak ki a lakók az ablakon. A házak tövében lévő lapostetős épü­letek tetejéről például még a nyár közepén is fenyőfa- roncsokat kellett leszedniük a MIK munkatársainak. A legnagyobb probléma az, hogy utólag nem lehet kide­ríteni. honnan dobták ki a szemetet. Nincs más lehető­ség az eredményes fellépés­re. mint az. ha a lakóközös­ség veszi kézbe az ügyet, s megpróbálják kideríteni, ki dobál. Mindenesetre jel­lemző mai lakótelepi közál­lapotainkra. hogy egy ilyen ügyben az újság kap levelet. — Ügy aondolja egy lakó, hogy a házfelügyelő és a la­kótársak informálása ez a legjobb út. Nem kellene egyszer inkább szóba állni egymással? »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom