Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-13 / 242. szám

Pénz és rámpa kell hozzá Kenyeret, konténerben Bizonyára még sokan em­lékeznek arra, miképpen «állították a frissen sült ke­nyeret a pékségekből a bol­tokba 10—15 esztendővel ez­előtt. Annyi kenyeret gyö­möszöltek egy-egy kosárba, amennyit csak bírtak, s leg­alább tíz kézen keresztül­ment, amíg az üzletek pol­caira került. Ez igazán nem Tolt higiénikus, ráadásul a minősége is megsínylette: a meleg kenyér összenyomó­dott, kiszikkadt. Mióta felfedezték a kon­téneres kenyérszáll ítást. ezek a gondok kiküszöbölhetők. Már csaknem hat esztendeje, hogy városunkban feltűntek a guruló alumíniumszekré­nyek, amelyekben kitűnően szállíthatók a frissen sült ke­nyerek. Mennyire terjedt el a konténeres kenyérkihor­dás? — kérdeztük Bendzsák Kálmántól, a Miskolci Sütő­ipari Vállalat igazgatójától. — Sajnos, pénzhiány mi­att a napi kenyérmennyiség­nek csupán a húsz száza­lékát vihetjük ki konténe­rekkel. Korántsem olcsó beruházás a teljes átállás, az ezzel kap­csolatos műszaki korszerű­sítés. Jelenleg hét olyan IFA- teherautóval rendelkezünk, amely alkalmas a konténerek befogadására. Ezek a jármű­vek egyenként egymillió fo­rintba kerülnek, s még leg­alább kettő kellene belőlük. Most 240 konténerünk van, s újabb százra lenne szük­ség. Természetesen ezek a guruló alumíniumszekrények sem olcsók. Saját erőből nem vagyunk képesek a tel­jes átállásra, de ha a tanácstól vagy a vi­szonteladóktól segítséget kapnánk, akkor sem ,,konténeres: thet- nénk” a teljes forgalmat. Ke­vés ugyanis az olyan mis­kolci bolt. ahol a teherau­tóról leemelt konténert egyszerűen betolhatnák az eladótérbe. Sok helyen sző­kék a bejárati aitók, s olyan lépcsők vezetnek a raktá­rakhoz, amelyeken aligha vihető fel a súlyos szállító alkalmatosság. Ezért már most felhívnánk a felújítás előtt álló ABC-áruházak, csemegeboltok tervezőinek figyelmét arra. hogy ne fe­ledkezzenek meg róla: a konténeres kenyérszállításé a jövő; mindenüvé olyan rámpákat kell épí­teni. amelyeken egyszerű­en begurítható a pékárut szállító konténer. Ha mindenütt így árusítják maid a kenyeret, a mostani­nál lényegesen kevesebb pa­nasz lesz a minőségére. (szántó) Őszi díszben : a zilizi ősigy i A Bódva völgyét j&- i rók évről évre gyö- J nyörködhetnek a kis i Borsod megyei község, i Ziliz határában őszi J pompát öltő őstölgy- i ben. Ilyenkor, október ] közepe táján már rá- , illenek a költő szavai i — „Hullatja levelét az , idő vén fája” —. hi- i szén a botanikusok \ majd ezer évre becsű- i lik ennek a magányo- * san álló hibridtölgynek i a korát. A famatuzsálem a , barna és a vörös < számtalan árnyalatába öltözött színorgiájával i már messziről felhív- J ja magára a figyelmet. , s a kirándulók nem • is mulasztják el, hogy [ meg ne pihenjenek i hatalmas lombkoroná­ja alatt. i Megyénk, de való- 1 színűleg az ország , egyik legősibb, napja- i inkig életerős élő fái a ez. Törzskerülete meg- i közelíti a 600 centimé­tert, s lombsátra alatt , a pótkocsit vontató • traktor is meg tud fordulni. Az idén is i meghozta makktermé- j sét, amely a lehullott , lombokkal együtt vas- < tagon borítja a törzs körül a földet. i A tölgy, amely egyi- \ ke megyénk természeti , értékeinek, kocsikerék 1 vastagságú ágaival ta­núja lehetett a hon- i foglalás korában itt [ megtelepedettek és az- i Óta is ezen a tájon élők mindennapjai- , nak... i Pompásan helyreállították Átadás előtt a görög kereskedőház Felkerült a domborított betűkkel készített réztábla a Rákóczi utca 11. számú épü­let falára, s tudatja, hogy a 18. századi egykori görög ke- reskedóház műemléki hely­reállítása megtörtént. A 18.. illetve a 19. században eme­letráépítéssel kialakított, egymáshoz tartozó két épület műszaki átadására a napok­ban kerül sor, s még a mos­tani múzeumi és műemléki hónap keretében átadják rendeltetésének. Az értékes műemlék hely­reállítását az Országos Mű- ! emléki Felügyelőség nyíregy- j házi építésvezetősége 1936 tavaszan kezdte meg. Krav­janszky József építésvezető és a munkákat a helyszínen irányító Ruszcsák József munkavezető felügyelete mellett újult meg az épület. Újjáépítették az emeletes rész tetőszerkezetét, s a te­tőtérben vendégszobákat ala­kítottak ki a tárgyaló mel­lett. A földszinten az irodák kapnak helyet, az udvari ré­szen pedig a restaurátorokat helvezik el. Az átépítés során derült ki. hogy a földszintes, don­gaboltozatos helyiségeket i annak idején freskókkal dí- 1 szítették. A falvizsgálatok során tűntek elő a freskó­töredékek, ezeket restaurál­ták, s most mind a három, utcára néző helyiség az egy­kori görög kereskedők ízlé­séről, polgári jómódjáról tesz tanúbizonyságot. Kitisztították az épület alatt lévő pincét is, s ere­deti szintjére süllyesztették le az épület előtt a járdát, amely az utóbbi évtizedek­ben feltöltődött. Szigetelték a falakat, s eredeti faragott dolomitkővel burkolták a járdát és az udvart is. Most még nagy a sürgés­forgás az épületben, valóban az utolsó simításokat végzik. De a hónap végén történő átadásra minden a helyére kerül. Az egyik számítógépnél Szőcs Péter operátor Lyukóbánya 50 esztendeje (4.) A szakma élvonalában A több, mint kétszáz éves I borsodi szénbányászat tudós művelői szakmai ismeretei­ket európai színvonalra tud­ták fejleszteni; nem egy eset- j ben úttörő szerepet vállaltak. Napjainkban a Borsodi Szén­bányák szakemberei méltó módon igyekeznek ezt a ha­gyományt folytatni. A lyukói akna félévszázados története egyben számos technológiai, technikai kísérlet, újítás tör­ténete. A termelés, a termeléselő­készítés, a szállítás szinkron­jának biztosítása ma is el­engedhetetlenül fontos fel­adat. A termelés többségét nagy tömegtermelő munka­helyek, komplexen gépesített frontfejtések adják. A közel­múltban kezdték meg a vé- konyszéntelepek művelését is, amelyhez korszerű, Idsebb méretű, mini biztosítóberen­dezéseket szereztek be és ál­lítottak munkába. Nemcsak a termelékenység növekszik, hanem biztonsá­gosabbá vált a bányászok munkája is. Gépesítették a a termeléselőkészítést, a vá­gatok kiképzését. A magyar gyártmányú F-típusú elővá- jógépekkel országos rekordo­kat érnek el, kidolgozták és jól alkalmazzák a gyorsvá- gathajtás technológiáját. A szén szinte emberi kéz érin­tése nélkül jut ki a napra. A frontfejtésekről láncos vonszolók, majd gumiszalag- rendszerek szállítják el. A szkyp-aknából bödönben emelik ki a termelvényt, az apróbb szénfajtákat pedig csőrendszeren, pneumatikus megoldással. Lyukóból függő­pályarendszer továbbítja a szenet a kazincbarcikai köz­ponti szénosztályozóba. Az évi egymillió tonnás termelés mellett gondot fordítanak a minőségre is. Innen kerül ki Miskolc és térsége lakossági tüzelőjének nagy része. A ke­reskedelmi szén minőségének javítása érdekében már a bá­nyában külön szalagra tere­lik a meddőt, a külszínen pe­dig tovább válogatják. Rö­videsen üzembe állítják a légszél berendezést, amely faisúly alapján válogatja szét a szenet és a meddőt. A minőség további javítása érdekében korszerűsítik és bővítik az osztályozóberen­dezést is. A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnak és a Miskolci Bá­nyaüzemnek gyümölcsöző kapcsolata van a miskolci Nehézioari Műszaki Egye­temmel. A felsőfokú tanin­tézet szakemberei több, a termelései, a szállítással, a biztonsággal összefüggő té­mában dolgoztak ki új eljá­rásokat. Ez a kapcsolat is bizonyítja, hogy a tudomány eredményei viszonylag gyor­san alkalmazhatók a terme­lésben. A ’80-as évek köze­pétől kezdték meg a számí­tástechnikai programot, ép­pen az egyetem segítségével. Egyrészt az ügyvitel-adatfel­dolgozást, másrészt a számí­tógéppel támogatott terme­lésirányítási rendszert való­sítják meg napjainkban. Je­lenleg öt korszerű berende­zés áll rendelkezésükre — ahogyan ezt Sashalmi László csoportvezető elmondotta. Négy gépen a személyi nyil­vántartással, a bérfeldolgo­zással. az adózással, a lét­számellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat dolgozzák ki, egy gépet a mérnökség, műszaki termelési feladatok megoldá­sára használ. Az üzem há­rom NDK gyártmányú lézer mérőberendezéssel rendelke­zik. Az új szénmezők, mun­kahelyek előkészítése állandó feladat. A vágatok előkészí­tésénél, kiképzésénél, „haj­tásánál” jó szolgálatot tesz­nek ezek a korszerű mérő­eszközölt. A kétezer fős kollektívából 1800-an fizikai munkások. Jellemzően magas ebből az iparosok, a lakatosok, a vil­lanyszerelők stb. aránya, számuk megközelíti a hat­százat. Az üzem vezetésében 36 mérnök, 15 üzemmérnök és 136 technikus vesz részt. Nem véletlen tehát, hogy az Díszbe öltözik az Ózdi Városi Kórház a hét végén: megkezdődnek a X. borso­di orvos és gyógvszerész napok, s a kórház alapítá- j sának századik évfordulója alkalmából névadó ünnepsé­get tartanak. Dr. Almást Balogh Pál nevét viseli majd az intézmény. Az 1794. október 20-án született kitűnő szakember nem akárkiket kúrált: Szé­chenyi és Kossuth háziorvo­sa volt. Feleségét a szabad­elmúlt tíz évben, 1983 kivé­telével, Lyukóbánya minden évben élüzem szinten dol­gozott. A termelő, az elővá­jó brigádok az országos ver­senyben mindig az elsők kö­zött vannak. A Gagarin ne­vét viselő komplex frontfej- tési brigád 8 vájára 1980- ban — a bányászatban elő­ször — Állami Díjat kapott. Az elmúlt 30 évben — 1958 —1988 között — 44-en része­sültek kormány-, 238-as pe­dig miniszteri kitüntetésben. A vállalati kiváló dolgozó kitüntetést 1968—1985 között 2366-an érdemelték ki. ■ ■ Az üzemben rendszereset» és szervezetten folyik szak­mai képzés, illetve tovább­képzés. Nagy szükség van jól képzett vájárokra. Jelen­tős tényező az utánpótlásban a perecesi Debreczeni Márton 104. Sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet, ahol az el­múlt öt évben csaknem 300- an szereztek vájár szakmun­kás-bizonyítványt. Egy részük a Miskolci Bányaüzem dol­gozója. Lyukóbánya munka­erő-ellátása kiegyensúlyozott. A dolgozók többsége — 60 százaléka — Miskolcon la­kik. De sokan dolgoznak itt továbbra is Perecesről, Pa- rasznyáról, Varbóról, Kondó- ról. A menetrendszerű autó­busz-járatot veszik igénybe.' Az üzem saját pihenőházzal rendelkezik Hollóstetőn. Évente 500-an üdülhetnek itt, családjukkal együtt Megér­demlik ... (Folytatjuk) (oravec) ságharc alatt a „honvédek anyjának” nevezték: oda- adóan ápolta a sebesülteket. Dr. Almási Balogh Pál ne­vét azonban nemcsak az or­vostudomány jegyzi: nyel­vészként is híressé vált. A pénteki és szombati tu­dományos ülésre orvosok és gyógyszerészek kaptak meg­hívót: számos helyszínen a daganatos megbetegedések megelőzéséről, gyógyításáról tanácskoznak majd. Névadó ünnepség és tudományos ülés Sxáséves as ósdi kór has jfc Remek szakemberek igényes munkájáról tanúskodik a felújított épület

Next

/
Oldalképek
Tartalom