Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-11 / 240. szám

• LyuVóbánya nagyüzemmé való fejlesztése a 60-as évek elején kezdődött. Ezzel párhuzamosan nőtt a termelés, javult a gazdaságosság. Először 1978-ban érték el az egymillió tonnás terme­lést, amit azóta is minden évben megismételnek. A tartósan kiemelkedő teljesítmény elsősorban o nagy termelékenységű frontoknak köszönhető. (Riport a 3. oldalon.) (Pusztai László felvétele) Vitafórum a megyei könyvtárban Folytatódik a vitafórum a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye regionális fejlesztési koncepciójáról, melyet a megyei pártbizottság kezde­ményezésére tartanak a me­gyei könyvtárban. Ma dél­után báromkor a tőkemoz­gás és intézményrendszeré­nek lehetőségeiről, s a régió kulturális életének fejleszté­séről lesz szó. Ugyanezt a témát tűzik napirendre ok­tóber 13-án is. mintegy foly- j tatásaként a ma megkezdett i vitának. Meleg lesz Ma kellemes, enyhe idő- re számíthatunk, sok lesz a napsütés. A kora délutáni órákban a hőmérséklet el­érheti a 25 fokot is, míg az esti órákban 12—17 foki* lehet számítani. Bányászati és kohászati gépkiállítás ft r A Nehézipari Műszaki Egyetemen ma délelőtt nemzetközi bányászati és kohászati szakkiállítás és szeminárium kezdődött. A péntekig tartó rendezvényt az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesü­let, valamint a soling,eni Indus tri e- Export- Inter es sen Gesellschaft mbH szervezte. A kiállítás, melynek hely­színe az egyetem főépüle­tének földszintje, új aulája, valamint a főépület előtti parkoló, ma déli 1 órától a nagj'közönség számára is nyitva áll. Holnap és hol­napután a külföldi kiállítók információs előadásait hall­gathatják meg az érdeklődő szakemberek. Az idén már harmadik alkalommal meg­rendezett kiállítás célja: el­terjeszteni a bányászatban és a kohászatban a legin­kább anyag- és energiata­karékos technológiákat, meg­ismertetni az erre alkalmas gépi A tanácselnök nyitotta mcQ Ma reojjeli telefon XX. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1988. OKTÓBER 11., KEDD ÁRA: 1,80 FORINT Lubomir Strougal cseh­szlovák szövetségi minisz­terelnök és Peter Colotka miniszterelnök-helyettes, a szlovák kormány elnöke — mindketten a CSKP KB el­nökségének tagjai — fel­mentésüket kérték állami és párttisztségük alól. Ezt jelen­tette be a CSKP Központi Bizottságánaik tegnap kezdő­dött kétnapos ideológiai ülé­sén Milos Jakes főtitkár. Jakes jelezte, hogy továb­bi fontos személycseréket hajtanak végre a párt el­nökségében, a KB titkársá­gában. a KB-titkárok köré­ben, illetve a szövetségi és köztársasága kormányokban, hogy hatékonyabbá tegyék a párt- és állami szervek mun­káját, illetve megfiatalítsák a vezetést. Jakes megalapo­zottnak nevezte a romló gazdasági helyzet, a belpiaci ellátási gondok miatt a kor­mányt ért bírálatokat. Meg­említette, hogy nem sikerült hatékonyan mozgósítani a tartalékokat, és a hiányokat sok esetben csupán import­tal oróbálják pótolni. Jakes ezzel összefüggésben figyel­meztetett az eladósodás ve­szélyére. A kormányzat képviselői­nek, valamint Borsod-Aba- új-Zemplén párt- és állami vezetőinek tegnap délelőtt a pártszékházoan folytatott eszmecseréjéről Sí-űcs Erika, a megyei pártbizottság tit­kára tájékoztatta a sajtót tegnap délután. A miniszteri konzultáción a kormányzat részéről Be- recz Frigyes ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterek, va­lamint Hoós János, az or­szágos Tervhivatal elnöke, Cravero Róbert, az OTH el­nökhelyettese, Halmos Csa­ba, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal államtitká­ra és Madarasi Attila pénz­ügyminiszter- helyettes vett részt. Megyénket Dudla Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, dr. Majoros László, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és Básti János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára képviselte. Szűcs Erika a sajtótájé­koztatón elmondotta, hogy a megbeszélésen az elmaradott térségek felzárkóztatásáról és az Iparban végbemenő szerkezetváltás negatív hatá­sainak csökkentéséről volt szó. Ehhez egy 1989-re szó­ló és egy hosszú- távú, a VIH. ötéves tervet előkészí­tő koncepciót készit és ter­jeszt a megye vezetése a Tervgazdasági Bizottságon keresztül a Kormány elé. A programok számolnak az ál- ! lamd vezetés és a vállalatok mára megváltozott viszo­nyai *al, az új gazdasági szabályozókkal és a piaci körülményekkel. A készülő társadalmi-gazdasági tervek nem iparcentrikusak, figye­lembe veszik a mezőgazda­ságban, az idegenforgalom­ban és a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket, s a már ismert régiókon kívül, más elmaradott térségeket is be­kapcsolnának a fejlesztésbe. A tervek megvalósításához az állam anyagi támogatá­sán kívül szükség lesz a he­lyi lehetőségek kihasználá­sára. Jelenleg 510 millió odaítélése került szóba a központi fejlesztési és fog­lalkoztatási alapból. Ebből 150—150 millióval Ózd, illet­ve a megyei tanács rendel­kezne, a maradék 210 mil­lió pedig egy jövőre megala­kuló regionális bank alaptő­kéje lenne. Ebből az összeg­ből mindazon vállalatok, ta­nácsi szervek, sőt magán- személyek is részesedhetné­nek, amelyek piacképes öt­leteket tartalmazó pályáza­tot nyújtanak be az odaíté­lő szerveknek. Felvetődött egy különle­ges gazdasági övezet kiala­kítása, ahova a működő kül­földi és hazai tőkét gazda­sági, vám- és adókedvez­mények csalogatnák. Meg­állapodtak abban is: a me­gyében dolgozó vállalatokat ösztönözni kell arra. hogy a nyereségüket a régióban fek­tessék új beruházásokba. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban megállapították, hogy a te­rületen lévő termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok a munkaerő kétszeresé­vel az országos termésered­ményeknek csak egyötödét állítják elő. A megye mező- gazdasági üzemeinek 2,4 mil­liárd forint az adósságállo­mánya, ennek felszámolásá­ra is tervet kell kidolgozni. A felzárkózásra, illetve a leszakadás lassításához há­Vasutas­emlékek A Vörösmarty Művelődési Ház nagy fába vágta fej­széjét: kis házi múzeumot terveznek, melyben a vasút emlékeit akarják bemutatni, Szabóné Nagy Júliát, a mű­velődési ház vezetőjét kér­deztük a részletekről. — Tudomásunk szerint, az országban nincs ilyen gyűj­temény, leszámítva persze a Közlekedési Múzeumot. Nem velük akarunk rivalizálni persze, hanem meg akarjak óvni az enyészettől a vas­úttal kapcsolatos tárgyi, írá­sos emlékeket, melyek az idősebbeknél még szép szám­mal megtalálhatók. Ezért kértük a hozzánk járó nyug­díj asokat, hozzák ed a rég! igazolványokat, képeket, táb­lákat. Máris van néhány ér­dekes darabunk, közöttük! egy arcképes vasúti igazol­vány 1323-ból, s egy régi egyenruhát is kapunk ha­marosan. Ha összeáll a gyűj­temény, akkor itt, a műve­lődési házban állandó kitáá- lítást rendezünk belőle, de ar­ra is lesz mód, hogy — mint az más kiállításaink eseté­ben már előfordult — ván­dorkiállítássá alakuljon időnként rom programcsomag készül. Az első a vállalkozások élén­kítését, a második az infra­struktúra fejlesztését, a har­madik pedig a szellemi po­tenciál megerősítését céloz­za. Az ígéretes tervek ellené­re kár lenne azt hinni, hogy minden egy csapásra meg­valósul. A térségben régóta jelenlevő és fokozódó gon­dok megoldásához legalább öt, de esetleg tiz év is szük­séges lehet. Egy hónap az idősekért „Ez a hónap csak akkor töltheti be hivatását, ha szel­leme a mindennapokat is át­hatja. Ha a szeretet, a tö­rődés nemcsak ünnepnapok­hoz kötődik ...” — ezekkel a szavakkal nyitotta meg teg­nap délelőtt az idős korúak ünnepi hónapját, és köszön­tötte az összegyűlt nyugdí­jasokat a Szentoéieri kapui szociális otthonban dr. Ko­vács László, Miskolc tanács­elnöke. A kedves mondatok után a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola diákjainak já­téka csalt könnyeket a sze- | mekbe. Kulcsár Imre szín- I művésszel pedig a sorokban néhányan együtt suttogták.. Merengőkhöz című vers so­rait. Huszonöt éve, hogy Bor­sodban, pontosabban a Bod- rogszegben megszületett az idősek ünnepének ötlete. Éveken át csak egy nap volt a nyugdíjasoké, majd egy hét, napjainkban pedig már egy teljes hónap ... Színes, szórakoztató rendezvényeket kínálnak a szervezők, a mis­kolci Idősek Klubjának dol­gozói : lesz teaíiáz, közös sza­lonnasütés, őszi séta. Aki j csak teheti, az idősek ked- I vét keresi most. Miniszteri konzultáció a megyei pártbizottságon 9 Részvételi rekordnak örülhettek a Lillafüred Kupa országos minősítő kajak-kenu verseny rendezői: 17 egyesület mintegy fél­ezer sportolója állt rajthoz a Csorba-telepi tavon, c. kellemetle­nül hideg, őszi idő dacára. (Beszámolónk a 4. oldalon.) (Szabó István felvétele) Mennyibe kerül a pénz? (CIKK A 3. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom