Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-07 / 237. szám

♦ A műszaki berendezések korszerűtlenek, a legfiatalabb gépsor is legalább tízéves A városi tanács-vb előtt A Digép szociálpolitikája hitelek, üzemegészségügy Lakások, (Folytatás az 1. oldalról) A legtöbb vállalat, amely nehéz anyagi helyzetbe ke­rül, leggyakrabban a szociá­lis, kulturális és egészség- ügyi kiadásokon próbál meg spórolni. A Diósgyőri Gép­gyárra is vonatkozik-e ez az általánosítás? Tegnap a városi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén azt álla­pították meg, hogy nem. A végrehajtó bizottság tagjai írásban kaptak jelen­tést a vállalattól a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok betar­tásáról. Ezt egészítette ki Czirbus János, a Digép sze­mélyzeti és szociális igazga­tója, aki rövid elemzést adott először gazdasági hely­zetükről. a veszteségeik el­lensúlyozására hozott ter­vekről. Hangsúlyozta, hogy hosszú, és igen ellentmon­dásos időszakról készült az összefoglaló. De a jelenlegi nehéz időszakban is arra törekszenek hogy a szociális juttatások körét ne szűkít­sék. Az úgynevezett fejkvó­tából képzett alap sajnos, nem fedezi a szükséglete­ket. Ez az összeg 22 millió forint lenne, az idei tervek­ben pedig 92 millió forintot szánnak szociális, kulturális és egészségügyi kiadásokra. A különbözet után adózniuk kell. A vb-tagok kérdéseire vá­laszolva elhangzott, hogy a lakásépítési hitelek iránti kérelmeket is igyekeztek teljes egészében kielégíteni, sőt kamatmentes kölcsönt j kaptak azok a törzsgárda- tagok, akik lakásfelújításra kértek vállalati hitelt. A le­hetőségektől függően fejlesz­Cukor Szerencsről Ma érkezett 14. napjához a cukorrépa feldolgozási kampány a Szerencsi Cu­korgyárban, ahol még szom­baton és vasárnap is teljes kapacitással dolgoznak. Ed­dig több, mint 51 ezer ton­na termés érkezet', be, mely­ből 4600 tonna jó minőségű és exportképes cukrot állí­tottak elő. örvendetes az is, hogy az átvett répa cukor­tartalma folyamatosan nö­vekszik, és már meghaladja • lí százalékot. tik az üzemorvosi hálózatot; . készen áll egy új rendelő ! terve, s meg is épül, ha a | vállalat jobb anyagi hely­zetbe kerül'. A hozzászólásokban elis­merték azt a munkát, ami­vel a Digép a város oktatá­si intézményeit segíti, vala­mint azt az egészségügyi gondoskodást, ahogyan a vállalat vezetői együttmű­ködnek a Vasgyári Kórház­zal a betegségmegelőzés ér­dekében. Gápelné Tóth Ró­zsa tanácselnök-helyettes el­ismerését fejezte ki, hogy a gyár vezetősége nem le­mondással, hanem felelős rangsorolással igyekszik ja­vítani a dolgozók szociális helyzetén. A meglevő feszült­ségek ellenére van tartása a vállalatnak, a juttatások kő­ié továbbra ti murvkaerő­(Tudósítónk jelenti) A Parlament mostani ülés­szakának első napján az al­kotmány reformját előkészí­tő bizottság egyik tagjának megválasztották Kiss Dezsőt, a i borsodi képviselőcsoport vezetőjét is. Arról kérdez­tem; mi lesz a dolga e tes­tületnek? — Jelenleg tizenegy cso­port vizsgálja az alkotmányt, és dolgozza ki a módosító javaslatokat. A mi felada­tunk az lesz, hogy mérlegel­jük, illetve rendszerezzük az indítványokat — mondotta a képviselőcsoport vezetője, akitől azt is megkérdeztem: szerinte az alkotmánynak melyik cikkelye érett meg leginkább a változásra ? — Nem volna célszerű kü- lön-külön bírálni alkotmá­nyunk rendelkezéseit. Ehe­lyett azt mondanám, hogy alaptörvényünk megérett a változásra; a kor követelmé­nyeihez kell igazítani. Sok világlap elküldte tudó­sítóját a Parlamentbe, hogy a helyszínről tájékoztassák olvasóikat a bős—nagyma­rosi beruházásról várható vita fejleményeiről. Ma- róthy László környezetvédel­mi miniszter tájékoztatója után tizenöten szólaltak fel, köztük Simon Péter borsodi képviselő, a TVK gyárveze­tője is. Milyen álláspontot képvisel a vízlépcső ügyé­ben — tudakoltam felszóla­lása előtt. megtartó tényező maradhat. Dr. Kovács László tanácsel­nök is fejlődést állapított meg összefoglalójában, mert a jószándék nyilvánvaló, s az anyagi, valamint a jog­szabályok adta lehetőségek­kel maximálisan élnek a dolgozók érdekében. Elmond­ta. hogy a városi tanács nemcsak külső drukkere, ha­nem támogató partnere a gyárnak, hogy nenéz anyagi helyzetéből kilábaljon. Mert ez teszi majd lehetővé, hogy közös terveik is megvalósul­hassanak, Egy ezek közül: a Digép és az LKM a városi tanáccsal közösen egy ifjú­sági lakótelep építését ter­vezi. Ezí a kezdeményezést igen aktuálisnak tartják; és a két nagyvállalat jelentős szerepet vállal a műszaki, és a terület-előkészítések során. — Ügy gondolom, akkor keletkezik a legkisebb kár, ha az 1986-os, módosított terv szerint épül meg a víz­lépcső. Fontosnak tartom — s ebben osztom a környezet­védelmi miniszter álláspont­ját —, hogy a Duna mind­két oldalán elkészüljenek a szennyvíztisztítók. S amíg ezek működni nem kezde­nek, ne lehessen — szakki­fejezéssel élve — csúcsra já­ratni az erőművet, mert az­zal károsodna a folyó és a környezet. Kívánatos volna, hogy kormányközi szerződés garantálja a tisztítóművek elkészülését. Azt pedig, hogy megfelelően halad-e az épít­kezés, az Országgyűlés által kijelölt bizottságnak kellene megvizsgálnia a helyszínen, s ők rendszeresen beszámol­nának a látottakról a Parla­mentnek. — Kérem, avassa be ol­vasóinkat: hogyan készült a felszólalására? — Igyekeztem körültekintő­en tájékozódni. Meghallgat­tam az építkezés ellenzői­nek — például a Duna-körö- söknek — a véleményét is. ök elrettentő példaként gyakran emlegetik a kiskörei vízlépcsőt. Elmentem tehát oda, hogy a helyszínen tá­jékozódjam. Bár a két vízi- erőmű összehasonlításának — eltérő funkcióik miatt — nincsen értelme, én is úgy látom, hogy a megfelelő köc­A Parlament folyosóján Az alkotmány és a Nem könnyű as önállóság Küikeresigetíe'mi lairalépsisz Erőltetett export, eladatlan késsietek a hűtőháskan A Miskolci Hűtőipari Vál­lalat vezetősége az 1988-as tervek elkészítésekor úgy számolt, hogy a tavalyinak csupán 48—50 százalékát éri el az idei nyereség. Az első félév adatai azt bizonyítot­ták, hogy veszteséges lesz a vállalat. Az exportra szánt termékek kiszállítása aka­dozott, a tárolás költségeinek fedezetére felvett hitelek ka­matai és a termelési árak emelkedtek. A veszteség ja­nuárban 114 millió volt, de augusztusra 248 millió fo­rintra ugrott. E tények ismeretében szervezte meg a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium azt az értekezle­tet, amelyen a Miskolci Hű­tőipari Vállalat első, nyolc­hónapos tevékenységét, és a jelenlegi helyzetből kivezető utat vitatták meg. Pataky Pál, igazgató elmondotta, hogy a január elsejétől ön­álló üzem még tavaly fel­mérte lehetőségeit. A belső piac beszűkülése miatt új vásárlókat kerestek. + KIESETT EGY NAGY PIAC Az elmúlt év adatai alap­ján aura a következtetésre jutottak, hogy elsősorban külföldön — a tőkés, és a szocialista piacon is — lesz vevő a termékeikre. Ezért a termelés bővítését határoz­ták el. A tőkés export fo­kozására új burgonyagyártó gépsort is vásároltak. Mint kiderült, elképzeléseik nem váltak be. Az idén kötött új áruforgalmi megállapodás levette a Szovjetunióba szál­lítható áruk listájáról a fa­gyasztott termékeket. Ezzel nyezetvédeimi beruházások­kal nem lehet baj a bős— nagymarosi építkezésből. Az Országgyűlés szüneteit nem csupán a felfrissülésre használják fel a képviselők. Elbeszélgetnek ismerőseikkel, s egymás között is megvitat­ják a két ülésszak között történteket. Tegnap délelőtt az egyik pihenőben dr. Földy Ferenc, a sárospataki főisko­la főigazgatója lépett oda a teremben Grósz Károly párt- főtitkár-miniszterelnökhöz, s néhány percig szívélyesen beszélgettek egymással. Mi­ről váltottak szót? — érdek­lődtem Sárospatak ország- gyűlési képviselőjétől. — Most jelent meg váro­sunkról egy régi képeslapok­ból álló gyűjtemény, ezt ad­tam át Grósz Károly képvi­selőtársamnak, a pataki di­ákok üdvözletének kíséreté­ben. Majd a főiskoláról be­szélgettünk. Elmondtam, hogy bővíteni szeretnénk in­tézményünket, s ehhez kér­tem a támogatását. A nap eseményeihez tarto­zik, hogy Bodonyi Csabának reggelre feldagadt az arca, és ki kellett húzni egy fo­gát A képviselő nem sokkal ezután mégis elmondta a fel­szólalását melynek lényegét tegnap már megismerhették lapunk olvasói. Miskolc Ybl- díjas építésze műemléki tör­vény megalkotását is sürget­te. . Bujdos Attila ★ A termelési költségek magasak, nőtt a csomagoló­anyag és az energia ára. ’Ez­zel szemben a miskolci hű­tőgázban feldolgozott apró gyümölcsnek nehéz jó piacot találni. kiesett a legnagyobb piac Szaporodtak a gondok az új berendezés körül is. A bur­gonyagyártósor egy részére kölcsönbérleti szerződést (lí­zinget! kötöttek, a többit nedig hitelből fizették ki. Az Ú1 közgazdasági szabályozók miatt azonban a tervezettnél lóval többe került ez a be­ruházás. Növelte a költsége­ket az is. hogy az augusztu­si határidőre nem tudták befejezni a géoek felszerelé­sét, valamint, hogy több hi­bás alkatrész érkezett. A nemrégen megindított pró­baüzem idején eddig négy­szer szakadt el a fagyasztó­szalag. * A MEGSZŰNT TRÖSZT terhe: Rontotta a vállalat anyagi helyzetét, hogy a feloszlatott Magyar Hűtőipari Tröszt ta­valyi adósságainak kamarait szétosztották az önállóvá vált üzemeknek. A miskol­ciak számláját ez újabb négy és fél millió forinttal terhelte meg. Növelte az el­ső nyolc hónap veszteségeit az is, hogy eladatlan készle­tek halmozódtak fel. Ezek tárolási és hűtési költségé­nek fedezésére újabb magas kamatozású hiteleket kellett felvenni. A Magyar Hűtő­ipari Tröszt jogutódjáról, a Mirelit Külkereskedelmi Vállalattól viszont márcit» helyett csak augusztusba» kapták meg azt a .86 millió- forintot. amely még az el­múlt évben eladott termé­kek egy részéért járt. + A MALNA GYENGE ÜZLET A szovjet piac kiesése- után tőkés országokban, el­sősorban Skandináviában és Nyugat-Németországban vé­geztek piackutatást A Mi­relit Külkereskedelmi Válla­laton keresztül sikerült szerződést kötniük több fa­gyasztott termék eladására Észak-Európában. Ennek az üzletnek azonban az volt az ára, hogy a hazai hűtőipari vállalatok garantálják a skandináv piac málnával való ellátását. így is rentá­bilisnak tűnt, de a miskolci­ak erre is ráfizettek. Tőlük vitték ugyanis a skandináv piacon a kontinentális árak­nál csak olcsóbban értéke­síthető apró gyümölcs nagy részét, míg a másik két szerződő fél az értékesebb termékek szállítója lett. A gyár 1988. még hátralé­vő három hónapjának ered­ményességében bízik. Ameny- nyíben minden elképzelésük bejön — ha nem is nyere­séggel —, de csekély vesz­teséggel zárhatják az évet Reményt ad ehhez, hogy szeptemberben felgyorsult termékeik exportja, és eb­ben a hónapban megkezdő­dött az idén gyártott termé­kek kiszállítása is. Az el­múlt egy hónapban 4 millió­val csökkent a veszteségük. A számításuk szerint a kö­vetkező időszak értékesíté­seinek el kell viselnie a meglévő költségeket. A 20 százalékkal növekvő tőkés export lehetőséget nyújt ar­ra is, hogy a burgonyagyár­tósorra felvett kölcsönt visz- szafizessék. + BELFÖLDRE, OLCSÓBBAN Andrássy István, a MÉM főosztályvezető-helyettese a veszteségek csökkentésére egy konkrét intézkedési — és egy szükség-terv összeál­lítását javasolta. Felvetette, hogy talán túl kellene adni a raktáron lévő készleteken — akár az eredeti árnál ol­csóbban is — a belső piacon meghirdetett akció kereté­ben. A mindenáron való export erőltetése helyett ne­dig a hazai eladási lehetősé­gek felkutatását java=oha. (szikra) A Szenzor szervezi Fórum az A Nehézipari Műszaki Egyetem Közgazdaságtudo­mányi Intézete és a Szenzor Szervezési Vállalat Miskolci Irodája az adóreform beve­zetésének tapasztalatairól, az adóztatás technikai és sze­mélyi hátteréről rendez fó­rumot e hó 12-én, délelőtt 10 órai kezdettel, a TÜKI konferenciatermében. A fórum előadói: Jagiello- tvitz Györgyné, a Taurus gazdasági vezérigazgató-he­adózásról lyettese. dr. Kupa Mihály, pénzügyminisztériumi főosz­tályvezető, Rák György, az Országos Tervhivatal főosz­tályvezető-helyettese. dr. Rózsa Ernő, az APEH me­gyei igazgatója, és dr. Wie­sel Iván, a Figyelő rovatve­zetője. A fórum iránt érdeklődők a Szenzor Miskolci Irodájá­ban kapnak felvilágosítást. (Címük: Vologda utca 4., telefouszámuk.: 18-021/135.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom