Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-05 / 235. szám

♦ A DH várospolitikai fóruma Tapolca után; as Augusztus 20. a helyszín Másutt ütik fel a sátrat • Levél fakivágás ügyben • Pótoljak a lombfeiiitelet • Tágasabb a tér Miért vágtak ki fákat az Augusztus 20. strandon? Szerkesztőségünkbe nemrég levél érkezett, amelyben er­re a kérdésre kerestek vá­laszt, bár a levélíró maga is tippelt, és arról írt, hogy itt állítják fel a tapolcai uszodasátrat, és ezért kel­lett a hely. Időközben te­lefonokat is kaptunk, és a telefonálók a sátor áthelye­zéséről érdeklődtek. Grósz Györgyöt, a Miskol­ci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat igaz­gatóját először a fákról kér­deztük: — A nyár végi nagy vi- aharbana a leszakadó fa­ágak összetörték az új ka­binsor tetejét. Ekkor gon­doltunk arra, hogy szakem­berekkel kell megvizsgál­tatni a strandfürdő fáinak állapotát. A szakvélemény elkészült, és sajnos kide­rült, hogy a több évtizedes nyárfák és más viszonylag rövid életű fák egy részét ki kell, hogy vágjuk. Erre megkaptuk az engedélyt, de kemény feltételekkel: túlko­ros földlabdás fákat ülte­tünk, pótolva az elveszett lombfelületet. Tény, hogy az eddig Tapolcán felállított sátrat is idetelepítjük az Augusztus 20. strandfürdő első medencéje főié. Még­sem ez volt az elsődleges szempont a fák kivágásánál, hanem az előbb említett szakértői vélemény. — Sokan teljes joggal azt mondják, hogy ez a strandfürdő nemcsak für­dőként fontos a miskolci­aknak, hanem területe üde zöld folt a városban... — Véleményem szerint el­sősorban fürdőként kell jól funkcionálnia ennek a terü­letnek, azonban hozzátarto­zik a megfelelő növényzet, A alúso'dól a sé­Csütörtökön ülésezik a városi tanács végrehajtó bizottsága. Meghallgatja a Digép vezetőségének beszá­molóját a dolgozók érdeké­ben hozott szociális, kultu­rális, egészségügyi és mun­kaügyi szabályok betartásá­ról. Ugyancsak jelentést hallgat meg a testület a városi beruházások jelenle­gi helyzetéről, a lakásépí­téstől a sétálóutca építéséig. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gáspár Sán­dor, az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalatnál (Szentpéteri kapu 5—7. szám), 17 órától. a vonzó természet is. Sajnos hiányzott eddig az a követ­kezetes parkápolási munka, amelynek során évről évre cserélgetik, pótolják a fákat, gondoskodnak arról, hogy ne kelljen egyszerre meg­küzdeni egy elöregedett nö­vényállomány minden gond­jával. Mi arra törekszünk, most a terület növelésével is, hogy az Augusztus 20. strandfürdőben egy gondo­zott, a réginél szebb, jobb park alakuljon ki. Két év alatt jó néhány millió fo­rintot költöttünk arra, hogy a strand kibővülhessen, kulturált fürdő legyen és növekedjen a zöldfelület Ügy vélem, aki ma elláto­gat a fürdőbe, arról győ­ződhet meg, hogy kelleme­sebb lett a környezet tá­gasabb a tér. — Miért kerül Ide Ta­polcáról a sátor? — Bizonyos vagyok ben­ne, hogy vannak ellenzői és támogatói is a sátoráthelye­zésnek. Szerintünk egy für- ' dóról alkotott értékítélet többek között abban teste­sül meg, hogy mennyire népszerű, hányán látogat­ják. Tapolcán igen kevesen jártak a sátoruszodába: ta­lán túlzottan messzire esett a várostól. Ügy gondoljuk, hogy itt, a feszített víztük­rű medence fölé helyezve, nagyobb népszerűségnek ör­vend majd. A vizet egyéb­ként kellő hőfokra hűtjük majd, hogy ez megfeleljen a fedett uszoda igényeinek. Abban bízunk, hogy itt az Augusztus 20-on kelleme­sebb klímát tudunk a sátor alatt teremteni, mint Tapol­cán. Megmarad természete­sen a hátsó, nyitott, meleg­vizű medence is, hogy té­len is lehessen a szabad­ban fürdőzni. Megtudtuk még, hogy ja­nuárban megnyitják a diós­győri uszodát is, így újra három fedett uszoda lesz léten Miskolcon. Mint ahogy azt már többször is megír­tuk, az uszoda megroggyant tetejét az építésben annak idején résztvevő vállalatok hozták rendbe, vétkességük arányában vállava, az anya­gi terheket (k—® + Ahol most a pavilonok állnak, oda kerül majd az új Ady-hídi bevásárlóközpont Két ház védelmében Bontanak-e az I,apunkban a közelmúlt­ban több cikk is foglalko­zott az Ady-híd környéké­nek sorsával. Irtunk a Gyöngy cukrászdával szem­közti sarokra tervezett be- vásárlócentrumról és arról is, hogy a Gyöngy cukrász­da melletti terecskén, a tűz­fal mellé a Hungária Biz­tosító építi fel székhazát. Iglói Gyula a lapunkban ol­vasott információkhoz fűzte hozzá levélben a véleményét A Gyöngy cukrászdával szemközti terület újabban kialakított jövőjéről, múltjá­ról és jelenéről sokat tu­dunk. Már 1970—7I-ben ki­szemelt terület volt középü­let építésére, amelyben szá­Lillafüred belterülete is Kiemelt üdülőhely, magasabb díjakkal Módosította a múlt hét pénteki ülésén a városi ta­nács az 5/1987. számú ren­deletét, s ezzel Miskolc ki­emelt üdülőterületei közé sorolta Lillafüredet. Miért jó ez a városnak, s mit je­lent az ott élőknek? — er­ről érdeklődtünk a városi tanácson. Kelemen István, Miskolc főépítésze: — Tavaly Tapolcát nyil­vánították kiemelt üdülőte­rületté. Akkor kérvényeztük, hogy Lillafüredet is sorol­hassuk ebbe a kategóriába. Most kaptuk meg az enge­délyt az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Miniszteri urn- tóL — Akik eddig értesültek a múlt pénteki döntésről, értetlenkedve kérdezték, hogyan lehet kiemelt üdü­lőhely az egyre elhanya- goltabb, Ieposztulóban le­vő Lillafüred? — Pontosan az a célunk, hogy tegyünk valamit váro­sunknak ezért az egész or­szágban ismert területéért. A tanács erején felül nem képes áldozni az itteni fej­lesztésekre, a felújításokra, s javításokra. Hogy többet le­hessen rá költeni, elkerül­hetetlen, hogy az itt üdü­lők, illetve üdültetők az ed­diginél mélyebbre nyúljanak a pénztárcájukba. Mert a kiemelt üdülőhely azt is je­lenti, hogy megemeljük az üdülőhelyi díjat. — Meddig terjed a ha­tára a kiemelt üdülőhely­nek? — A belterületi határ és a 168-as helyrajzi számú út metszéspontjától, a2 út nyomvonalán haladva, annak déli oldala, a Losonci utca északi oldalán a 191-es hely­rajzi számú út metszéspont­jától kezdődően a 203-as helyrajzi számú út met­széspontjáig. Ettől a pont­tól a Kolozsvári utca déli oldala, a 251-es helyrajzi számú úttal való csatiako- zási pont, a 251-es helyrajzi számú út nyugati oldala, a Palota utcai metszéspont, majd innen nyugati irány­ban a 257-es helyrajzi szá­mú ingatlan keleti határvo­nala mentén a belterületi határ. A kiemelt üdülőhely határa déli irányban a 3506- 08 helyrajzi számú ingatlan­nal zárul be. A lillafüredi autóbusz-végállomással szemben — a belterületi ha­tárvonal nyugati oldalán — levő 38 402/1-es helyrajzi számú, valamint a 38 484-es, a 38 485-ös, a 38 486-os, a 38 487-es és a 38 488-as hely­rajzi számú ingatlanok nem tartoznak a kiemelt üdülő­helyi területbe. Az ott élők persze nemcsak az újságból értesülhetnek a döntésről. Térképet is viszünk a lilla­füredi tanácskozási központ­ba, s ezen pontosan megje­löljük az üdülőhely határa­it. A határvonalon belül üdülők, illetve üdültetők a következő év január 1-jétől kezdve többet fi­zetnek majd. De mennyit? — ezt ismerteti dr. Sár­vári Károly, a városi ta­nács pénzügyi osztályá­nak vezetője: — Az új szabályozás sze­rint a kiemelt üdülőterüle­ten pihenő külföldi állam­polgárok naponta és szemé­lyenként 25. a magyar álr lampolgárok ugyancsak na­ponta és személyenként 12 forintot fizetnek majd. A szervezett üdülésben részt vevők napi és személyen­kénti tarifája 4 forintra vál­tozik. Az üdülőszervezetek választhatják a díjátalány- fizetését is, ekkor hatszáz forintot kérünk egy évre, s ezzel az összeggel az esz­tendő valamennyi napjára lerótta az illető a járandó­ságot. A régi tarifa marad Lillafüreden a kiemelt üdü­lőhely határain kívül. To­vábbra is 20 forintot fizet­nek a külföldiek, 8-at a ma­gyarok, 3-at a szervezett üdülés résztvevői, s az áta­lány változatlanul 550 fo­rint lesz. Az üdülőhelyi dí­jakból szármzaó pénzt az ér­vényes szabályok szerint a terület fejlesztésére fordítja a tanács. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mivel kárpótolják az itte­nieket a megemelt össze­gért. Hiszen aki többet fi­zet. joggal várja, hogy az eddiginél jobb, színvonala­sabb szolgáltatásokban le­gyen része. Kovács Gábor, a városi tanács ellátásfeíügyeleti osz­tályának vezetője kérdé­sünkre válaszolva úgy nyi­latkozott, hogy természete­sen alaposan megvizsgálják majd: megfelel-e az új kö­vetelményeknek a lillafüre­di ellátás, illetve az itteni szolgáltatások rendszere. Bár lényeges fejlesztésekre alig­ha számíthatunk, mindent elkövetnek, hogy ne kelljen keserű szájízzel távozniuk a nyaralóknak... B. A. mos intézmény irodaigénye mellett áruház, étterem is helyet kapott volna. A be­ruházásokat korlátozó köz" ponti rendelkezések életbe lépésiével ebből a tervből nem lett semmi. Tovább ju­tott az 1974-es terv, amely szerint a térségben egy szol­gáltatóház- és lakóépület­komplexum épült volna. Az akkoriban sürgősen elvég­zett bontásokkal alakult ki az a térség a Szinva és a Bajcsy-Zsilinszky úti lakó­házak között. Ez a nagymé­retű „tér” sokáig okozott bosszúságot az ott élőknek a rendre odatelepített vándor- cirkuszok miatt Tavaly is­mét hírt kaptunk a beépí­téséről. A jelenlegi felvonu­lási területen egy nagy ke­reskedelmi centrum létesül. A ma meglevő, mintegy száz lakáson felül újabb száz la­kást is építenek. Az újság­ban tavaly közzétett hely­színrajz nemcsak a tartal­mi, hanem a környezeti vál­tozásokat is előrevetíti. Ami­ben viszont az elődjével azonos, az az ítélet, amely a Bajcsy-Zsilinszky út 2. és 4. számú, kétemeletes háza­kat 14 éve lebontásra jelöl­te ki. Hiába növekedett meg a terület beépíthetősége 20 méterrel a nyugati oldalon, hiába kelt életre a már ro- mosított házakban az élet, a lebontási határozat változat­lanul érvényes! Ezek a há­zak nem műemlékek, de előfutárai voltak egy múlt századi városrendezési elkép­zelésnek, a mai Bajcsy-Zsi­linszky út megnyitásának. Ezeknek a házaknak a meg­tartása volt a hatósági en­gedély egyik kikötése 1970- ben! Az egykori malomépü­let is „halálra ítélt” volt, mégis „kegyelmet” kapott. A Tanácsbáz tér 14. számú épületet kétszer „hozták visz- sza” öregkori „végelgyengü­léséből” ! A Széchenyi út 6. számú épületben a hatvanas években megállapították: ve­szélyesek a szerkezetei. A cserét napjainkban végzik... Remélem, mire soraim megjelennek, a város mű­szaki igazgatásáért felelősök körében is elemezték a két ház állapotát, a városkép­hez való illeszkedésüket. Mert az ötvenes évek máso­dik felében, amikor a mai Bajcsy-Zsilinszky út 6—20. számot viselő házak terveit megrendelték, az építési ha­tóság e két ház „folytatá­saként” írta elő szabályozá­sait. Annyira nem lehet a városunk gazdag, hogy má­sodszor is engedélyt adja­nak hivatalaiban a bontó­csákányok meglenditésére! A1 tavalyi terv most nem rész­letezett, építészeti vonatko­zásai is meglepik majd az ott élőket. Ideiében kellene elkezdeni a lakossággal való párbeszédet, hogy elkerül­hető legyen a Demeter-köz, vagy a 26-os út néven is­mert konfliktus. ■ir A Bajcsy-Zsilinszky út sarkára tervezett bevásárló­centrum megépítése az ed­dig általunk ismert, és la­punkban is közölt javasla­tok szerint valóban a Baj­csy-Zsilinszky út 2. és 4. számú ház bontásával járna. Iglói Gyula kérdéseit mi is feltettük annak idején, és akkor azt a választ kantuk, hogy másként „nem férnek el” az építészek a megha­tározott áruházépítési prog­rammal, amelyhez például olyan feltételeket szabtak a pénzüket a vállalkozáshoz nyújtó cégek, hogy emelet­re lehetőleg ne kerüljenek üzletek. Mi lesz az Avas Szállovai? Mi lesz az Avas Szálló sorsa? Legutóbb arról írtunk 1»-' púnkban, hogy ebben az ügyben még mindig nem született meg a végső döntés, pedig az idén tavasszal úgy tűnt, hogy már csak egy-két aláirás és pecsét hiányzik a HungarHo- tels és a városi tanács egyezségéről. Ez azt tartalmazta vol­na, hogy a HungarHotels átadja az Avas Szállót a városi tanácsnak, és ezért cserébe a tanács a későbbiekben terüle­tet biztosít egy új szálloda építésére. A legutóbbi tanács­ülésen Pál agyi Éva tanácstag interpellált a szálló ügyében. Már előzőleg, a tanácsi lakások eladásának szabályozásáról folytatott vitában felszólalva is utalt erre. Arra hozta fel példaként a szállót, hogy nagyon meg kell nézni, milyen ingatlant és kinek ad el a tanács. Mert az Avas sorsa azt bizonyítja; a tanács az elmúlt évtizedekben nem tudta el­érni, hogy az épület ne pusztuljon le. Most már nyolcvan- százmillióba kerülne a felújítás. Az interpellációra válasz­ként dr. Kovács László, a városi tanács elnöke elmondta; december végéig mindenféleképpen szeretnék dűlőre vinni az Avas Szálló ügyét. A megyei tanácsot kérték fel arra, hogy közvetítsen a HungarHotels és a városi tanács kö­zött. Hamarosan újabb találkozón tárgyalnak a városi ille­tékesek és a HungarHotels vezetői. Reméljük, ezúttal való­ban sikerül pontot tenni az ügy végére... (k—ó|

Next

/
Oldalképek
Tartalom