Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-04 / 234. szám

Kétcsillaoos less • Májusban vendéget fogad Álljon jel a esatamesőn Ií. ★ A turisták, ha benéznek a szálló ajtaján, a recepció csi­nos portáskisasszonya helyett csak építőket látnak. a Cseppkő Szállót A fáradt vándor Agg-tele­ken szeptember 3. óta hiába zörgeti a Cseppkő Szálló aj­taját. Megpihenni itt most nem tud. A szobák üresek, építők költöztek a házba, megkezdték az erősen le­romlott épület felújítását. Az aggteleki Cseppkő Szál­ló megnyitása óta a hajda­ni Borsodi Vendéglátó Vál­lalat tulajdonában volt. 1986. január 1-jével egy vállalat- egyesítés után a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat kezelé­sébe került — Az egycsillagos szállót kénytelenek voltunk bezárni, az átalakítást most már nem lehetett halogatni — mondta Kereszti József, a Bükkvi­déki Vendéglátó Vállalat igazgatója. — Az éddigi, majdhogynem turistaszálló jellegét szeretnénk megszün­tetni. A szobákban csak mosdó volt. ezekhez közös vécé és fürdő tartozott. Most a szobák kétágyasak lesznek, egy részük zuhanyozóval, másik részük fürdőkáddal, és természetesen valameny- nyiben lesz vécé. A 73 szo­bában 149 vendég számára lesz hely. Ez az átalakítás azért is fontos, mert ma már turistacsoportokat legalább ilyen komfortú épületben lehet fogadni. Lesz a ház­ban szauna, két drinkbár. kerthelyiséggel, a földszinten 96 személyes étterem, a mély­földszinten pedig éjszakai bár egy 80 személyes étte­remmel. Ez utóbbiban lehet majd konferenciákat rendez­ni. Nagyon fontos, hogy a rendes telefonvonal mellett a telexhálózatba is bekössék a szállót. Nemcsak üzemel­tetni szeretnénk a házat, ha­nem igyekszünk a vendégek szervezésében is aktívan köz­reműködni. Részt vállalunk ezért különféle programok szervezésében. Lesz például lovastúra, kocsitúra, külön­leges barlangtúra, természet- járó és fotóstúra. A szálló­ban egyébként sportszereket is kölcsönzünk, s a vendé­gek a meglevő teniszpályát is használhatják. A Cseppkő Szállót a *80- as évek közepén a BÁÉV építette, s most az átalakí­tás is az ő feladatuk. Az építők zömét a házgyárból irányították ide, ahol csak­nem egy évig akad számuk­ra munka. Az épület külső jellegében nem változik, csu­pán lefestik. Igazán csak a belseje alakul át. Marad a lapostető, a fűtést és a vizes­blokkokat azonban úgy ala­kítják át, hogy ha majd lesz pénze a tulajdonosnak, akkor minél egyszerűbb le­gyen a mai kor divatjának jobban tetsző, magastetős be építés. Az építkezést a Mis­kolci Beruházási Vállalat j szervezi. Számukra ebben az az újdonság, hogy most „lép­ték át először a város hatá­rát, ez az első úgynevezett vidéki munkájuk. Az ígére­tek szerint 1989. május 31-én adják át rendeltetésének a szállót. (herényi) Készül a szmogriadóterv Mi van a város levegőjében ? A7 új műterek azonnal jeleznek Súlyosan szennyezett vá­rosunk levegője: emiatt az országos átlagnál sokkal na­gyobb arányban fordulnak elő a légúti megbetegedések Miskolcon. Erről is szó volt a megyei tanács környezet­és természetvédelmi bizott­ságának ülésén, amit a na­pokban tartottak a megyei KÖJÁL székházában. Dr. Takács Sándor, a KÖJÁL főigazgató főorvosa elmon­dotta. hogy az erősen kon­centrált ipar az ország egyik legszennyezettebb térségét alakftotta ki a Sajó-völgvé- ben. Itt található a megye 332 légszennyező telephelyé­nek 66. az 1424 légszennyező forrásnak pedig a 72 száz? léka. ■ 'ELÖREGEDETT BERENDEZÉSEK Már csaknem másfél év­tizede. hogy rendszeresen vizsgái iák a levegő minősé­gét. A mintavételi helyeket úgy telepítenék, hogy azok reprezentálják a helyi sajá­tosságokat, s a vizsgálatok eredményeiből korrekt kö­vetkeztéseket vonhassanak le. A régi Ph’llips-gyártmá- nyú regisztrá'ó műszer ada­tai’ számítógépre viszik. így éven óta jegyzik a levegő kéndioxid. nitrogén-oxid, szén-monoxid tartalmát. Saj­nos, a műszerek többsége elöregedett. iavfthatatlanná vált. s közülük többet már mé fél éve nem használhat­nak. Szerencsére ideiében érkezett a megyei tanács öt- milMó forintos segítsége: eb­be*: a pénzből három olyan korszerű. világszínvonalon álló „levegőmonitort” vásá­rolhattak, amivel a korábbi­nál alaposabb vizsgálatokat végezhetnek. Q HA NAGY A FÜSTKÖD Miskolcon jelenleg is több vizsgálati hely található, ahol rendszeresen mérik a levegő minőségét. Ezeknek a készülékeknek azonban hát­ránya, hogy a kimutatás 24 órás átlagértéket vesz ala­pul. Visszamenően szolgál­tatnak adatokat, és nem jel­zik a veszélyhelyzetet. Az új monitorok bármely pilla­natban pontos információval szolgálhatnak a levegő mi­nőségéről. Az elképzelések szerint URH-rádióte!efon összeköt­tetésben tartják a kapcsola­tot a monitorok és a KÖJÁL számítógépe között Így ide­jében észlelhetik a szmog sűrűsödését, s azonnal el­rendelhetik a riadót. Ha ez a jelzőrendszer kiépül, a fő­város után Miskolcon is megszerkeszthetik a szmog- rladó-tervet, ami erősségétől függően több fokozatból áll. Egy erőteljesebb füstköd ki­alakulásakor korlátoznák a gépjárműforgalmat, és mér­sékelnék a gyárak, üzemek légszennyezését. ■ POR­TONNASZAMRA Miskolcon 1983 telén egy köbméter levegőben 223 gramm kéndioxidot mértek. Ez volt az átlagérték, ám az esti órákban felszökött 285- re. Ugyanakkor a határér­ték, amennyit a szervezet károsodásmentesen elvisel, mindössze 150 mikrogramm. Egy négyzetkilométerre évente 120 tonna por ülepe­dik városunkban. Kedvező számunkra, hogy a közleke­désből eredő nitrogén-oxi- dok, és a korom koncentrá­ciója nem lépi túl a meg­engedett határértéket A szakemberek nem elégsze­nek meg ennyivel, a klór, a sósav, az ammónia, a szén­dioxid és a szén-monoxid koncentráció vizsgálatán túl meghatározzák a por fém­tartalmát is. Így derült fény arra, hogy a Szentpáteri ka­pui lakótelepen kifejezetten csökken a levegő cink-, ólom- és kadmiumtartalma, míg a Csorba-tónál a cink aránya nő, és az ólomé csökken. Ezek az adatok az orvosok statisztikájával összevetve figyelmeztetők: a szennye­zett levegő következménye­ként egyre több a hurutos beteg. Nálunk az országos átlagnál sokkal többen pa­naszkodnak az idegrendszer gyengülésére, fejfájásra, de a jól tapintható nyirokcso­mók is jelzik, többet kell tennünk a levegőnk, egész­ségünk védelméért... (szántó) Hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntötte teg­nap dr. Ladányi József, a Borsod Megyei Tanács elnö­A 750 év stációi Vajon hol dűlt 1241-ben a muhi csata? Erre ma egyér­telmű választ nem tudnak adni a történészek. Az Ónod —Muhi-emlékbizottság azon munkálkodik, hogy a ma­gyar történelem e tragikus eseményének és az azt kö­vető újjáépítő munkának emléket állítson. Az emlék- bizottság szakértőket hívott meg, hogy dolgozzanak ki javaslatokat az emlékhely megvalósítására. • CSAK TÍZMILLIÓ Dézsi János Ybl-díjas épí­tész azt a 35-ös út melletti dombocskát javasolta az em­lékmű helyének, ahol már folytak régebben ásatások is. Ügy képzelte el, hogy a dombra spirálalakban lehet­ne felballagni, végigjárva méterenként a 759 évet: olyasmi lenne ez, mint az egyházi építészetből ismert stációk rendszere. Fenn, a dombtetőn azután el lehet helyezni egy plasztikát, szob­rot, bármilyen jelet. Orszá­gos pályázat kiírását is ja­vasolta, hiszen ez olyan fel­adat, amelynek kimunkálá­sakor a legkiválóbbak ötle­teire lenne szükség. Becs­lése szerint az emlékhely megfelelő kiépítése — köz­művekkel, parkolókkal, il­lemhelyekkel — 40 millió fo­rintba kerülne mai árakon. Dr. Porkoláb Albert, a bi­zottság elnöke azonban hoz­zátette: legfeljebb 10 millió forintról lehet szó, 1991-es árakon • A VAR MELLETT Dr. Csorba Csaba, a me­gyei levéltár igazgatója a mohácsi emlékhely példáját idézte feL Szerinte nem sza- bar településektől távol, a mezőn elhelyezni emlékhe­lyet, amelyet őrizni, „üze­meltetni" majd nem tudunk. A mohácsi emlékhely is szo­morú állapotban van ma már — jó lenne ezt Muhi eseté­ben megelőzni. A levéltár igazgatója azt javasolta, hogy miután nem tudjuk a csata pontos helyét, a jelet az Képviselő és tanácsi ások fogadóórái A 6. sz. választókerület (Killián-városrész, diósgyőri városközpont és közvetlen környéke, Lillafüred, Ómas- sa, Bükkszentlászló) ország- gyűlési képviselője. Simon Béla október 5-én (szerdán) délután ötkor tartja fogadó­óráját. A választópolgárok közérdekű bejelentéseit, ja­vaslatait a Vár u. 5. szám alatti pártalapszervezetben várják. * Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kovács Lajosné és Gyöngyösi Dániel, a Marx Károly u. 94. szám alatti pártalapszervezetben, l" órától: Riba Istvánná és Kerényi József, a Vár u.- 5. szám alatti pártalapszerve­zetben, 17 órától: Hutkai Béla, a Vár u. 5. szám alat­ti pártalapszervezetben, 16 órától. ■ ■ , rr ke dr. Bucskó Mihályt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Beruházási Vállalat nyugalmazott igazgatóját. ónodi vár szomszédságában kellene felállítani. Itt meg­oldható az őrzés, ráadásul az ónodi várban évek óta folynak a helyreállítási mun­kálatok. Itt, a délkeleti bás­tyában helyet kaphatna a környék történelmével, és természetesen a muhi csatá­val is foglalkozó kiállítás. Varga Éva szobrászművész szerint hiába Sajó-menti csa­taként emlegetik az ese­ményt a történészek, a köz­tudatban Muhi neve ragadt meg. Kicsit furcsa lenne, ha a muhi csata emlékét nem Műhibán, hanem Ónodon lelnék fel a turisták... Javasolt egy harmadik megoldást is a Lorántffy Zsuzsa Honismereti Kör: Muhi községben egy kis te- recskét. A bizottság úgy vél­te, hogy ez a környezet nem lenne méltó a megvalósítan­dó emlékhez. • ITT ÉS MOST A bizottság a legutóbbi ülésén végül is nem döntött az emlékmű helyének kije­löléséről. Arról viszont igen, hogy legyen az ónodi várban kiállítás, és 1991-ig, a 750. évfordulón megrendezendő emlékünnepségek kezdetére készüljön el a muhi csata emlékműve. Dr. Porkoláb Nemrég arról írtunk, hogy a miskolci majorettegyüt- tes kísérőzenekar nélkül ma­radt. Három fűvósegyüttese- is van Miskolcnak. de azt egyik sem tudta — tudja — vállalni, hogy rendszeresen a csapat rendelkezésére álljon Most megoldódott a .fúvós­kérdés”. A Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola ve­zetése vállalta, hogy növen­dékeik harminctagú fúvós­együttese — Sereg János vezetésével — kíséri a lá­nyokat. (A sörfesztiválon már ők fújtak a Városi Mű­Albert úgy kommentálta eddigieket, hogy a bizottság a legjobb időben jött létre» ugyanis a tervekből 1991-Te­ákkor lesz valóság, ha a munkálatok szerepelnek a megyei tanács és a Művelő* dési Minisztérium Vili. öt-i éves tervében, De az bízó* nyos, hogy 1991-es árakon számolva csak 10 millió jut­hat erre a célra... * Sokan felvetették, hogy va­jon miért kell Műhibán em­lékművet állítani? Ügy vél­jük, mindannyian fogéko­nyak vagyunk az ,,itt és most” érzésére, azaz fontos­nak tartjuk, hogy tudjuka ahol most állunk, ott történt az a bizonyos nagy esemény. Magyarországon sajnos kevés olyan hely akad, ahol a lá­togató garantáltan ..történel­mi levegőt” szívhat magába. Nem ülhetünk bele királyt trónszékekbe, mint ahogy azt egy angol állampolgár, vagy a Londonba látogató turista megteheti. Nálunk kevés em­léket kímélt meg a történe­lem. Reméljük, Muhi eseté­ben sikerül megtalálni a történelmi hitelesség és az emlékező szándék kompro­misszumát __ (Üss) J velődési Központ majoret.t- jeinek, sőt. kisegítették a „bányász” mai őreiteket s, akik ez alkalomra nem kap- ták meg saját kísérőiket.) Fügeczkyné Balogh Mária tánctanár és férje Füoeczky Róbert testnevelő — ahogy az iskolaév megkezdése <or mindig, most is — felvételt hirdet a maiorettesvüt- tesbe. Csinos. 170 cent mé­ter magas láncok Jelentke­zését várják. A foglalkozá­sok hétfőn és pénteken van­nak az 1. Számé Általános Iskolában. I jfc Mosolygó majorettek nélkülük már nincs népszórakoz­tató ünnep Miskolcon. ■ :olt ez az első borsodi sörfeszti­válon is, ahol a miskolci majorettek (képünkön) mellett az ugyancsak miskolci bányász-majorettegyüttes is fellépett. (Kerényi (elv.) Felvételt hirdet az együttes Vannak már fúvósaik a maioreííeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom