Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-24 / 251. szám

* Ideje volna bővíteni a Csorba-tavi vízitelepeket. Nemcsak a versenysport érdekei kí­vánják meg ezt: sokan szívesen töltenék itt szabadidejüket, egészséges testmozgással. Kiváló a termés Többet adnak az aszúért Javában tart a szüret a Hegyalján. Rengeteg az aszú, magas a szőlő és a must cukorfoka. Akiknek van felszerelésük és elegendő tárolóterük, fel­dolgozzák a termést. A még valamennyi aszúszemet tar­talmazó fürtök darálás után kádakban áznak, amelytől tovább nő a must cukorfo­ka. Ezért pedig többet fizet­nek a felvásárlóhelyeken. Azért is jobb lesz így a bor minősége, mert kiázik a szőlőcukor, valamint a nemespenész íz- és aroma­anyaga. A jelek szerint a várttól később, november közepén, esetleg végén fejeződik be a szüret. A szedést az aszú szemezése lassítja. Ezért az átvevőhelyeken nincs és nem is várható torlódás. Az aszúzást a felvásárlási árak újabb emelésével ösztönzi a Tokajhegyaljai Borkombinát. Az első osztályúért 170, a másodosztályúért 150, a har­I « • i vi:a a Mind gyakrabban kérik ki a miskolciak véleményét egy-egy döntés előtt. A vá­rosi tanács legutóbbi ülését megelőzően is számos fó­rumon félthették ki elképze­léseiket, az állami tulajdo­nú bérlemények eladásának szabályairól. A decemberi tanácsülésre készülve, most újabb vitát kezdeményez a városi tanács. Akinek van mondandója a szociális segé­lyek igénylésének gyakorla­táról és elosztási rendjéről, megteheti észrevételeit ma délután 5 órától a Palota ut­ca 57. szám alatti pártalap- szervezeti helyiségben. Ide elsősorban a Hámorban, Lil­lafüreden és Ómassán élőket várják. A martin telepiek szintén ma délután 6-kor találkozhatnak a téma szak­értőivel az I/-es pártalaD- szervezeti helyiségben, a Kis­faludy utca 35. szám alatt. Az avasi lakótelep első és második építési ütemében élő fórumát ugyancsak ma délután fél 6-kor rendezik meg az avasi Herman Ottó (volt 42. sz.) Általános Is­kolában. madosztályúért 130 — tehát az eddiginél tíz-tíz forinttal többet — adnak kilónként. Az új és a régi árak kü­lönbségét azok is megkap­ják, akik már korábban át­adták a leszüretelt termést. A szőlőért és a mustért az előzetesen meghatározottak szerint fizetnek. A borászati szakemberek szerint kiváló minőségű bor lesz az idei termésből, és az 1988-as évjáratot még évtizedek múlva is emleget­ni fogják. Erről azonban csak később győződhetünk meg, mert az érlelési idő — fajtától függően — több évet vesz igénybe. Jubiláló szövetkezet A napokban ünnepelte fennállásának 40. évforduló­ját a Méretes Ruházati Szövetkezet, melynek jog­elődje a Miskolci Ruházati Szövetkezet volt Jelenleg 150 tagjuk van, és évente 31 millió forint értékben végeznek javító-szolgáltaló tevékenységet a lakosság számára. Kucsma András elnök 30 éve vezeti a szö­vetkezetét; ő Borsod megye legrégibb ipari szövetkezeti elnöke. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Györgyei Géza a HNF II/4. sz. helyiségé­ben (Testvérvárosok útjai szolgáltatóház), 17 órától; Kazár Judit a 7. Sz. Álta­lános Iskolában (Vörösmarty u. 76. sz.), 18 órától. Áldás vagy átok egy nagy­városnak a kavicsbányata­vak léte, szomszédsága? Ez nézőpont kérdése, mert a forró hétvégeken fürdeni, szörfözni, csónakázni indu­lók tömege azt bizonyítja, hogy egy több, mint 200 ez­res városnak óriási szüksége van a vízpartokra ... A kör­nyezetvédők azonban jól tudják, hogy minden kavics­bányató nyílt seb, amelyen keresztül elfertőződhet a fel­szín alatti ivóvízkészlet. A kavicsbányatavak sorsának tisztázatlanságát az is bizo­nyítja, hogy készülgetnek ugyan itt-ott tervek a hasz­nosításukra, ám ma még valójában odáig sem jutot­tak el, hogy a tóparton hal­mozódó szemetet valaki el­szállítsa ... • TISZTÁZATLAN KÖTELESSÉGEK Miskolc környékén a Csor­ba-telepi tónál az elmúlt években kialakult a szerve­zett sportélet, megteleped­tek különféle intézmények, ha úgy tetszik, megkezdő­dött a tó hasznosítása. Most olyan programot hagyott jó­vá a városi tanács végrehaj­tó bizottsága, amelynek az a célja, hogy a Csorba-telepi tavakból városi közpark, fel­sőfokú vízisport- és szabad­időközpont váljon. A prog­ramkészítők is tudják? még messze vagyunk attól, hogy hazánkban a kavicsbányá­szattal keletkező tavak to­vábbi hasznosítása természe­tes és jól szervezett folya­mat legyen. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um megbízásából tanulmány készült a témáról, s ez kér­dőjelek sokaságát, tartalmaz­za. Azt dokumentálja ugyan­is: a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak arra, hogy Színe Szedeilenben böngészők Magukra maradt, idős em­berekre szokták mondani: oiyan mint a szedett fa. Is­merősöm ha nem is őszült meg álltó helyében, de — el­mondása szerint — éveket öregedett, amikor népes csa­ládjával együtt kivonult szóióvel, gyümölccsel betele­pített hétvégi telkére szüre­telni, mert elvégezték ezt helyette mások. Természete­sen nem ingyen, magukkal vitték a szép diófa és a tő­kék termésének javát. Azt mondják a telektulaj­donosok, hogy szaporodnak a mezei lopások, itt is, ott is dézsmálják a termést is­meretlenek. Van, aki fer­de szemmel néz a szom­szédjára, de alighanem azok állnak közelebb az igazság­hoz, akik úgy vélik, nem maguk között kell keresni a szárnyatlan seregélyeket. Aki hétvégi pihenőidejét is feláldozva műveli kezecské­jét, az megbecsüli mások munkáját is, és nem nyúl ahhoz, ami nem az övé. Do­logkerülő lézengők foszto­gatják a telkek termését, s hogy mire megy el a lopott gyümölcsért kapott pénz egy része — alighanem na­gyobbik része —, arra kö­vetkeztetni engednek a sző­lősorok között felejtett üres flaskák. De hisz’ működnek mező­őrök — vetheti közbe a jól tájékozott olvasó. Működ­nek, működgetnek — hisz’ fizetni kell a kerttulajdono­soknak a díjijkat is —, de széles, túl széles a határ. Egy szavahihető kertgazda azt állítja, hogy két éve lá­tott legutóbb valóságos me­zőőrt. Korábban még hite­lesíteni is kellett egy füzet­ben, hogy arra járt, s hoz­zájuk is benézett a csősz, de tavaly, és az idén mar a szórványos látogatásoknak sem örvendezhetett. Elkép­zelheti, tette hozzá, milyen sűrűn bukkan fel a puskás ember éjnek évadján ... Azt már csak én teszem hozzá, hogy mordály ide, vagy oda, népesebb tolvajcsapattal aligha mer ujjat húzni egy szál csősz. Különösen, ha az idősebb évjárathoz tartozik az illető. Jómagam nem is csodálkozom ezen, hiszen — talán még emlékeznek rá, lapunkban is megírtuk — egy dínnyelopásban megza­vart tolvajbanda még azon az éjszakán elégtételt vett két szerencsétlen horgászon, és családján. Nyugodjanak bele tehát a telkesgazdák, hogy szorgos munkájuk gyümölcsét más élvezi? Ügy hallom, az egyik határrészben már foglalkoz­nak azzal a gondolattal, hogy önkéntes rendőrök­ből és vállalkozó kedvű férfiakból csoportot szervez­nek, a telkeken található ér­tékek — mert nem ritkán feltörik a kis házat, szer- számoskamrát is — vé­delmére. Ez megoldás lehet, természetesen csak akkor, ha megkapják hozzá nem­csak az engedélyt, hanem a támogatást is a rendőrség­től. E tájon mezgerelésnek, másutt böngészésnek neve­zik, ha valaki a tarlón hul­lott kalászt, szemet szedeget, vagy törés után becserkészi a kukoricatáblát az ottfe­lejtett csövek után. Ez épp­úgy megengedett, és célszerű foglalatosság, mint szüret után körülnézni a szőlőtő­kék között, hisz’ azokon is marad levél mögé bújt fürt. (Mostanság ebből is, abból is több, mint illene, de ez más lapra tartozik.) Nem tudom, él-e még az a szokás a szőlős vidékeken, hogy ha fürtöt talált a szüre­telő lányok után a puttonyos legény, csókkal fizettette meg a hanyagság árát? Ha jóvágású volt a puttonyos, az ő sorában általában „ha­nyagabb” volt a fehérnep. Mélységesen téved azonban az, aki még szedetlen szőlő­ben böngész éjszakánként, és úgy véli, csókot Kap az oro­zott fürtökért. De illő ju­talomban csak akkor része­sülhet, ha a bosszús gazdák panaszkodás helyett így szü­ret táján feláldoznak néhány éjszakát. A kurázsi mellé nem kell fegyver, hisz’ ha isten úgy akarja, elsül a ka­panyél, de még a szőlőkaró is. Ha mégsem, akkor is alkalmatos „jutalomosztó” — értő kezekben ... (békés) A Csorba-telepire legalább program van a bányatavak újrahasznosí­tásának folyamatát szabá­lyozzák: Az sincs tisztázva pontosan, hogy Kinek mi a kötelessége, és mit kell ér­teni például a sokat emlege­tett rekultiváción. Mert az nem lehet az eredeti álla­pot visszaállítása, ugyanis a tavakat nem célszerű feltöl­teni. vagy ha mégis meg­tennék, az értéktelen földte­rület nem kellene senkinek. o PÉNZT REMÉLNEK A tanulmány készítői fel­tárták azt is, hogy a köte­lezettségek tisztázása után nem lenne könnyű feladat pénz keríteni a bányatavak korn.v ezetének rendezésére és a tó megőrzésére. (A ta­vak ugyanis nem örokéle- tűek — ha nem gondosko-' dunk róluk, elpusztulnak, mocsárrá változnak.) Az ál­lamkasszára ma aligha lehet számítani, ezért mindenki elsősorban a vízpartra vá­gyó lakosság vagy az üdül­tetésből hasznot remélő vál­lalkozók pénztárcájára ka­csintgat. Csakhogy a tőke megszerzéséhez meg kell te­remteni a szükséges jogi feltételeket, a lehetőségeket — és készen kell állni a rendezési terveknek. A Csorba-tó fejlődését ed­dig a megfelelő tervek hiá­nya is gátolta. Nem is olyan régen például nem kötöt­tek üzletet a naturistákkal, holott azoknak lett volna pénzük. Most, a program el­fogadásával lehetővé válik, hogy a meglevő vízisport­telepek fejlődjenek és újak létesüljenek. Bódéváros nem lesz a Csorba-tó partján — ezt a környéket a közösségi célok szolgálatára kívánják felhasználni. O ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE E program nem más, mint azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyekre tá­maszkodva végre valamit le­het tenni a Csorba-telep fej­lesztéséért. Hogy mindaz^ amit a tervek tartalmaznak, — a kempingtől a motelen,' az uszodán át a nemzetközi rangú kajak-kenu pályáig — mikor valósulhat meg, ma nehezen megjósolható. Ogyc véljük, hogy már az is óriá­si eredmény lenne, ha a ter­vekhez illeszthető, önálló kezdeményezések zöld utat kapnának. Minden illetékes­nek figyelmébe ajánljuk azt, a megállapítást, ami a már említett tanulmányban sze­repel: a kavicsbányatavak sport-, horgászati és üdülési célú hasznosítása nemcsak lehetőség, hanem a társa­dalmi igényeket és érdeke­ket szolgáló kötelezettségnek' tekinthető... . (kiss) A postai szolgáltatások egyik újdonsága a távmásolás. A közelmúltban szerelték fel Budapesten és a megyeszékhe­lyeken a legnagyobb postahivatalokat a képen is látható Telefax berendezésekkel. Ennek a rendszernek a segítségé­vel bármilyen iratot, képet, hivatalos levelet stb. távirati gyorsasággal eljuttathatnak sokfelé az országba. A továb­bítandó dokumentumot behelyezik a másológépbe, s amíg itt a helyszínen elkészül a küldemény hasonmása, ezzel egy időben egy telefonvonalon keresztül a címzett város posta­hivatalának ugyanilyen berendezésén is levehetik a külde­mény másolatát. Ahhoz, hogy valaki ezzel a sebességgel elküldje kézírásának fakszimile kiadását, az első oldalért 70, míg a további oldalakért 40 forintot kell fizetnie. (Kerényi felv.) Kertészkedőknek Egzotikus és hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták­ról tartanak előadást ma a Kocsis Pál kertbarátszak­körben. A tagokat és az ér­deklődőket délután 4 órára a diósgyőri Ady Endre Mű­velődési Házba várják. ^Bányatavak: ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom