Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-15 / 218. szám

Rudabányáról veszi a cementgyár Gipszből: garázs A '80-as érek közepéig Rudabánya volt az ország egyetlen vasércbányája. A nagy bányászati múlttal rcn- ílelke/.o település közelében, Alsótelckescn 1985-ben kezd­ték meg az ország egyetlen gipszbányájának művelését. Az idén már 225 millió fo­rint értékben bányásznak nyersgipszet, illetve állíta­nak elő égetett gipszből kü­lönféle építőelemeket, sőt készterméket is — ahogyan erről dr. Balla László, az Országos fire- és Ásványbá­nyák Észak-borsodi Müvei­nek igazgatója tájékoztatást adott. Az Alsótelekes határában nyitott külszíni bányában minden munkát gépesítettek. Ennek köszönhető, hogy az idei eredetileg 80 ezer ton­nás nyersgipsztermelési ter­vüket a növekvő igényeknek megfelelően 120 ezer tonnára módosíthatták. Az itt bá­nyászott nyersgi psz döntő ré­szét a cementgyárak hasz­nálják fel; a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművekbe az idén 60 ezer tonnát szállíta­nak vasúton, a többi a bél­apátfalvi, váci és beremendi gyárba kerül, mint a cement- gyártás fontos adalékanyaga. Korábban a HCM import nyersgipszet használt — amint ezt Béres János, a vállalat technológiai osztá­lyának vezetője elmondotta. Most teljes egészében ruda- bányai gipszre tértek át. Korábban voltak minőségi kifogásaik, de mára az igé­nyeknek megfelelő nyers­terméket kapnak, a minőség stabilizálódott. A gyár nem fizet sokkal kevesebbet, mint a lengyel, a szovjet, a csehszlovák, illetve az NDK- beli nyersgipszért, a szállítá­si költségek azonban mér­séklődtek. Rudabányán a cement­ipari gipsz mellett nyersen előkészített építőipari és ta­lajjavító lignitporos gipsz előállításával is foglalkoz­nak. Egyre nagyobb gondot fordítanak a másodlagos fel­dolgozásra. A miskolci ipa­ri vásáron és kiállításon is bemutatták az égetett gipsz­ből előállított termékeiket, az építőelemeket, sőt kész­termékként a Ruda-modul- garázst. Egységcsomagok­ban kapható, s különösebb szakmai ismeretek nélkül is néhány óra alatt felállítha­tó. Nemcsak gépkocsitáro­lására alkalmas: felvonulási helyiségként, szerszámkam­raként, eladóhelyiségként is felhasználható. Rudabányán a termékszer­kezetváltás, az átmenet igen nehéz és fájdalmas volt, egyharmadára csökkent a bányászok száma. A nagy múltú bányásztelepülés sze­rencsére nem maradt mun kaalkalom nélkül, s emellett hasznosítva a több évtized­re elegendő gazdag gipszva- gyont, olyan terméket, állí­tanak elő, amelyet nagy­részt eddig importált a nép ­gazdaság. (oravee) Az országban először üt Számítógéppel leltároznak II iái Vegvesgépipari kiállítás nyílt hétfőn Iránban; a te- heráni nemzetközi seregszem­lén bemutatja kábelgépeit a Diósgyőri Gépgyár is. Chi­cagóban tegnap fejeződött be az a szerszámgép-kiállítás és -vásár, amelyen a nagyüzem a présgépét és lemezollóját állította ki. * Luftballon és perec jól megfér egymással egy gyerek- kézben. Különösen akkor, ha vasárnapi séta közben kapja egy kislány a szüleitől. így még egy szabadtéri bábelőadás­éi is jobban lehet figyelni. (Vadas Zsuzsa felvétele) A századfordulón nyoma­ton képeslapokon gyakran szerepeltek, Szinva-parti fo­tók, és sokszor némi nagy* képűséggel azt írták a hát­oldalra: „velencei részlet". Hogy Miskolc némileg még elmarad szépségben Velen­cétől, azt jól tudjuk, de van két dolog, ami mégiscsak mulat némi rokonságot: meglehetősen sok kisebb híd van a városban, és ezek ál­lapota az utóbbi évtizedek­ben meglehetősen leromlott. A kis hidak közül többet felújítottak az elmúlt évek­ben, s most újabb kettőre kerítenek sort — ha sikerül megnyerni egy pályázatot. A megyei tanács — mint az elmúlt évben — az idén is pályázatot írt ki a tanácsi kezelésű .közúti és gyaiogos- hidak építésének, korszerű­sítésének támogatására. Aki megfelel a fe! tételeknek, ré­szesülhet az erre szánt pénz­ből. Miskolc városa most két i hidat, pontosabban a Gőzön Lajos nteai fe­lüljárót és a Tokaji Fe­renc utcai közúti hidat kivárja a pályázatra bene­vezni. Ez a két műtárgy az, amelynél megvannak a szük­séges pályázati feltételek, és nagyon rá is fér már mind­kettőre a felújítás. A Gő­zön Lajos utcai közúti fel ül ­járó teljesen elhasználódott; ezt minden autós tudja, hi­szen nagyot zökkenünk raj­ta, ezért már jó ideje 20 kilométer órás sebességkor­látozás van itt érvényben. A felüljáró felújítását to­vább halogatni nem lehet. Ha le kellene zárni, kataszt­rofális következményekkel járna: ez ugyanis az egyet­len kapcsolata a városrész­nek a déli terelőúttal. A már elkészült tervek alap­ján a felújítás több, mint 5 és fél millió forintba kerül­ne. A pályázattal majd1 2 millió 800 ezer fo­rint támogatáshoz szeretné­nek jutni. A Tokaji Ferenc utcai híd már régóta akadálya annak, hogy buszjáratokkal gazda­ságosan feltárhassák a kör­nyéket Jelenleg a járatok „zsákutcában” végződnek, mert a híd rossz állapota miatt nem tudnak teljes kört leírni. Ezt a hidat —, amely 1960-ban épült — hat és fél millió forintért lehet átépí­teni. Itt több, mint három­millió forintos támogatásra számít a pályázattal a vá­rosi tanács. A pályázat elnyerése esetén megkez­dik a munkálatok előkészí­tését. Ügy kalkulálnak ma, hogy a Gőzön Lajos utcai felüljáró­val jövőre végeznének, a To­kaji Ferenc utcai hídépítés pedig l'J90-ben érne véget. Persze mindehhez előbb még nyerni is kell. -. (k—ó) Bizony bosszankodunk, ha ez a tábla fogad bennünket egy-egy üzlet ajtaján: „Elné­zést kérünk, leltározunk!” Az Árpád utcai ABC kapu­jából ezen a héten vissza­fordulok is minden bizony­nyal inkább egy környékbe­li boltot kerestek és nem arra voltak kíváncsiak, mi van a kulisszák mögött. Pe­dig érdemes a kirakat mögé pillantani, hiszen a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ellenőrei — az or­szágban először — számító­géppel leltároznak. Más munkahelyeken már nem számit újdonságnak egy ilyen gép, a kereskedők és ellenőrök azonban csak májustól ismerkednek a bil­lentyűkkel. és a fárasztó körmölést helyettesítő prog­ramokkal. A diósgyőri. Ár­pád utcai ABC ezen a héten két napig egy kisebb szá­mítógépközponthoz hasonlít. — Kakaó — hangzik az áruktól rakott pultok közül. — Milyen? — kérdez visz- sza az ellenőr a számítógép mögül. — Bedeco, négyszáz gram­mos, hatvanöt forint ötven filléres fogyasztói áron — érkezik a válasz, és Tóth Fe­renc már nyomkodja is gya­korlott mozdulatokkal a bil­lentyűket. Miután beírta a termék pontos nevét, megje­lenik egy lista a forgalom­ban levő kakaókról, egy újabb gombnyomás után pe­dig ezek közül kikereshető a négyszáz grammos Bedeco, mellette a beszerzési és fo­gyasztói ár, valamint a kettő közötti különbség, az árrés. A kiírás stimmel. Most már csak azt kell beírni, hány doboz sorakozik ebből a pol­cokon. Ezután a gép két pél­dányban egy listára írja az adatokat. Szűcs Sándor, a vállalat ellenőre és Boros Sándor boltvezető'oelyettes volt az ötlet szülőatyja. Persze az elképzelés puszta óhaj ma­radt volna, ha a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői nem támo­gatják ezt. Gulyás István számítógépes programozó és felesége is besegített. Tóth Ferenc pedig azt vállalta magára, hogy a forgalomban levő tételeket, árakat, egy­szóval a leltározáshoz nélkü­lözhetetlen adatokat össze­gyűjti. 3+c Kovács Csaba üzletvezető elégedett: az eladók számára is kényelmesebb a számitógépes leltár. (Kerényi László felvétele) — Most már három szá­mítógéppel dolgozunk — ér­kezik a műszerek mellé az előbb még a polcok közül diktáló Tóth István ellenőr. A nagyobb boltokba két gé­pet viszünk, a kisebbekbe egyet. Persze akadnak ap­rócska üzletek, ahol még mindig a hagyományos mód­szert alkalmazzuk. Az év elejétől a fogyasztói ár mel­lett a beszerzési árat is fel kell tüntetni. Ez utóbbi ki­keresése, a számlái ellenőr­zése nem könnyű és rövid feladat. Ebben segít legtöb­bet a gép. Órákkal hama­rabb végzünk. F. II. Különvonat a katonai eskütételre A MÁV Miskolci Igazga­tósága tájékoztatja az uta­zóközönséget, hogy szeptem­ber 23-án Nyíregyháza—Mis­kolc—Budapest—Kelenföld— Szombathely—Körmend út­vonalon és onnan vissza szeptember 24-én azonos út­irányon át külön mentesítő gyorsvonatot közlekedtet a katonai eskütételre. A vonat Miskolc Tiszai pályaudvar­ról 23 óra 4C perckor indul, és Körmendre 8 óra 20 perc­Fészekrakók, nehéz helyzetben Hiányzik a cserép, a gerenda és sok más Az idén sem csökkent az építkezési kedv, sőt. a Sajó- parti Tüzép-telep forgalmá­ból ítélve, még nőtt is, leg­alább 15 százalékkal. Okul­va azonban az építőanyagok folyamatos áremelkedéséből, több ezren elhalasztották a fészekrakást. Csupán az ép­pen megvásárolható anyago­kat gyűjtögetik, raktározzák. Emiatt a kereslet nincs arányban az őszre tető alá kerülő házak számával. S ami még szomorúbb, a ta­vasszal és a nyáron felhú­zott falakat sok helyen csak a hó takarja be télre. Milyen a választék, s mi­lyen az ellátás a keresettebb építőanyagokból ? — kérdez­tük Kádár Lajostól, a Sajó- parti telep és Fészek Áruház igazgatójától. — Kötőanyagokból jó az ellátás, van elegendő cement, ol­tott mész, mészhidrát és gipsz. S ami nyáron hiányzott — a kisméretű tégla, a B—30- as, a IIB—38-as — az most már bőven kapható. Kíná­lunk Porotont és még szi- LikáUéglál ü, a hiába van a szomszédban az Alsózeol- cai Beton- és Vasbetonipari Művek. gerendával nem szolgálha­tunk. Hiányzik az E és az EH-jclű betonáthidaló. Így aztán, akik megvásá­roljak a most éppen kapha­tó béléstestet, nincs mire rakniuk. Egyébként az idén csupán annyi gerendát kap­tunk. amiből egy hónapig elégíthettük ki az igényeket. Sajnos, a cserepet és a pa­lát is hiába keresik az építők, a sokat reklámozott Bramac- kai sem szolgálhatunk. S még rosszabb a helyzet a burkolóanyagoknál. A gyá­rak, a termelők szinte csak „csöpögtetik” a csempe-, a padlólap- és a parketta­szállítmányokat. Volt egy kevés olasz csempe és egy vagonra való bolgár fali- burkoló, de mindez legfel­jebb az igények egy százalé­kát elégíthette ki. Siralmas a helyzet a fa­áruraktárban. Hiába vár­ják a fenyő fűrészárut, a fagerendát, csupán az úgynevezett gbmbanyagból és szarufából kielégítő az ellátás. Akik mindenáron tető alá akarjak hozni a házukat az őszre, meg kell elégedniük a hullámpalával, S nagyon nem válogatnatnak a szige­telőanyagok között sem. A kőzetgyapot? Már nem is igen emlékeznek, mikor volt utoljára belőle a telepen. S hiába üzemel a közelben az Északmagyarországi Ve­gyiművek, a poránbabbó! nem jut a Sajó-partra. Nagy ritkán szolgálhatnak nikecellel. Szerencsére a vakoláshoz, a falak hőszige­teléséhez kitűnően alkalmas perli tbö! bőven van, s ugyancsak elegendő a kát­ránypapír- s a bitumen­készlet. Hiú reményeket aligha táplálhatnak magukban a fészekrakók az év hátralévő részére. Az idén legfeljebb 150 ezer Bramac cserép. 30 ezer pala érkezhet a telep­re. előjegyzésre. A geren­dára várók viszont kilátás­talan helyzetben vannak. Lehet, hogy csak jövőre te­hetik tető alá az épületet? (szántó) kor érkezik. Körmendről visszaindul szeptember 24-én 17 óra 10 perckor és Mis­kolc Tiszai pályaudvarra ér­kezik szeptember 25-én 1 óra 12 perckor. A vonatnak Budapest—Ke- lenföldön csatlakozása van oda- és visszaútban a Lenti, illetve odaútban a Nagyka­nizsa, Marcali—Somogyszob, Kaposvár, Dombóvár, Nagy­atádig közlekedő mentesítő gyorsvonatokhoz, míg visz- szaútban a hivatalos menet­rendben meghirdetett vona­tokról van csatlakozás Bu­dapest—Kelenföld állomáson. A mentesítő gyorsvonatok­kal kapcsolatban bővebb felvilágosítást az állomások és MÁV-tudakozó irodák adnak. Disznótoros túrák Megjelent a Cooptour oszi—téli—tavaszi prograi füzete. Az árak rendkív változatosak, a legolcsóbb Kétnapos Sopron—Becs 1700 forintért, a legdrágál Pedig a 12 napos japán ko utazás 150 900 forintért. Programok fele 10 ezer f rintnál olcsóbb, egynegyed! ara 10—20 ezer forint, eg ötodüké pedig meghaladja 20 ezer forintot. A téli üdülések jó része hegyekbe szól, de ajánlani utakat a tengerpartra, péld ul Szoc&iba, Kubába, s Ciprusba és a Bahamáik is. A belföldi ajánlatok ks zött újdonság az első szi vesztért bálra invitáló proi ram az új pécsi Palatini Szállodában. Novembert márciusig disznótoros túri kát indítanak egyebek kij zött a felsotárkányi Fogadóba, Pályázik a tanács Ihmtk-t a tel Hal?

Next

/
Oldalképek
Tartalom