Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-13 / 216. szám

A diákok segítségét várják hja ti szobor­katalógus kellene Miskolc köztereit félszáz­nál is több szobor, plasztika díszíti. Valamennyiről a Vá­rosgondnokság gondoskodik. Vajon van-e olyan nyilván­tartásuk, amelyben az alko­tások legfontosabb adatai megtalálhatók? Az indított a klváncsiskodásra, hogy ami­kor tavasszal összetörték a tapolcai női aktot, hiába tu­dakozódtunk a szobor erede­te felől, jóllehet a miskolci szobrokról nemcsak a Város- gondnokságon vezetnek nyil­vántartást. Pászk József, a Városgond­nokság műszaki igazgatóhe­lyettese szerint az 6 kataló-, gusukat aligha lehet teljes­nek minősíteni. Megtudható ugyan belőle, hogy ki alkot­ta a művet, mi a neve a szo­bornak, milyen anyagból ké­szült, s hogy a városnak me­lyik pontján és mikor állí­tották fel, de jó volna, ha az alkotó fontosabb életraj­zi adatait is tartalmazná, valamint azt, hogy mekkora értéket képvisel a mű. Kívá­natos volna az is, ha több­féle nézetből készült fény­képek illusztrálnák ezt a szoborkatalógust; ha bárme­lyik mű megsérülne, így könnyebb lenne az eredeti . állapot helyreállítása, illetve a kár értékének megállapí­tása. A Városgondnokságnak a precíz dokumentációhoz nincs elegendő szakembere. Ügy gondolták hát. hogy a miskolciak támogatását ké­rik. Az ötletet az adta, hogy a Miskolci Városszépítő Többet oszthatnak szét az idén Csak a rászórná kaphasson segéírt jjc A tavasszal megrongált, s társadalmi munkában helyre­állított tapolcai szobor alkotójáról ma sem tudunk semmit. A restauráláskor egyenes vésővel faragott jelet találtak ben­ne amit 5528-nak. de SS 28-na.k is olvashatunk. Az előbbi esetben valamilyen katalógusszámról lehet szó. Ha a két első jel betű, akkor valószínűleg a művész monogramját, illetve az akt elkészítésének évét örökítette meg a faragó. (Fejér Ernő felvétele) Egyesül "t nemrégiben meg- t tartott ülésén a Kossuth j Gimnázium igazgatója fel- ; ajánlotta; ilyen ügyekben í szívesen segítenének diák- i jalk. Ezért örömmel vennék, ha az iskolában működő honismereti szakkörök tag­Bezárlak egv kocsmát Bezártak egy kocamii Diósgyőrben. Nem hatósági utasí­tásra, hanem az üzemeltető, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat döntött Így. A Bastya szeptemberben már nem Is fogad vendégeket: ajtajára lakat került. Az előzmények nem ismeretlenek a Oéli Hírlap olvasói számára, öt kocsma sorsáról nem is olyan régen társadal­mi vitát rendeztek Diósgyőrben, és ennek eseményeiről mi Is tudósítottunk. Az, hogy egyáltalán szó esett a kocsmák ügyéről, annak a városi programnak volt köszönhető, amelyben elhatározták: csökkentik a városlakók • körében túl sok panaszra okot adó „műintézmények” számát Mis­kolcon. Mire a diósgyőri öt kocsmáról kellett tárgyalni, ad­digra a hatóságok rájöttek, hogy ezekben az ügyekben leg­jobb. ha a helyi közvélemény dönt, ugyanis egy-egy kocsma esetében többnyire ugyanannyian írtak leveleket a bezárás mellett protestálva, mint ahányan tiltakoztak a döntés el- I len. Diósgyőrben végül is az a kompromisszum született, hogy I nem zárnak be kocsmákat, hanem korlátozzak egyes sze­szes italok árusítását és a nyitva tartási Időt. Ha az üzemelte­tő vendéglátóipari vállalat javítana a kifogásolt körülmé­nyen, megteremtve a kulturált vendéglátás feltételeit, ak­kor újra lehet tárgyalni az üzemeltetés korlátáiról. A Bás­tya esetében mindezt mérlegre tették a Miskolci Vendéglá­tóipari Vállalatnál, és úgy találták, hogy akkora összeget kellene befektetni az üzlet felújításába, amely már nem éri meg. (inkább a pereces! Bányászt próbálják meg átformál­ni.) Ugyanakkor a Bástya mai állapotában már méltatlan arra, hogy a cég nevét viselje... Természetesen a döntést az is befolyásolta, hogy a korlátozás miatt már nem nyo­mott sokat a latban a Bástya üzleti forgalma sem. Minket a hírrel kapcsolatban most az izgat leginkább, vajon ml lesz a Bástya törzsközönségé vei? Keresnek ma­guknak egy másik vendéglátóhelyet, és azt züllesztlk 1c? Vagy esetleg áttelepülnek a kapualjakba, parkokba? Erre ma aligha tud bárki is választ adni. Az bizonyos: sokan nem bánják, hogy eggyel kevesebb kocsma, lett Diósgyőr­ben. De mi Igazán annak tudnánk Örülni, ha volnának ugyan kocsmák, de ezek olyan kedélyes, hangulatos kis ivók lennének, amelyekbe nyugodtan be lehet térni bármi­kor bárkinek. Ügy hisszük azonban, hogy erre még várha­tunk jó néhány évtizedet. fk—ó) jai vállalnák, hogv néhány szoborról felvételeket készí­tenek. s az alkotók legfon­tosabb adatait is összegyűj­tik. Kérik, hogy jelentkezze­nek a Városgondnokságon személyesen, vagy a 84-411- e® telefonszámon. Az új katalógusban nem­csak a szobrok, szerepelné­nek, hanem városunk emlék­művei, domborművei, em­léktáblái, illetve az utcanév- adók táblái ». m. a. Egyre nő Miskolcon és a város környékén a társadal­mi segítségre szorulók szá­ma. Ebben a szorító gazda­sági helyzetben nem köny- nyű a szűkre szabott segély­kerettel gazdálkodni. A következő adatok is ezt bizonyítják: az elmúlt év­ben összesen 597-en része­sültek rendszeres szociális segélyben, összesen csaknem 12 és félmillió forintot kap­tak. Az idén július végéig 567-en kapták ezt a járan­dóságot, nekik több mint nyolcmillió forintot utaltak ki. A rendszeresen segélye­zettek is kaphatnak eseten­kénti segélyt. Tavaly ez csaknem 2500 embert érin­tett s köztük 10 800 000 fo­rintot osztottak szét. Az idei év elején 6 735 000 formt állt rendelkezésre esetenkénti segélyezésre, s júliusban pótkeretből egészítették ki 2 400 000 forinttal. A fél év végéig már több, mint két­ezren részesültek az erre el­különített pénzből. Érdemes [ megjegyezni, hogy az eseten­kénti segélyezés alsó határa 500, a felső határa pedig 3000 forint, amit évente ál­talában négyszer is megkap­hat az arra rászoruló. • ANNAK, AKI MEGBECSÜLI Biztosítani kell a szociális ellátást és a segélyek igaz­ságos, a szükségletnek meg­felelő elosztásának társadal­mi kontrollját — szögezték le a Miskolc Városi Taná­csi Hivatal pártaiapszerve- zeténck múlt évi határoza­tában. A társadalmi Igény ugyanis az, hogy valóban a rászorulók kapják a segélyt — hiszen a számuk egyre nő —. s az ügyeskedők ne vegyék el a lehetőséget elő­lük. — Hogyan tudnak e ha­tározatnak eleget tenni7 — kérdeztük dr. Ocsai Borbá­lától, a hivatal egészségügyi osztályának vezető főorvosá­tól. — A segélykiutalás alap­elve korábban is az volt, s most is az. hogy azok kap­ják. akik önhibájukon kívül jutnak nehéz anyagi körül­mények közé. Akik az éle­tüket becsülettel végigdol­gozzák, illetve most a se­gélyalapot előteremtik, jog­gal bosszankodnak, ha ezt a pénzt nem azok kapják, aki­ket igazán megillet. Statisz­tikát készítettünk, hogy a múlt évben ki és milyen se­gélyhez jutott. Hozzászámol­tuk azt Is. hogy ebben a körben sokan részesülnek szociális étkeztetésben is. Arra a megállapításra jutot­tunk, hogy így kialakult egy olyan kör. amely látszólag jobb anyagi lehetőségekhez jut. mint sok idős kisnyug­díjas. Hozzáteszem — tisz­telet a kivételnek —, a se­gélyezettek körének egy ré­sze olyan életvitelű ember, aki nem tudja megbecsülni a pénzt. Ezért a pénzügyi kereteket a lehetőségekhez mérten valamelyest megvál­toztattuk. Kevesebb eseten­kénti segélyt adunk, illetve másként osztjuk el, s a kü- lönbözetet igyekszünk a ne­hezen élő kisnyugdíjasok ja­vára fordítani. • ÉLELMISZERRE KÖLTSE! — Ettől azonban még nem várható, hogy a kifogásolha­tó életmódot folytató embe­rek. nem fogják segélyért ostromolni a hivatalt. — Így igaz. s ezt naponta , tapasztaljuk. A pénzt a tár- ! sadalom az alapvető megél­hetésre, s nem italra szán­ja. A Pátria vezetője tói kap­Felmentést kérnek a minisztériumtól rr Ősi emiékek, mai paragrafusok A dióssiyöri várkörnyéken Nyugatnémet kapcsolatok Az NSZK-beli Stahlwerk Annatheite céghez utazott tegnap a Lenin Kohászati Művek delegációja. A négy­tagú küldöttség — élén Dró­tó« László vezérigazgatóval — egyebek között a műsza­ki-tudományos együttműkö­désről, Valamint a kereske­delmi kapcsolatokról tárgyal partnerével. Készül Diósgyőr új. részle­tes rendezési terve, és essen belül is a nemrég lezajlott országos tervpályázat nyo­mán foglalkoznak a várkör­nyék sorsával. A Herman Ottó Múzeum szakemberei elkészítettek egy dokumen­tumot, amelyben megkísé­relték feltárni, melyek a va­lóban megmentésre érdemes emlékek a diósgyőri várkör­nyéken. Ügy találták, hogy öt olyan csoportot lehet elkülöníteni, amelyek kivétel nélkül meg­mentésre érdemesek. Az öt közül az egyik a vár szom­szédságában lévő középko­ri eredetű telekszerkezet, rajta lévő újabbköri épít­ményekkel. Nem értéktele­nek ezek a házak sem, mert a XIX. század végi, XX. század eleji diósgyőri népi építészetet mutatják be. Kár, hogy az egyszerű, nemes vo­nalú lakóépületek mellett rengeteg összetákolt mellék- épület van; ezeket bizony le kellene bontani. + LEHETETLEN BETARTANI Az egykori telekosztás megőrzése sem egyszerű do­log azonban, a ma érvény­ben lévő országos építésügyi szabályzat előírja a lakó­épületek egymástól való mi­nimális távolságát. Ezt a pa­ragrafust itt a várkörnyéken nem lehet betartani, hiszen akkor le kellene tarolni mindent, vagy éppenséggel, aki építési engedélyt szeret­ne kérni valamelyik telekre, nem kaphatná meg. Márpe­dig nem az a cél, hogy a várkörnyék jellegzetes vo­násainak megőrzésével, de önerőből fejlődjön ez a vá­rosrész; feloldják az építési tilalmakat, és lehetőséget ad­nak mindazoknak, akik itt szeretnének házat építeni, felújítani. Most az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumhoz fordulnak a miskolci illetékesek, hogy felmentési kérjenek erre a területre a szabályzat már említett előírása alól. ♦ A BLAHA LUJZA UTCA A történészek megmentés­re érdemesnek tartják a vár­környéken az egykori diós­győri koronauradalom épít­ményeit, valamint a hajdani mezővárosnak a századfor­duló építészeti hangulatéi idéző főutcáját Is. E két do­log nem véletlenül került egymás mellé, ugyanis ez a főutca nem más, mint a mai Blaha Lujza utca, és itt ta­lálható az egykori korona­uradalom megmaradt épít­ményeinek java is. Hogy mi­iyen állapotban, arról ügy hisszük, nem kell a miskol­ciaknak bővebben írni. A Blaha Lujza utca megmen­tése a legsürgetőbb feladat ma Diósgyőrben. Részben lakóépületeket szeretnének idetelepíteni, másrészt fel­újítanák a műemlékházakat is különféle, ideillő funkciót keresve nekik, főleg az ide­genforgalmat szolgálva. + VÁLLALKOZÓK KERESTETNEK Mindehhez persze elsősor­ban tőke kell. Nemrég írtunk egy vállalkozásról, amely fa- és fémmunkákkal fog­lalkozó mesteremberekből áll. ök szeretnének egy Bla­ha Lujza utcai házat meg­kapni. Vállalnák a ház fel­újítását, s részt vennének a többi éoület megmentésében is. Az ügy még mindig csak a szándék kinyilvánításánál tart. és ennek nem az ille­tékesek fogadókészségének hiánya az oka. Ez a közösség még nem jutott el a szerve­ződés olyan fokára, hogy bármiféle egyezséget lehes­sen kötni velük. Reméljük, hogy sikerül kisszövetkezet­té alakulniuk, és bebizonyít­ják; nemcsak szaimaláng- lelkesedés volt a sajtóban is közzétett ajánlatuk. Természetesen újabb vál­lalkozókkal is szívesen tár­gyalnának a városrendezők Diósgyőr egykori városköz­pontja ma valóban elszomo­rító látványt nyújt, de nem szabad elfelejteni, ez az ap­rócska terület hatalmas ide j genforgalmi. turisztikai üz­leti lehetőségeket rejt ma­gában, csak élni kellene ve­le... (Was) tűk az ötletet, hogy pénz he- 1-ett élelmiszerutalványt ad­junk segélyként. Be is ve­zettük. 50 és 100 forintos címletekben, s a Miskolci Élemiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetőivel megálla­podtunk, hogy semmilyen élvezeti cikket ne adjanak, erre. Eddig 22 kérelmező 26 ezer forintot kapott élelmi­szerre. A következő lépésben a Tüzép vezetőivel szeret­nénk megállapodni, hogy en­nek mintájára tüzelőjegyet is adhassunk. — Milyen a segélyt fele­lőtlenül elköltők. illetve alaptalanul kérők, és a va­lóban rászorulók aránya? — Vizsgálataink szerint a kérelmezők 80 százalékának valóban önhibáján kívül van szüksége támogatásra. Ép­pen az ő érdekükben, hogy nekik több juthasson, még alaposabban ki akarjuk szűrni azokat, akik a papír­forma szerint azt igazolják, hogy a létminimum alatt él­nek, de valóiában nincsenek égető gondjaik. Egy újabb döntésünk szerint most már nem kereseti, hanem jöve­delem-igazolást kérünk. • FELKUTATJÁK A RÁSZORULÓKAT — íróasztal mellől nehéz eldönteni, ki szorul rá a se­gélyre. Elmondása szerint négy munkatársa foglalko­zik a kérelmezőkkel, s szer­zi be az ehhez szükséges igazolásokat és készíti a kör­nyezettanulmányokat. Kap­nak-e ehhez társadalmi se­gítséget? — Szerencsénkre igen. A városi -pártbizottság támo­gatásával rendkívül jól mű­ködő társadalmi aktívaháló- zatot sikerült létrehozni. Tagjai a területi pártszerve­zetekből, a Hazafias Nép­frontból, a Vöröskeresztből, valamint az orvosi és védő­női hálózatból kerülnek ki. Munkánk társadalmi meg­ítélése szempontjából nem közömbös, hogy egy támasz nélkül élő idős. beteges ember kapja-e a segélyt, vagy egy kiskereskedő bejelentetlen alkalmazottja, akinek a szó szoros értelmében borrava­lóra keil. Az aktívák egyre több olyan idős, elesett em­berre hívják fel a figyel­münket, akik rászorulnának a segélyre, de szemérmes­ségből, vagy gyerekeikre va­ló tekintettel nem kérnek. Ha kell, még a kérvényt is megfogalmazzák helyettük... (oláh) A gépgyár ü/letkötfrei A Diósgyőri Gépgyár új ‘ermelési és kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki olasz és NSZK cégekkel. Kovácsolt tengelyekért cse­rébe IVECO-kamionokat ad az olasz partner, egy nvu- íatnémet vállalattal nedig nyomdaipari gépek közös gyártásában állapodtak meg. Korszerűbb közvilágítás Befejeződött Sajókeresztúr- ban és társközségében. Sa« jóecsegen a közvilágítás kor­szerűsítése. Ennek során — mintegy kétmillió forintért — a korábbi hagyományos lámpákat, energiatakarékos lámpatestekre cserélték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom